Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-26 / 144. szám

£ay»g siáw ára 1500 korona '«), ntt F»riH-«fci 1 (Pö­»tUttaUval isMbonJ Tele­tő i !M*A.S«g«1" «««lel*­tm MtM UvMtMvel mind* Stf, BsfM ttám Ara 1500 k*. I^HL HiatMtéfl traki E» Mtavra kalybea 85000, B*da­i ti vidéken 40000 ke*, SZI6IDI itiröetésl trák i PC) hasábon | mm. 400, egy hasábon 809, •Alléi hadbon 1200. Sxfl rét­közt 25 százalékkal drágább. Apröbirdetés 10 szóig 0000 kor. SxövegkSzti kOzleort­ajrek soronként 0000 koron. Családi értesítés 45000 hor. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 26, CSÜTÖRTÖK. 144-ik szám. 5000. Szép kerekszám, melyet a közalkalmazottak vslószinflleg nagyon sokáig nem fognak elfelej­teni. A száma annak a kormányrendeletnek, amely ,az állami és törvényhatósági tisztviselők, egyéb alkalmazottak, továbbá a m. kir. honvéd­ség, csendőrség, vám- és folyamőrség és állam­rendőrség illetményeinek ideiglenes szabályozá­sáról" intézkedik. A rendeletet egyelőre csak a nemzetgyűlés harminchármas bizottságában mu­tatták be; egyelőre a nagyközönség, különösen pedig a legjobban érdekelt tisztviselőtársadalom a tartalmából csak annyival kénytelen megelé­gedni, amennyi belőle a bizottsági tárgyalás során nyilvánosságra került. Mig a hivatalos lapban megjelenik, addig tudomásul lehet venni róla annyit, hogy a terjedelme igen nsgy, 84 negyedréi oldal, szövegezése az elhangzott véle­mények szerint nem a legvilágosabb és gyakor­lati alkalmazása minden valószínűség szerint ciak zökkenések árán lesz keresztülvihető. Az első ilyen zökkenés az lesz, hogy julius elsején a tisztviselők valószínűleg még nem kapják meg az úgynevezett aranyparitásos fizetést, hanem erre nekik csak előleget folyósítanak, mig a számvevőségek a reájuk háramló feladatokkai Megbirkózhatnak. A rendeletet, amelynek leg­sürgősebb végrehajtása kétségtelenül szükséges, a kormány nagyon elkésve tette közzé, ugy hogy a bizottság tagjainak sem volt elég ide­jük, hogy áttanulmányozzák. Apponyi Albert nem is volt hajlandó vállalni a felelősséget a rendeletért, noha a tisztviselői osztály érdekeire való tekintettel, nem akart akadályt gördíteni életbeléptetésének az útjába. Kétségtelen, hogy ez a rendelet, ha a hivata­los lapban megjelenik és a napilapok is abba a helyzetbe kerülnek, hogy bőséges kivonatokat készíthessenek belőle, nehéz szövegezése mellett is egyik iegbuzgóbban olvasott és tanulmányo­zott irodalmi alkotás lesz a liiztviselőtársadalom körében. Fogadni mernénk, hogy a közzétételé­nek napján Magyarországon felére csökken s hivatalok teljesítménye, mert mindenki ceruzával a kezében fog szorozni, osztani, kalkulálni, bogy megtudja, hogy mennyi százezerrel és millióval számolhat, mikor magának és családjának az eltartásáról ven szó. Következnek majd az össze­hasonlítások és átszámítások, bogy az arany­koronában megállapított fizetés a békepiritás hány százalékának felel meg, mérlegelni fogják, hogy normális előléptetési viszonyok mellett az egyes érdekeltek mennyire haladtak volna előre a rangsorban, mindezeken felül pedig latra fog­ják tenni, hogy az a szorzószám, amelyet az aranyparitás kiszámításánál alkalmaz a kormány, megfelel-e a drágulás tényleges mértékének és nem éri-e a tisztviselőket itt külön megrövidí­tés. Mert például, ha a kormány azt mondja, begy a kilencedik fizetési osztály első fokozata részére megállapított 120 aranykorona fizetés a békebeli fizetésnek számszerűleg 56*4 százaléka, az ebbe s csoportba tartozó tisztviselők joggal vethetik fel a kérdést, hogy az igy máris 56 4 százalékra lecsökkentett fizetésnek van-e annyi vásárló ereje, mint volt a békében 120 koronának. A rendelet mint a harmincháromas bizottság tárgyalásaiból meg lehet állapítani, a tisztvise­lői fizetéseknek csak ideiglenes rendezéséről in­tézkedik. Valójában még nem is az aranyparitásra való átmeneteit statuálja, hanem csak arany­koronában kifejezve emeli a mai állapothoz ké­pest a közalkalmazottak fizetését. Igazán arany­paritásos leletről akkor lehetne beszélni, ha a rendelet nemcsak a ma; fizetéseket állapítaná meg, hanem emelkedő skálát állítana fel és bi­zonyos idő elteltével automatikusan biztosítaná az egész tisztviselői kar által óhajtott célnak, a valóságos aranyalapnak az elérését. Mert — ismételjük, amit már sokszor mondottunk —, csak akkor lehet igazi gazdasági rend és tár­sadalmi megállapodotiság ebben az országban, ha sikerül elérni, hogy az összes kötelezettsé­gek és szolgáltatások, árak, fizetések és munka­bérek egyformán a békenivót közelilik meg. Amig ugyanis a szükségleti cikkek nagy része drágább, mint a békében volt, a tisztviselők pedig a békefizetések negyvenöt vagy ötven százalékát kapják, nincs az a számolási művé­szet, amely helyre tudná állítani háztartásuk egyensúlyát és megnyugvást tudna belevinni lelkivilágukba. Énnek azonban — el kell ismernünk — van a kormány részéről egy hihetetlenül nagy aka­dálya, amelyre tegnap egy megiegyzés formájá­ban mulatott rá a pénzügyminiszter. Ez az aka­dály költségvetésünknek a személyi kiadások­kal való túlterhelése. Az utolsó költségvetésnek 24 százalékát tették a személyi kiadások, az 1924. évi második félévi költségvetésben pedig 66 százalékra emelkednek. Ekkora személyzet: terhet a világnak semmiféle államháztartása nem bir el és mig ez a megdöbbentő aránytalanság áll fenn a személyi és dologi kiadások kőzött, nem is lehet az igazi aranyparitásos tisztvise­lői fizetések életbeléptetésére számítani. Amig Magyarországnak annyi minisztere, ötszörannyi államtitkára, huszorannyi helyettes államtitkára és isten tudja, hányszor annyi miniszteri taná­csosa van, mint Francia- vagy Németország­nak, józanul nem lehet követelni az államtól, hogy becsületesen meg is fizesse őket. A túl­sók hivatalnok teremti a léleknélküli bürokrá­ciát, pedig az országnak a közigazgatásban nem bürokráciára, hanem lélekre van szüksége. Sajnos igazság, melyet a köztisztviselőnek is meg kell tanulni, hogy javadalmazásaik végle­ges rendezésének a radikális létszámapasztás az előfeltétele. Sokkal kehesebb számú, de jól megfizetett tisztviselő a jövő Magyarországának az elérendő ideálja. juumjimorjinruwinmTravi'i— Interpelláció a magyar kölcsönről az angol képviselőházban. London, junius 25. Az alsóházban Sámuel képviselő azt a kérdést intézte a kormányhoz, vájjon tekintettel arra az újjáépítési kölcsönre, amelyet Magyarország rövid idő múlva London­ban ki akar bocsátar i, történtek-e lépések sbban az irányban, hogy a msgyar kormány rendezze britt hitelezőivel azokat a követeléseket, ame­lyeket elismertei Enyhítések a sajtójogi novellán. A lapbeiiltá ra vonatkozó szakaszt nem törlik. A válaszban a következőket mondották: A megállapodások értelmében a magyar clearing­hivatalnak kell gondoskodnia fél évi részlet­fizetések utján az esedékes törlesztések kiegyen­lítéséről. A részletfizetések nagyságát ideiglene­sen fél évenként 100.000 font sterlingre csök­kentették. Budapest, junius 25. A nemzetgyűlés igazság­ügyi bizottsága Platthy Gjrörgy elnöklete alatt szerda délután ülést tartott, amelyen jelen volt Pesthy Pál igazságügyminiszter is. Az ülésen felszólaltak Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Rupert Rezső és Benedek Já­nos. Tárgyalták az igaztágügyminiizter uj szö­vegezésében a bünteiőnovelift 45. § át. Az uj szövegezés részben honorálja Vázsonyi indítvá­nyát. A lapbetiltás fölötti határozatra ki­jelölt kúriai tanács összeállítását már a tör­vény szövegében leszögezi és pedig oly­formán, hogy a betiltás kérdésében a má­sodelnök elnöklete alatt alakuló és hat rang­idősb bíróból álló tanács ítél, a koronaügyész és védelem meghallgatása után. Egyúttal a bizottság a jelentésébe belefoglalja az igazság­űgyminiszter hozzájárulását ahhoz, bogy a kor­mánynak a sajtóra vonatkozó kivételes hatalma a novella életbeléptetése utan megszűnik és ezt maga a törvény is kimondja. A 44. § egyik bekezdésekép elfogadta a bizottság azt, hogv a törvényhozás tagja felelős szerkesztő nem lehet. A bizottság legközelebbi ülését csütörtökön délután tartja, amikor a Pékár Qyula által javasolt állatvédő-szakasz tárgyalására kerül a sor. A Népszövetségi főbiztos állandó delegáltja a Nemzeti Banknál. Hiteles forrásból nyert értesülésünk szerint a népszövetségi főbiztosság M. Siepmantdelegálta a Nemzeti Bank vezetősége mellé, mint a nép­szövetségi tanács ellenőrzőjét. Mr. Siepman most már állandóan a Nemzeti Bank vezetősége mellett fog működni és Smith főbiztos inten­ciói szerint a Nemzeti Banknál ellenőrző tevé­kenyléget is fog kifejteni. Korányi esak őszig lesz pénzügyminiszter. Befejeze t tény az, hogy Korányi Frigyes lesz az utódja. Lehetséges azonban az is, hogy ugy alakulnak a dolgok, hogy Kállay veszi kezébe a pénzügyminiszteri tárcát, ha ez nem is történik meg, azért a miniszterelnök feltét­len súlyt helyez arra, hogy Kállay is részt­vegyen a minisztertanácsi üléseken. Ez pedig csak ugy törlénhet meg, ha Kállayt kinevezik tárcanélküli miniszternek. Mint tárcinélküli mi­niszter azt a feladatot fogja ellátni, hogy össze­kötőként szerepeljen a kormány és a nép­szövetségi megbízottak közt. Kállay különben továbbra is résztvesz a Népszövetség tárgya­lásain. A 33-as bizottság Qlise. A nemzetgyűlésnek a szanálási törvények végrehajtását ellenőrző bizottsága junius 26 án délután ülést tart, melyen a tisztviselő illetmé­nyek és nyugdijak kérdését, továbbá háborús magyar államadóssági címleteket terhelő vagyon­váltság megszüntetése ügyében kiadandó kor­mányrendelet tervezetét, végül a bizottság leg­utóbbi ülésén bemutatott" rendelettervezeteket tárgyalják. Mentelmi Qgyek. A nemzetgyűlés men'elmi bizottsága junius 26-án ülést tart, melynek tárgya Friedrich Ist­ván, Györki Imre, Hébelt Ede, Knaller Győző, Patacsi Dénes, Peyer Károly, Pikler Emil, Propper Sándor, Rakovszky István, Szilágyi Lajos és Várnay Dániel nemzetgyűlési kép­viselők mentelmi jogának megsértése ügyében tett bejelentések tárgyalása. A Máv. alkotmánytervezete. Szakkörökben feltétlenül helyesnek tartják, hogy a Máv-ník bizonyos függetlenséget juttatnak. Az államvasutak alkotmánytervezete az Orszá­gos Közlekedési Bizottság elé került, amely azt több ülésen keresztül a legnagyobb részletes­séggel tárgyalta. A tárgyalás eredményeként a bizottság megállapította, hogy » alkotmány­tervezet tulment a célon, mert a Máv. hatósági I jogokat követelt a maga számára, ezt pedig I ... ' báró pénzügyminiszter legkésőbb októberben j megadni nem lehet Nem lehet az, hogy az vissza megy párisi követnek. Az eddigi kombi- államvasutak magánfelekkel szemben mint nációk iir:ellett szólnak, begy Bud miniszter! utolsó fórum szerepeljen s hogy ve'e szemben

Next

/
Thumbnails
Contents