Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-27 / 145. szám

SZBQBD 1914 jnnlni 27. mely nem fogja engedni, hogy a korona ériékelésében ugrások történjenek akár lefelé, akár felfelé. A tisztviselők lakbérét külön fogják rendezni és pedig augu'zlus előtt. A gazdasági akadémiai tanárok ügyét megfontolás tárgyává fogja tenni. Ex itután Bethlen István gróf beszélt. Kijelentette több felmerült inditvánnyal szemben, bogy a bizottságnak a szanálási törvényben szorosan körülirt hatásköre van, amelynek lényege csupán az ellenőrzés éi nem konkrét intézkedések javasolása. A hadsereg tekintetében felmerült óhajra az a válasza, hogy maga is nagynak tartja a zsoldos hadsereg fentartásának költségeit, egyelőre azonban ezen változtatni nem lehet. A katonatisztek magasabb fizetését a mellékjövedelem hiányával és a fizikai munkatöbblettel indokolja, valamint azzal, hogy ezentúl előreláthatólag lassúbb lesz a hadseregnél az előléptetés. Ezután Temesvdry Imre előadó indítványozza, bogy a birói státus egyes osztályainak tételeit emeljék fel. A bizottság az indítványt elfogadja. A bizottság pártolólag ajánlotta megfontolásra a gazdasági akadémiai tanárok fizetésének javítására vohatkozó indítványt, Wolff Károly, Homonnay Tivadar és Gömbös Qyula indítványait ellenben elutasították. 257S Választó — és 620 szavazó ... Mint ismeres, Zsirkay János mandátuma ellen, akit a tarpai kerületben választottak meg képviselőnek, a kisebbségben maradt Nagy Ernő píríja petíciót adott be, arra hivatkozván, hogy a választók nem szavazhattak le, Kétezerötszázhetvennyoic választó közül csak hatszázhusz jelenhetett meg az urnák előtt, a többieket, akik Nagy Ernőre akartak szavazni, a karhatalom megakadályozta, hogy a szavazóhelyhez juthassanak. A nemzetgyűlés harmadik bíráló bizottsága annak idején elrendelte a vizsgálatot. A bizottság ma délben Nemes Bzrtalan elnöklésével ülést tartott és Petrovdcz Qyula előadása alapján a felek meghallgatása nélkül abban állapodott meg, hogy elrendeli, bogy a vizsgálat befejezéséhez szükséges további költségek céljaira a panaszolók húszmillió koronát helyezzenek letétbe. Mint értesülünk, a panaszolók, akiket dr. Aigner Adolf és dr. Kollmann Dezső ügyvédek képviselnek, azon az állásponton vannak, hogy az eddigi vizsgálat eredményei az ügy eldöntésére teljesen elegendő anyagot szolgáltattak ét ez irányban ujabb határozatot fognak a bíráló bizottsághoz intézendő b:ad irányukban provokálni. Az igazságügy! ós külügyi bizottsógoK ülése. A nemzetgyűlés igazságügyi és külügyi bizottsága ma délután együttes ülést tartott. A bizottság a nőkkel és gyermekekkel üzölt kereskedés elnyomása végett Genfben létrejött, valamint a házasság érvényességéről, a kiskorúak gyámságáról, a telj ískoruak gyámságáról Hágában kelt nemzetközi egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A bizottság ülésén a kormány részéről Pesthy Pál igazságűgyminiszter volt jelen, a pénzügyminisztérium részéről pedig Seentistványi Bíla miniszteri osztálytanácsos. A javaslatokat a bizottság általánosságban és részleteiben változatlanul elfogadta. Ezután az igazságügyi bizottság tartott folytatólagos ülést, amelyen az állatvédelmi szakaszt tárgyalták. Elfogadta a bizottság ezután Sándor Pálnak a hizárdjátékosok megbüntetésére vonatkozó javaslatát az igazságOgyminiszter által javasolt szövegezéssel. Sándor Pálnak azt az indítványát, hogy azok, akik belföldi terményeiket vagy gyártmányaikat a külföldön olcsóbban árusítják, mint belföldön, fegyházbüntetéssel sújtassanak, az igazságügyminiszter nem fogadta el és Igy a bizottság is elutasította. | A kedden folytatandó ülésen a bizottság a Í

javaslat második fejezetét, amely az eljárási szabályok módosítására vonatkozik, fogja tárgyalni. Grieger és Szilágyi Lajos az indemnitás ellen j ócska bagolyvárakat. addig a kormány nem hozhatja a zárszámadást a Ház elé. Mihelyt a számvevőség elkészült, a zárszámadást be fogják terjeszteni. Azt mondotta Szilágyi képviselő ur, hogy a kormány nem mei* elszámolni és nem meri a zárszámadást beterjeszteni. A képviselő ur az alkotmány legelemibb szabályaival sincs tisztába. A számvevőség végzi a maga dolgát, a munkát azonban még nem fejezte be és ezért a kormány felelősséget nem vállal. Mayer János személyes kérdésben szólal fel. Szilágyi súlyos invektivákkal illetett engem. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy kitételeit, amig azokat nem rektifikálja, rágalmazásnak kell minősíteni. A rágalmakat a leghatározottabban vissza kell utasítanom. Könyves Lajos ugyancsak személyes kérdésben szólal fel. Szilágyi vádjai — úgymond — valótlan. Szilágyi Lajos ismét felszólalva a miniszterelnöknek válaszolva kijelenti, hogy fenntartja azon állítását, hogy a kormány a főbiztos háta mögé bújik akkor, amikor a tisztviselők fizetésrendezéséről van szó. Mayer képviselőnek válaszolva ujabb váddal áll elő. Azt állítja, hogy Mayer Hly Lászlónak nemcsak kiviteli engedélyt adott, de amikor azt llly megkapta és eladta, újból felkereste Mayert, újból kért és kapott kiviteli engedélyt. Ezt közjegyzőileg hitelesített okmánnyal is tudja bizonyitani. A vádját fenntartja. Bethlen István gróf miniszterelnök szólal fel ismét Szilágyi képviselő ur ismét Korányi kijelentését idézte és megint egy citátummal jött. A képviselő urat megint cserbenhagyta az emlékezőtehetsége, mert a pénzügyminiszter nem azt mondotta, hogy a főbiztos sohasem járulhat ahhoz, hogy a költségvetést megváltoztassuk. Ezt akartam csak leszögezni. Szilágyi Lajos ujabb felszólalása után Nemes Bertalan, a harmadik biráló bizottság elnöke beterjesztette a bizottság jelentését Pakots József, Lendvai István és Rupert Rezső ügyében, akiket a bizottság véglegesen igazolt. Az elnök mindhárom képviselőt véglegesen igazolt nemzetgyűlési képviselőknek jelenti ki. Huszár Dezső, a gazdasági bizottság előadója beterjeszti a gazdasági bizottság jelentését az 1924—25. évi költségvetés tárgyában. Az elnök ekkor napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést pénteken délelőtt 10 órakor tartják a mai napirenddel. A város nem vásárol Budapest, junius 26. A nemzetgyűlés csütörtöki j ülését délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. Szavazás alá bocsátja azt az indítványt, hogy az indemnitási javaslat tárgyalásának idejére nyolcórás üléseket tartsanak. A nemzetgyűlés többsége az indítványt elfogadja és igy a mai naptól kezdve nyolcórás ülések mellett folytatják a tanácskozásokai. Az indemnitási vita első szónoka Grieger Miklós. Élesen birália a kormány politikáját. Három vádat emel a kormány ellen. Azt, hogy antiszocialista politikájával a keresztény gondolatnak, amelynek történelme és nemzetmentő missziója van, életképességét és kor-" mányképességét diszkreditálta. Másodszor a szociáldemokraták malmára hajtotta a vizet. Harmadszor politikája a forradalmi kilengésekre alkalmat ad. A kormány görcsösen ragaszkodik hatalmához, nem törődve azzal, hogy a közvélemény nemcsak tőle és a nemzetgyűléstől, hanem — ami szomorú és végzetes — a keresztény gondolattól is elfordulni készül. A kormány pénzügyi és szociális politikája nem ad alkalmat arra, hogy a forradalmi atmoszféra, a politikai és társadalmi feszültség enyhüljön és a harc megszűnjék. Ha a kormány a társadalmi igazság lehető legnagyobb megvalósítására törekedne, akkor az igazságügyminiszter szavajárásával élve, passzív volna a közhangulat Nem kellene félni felfordulástól és nem kellene az állami és társadalmi rend védelmére ujabb és ujabb törvényeket gyártani. Arra nézve, hogy még mindig forradalmi atmoszférába élünk, Vass József népjóléti miniszter szavaival fejezi be beszédét, aki 1920 márciusában azt mondotta, detronizálni kell a bünt, a gazságot és a visszaélést. Ugyancsak Vass mondotta, hogy ennek a nemzetnek kettő kell, hatalmas szellem és megváltó cselekedet A hatalmas eszme a keresztény politikában adva van, de ez a szellem kezd kifakulni a lelkekből, mert hiányzik a megváltó cselekedet. Ennek a keresztényszociális politika volna az ellenszere. Az indemnitást nem fogadja el. Buday Dezső Ernszt-párti képviselő szólal fel ezután. Mindenekelőtt a tisztviselő kérdéssel foglalkozik és bár a tisztviselők fizetését nem tartja kielégítőnek, belátja, hogy az állam elment a teljesítőképesség legszélső határáig. A létszámcsökkentéssel kapcsolatban azt mondja, hogy igen sok protekció érvényesül. Az indemnitást elfogadja. Szilágyi Lajos a tisztviselők kérdésével foglalközönsé;özött fizekozik és tiltakozik az ellen a rendelet ellen, amelyet a kormány ki akar bocsátani. A rendelet igen sok kategóriáról nem intézkedik, megszüntet igen sok járandóságot, ugyanakkor azonban nem gondoskodik megtelelő pótlékról. Közönséges szélhámosság ... (Nagy zaj a kormánypárton. Rendre, rendre. Ilyen hangot nem türünk !) Az elnök Szilágyit rendreutasítja. Szilágyi: Azt akartam mondani, hoj ges szélhámosság ilyen körülmények tésemelésről beszélni. Berki Gyula: Könnyű követelni, tessék az adókat is felemelni! Szilágyi Lajos ezután azt állítja, hogy a kormány félrevezette a tisztviselőket. Az elnök Szilágyit ezért a kifejezésért is rendre utasítja. Szilágyi Lajos azt állítja, hogy a rendelet táblázat megtévesztő adatokat tartalmaz. A rendelet százalékkal operál. A IX. fizetési osztályban például kimutat 56.4 százalékot, holott a tisztviselők a békebeli fizetésüknek csak 47 százalékát kapják. Ennek a százalékos kimutatásnak van egy másik hátránya is, még pedig az, hogy a kereskedőket és árusokat ráuszítják a tisztviselőkre. Bethlen miniszterelnök: A képviselő ur uszít! Szilágyit az elnök figyelmezteti, hogy fejezze be a beszédét. Mivel a szónok tovább beszél s ennek dacára sem fejezi be a beszédet, az elnök megvonja tőle a szót. Bethlen István gróf miniszterelnök: Nem akarja igénybe venni a nemzetgyűlés türelmét, de lehetetlennek tartja, hogy Szilágyi megállapításaira néhány szóval ne válaszoljon. Azt mondotta Szilágyi, hogy a közönséget és a tisztviselőket félre akarják vezetni akkor, amikor ezt a tervezetet átmeneti megoldásnak jelentette ki. Nem tudja, hogy honnan veszi Szilágyi azt a merészséget, hogy ilyen hangon beszéljen. Durva beállítási modorban Szilágyi az egész kormányt megrágalmazza. Minden bizonyítás nélkül megállapításokat vet oda a kormánynak és azt állitja, hogy a kormány bukjon el, mert leleplezte. Ezt a tervezetet mindenki átmeneti megoldásnak tekinti és mindig azt mondta a kormány is, hogy fogunk egy lépést tenni előre, végleges lépést azonban nem tehetünk, mert az állam mai pénzügyi helyzete ezt nem engedheti meg. — Azon követelésre, hogy a kormány terjeszszen be zárszámadást, megállapítja, hogy a számvevőség még nem készült el ezekkel, már pedig Szeged, junius 26. (Saját tudósítónktól.) Rö\ viden hirt adlunkmár arról, bogy a Zsótér-ház tulajdonosai és a város tanácsa között létrejött megállapodás után özvegy Tóth Péterné is megvételre ajánlotta fel a városnak a városi széképület mellett fekvő két házát, a Széchenyi-tér 12 és 13-as számút. A polgármesteri hivatalba juttatott ajánlat szerint a tulajdonos ötszázezer aranykoronában állapította meg, a két öreg ház eladási árát. A tanács a csütörtöki ülésen foglalkozott ezzel az ujabb házajánlattal A tanácskozás közben (terült ki — kivételesen nyilvános volt az ülés —, hogy a tanács nagy többségének nincsen kedve házvásárlásra. — Nem komoly ez az ajánlat — legyintett Taschler Endre főjegyző. — A városnak nincsen szüksége arra, hogy a Széchenyi-tér házait összevásárolja. — A felajánlott két épület — mondotta Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos — felét sem éri meg a kért ötszázezer aranykoronának. — Aztán meg pénzűnk sincs a vásárláshoz — folytatta a gondolatmenetet Fodor Jenő adóügyi tanácsnok —, ha volna pénzünk, akkor is inkább uj házakat építtetnénk, mert az ilyen ócska bagolyvárak összevásárlásának nincs semmi értelme. Nem volt a tanácsnak olyan t»gja — a pol-. gármester nem volt jelen a kérdés tárgyalásánál —, akiben hajlandóság lett volna arra, hogy az ajánlattal komolyan foglalkozzon. A vélemények kivétel nélkül megegyeztek abban, hogy a Tóth-házak megvásárlásáról nem lehet beszólni és igy a tanács egyhangú határozattal kimondta, hogy özvegy Tóth Péterné ajánlatát nem fogadja el. Negyven amerikai petróleumtársaság. Hága, junius 26. Washingtoni jelentés szerint a főállamügyész pőrt indított 40 petróleumtársaság ellen a trösztellenes törvény megszegése miatr. Azzal vádolja őke», hogy a benzin és a petróleum összevásárlására és a piactól való elvonására szövetkeztek.