Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-27 / 145. szám

Egya szám ara 1500 kofoiia. 11 (Föld U-OJIJbtfiwl' MdetoMOS MvMeltnl »tnd« •sm, Wam ttkm in 1500 town. KlMtmtést áraki Eo MMfnMybea 95000^1 walMi is t«tt« 40000 í Hirdetési ánki Félbasabon I ma. 400, egy hasábon 800, más tél hasábon lJOO.SrflvefKözt H.ssáíalékkal drágább. Apróhirdetés 10 úötg 8000 kor. StövegkOiti közlemények soronként 0000 korom. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 27, PÉNTEK. 145-ik szám. Monológ. Hajnal szürkűlésén — piroslása volna ugyan, de a hajnalnak is tilos föltűnő módon viselni a piros szint, amelyet az Úristen kissé elhamarkodva teremtett meg — hajnal szürkűlésén, mikor a gép kiadta magából az utolsó ujságpéldányt is és elnéptelenedett a tágas gépterem, nagyot nyujtódzott a fekete monstrum és mormogni kezdett: — Vas a testem, ólommal élek, mint a mesék sárkánya: olyan erős is vagyok. £n vagyok a szem, amellyel milliók néznek, én vagyok az agy, amellyel milliók gondolkoznak, én vagyok a sziv, amelyben milliók érzése dobban meg: hatalom vagyok. Ki ne akarna erős lenni, ki ne akarna hatalmas lenni? Kinek ne volna irigye, akinek ereje és hatalma van ? Az Isten tökéleter, mégis vannak ellene lázadozók. — Szülője és szülöttje vagyok az eszmének, anyaga és forrása a világosságnak. A baladásnak én adok tartalmat, irányt és szárnyat, nagyobbat, mint rajtam kivül akármilyen emberi találmány. Tehát én felém fordul a gyűlölete mindenkinek, aki fél az eszmétől, aki nem szereti a világosságot, aki haragszik az értelem lámpájára, akinek kelfemetlen, ha az sötét zugokba bevilágít és elkergeti az árnyékot, amely eltakarja a profanum vulgus elől az igazságot. — Azt mondják, túlságos a szabadságom él visszaélek vele. De hát mióta élek vissza? A szabadsajtó még százéves sincs 8 iz emberiség mögött már évezredek állnak. Jobb volt az em~ óeriaég, még sajtószabadság nem volt ? Kevesebb volt a ban, a haramiaság, a gyilkosság, a boldogtalanság és tObb volt a boldogság és hatékonyabb az emberi jóság és nagyobb az emberi szolidaritás? De hát akkor miért állt minden község határában akasztófa és miért kellett olyan büntetésekkel védeni a társadalom rendjét, amelyeknek hallatára ma hideg borzogatja végig magát a hóhért is ? Az embereket nem megrontotta, hanem megjavította a világosság, amelynek a szabadsajtó volt a hordozója és ha az emberek kfot még ma is sok az embertelen gonosz, annak az a magyarázata, hogy a gondolatszabadság sohase volt elég. Az igazi szabadsajtó nagyon kevés ideig röpködött biiincstelen. Minden politika kilépett a fóliáiból, megnyirbálta a szárnyait és köteleket hurkolt rá. Mindig azért, hogy vissza ne élhessen a szabadsággal. Pedig a szabadsággal csak az él vissza, aki ugy tesz, mintha az szabadosság volna és elvesz belőle. — Aztán mit beszélnek az in szabadságomról ? Hát enyém az a szabadság, amivel rendelkezem? Nekem csak egy szabadságom van: az hogy szabad vesződnöm, kínlódnom, küzdenem, veszélybe rohannom, magam összetöretnem — a mások szabadságáért — A kés nagyon veszélyes szerszám. Nemcsak kenyeret lehet vele vágni, hanem embert is ölni amire mintha a legújabb idők történetében Is lett volna néhány példa. Mért nem hoznak olyan törvényt, amely megtiltaná a kés használatát hogy vissza ne lehessen vele élni és amely börtönnel fenyegetne minden késesmestert, aki visszaélésre alkalmas eszközt csinál ? A tüz is nagyon ves2élyes elem. Nemcsak melegedni és ételt főzni lehet nála és nemcsak világitani vele, hanem az emberi lángész és emberi szorgalom legnagyobb értékeit is elhamvasztani. Mért nem hoznak törvényt, amely megtiltja a tűzgyújtást, nehogy visszaélés származzon belőle és amely kimondja, hogy a gyufagyárosok nem lehetnek nemzetgyűlési képviselők? — Azt mondják, hogy azt is megbüntetik, aki a késsel visszaél, azt is, aki a tüzet kártételre használja. De a kártevő sajtó ellen is volt törvény eddig is. A törvény eddig is tiltotta a gyilkosságra uszítást, a gyilkosok magasztalását, a gyújtogató csóva szórását, a bit meggyalázását, a vallásfelekezetek ellen való izgatást. A törvény meg volt és a törvény nem tudta megakadályozni, bogy ilyenek történjenek, de ennek nyilván nem a törvény volt az oka. Mert ha az volt, mi garancia van arra, hogy »z uj törvényben több erő lesz és hatásosabb megfélemlítés, mint volt a régiben ? Holott azt a törvényt nem tehetetlen, hanem igen keménykezű emberek késziietfék, akik nem voltak jóakarattal a sajtóhoz. — Azok a jóakarat nélkül való emberek eltűntek és a sajtó megcsonkítva, megkötözve, bilincset csörgetve, felpeckelt szájjal is meg maradt erőnek és hatalomnak... Igy dünnyögött mogorván a vas-monstrum, amikor valahonnét, talán a hajnal fényéből kiszökkenve belibbent hozzá gyöngyház-szinti szárnyán a szabadság géniusza. Esetlen tagjait a gépnek gyöngéden megsimogatta, mire szelíden csillant egyet a vén masina acélteste. Aztán a gép megbékülve álomba merült, az utcán pedig nyüzsögni kezdett az élet, az emberek olvassák, hogy siralomházba került a sajtó és az emberek azt mondták, hogy ugy kell neki. Hiszen az emberek a háborúra is azt mondták, hogy éljen a háború! U1IUIV.VI WtUIJllI., —r- li . % ' • • A jövő hét elején kezdik jegyezni a magyar kölcsönt Londonban és Amerikában. A Neue Freie Presse jelenti Londonból: Mint a Times jelenti, most már bizonyos, hogy a mcgyar kölcsönt a jövő hét elején bocsátják ki Londonban és a kontinensen, miután most már az Egyesült Államok vezető pénzintézetei is elhatározták, hogy a kölcsön egyrészét Amerikában bocsátják jegyzés alá. rikai bankok érdeklődését a magyar kölcsönnel szemben is. A Magyarországon elhelyezendő kőlcstn. Már jelentettük, hogy a bankok és az ipari vállalatok a népszövetségi kölcsönből 15 millió aranykoronát átvesznek. A gyáriparosok országos vezetősége részéről a következő felvilágosítást adták: Az ügy ma abban a stádiumban van, hogy 15 millió aranykorona összegről szóló népszövetségi kölcsönt Magyarországon bocsátanak ki. Ennek az Oraegnek Harmad*', vagyis 5 millió koronát a gyáripari vállalatok vesznek ét, a többit szétosztják a pénzintézetek között. Jeleszky hazatérése után perfektuá'ják ezen ügyet és reméljük, hogy a bankok által átvett kötvényeket sikerülni fog a magyar közönség körében is elhelyezni. Vissza kell térni a békebeli tisztviselő-státusra. Vita a tisztviselői illetmény-tervezetről. Amerika érdeklődik a magyar köloaón iránt Frankfurt, junius 26. A Frankfurter Zeitungnak jelentik Ntwyorkból: Az amerikai bankok, amelyek junius elsején elutasító álláspontra helyezkedtek a magyar kölcsön jegyzésében való köiremüködés tekintetében, ma már Amerika pénzügyi helyzetének könnyebbé válása és az európai politikai helyzet folytán a magyar kölcsön iránt ismét n°^yobb érdeklődést mutatnak. Ezen körül meny oen a JÜlK'idi kölcsönök legutóbbi Javulása is fontos szerepet Játszik. Az a kilátás, bogy a német birodalmi ülés elfogadja a Diwes-tervet, valamint az uj francia kormány megszilárdulása, végül Herriot és Macdonald találkozása Amerikában bizalmat keltett a pénzügyi javulás iránt és igy megélénkítette az ameBudapett, junius 26. (Saját tudósítónk telefon- i jelentése.) A nemze'gyü és 33-as bizottsága csü- 1 törtökön délután Ráday Gedeon gróf elnökletével ülést tartott, amelyen folytatólagosan tárgyalták a tisztviselöilletmények és nyugdijak kérdését. A kormány részéről Bethlen István gróf, Korányi Frigyes, valamint Vargha Imre és Szabóky Alajos voltak jelen. Első felszólaló Wolff Károly indítványozza a IX—XI. fizetési osztályok illetményeinek felemelését és nyilatkozatot kér abban a tekintetben, hogy a főit kólát végzett nyugdijasoknál a 100 százalékos számítás már a 35 évvel beálljon. Temesvdry Imre előadó benyújtotta a bizottságnak Homonnay Tivadar módosító javaslatát, amely a VIII—IX. osztályokba tartozó tisztviselők illetményeinek emelését célozza. Marschall Ferenc a gazdasági akadémiai tanárok illetményeinek emelését javasolja. örfjy Imre arra kéri a kormányt, hogy az elmaradt státusoknál, amelyek közé a gazdasági akadémiák is tartoznsk és amelyeknél a béke óta eltolódás nem történt, ne az alacsonyabb fizetési osztály vétessék az aranykorona fizetés kiszámításának alapjául. Rupert Rezső hozzájárul Wolff Károly indítványához. Gömbös Gyula hibáztatja a pénzügyi szempontok túlságos figyelembe vételét és szociális szempontból a családi pollékok emelését kéri. Javasolja a magasabb tisztviselők fizetésének csökkentését s az alacsonyabb rangosztályban lévők fizetésének emelését.. Kéri továbbá, hogy a kormány a zsoldos hadsereg megszűntetésére tegye meg a szükséges lépéseket Kállay Tibor a fősúlyt a kiadások csökkentésére helyezi. Nem nelyesli Gömbös Gyulának a magasabb tisztviselők fizetése kérdésében elfoglalt álláspontját. Az országos tisztviselői betegsegélyzö alap megszüntetését kéri, majd a kegydijisok sorsa iránt érdeklődik. Czettler Jenő kívánatosnak tartaná, ha visszatérnének az 1914. évi státusra. Az állam jegyek helyett bankjegyek kiadását kéri. Peyer Károly a katonatisztek magasabb díjazását kifogásolja, majd a postások rossz viszonyáról beszél. Dréhr Imre az 1919 óta elő nem léptetett tisztviselők illetményének méltányos felemelését kéri. Korányi Frigyes báró válaszolt Apponyi Albertnek és Szakács Andornak. A tegnapi ülésen elmondott beszédükkel polemizál. Rámatat arra, hogy érvelésük circulus vitiosus, mely azt kivánja, bogy előbb legyen költségvetés, azután jöjjön az illetményrendezés. Maga sem tartja a bikestandard szempontjából a mostani tttetminyrendezést kielégítőnek. Miga is ellensége a kirívó luxusnak s annak további megadóztatását nem ellenzi. A városi és törvényhatóság tisztviselők fizetésére vonatkozó rendelet megjelenését par napon belül Ígéri. Határozottan dgg • mÍgf"f sabb tisztviselői fizetések redukc* Wom Károly indítványát nem tartja elfogadhatónaK Helyesnek tartja azt az <Uftg** IggMg" kell térni a háború előtti státus ivonaiuru. Az arany annyit egyez meg, hogy és teljesen kezéből a gyeplő most már kiesen e j a jegybank vezetőségének Kezeoc