Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-17 / 137. szám

SZBQBD 1924 junius 466. erősítette, hogy szombaton Londonba utazik és vasárnap és hé főn az angol miniszterekkel találkozik. Vagy londoni utja előtt, vagy azután Brüsszelbe utazik. Pdris, junius 16. A minisztertanács ma délelőtt dolgozta ki azt a kormánynyilatkozatot, melyet holnap a köztársaság elnöke elé terjeszt. A nyilatkozat f5í>b pontjai a kővetkezők: Belpolitikában: Általános amnesztia, kivéve katonasrőkefényekre és árulókra. Az elbocsátott vasutasok visszahelyezése. A vatikáni nagykövetség megszüntetése. A kongregációd tőrvény pontos végrehajtása. A katona terbek leszállítása. A gyufamonopó'ium újra való belnzatala Az adóeltitkolás üldözése. A nyolcórai munkanap és a szakszervezeti jogok elismerése. A tisztviselők szakszervezeti jogának elismerése. Külpolitikában: A békének a népek kőzt megegyezéssel való megerősítése. A normális viszonyok helyreállítása Oroszországgal. Németország lefegyverkezésének ujabb ellenőrzése. Páris, junius 16. Az Eclair ma reggeli számában azt hangoztatja, bogy Herriot kormánya nem lesz hosszuéletü. Közeljövőben Briand minisztériuma Jogja őt felváltani. Azuián pedig megjelenik a szintéren Caillaux, Briand örökös ellensége. Páris, junius 16. Herriot miniszterelnök szombaton fogadta a birlapirókat ét Németországgal szemben elfoglalt álláspontjáról a következőket mondotta: Nincs minden rendben Az oHani helyzetet bízvást össze lehet hasonlitani az 1806. évi állapotokkal. Ugy látszik, hogy a németek a legnagyobb titokban háborúra készülnek, ez pedií nem hagyhat bennünket tétlenül. MMMMMMMM^^ A nemzetgyűlés szünet előtti programja. Budapest, junius 16. (Tudósítónk telefonfelentése ) A nemzetgyűlés holnap délelölt 11 órakor ülést tart A nagyobb javaslatok közül elsősorban az indemnitás kerül letárgylásra. A kormánynak az a kikötése, hogy az indemni'ást 2—3 nap alatt el kell intézni, mert egyébként nem marad idö a fővárosi törvényjavaslat számára. A kormánynak ez a kívánsága azonban aligha sikerül, mert főkép a szocialisták nem engednek abból, hogy kimerítő indemnitási vitát folytassanak és igy nem sok biztosíték van arra, hogy a fővárosi törvényiavaslat sorra kerülhet. Szerdán vagy csütörtökön értekezlete lesz a kormánypártnak is és ezen értekezleten fog végeredményben eldőlni a nemzetgyűlés szünetelőtti munkaprogramja. A Times a magyar ktleaönről. A Times irja: Az a küldöttség, amely a kontinenst bejárta, hogy befejezze a végső tárgyalásokat a magyar újjáépítési kölcsön tekintetében, a munkálataiban kielégítő módon halad előre, ugy, hogy a jelek szerint a kölcsönt hamarosan biztosítani fogják. A magyar kormány az adók kiszámításában bevezette az aranyalapot, amely kedvező hatást gyakorolt az állami jövedelmekre. Ezek fe'ütmu'ják a Népszövetség becslését, amely arra vall, hogy Magyarország sikerrel lát hozzá a program megoldásához. A sajtószakaszok bizottsági tárgyalása. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága holnap délután 5 órakor folytatja a sajtószkaszok tárgyalását. Az ellenzék réstérői még több felszólalás várható és a vitát Pesthy Pál igazságügyminiszter zárja be, aki csupán a vitában elhangzott megjegyzésekre és kifogásokra fog reflektálni. Az állami jegyintézet utolsó ülése. Az Állami Jegyintézet főtanácsát szombatra hívta ösize Papp Elek alelnök. Ez lesz a jegyintézet főtanácsának az utolsó ülése, amely után a főtanács működése megszűnik és átadja helyét a jegybank főtanácsának. A jegyintézet utolsó főtanácsi ülését megelőzőleg a Magyar Nemzeti Bank főtanácsa fog ülést tartani, hzen az ülésen veszi át a Magyar Nemzeti Bank formálisan az Állami Jegyintézet satutumait. juttatták kifejezésre az elégedetlenségüket. Nekünk a szervezeti hibáknak a kiküszöbölését nem lehetett kívülről való döngetéssel elérni, hanem csak ugy, hogy mi ott kezet fogunk azon tényezőkkel és ott magunknak barátokat szerezni és hogy ott képviseltetés utján pótoljuk a diplomáciai összeköttetésünk által okozott hiányokat. — Sok ideig fog tartani, amig a békeszerződés revíziójából valamit a siker reményében napirendre tüzhetünk. Elvileg ki van mondva ugyan a békeszerződés revíziójának a lehetősége és ez tette reánk nézve lehetővé a belépést, különben én lettem volna az első, aki ezt ellenezte volna. — Mikor mi beléptünk a ligába, egész idegenül éreztük maguukat ezen társaságban. Lassankint azonban a nemzetek ligájának a szelleme átalakult. Lépten-nyomon láttuk ezen társaságban a közeledés jeleit, elsősorban a rendkívül terhes békeszerződésekre vonatkozólag. — A nemzetek szövetsége a kisebbségi jogok tiszteletben tartását eddig nem teljesítette és ennek az volt a következménye, hogy az a liga, amely a nemzetek szövetsége eszméinek a propagálására alakult, egyszersmind magára vállalta a nemzetek szövetsége működésének az ellenőrzését is a világ közvéleménye szempontjából. — Kétrendbeli felkészülés szükséges; az egyikről ma nem akarok szólni, ez a belső pénzügyi és gazdasági konszolidáció; a másik pedig az, hogy a müveit európai közvéleményt át kell alakítani azért, hogy bontakozzék ki azon beteges érzületből, amelyben a békét létesítette és fogja fel azon alapigazságot, hogy amit egyes, vagy a nemzet nem normális állapotban tett, azt a normális állapot helyreállításával újból konszideráció alá vegye. Beszédét aztán igy fejezte be: MMMMMMMMMM^^ Apponyi Albert előadása a Belvárosi Moziban Ludwigh lőkonzul érdekes megállapítása. Szeged, junius 16. (Saját tudósítónktól.) Szombaton este, mint jelentettük, a Külügyi Társaság tagjuval megérkezett Szegedre gróf Apponyi Albert. Este díszes társasvacsorán vett részt, amelyet tiszteletére rendeztek, vasárnap reggel először misét hallgatott, majd meglátogatta a Stefánia Szövetség Kálvária-utcai csecsemő gondozóját, ahol dr. Kublnyi Pál egyetemi tanár és dr. Turcsdnyl Imre főorvos fogadták. Apponyi végigjárta az összes termeket, tetszéssel szemlélte a szakszerű, jótékony hatású gondozást és kezelést, majd melegen érdeklődött a szegedi gyermekek helyzetéről, a gyermekhalandóságról, majd kijelentette, hogy most egy cél lehet a tanyai védelem kiépitése. Ezután átment a Dohánygyárba, ott is végigjárta az otthon helyiségeit és kijelentette, hogy kívánatos volna, ha a gyári otthonok létesítéséről törvény rendelkezne, de ezelőtt is igen szükséges volna, ha a kendergyár, a gyufagyár is hasonló szépen működő intézeteket létesítene. A városházán fogadta ezután Wimmer Fülöpöt, Bokor Adolfot, Körmendy Mátyást és dr. Széli Gyulát, akik a kamara, a Lloyd-Társulat, az ipartestület, illetve az ügyvédi kamara nevében üdvözölték Apponyit. A Belvárosi Moziban 11 órakor kétezer ember ötperces zugó tapssal, fölállással köszöntötte a mai msgyar közélet legnagyobbját, aki a polgármes'er szavai után megkezdte előadását. — A mai helyzetünkben — kezdte—,akülpolitikai kérdések óriási fontossággal nyomulnak előtérbe, amelyek a mult közjogi helyzete folytán távolabb álltak a köztudattól. A Magyar Külügyi Társaság belépett egy nemzetközi szervezetbe, az u. n. Népszövetségi Unióba. Ez egy nagy társadalmi szervezet, amely először Angliában, később pedig a nyugati államokban keletkezett. Célja a nemzetek szövetsége mellett propagandát csinálni. Meg akarom indokolni azt, hogy a Magyar Külügyi Társaság miért lépett be ezen, a nemzetek szövetsége mellett propaganda munka teljesítésére hivatott nemzetközi unióba. — Maga az eszme az, hogy a nemzetek egymással szemben szorosabb összeköttetésbe lépjenek, közös érdekű kulturális, szociális és humanisztikus problémákat képviselőik által megvitassanak és ezen kérdésekben megegyezésre jussanak. Ez jelenti a nacionalizmus a kiküszöbölését, azon pogány elemeknek, amelyek minden idegen nemzetben apriori ellenséget látnak és a maguk érdekeit csak a más nemzetek érdekeinek a rovására akarják előmozdítani. A nacionalizmus ezen szűkkeblű felfogásából az emberiség ma már kinőtt Mi arra törekszünk, hogy a nemzetek kölcsönös megértése minél előbbre haladjon és hogy a nemzetek a maguk érdekeit az egymással való szolidaritásban iparkodjanak előmozdítani az egész emberiség javára. (Zajos éljenzés.) — Én teljesen tisztában vagyok magammal, hogy miként kelljen ítélnem a nemzetek szövetséf

jéröl. Ennek az intézménynek azonban számos ogyatékossága és számos szervezeti hiánya van. Hogy egyebet ne említsek, a legfőbb például az, hogy ez csupán csak a kormányoknak és nem maguknak a nemzetek képviselőinek az összejövetele, ugy hogy tulajonkép alig különbözik a diplomáciai kongresszusoktól. Azonkívül egy óriási alaphibája van a nemzetek szövetségének. Éppen az, hogy a háborúban és az azt követő békeszerződések közt alakult. Lélektani lehetetlenség volt, hogy azon nemzetek, melyek megrészegedtek egy váratlan győzelemtől, ezen lélektani állapotban valami meggondolt és igazságos békét létesítettek volna. Igy jött létre Európának ez az uj rendje, amely a különböző békeszerződésekben kifejezést nyert és most ennek tetejébe létesítették a nemzetek szövetségét, kimondván, hogy most már legyen béke. Minden más hibája a nemzetek szövetségének eltörpül ezen alaphiba mellett. Amikor ez a kérdés felmerült, hogy belépjünk-e a nemzetek szövetségébe, nagyon tekintélyes és kiváló vélemények nyilvánultak meg a mellett, hogy tartsuk magunkat ettől távol és pedig éppen azért, mert ez a szövetség a békekötések által létesített igazságtalan és észszerütlen állapot fentartását tűzte ki egyik céljául; azonban győzött az ellenvélemény és pedig szerintem helyesen, amely szerint nekünk be kellett lépnünk a nemzetek szövetségébe. — Mi mint kis nemzet, nem léphettünk fel olyan igényekkel, mint az Egyesült Államok, akik nem léptek be a nemzetek szövetségébe és ezzel hogy ezt a támogatást a mi munkánk meg is érdemli. Hosszantartó taps.) Ezután Ludwig Ernő főkönzul beszélt a kisebbségi jogokról. — A trianoni béke — mondotta a főkonzul — a legkegyetlenebb béke, amit a történelem ismer. Azonban ennek a békének is vannak jó oldalai. Ennek a békének három dolgot köszönhetünk. Először, hogy az oroszországi hadifoglyok visszatérhettek, másodszor, hogy a megszállott területről visszakaptuk a műkincseinket és harmadszor, hogy a kisebbségek jogait szilárd alapokra fektettük. — Az első kérdés megoldását a Nemzetközi Vöröskeresztnek köszönhetjük, a második kérdés elintézését Apponyi Albert grófnak, a harmadik nyereség pedig a nemzetközi zsidóság érdeme. A nemzetközi zsidóság szervezete 1919 május 10-én memorandumot nyújtott be a békekonferencia nagyköveti tanácsához, amelyben rámutattak arra, hogy a keleti államokban élő kisebbségek helyzetét szabályozni kell. Ebben a következő pontok voltak: A kisebbségek felekezeti és politikai jogainak biztosítása, a kisebbségek teljes szervezkedési szabadsága és a kisebbségek teljes egyenjogúsága. Az ántant a beadványt elfogadta és a pontjai vonatkoztak a megszállott területen élő magyarokra is. U ina Horváth Elemér néhány szóval a társaság helyzetét vázol a, majd Eöttevényi Olivér szólította fel a hallgatóságot, hogy a társaság részére meginditott társadalmi gyűjtésben vegyen részt. Zavargás Berlinben Luxemburg Róza emléke miatt. Berlin, junius 16. A kommunisták tegnap délután Luxemburg Róza emlékezetére tüntetést rendeztek, amelynek folyamán a rendőrséggel összeütközésre került a sor. A rendőrök több kommunista veiért letartóztatlak és a tüntető menetet gumibotokkal verték szét. A csoportosulások kétöbb újra kezdődtek, de a rendőrség ezúttal erélyesebb eszközök nélkül helyreállította a nyugalmat. — KÜLFÖLDI HIREK. Moszkvai jelentés szerint Trockij kifejezetten megcáfolta azt a külföldi sajtóban terjesztett álhirt, amely szerint az egyik ' beszédében Besszarábia bevételének szükségét ' hangoztatta volna, minthogyha az volna az első 1 lépés Konstantinápoly és a tengerszorosok bevételére. Kijelentette, hogy ebben az esztendőben seholsem mondott ilyen beszédet és a tengerszorosok bevétele ellentétben áll a szovjetkormány politikájának alapelveivel. — Mint a párisi lapok jelentik, Németorsaágból hat futár 57 értékpapír: ládát hozott Angliába. A küldemény a jóvátételt fizetésekkel állítólag összefüggésben áll. — * Wiener Amtliche Nachrichtenstelle jelentése szent" dr. Seypel szövetségi kancellár az éjjelt jól töltötte, reggel a hőmérséklet normális volt. A beteg SZUDjektiv érzete jó, az izzadmány felszívódása meg állapithatóan megkezdődött