Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-17 / 137. szám

1924 janim 17. SZBQBD Tiz percig Apponyi Alberttel. Szeged, junius 16. (Saját tudósítónktól.) Szom­baton este kilenc órakor a hotel széles lépc ő­jén jött le fényes, selymes szmokingban. Sze­gedről beszélgettem vele és az utcáról. A föld­szinten öten jöttek szembe vele a lépcsőn. Idegen utasok csomagokkal, akik talán még soha sem voltak Szegeden. És talán nem is jönnek többet ide. Megtorpantak a lépcsőn. Fölnéztek rá. Le­tették a koffereket. És levették a kalapjukat. Ugy várták meg, mig kiment a kapun. Es végigment a városon éjszakai, hűvös szélben, kabát nélkül, hajadon fővel. Azt mondta: Nem fdzml És utána néztünk: milyen fiatal, a bölcs, az ember, a nesztor. Vasárnap délelőtt fogadott a polgármester pamlagán. Először jött a sajtó, aztán a többiek. Ott volt mindenki a szobában, a küldöttségek, a város királyai, a tisztelők, a bámulók. Elébünk állt, várta a kérdéseket és felelt. Mindenre, gyor­san, világosan, okosan. Vitatkozott. A tömeg nevetett. Apponyi komoly volt, rám nézett, felelt. Ahogy a terembe léptem, kezet nyújtott. Meg­álltam előtte. Igy akartam csinálni az interjút. Apponji előtt nem lehet leülni. 0 szólt rám. — Üljünk le kérem! Az asztalhoz. Aztán szinte bocsánatot kért, hogy itt fogad minket. Mosolygott és azt mondta, most ugy csinál, mint Newyorkban, amikor minden újság riportere megrohanta, amikor megérkezett. Ott is bocsánatot kért, aztán meghívta őket egy délelőttre — huszonötöt egyszerre — ledlt kö­zéjük és huszonöt riporter kérdését várta. Más­fél óráig ült közöttük. Másfél óra múlva ő kér­dezte: Van-e még kérdés ? Tiz percig ültem vele szemben, az óriással, aki előtt mindenki leveszi a kalapját, aki előtt nem lehet leülni. Közelebb hivott, egy székkel errébb, hogy pontosabban hallja a kérdéseket. Tiz percig nézett a szemünkbe, megvárta a kér­dést, aztán tisztán, lassan, nyugodtan felelt. Így képzeli el az ember az interjút, — amikor még nem ujságiró. Amikor csak az óriás oceánon­tuli lapokat olvassa. Az első kérdés: — Kegyelmes uram, hogyan látja az eljövendő na­pokat, a közeljövő életét és politikáját ? Azonnal kész volt a válasz: — Sok jót a közel jövőről nagyon nehéz mondani. Az tény, mint az a napokban meg­jelent jelentésekből a nyilvánosságra került, hogy most már biztos a külföldi kölcsön, hogy most már nem csak ígéretek lesznek, de kölcsön is Magáról a kölcsönről egy jobb éra lehetősé­óét eljövetelét nem lehet látni. Óriási erőfeszí­tés'fegyelmezettség szükséges minden tényező­től' hegy a jobb érának csak valami kezáete virradjon ránk. — Igen súlyos közgazdasági helyzetnek né­zünk eléje és el kell szánva lennünk arra, hogy 1 nagyon súlyos évek fognak következni. Ha már a kölcsön és a lekötöttség megvan, — akkor minden áldozatot meg kell hozni l Hogy a békekötés igazságtalanságai enyhítésének csak a lehetőségét is meg fogják adni a hatalma­sok, arra csak egy válaszom van: ez elsősor­ban rajtunk áll; végre helyre kell állítani min­den föltétel és huza-vona nélkül a legteljesebb konszolidációt 1 Hangsúlyozom, abszolúte nem adok hsngot a kétségbeesés érzelmének, de érezni kell, hogy itt igen súlyos idők követ­keznek. — Külföldi kölcsön nélkül — szóltam közbe — el lehetett-e volna képzelni Magyarország rekonstruálását, kegyelmes uram? — Erre a kérdésre sem igenlő, sem nemlő választ nem adhatok. Ha a reparációs problé­mától el lehetett volna tekinteni, akkor föltét­len el tudtam volna képzelni az ország talpra­állitását a súlyos föltételü külföldi kölcsön nél­kül is. Ds ettől a problémától most nem lehet eltekinteni. Ma mindennek jóformán sarkpontja a reparácló kérdése, enélkül semmiféle szaná­lási müvelet ma el sem képzelhető. Meddő dolog azonban a fejünket most ezeken törni: az adott viszonyok között már nem lehetett mást csinálni. — Kegyelmes uram, ha előbb kezdtek volna fog­lalkozni a kormányok a rekonstruálás gondolatával 1... — Akkor egészen más, föltétlenül könnyebb lett volna a helyzet, de most nem merem ha­tározottsággal állítani, hogy a szanálási akció­nak sikere lett volna akkor a külhatalmik tá­mogatása nélkül. A következőket kérdeztem ezután: A három nappal ezelőtt lefolyt francia elnökválasztás eredménye jelent-e változást a világpolitikában ? — Az kétségtelen — felelte —, hogy az uj parlamenti többség, amely előbb Angliában, most pedig Franciaországban lépett föl szinte csodálatos erővel és egyidejűséggel, hajlandó­ságot mutat a békeszerződésekből keletkezett kirivó igazságtalanságokat enyhíteni, de most még erre nem mernék nagyon sokat építeni, mert az erélyesebben színejett, nacionalista kisebbségi blokk mégis egy hatalmas kisebbsé­get jelent Franciaországban, ugy hogy ez a legerélyesebb nyomást igyekszik majd gyakorolni, mihelyt olyan nemzetközi kérdésekről lesz szó, amelyek nagyon közel állanak hozzájuk. — Ami mireánk nézve maradandó és meg­biihitó hatású, az csak a müveit világ közvé­leményének átalakítása lehet. Ezt a közvéle­ményt azonban rövid idő alatt meg lehet mun­kálni. Nekem most egyetlen célom van: egy uj közvélemény megteremtése. Ezt már hevaiten és kissé kipirult arccal mondotta. Szivének, agyának teljes meggyőző­désével. Aztán fölállt s kezét nyújtotta. Vér György. .uiuLinmimn-miin " * ­Hogyan dolgoznak a szegedi árvaszéken? A közigazgatási bizottság ülése. létszám ellenére is. Nagy sajnálattal állapítja meg azonban, hogy ugyanez nem mondható el az árva­szék fogalmazói karáról. Meg van győződve arról, hogy a munkát a meglévő tisztviselők is elvégez­hetik akadálytalanul, különösen, ha megérkezik a hivatalos idő meghosszabbításáról szóló kormány­rendelet Az árvaszéken meglehetős lanyha az ellenőrzés. Bejelenti a polgármester egyébként, hogy hétfőn már egy közigazgatási fogalmazót beosztott ideiglenesen az árvaszékhez, pedig a létszám most sem kisebb, mint a háború előtt volt. Bárkányi Zoltán szólalt fel ismét. Kijelenti, hogy a szegedi árvaszéknél az ülnökök kétszerannyi ügydarabot intéznek el egy év alatt, mint ameny­nyit bárhol másutt. A polgármester folytatta ezután a beszédet. A közigazgatási bizottság nem hivatott arra, hogy ilyen aprólékos ügyekkel foglalkozzon. De ha már az elnök idehozta a kérdést, el kell mondania, hogy több ízben járt az árvaszéknél és sokszor tapasztalta, hogy sem az ülnökök, sem maga az elnök nem jár fel nyolc órakor hivatalába. A ke­zelőszemélyzet azonban pontos. Felkéri az elnö­köt, hogy a fogalmazói kar munkaerejét jobban használja ki, mert amikor az egész országban sür­jetik a tisztviselői létszámcsökkentést, nem kíván­tért, hogy az árvaszék fölött való felügyeleti jogait a lehető legerélyesebben gyakorolja. A főorvos jelentése következett. A közegészség kifogástalan. A népesség héttel szaporodott az el­múlt hónapban. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos a szegedi kapitányság két hónapi működéséről számol be egyszerre. (A mult hónapi ülésen ugyanis nem jelenhetett meg.) Jelentése szerint a közbiztonsági állapot kielégítő volt. A bűncselekmények száma csökkent, aminek valószínűleg az az oka, hogy a tavaszi munkák megkezdődésével javultak a meg­élhetési viszonyok. A bűnügyi statisztika szerint az elmúlt két hónapban 26 öngyilkosság történt Ezután a többi hivatalok vezetői olvasták fel sablonos jelentéseiket, amelyekben följegyzésre méltó nem igen akadt. BMMMMMMMSMMNWMMMMMIMi Megszüntették a város katonai ügyosztályát. Szeged, junius 16. (Saját tudósítónktól.) Amikor a létszámcsökkentésről szóló törvény értelmében megalakult a létszámcsökkentö bizottság, maga Balogh Károly, az építési és katonaügyi osztály vezetője volt az, aki beadványt intézett a polgár­mesterhez, mint a létszámcsökkentő bizottság el­nökéhez és javasolta az ügyosztály megszüntetését Beadványában rámutatott arra, hogy a változott viszonyok mellett a katonaügyek száma annyira csökkent, hogy a külön ügyosztály fenntartására semmi szükség nincs. A katonaügyek tanácsi elő­adását valamelyik továbbra is fenntartandó és kevésbé megterhelt tanácsi ügyosztály vezetője vállalhatná. Az építési ügyeket pedig a szervezeti szabályzat módosítása esetén maga a mérnöki hivatal vezetője referálhatná a tanácsüléseken, mint az épitési ügyek előadója. Igy az ügykezelés is jelentékenyen egyszerűsödne, ami szintén a takaré­kosság elvét szolgálná. A létszámcsökkentő bizottság Balogh Károly álláspontját akceptálta is, de nem minden részleté­ben. Határozatában kimondotta a katonai és épitési ügyosztály megszüntetését, de az épitési ügyek előadásával nem a mérnöki hivatal vezetőjét bízta meg, hanem az épitési ügyeket is egy másik tanácsi ügyosztály hatáskörébe utalta. A határozat végrehajtását illetőleg pedig ugy döntött a bizottság, hogy a katonai ügyosztályt csak akkor szüntetik meg, ha egy tanácánoki állás természetes uton megürül. Ebben az esetben ezt a tanácsnoki állást többé nem töltenék be. Nem gondolt természetesen Szeged, junius 16. (Saját tudósttónktól.) A köz­igazgatási bizottság hétfőn délután négy órakor tartotta iuniusi ülését. Az ülést a polgármester !Sta mee az elnöklést azonban később átadta ^főispánnak, aki fél öt óra után érkezett meg az üléSmFerénc olvasta fel először a polgármester haírt ieiPntS amelyből kiderül, hogy a város házipénztárának májusban harmincmilliárd volt a bevételefwadása^edig huszonkilencmilliárd. Bárdoss Béla tb. főjegyző néhány fegydmí ügyet terjesztett elő. Papp Fere"c. felfüggesztett tüzoltóföparancsnok, akit a fegyelmi választmány többrendbeli fegyelmi vétségért 10(X) korona pénz­birságra büntetett, most megfelebbezte az ítélete a belügyminiszterhez. A bizottság a felebbezést felterjeszti. Bárkányi Zoltán árvaszéki elnök terjesztette ez­után eiő jelentését, majd elmondotta, hogy a pol­gármester még mindig nem számolt be az árva­székhez kiküldött vizsgáló bizottság működésének eredményéről, pedig az árvaszéknél néhány tiszt­viselő tartós betegsége miatt nagy a munkatorló­dás és ha rövidesen nem kap kisegítő munkaerőt, a hátralékos akták nagyon megszaporodnak. A polgármester azonnal reflektált a felszóla­lásra Hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy a vizsgáló bizottság működéséről jelentést kellene beterjesztenie a közigazgatási bizottsághoz. Ami­kor a vjzgáló bizottsággal vizsgálatot tartott az árvaszéknél, megállapították, hogy a kezelősze­mélyzet mintaszerűen elvégzi munkáját a hiányos getn hatja az árvaszék sem a létszámnövelést A bizottság a hosszura nyúló vita után ugy határozott, hogy az árvaszéki elnök jelentését tu­domásul veszi és megnyugvással veszi tudomásul azt is, hogy a polgármester adott már egy segéd erőt az árvaszékhez, de senkisem arra, hogy éppen Balogh Károly állása lesz az, amely leghamarább gazdátlanul marad. A létszámcsökkentő bizottság inkább nyugdijba­vonulásra gondolt, hiszen már régen szó van arról, hogy a tanács idősebb tagjai, akik kitöltötték már régen teljes szolgálati idejüket, nyugdijba vonulnak. Balogh Károly váratlan halála most aktuálissá tette a létszámcsökkentő bizottság határozatának végrehajtását, ami a polgármester hatáskörébe tartozik. A polgármester hétfőn letárgyalta a kérdést és már meg is hozta határozatát Elrendelte az épitési és katonai ügyosztály megszüntetését. Az épitési és katonai ügyeket dr. Szendrey Jenő tanácsnok vezetése alatt működő előljárósági ügy­osztály hatáskörébe utalta a polgármester. Így tehát ezentúl az épitési és katonai ügyeket ig Szendrey Jenő referálja a tanácsban. A katonai ügyosztály hivatalos helyiségeit Balogh Károly szobájával együtt az előljárósági ügyosztály kapja meg és igy odaköltözhet az ügyosztály egyik hiva­tala : a kihágási biróság, amely eddig a Dugonics­utcában talált ideiglenes helyiséget Amikor Balogh Károly lemondott a pénzügyi osztály vezetéséről és átvette a katonai ügyosztályt a polgármester kívánságára, mint katonaügyi szenátor is megtartotta a javadalmi bizottság elnöki tisztségét és ezzel a javadalmi ügyeket is. A pol­gármester most a javadalmi bizottság elnöki tiszt­ségét Fodor Jenő adóügyi szenátorra ruházta és rábizta a javadalmi ügyek intézését is. Balogh Károly halálával megürült az árvizsgáló bizottság elnöki tisztsége is, amelyet az elhunvt szenátor a bizottság megalakítása óta betöltött Mivel minden valószínűség szerint az árvizsotf rt bizottság már ugy sem éli sokáig tul elnökét « tisztséget nem is töltik be. Az ügyeket /flssFerení miniszteri tanácsos, a bizottság helyettes elnöke fogja intézni. LILULIULLI Ujabb hir a cári csalid mefgyilkolásáról. ™ris' lu,?iu8 A Matin ujabb leleplezést kőzöl a cárt család meggyilkolásáról. E szerint a cár, a círné és gyermekeik holttestét elégették és hmvaikat Janin francia tábornok, aki a cseheknek Vladivojztokba való visszahívását irányioita, 1922-ben Franciaországba vitte. A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 130 megkeresi a polgármes- \ papirkoronával.

Next

/
Thumbnails
Contents