Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-25 / 143. szám

SZBOED 19*4 junius 25. Vdrnay Diniéi a forradalmi szerepléseiért fe­gyelmiig elooctátott tanerők ügyét tette szóvá. Klebelsberg miniszter azt valaszolta, hogy egyéni revizió lehetséges ugyan, d: a reviziót általá­nosítani nem lehet. A javjsl&t letárgyalására a bizottság a sürgősség kimondását kéri. A szanálás kérdései. A 33-as ellenőrző bizottság a tisztviselői kérdés után foglalkozott a szanálás általános kérdései rel. Kdllay Tibor kérdéseket intézett a pénzügy­miniszterhez : — Mi a bevételek alakulásának tendenciája a jövőre nézve; mi a helyzet a baakópris meg­szüntetése tekintetében; hogyan ált ezidőszerint a külföldi kölcsön kérdésének megoldása. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter meg­állapítja a bevételek aulomatikui emelkedését, továbbá azt, hogy a kiadásokhoz szükséges fedezet a szanálási tervezet szerint előrelátható­lag meglesz. Kijelentette, hogy az előirt költ­ségvetési tervek betartására fog törekedni és mindaz, ami a megtakarítások tekintetébea lehetséges, megtörténjék. A létszámcsökkentést szigorúan i program szerint viszi keresztül. Nagy súlyt fektet az adminisztráció egyszerűsítésére. Kijelenti, hogy a bankóprést a Jolyó ki | törtök délután öt órakor folytatja. adásokra erévi április 1-től kezdve nem vették igénybe. A külföldi kölcsön ügyében már pénteken nyilatkozott a nemzetgyűlés elölt. Azóta csak ennyi történt, hogy a kibocsátási kulcsok te­kintetében tárgyalások indultak meg Londonban. Hallet István a B-listások végkielégítését sürgeü, amre nézve a minisztertől Ígéretet kapott. Szilágyi Lijos nehezményezi, hogy a rende­letet niin hajtják végre julius 1-én. Sürgeti a költségvetést, aminek beterjesztése esetén az ellenzék hajlandó a tisztviselői fizetések eme­léséhet szükséges bevételekhez a forrásokat meg­nevezni. Végűi Korányi Frigyes báró bejelentette több intézkedés (rendelet) kiadását. A bizottság Apponyi Albert gróf javaslatára elhatározta, hogy a részletes tárgyalást czü­Sürgősen tárgyalják az indemnitást. Budapest, junius 24. A nemzetgyűlés keddi ülé­sét háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Wolff Károly a 4. bírálóbizottság elnöke beter­jeszti a bizottság jelentését Szabó Sándor, Édes Antal és Apponyi Antal nemzetgyűlési képviselők E anasszal megtámadott mandátuma ügyében. A irálóbizottság a panaszokat elutasította és az elnök ennek megfelelően mind a három képviselőt véglegesen igazolt képviselőnek jelentette ki. ezután az indemnitási javaslat tárgyalására tér­nek át. Homonnay Tivadar az első szónok. A közalkal­mazottak gazdasági helyzetével és a Máv. reorga­nizációjával kiván foglalkozni. A tisztviselőkérdés gyökeres megoldása elsősorban nem a közalkal­mazottak, hanem az ország érdeke. Az állam fizesse alkalmazottait ugy, hogy az anyagi gon­doktól mentesüljenek. Különösen zavarja a tiszt­viselőket a beígért létszámapasztáa A nyugdíja­zásnak a létszániapasztá.ssal kapcsolatosan nincs értelme, módot kell találni arra, hogy az elbocsá­tott tisztviselők nyugdíj helyett végkielégítést kap­janak, a megmaradt tisztviselőket pedig az állam fizesse jól. Az állam 74 aranykorona létminimumot ad, holott ma aranyparitásban szedi az adókat, békebeli fizetések 40—60 százalékát akarja meg­adni, holott az élelmiszercikkek az aranyparitáson felül vannak. Az összes kedvezményeket meg akarják szüntetni és igy természetes, hogy ilyen a kereskedelmi minisztert, hogy az 1893. évi XXVIII. törvénycikk módosításáról és az ipari fel­ügyeletnek, továbbá a munkásvédelemnek a kor követelményeinek megfelelő kiépítéséről terjesszen be törvényjavaslatot Majd a sztrájkról beszélve, ujabb határozati ja­vaslatot nyújt be. Utasítsa a nemzetgyűlés a ke­reskedelmi minisztert, hogy a munkabéregyeztető hivatalok felállításáról, a munkaügyi hivatalok munkaköréről és a közvetítési eljárás módosításá­ról, az érdekképviseletekről és általában a munka­viszonyok terén felmerült ügyek és kérdések meg­oldásáról terjesszen be törvényjavaslatot a Ház ele. Ezután hosszasabban beszél az egyesülési és a gyülekezési jog terén állítólag tapasztalt visszás­ságokról. Az igazságügyminiszterrel foglalkozva igazságügyminiszternek, mert ugy látja, hogy az igazságügyminiszter a kormány egyik legmoder­nebbül gondolkozó tagja. Az igazságügyminiszter mondotta Mezőtúron, hogy fizikailag és szellemi­leg beteg ez a nép és ezt a beteg népet meg kell gyógyítani. A szanálás nagy terheit könnyítésekkel kell enyhíteni, ezt azonban nem szolgálja az olyan javaslat, mint a büntetőnovella, követeli az es­küdtbíróság visszaállítását A javaslatot nem fo­gadja el. Az elnök ezután jelenti, hogy 50-nél több kép­viselő az indemnitási javaslat letárgyalására a sürgősség kimondását kéri. Az elnök napirendi javaslata után Rassay Ká­roly a napirendhez kér szót. Azt hallja, hogy a kormány az indemnitásnak megfelelő időben való letárgyalása esetén sem hajlandó letárgyalni a fő­városi javaslatot a nyári szünet előtt. Meggyő­ződése szerint e pillanatban semmi akadálya nem lehet a fővárosi törvényjavaslat gyors letárgyalá­sának. A Ház minden egyes tagja ezt kívánja. Kéri a miniszterelnököt, hogy jelentse ki, hogy itt nincs sző taktikázásról, hanem maga is komolyan kívánja a gyors letárgyalást Farkas István kijelenti, hogy a kormány már januárban is letárgyalhatta volna a fővárosi tör­vényjavaslatot, ha komolyan akarta volna. Bethlen István gróf miniszterelnök: Farkas kép­viselő ur kijelentette, hogy a kormánynak a fővá­rosi törvényjavaslatot előbb kellett volna letár­gyalni és pedig már januárban. Napirendre tűz­hette volna azt a kormány. Kérdezi, hogy mikor tárgyalhatta volna le a kormány a törvényjavasla­tot? Hiszen a képviselőház állandóan foglalkozott különböző törvényjavaslatokkal, foglalkozott az in­demnitási javaslattal, a szanálási törvényjavasla­tokkal és egyéb apró javaslatokkal. Most is egy csomó javaslat van a Ház előtt, amelyeket edatg nem tudtak letárgyalni. A kormánynak a fővárosi választásokra vonatkozó törvényjavaslatot illetőleg az a felfogása, hogy azt sürgősen rendezni keü és a kormánynak ez a felfogása komoly. Bizto­sltja a képviselőházat, hogy abban az esetben, ha a nyári szünet előtt letárgyalják a fővárosi tör­vényjavaslatokat, a választásokat ősszel kiírják is megtartják. Ez ugy a kormánynak, mint a fővá­rosnak érdeke. E tekintetben semmi kétséget sem kiván fennhagyni. A Ház az elnök napirendi indítványához járul hozzá. Az Ölés három órakor ért véget. kijelenti, hogy a személyét Ületőleg tisztelője az HMMMMWMMMÍlMmi^^ Nem kerül a Zsótér-ház ügye a szerdai közgyűlés elé. A nyugdijszabályrendeiet módosítása. — Külföldi tanulmányútra küldik a városi tisztviselőket. Szeged, junius 24. (Saját tadósitónktól.) A juniusi közgyűlés, amely a kéthónapos nyári szünet előtt utolaó rendes közgyűlése a város törvényhatósági bizottságának, a szokottnál is szürkébbnek igírkezik. Tárgysorozatán alig körülmények között 74 koronás létminiumból nem í szerepe< néhány tanácsi előterjesztés, mintha _ lehet megélni. Bizonyítja, hogy minden országban á j uborkaszezon már is beköszöntött volna jobban fizetik a hutajelökd. Meg kell hogy « 8LA T. A tanács ktddi ülésén alig torony óra alatt végzett az előkészítés , egy munkájával, találja a kormány a módját annak, hogy a köz­alkalmazottaknak olyan létminimumot biztosítson, * ---- --- - . . hil„B amiből valóban meg tudnak élni. A családi pótlé- amely kivételesen könnyű munka volt, hiszen kot is fenn kell tartani és a lakáspénznek olyan- egyetlen olyan kényesebb kérdés sem Került nak kell lenni, hogy abból a tisztviselők csak- * ugyan tudjanak lakást tartani. Majd hosszasan foglalkozik az államvasutak kérdésével. Nagyon fontos* hogy az államvasutakat még idejében re­organizálják és szükségesnek tartja, hogy ezt a kérdést a nemzetgyűlés elé terjesszék. Kijelenti, hogy a mostan tervezett fizetésrendezést sem ő, sem a pártja nem tartják végleges rendezésnek. Az Indemnitási java-latot elfogadja. szőnyegre, amely megkívánta volna a taktikai lehetőségek lelkiismeretes mérlegelését. A szerdai közgyűlés tárgysorozatának egyet­len olyan pontja van, amely minden való­színűség szerint nagy vitát provokál majd. A tanács javaslatot terjeszt ugyanis elö a kőziegelők ujabb megoaonkltáea érdekében. Javisolji, hogy a közgyűlés a vd­i indemnitási javaslatot elfogadja. . érdekében. Javisolji, hogy a közgynies a va­Pakots József a házszabályokhoz kér szót. Szóvá ! rosi kőziegelők területéből hasítson kl ezerötszáz teszi, hogy ma délutánra egyszerre három fontos • . . —« — bizottság működését tűzték ki. A bizottságok egy­időben való összehívása lehetetlenné teszi, hogy a képviselők az üléseken megjelenhessenek. Intéz­kedést kér erre vonatkozólag. Az elnök válaszában kijelenti, hogy nem áll módjában intézkedni, mert a bizottságok össze­hívása nem őrá tartozik és kéri, hogy észrevételeit tegye meg a bizottságokban. Rothenstein Mór szóvá teszi Smith népszövet­ségi főbiztos jelentésének egyik részletét, amely a jegybankra és az állami hitelekre vonatkozik. Ezekre a miniszterelnöktől felvilágosítást kér. Huszár Károly alelnök arra kéri a felszólalót, hogy ne fejtegessen olyan kérdéseket, amelyek az ország hitelének árthatnak. Rothenstein meghajlik az elnök figyelmeztetése előtt, azonban kijelenti, hogy mint képviselőnek joga van felvilágosítást kérni. Ezután foglalkozik a munkásügyekkel és a munkaügyi szervezetekről beszél, összehasonlítja a külföldi munkavédelmi és munkásügyi szervezeteket a magyar viszonyok­kal. Határozati javaslatában kért, hogy a nemzet­közi munkásügyi konferencián egyes tervezeteket a kormány sürgősen ratifikáljon. Még egy határo­zati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés katasztrális holdat és azt rendes árverésen bérlet formájában hasznosítsa. A közlegelök ujabb megcsonkítására a város jövedelmeinek gyarapítása érdekében van szűkség. A tanács arra számit, hogy az 1500 katasztrális hold évi bérjövedelme a jelenlegi busairak mellett körülbelül háromnegyedmilliárd korona lesz. A legelők megcsonkítása nem sérti momentán az állattartó gazdák érdekeit, mert az idén a vá­rosi közlegelőkre kiha|tott állatok száma jelen­tékeny csökkenést mutat és igy nincsen szűk­ség olyan nagy legelőre. A kérdést egyébként a mezőgazdasági bi­zottság már letárgyalta és túlnyomó nagy többsécgel ugy határozott, bogy az 1500 hold lcgelCföld hasznosítását nem kifogásolja. Való­színű azonban, hogy a közgyűlésen ha a több­ség meg is szavazza a tanács javaslatát, annek a gazdák köréből még erős ellen­zéke lesz. A tárgysorozat érdekes pontja lesz még a nyugdijazabályrandalet módosítására vonatkozó tanácsi javaslat is. A szanálási tör­vény ugyanis kötelezi a törvényhatóságokat, hogy szabályrendeleteiket a törvény szellemé­nek megfelelően módosítsák. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény pedig kimondja, hogy az a nyugdíjazott köz­alkd mázott, akinek nincs tizenöt évi szolgá­lati ideje, julius elseje után nyugdijának csak hatvan százalékát kapja, ha azonban igazolja, bogy szolgálat* és keresetkép leien, akkor meg­kapja teljes nyugdiját. A julius elseje után nyugdíjazandó tisztviselők közül azok, akiknek nincs harminc évi szolgálati idejűk, minden­kori fizetésűk nyolcvan százaléka után kapják nyugdijukat, 30-35 évi szolgálati idö kilenc­ven, 35-40 évi szolgálati idővel kilencvenöt, negyven évi szolgálattal pedig teljes százszáza­lék után kapják a nyugdijukat a köztisztvise­lők, kivéve azokat, akik hatvanadik életévűket nár betöltötték. A tanács elhatározta, hogy ilyen értelmű módosító javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, de az uj nyugdijszabályrendelethez egy zára­dékot csatol, amely kimondja, hogy a szanálási törvények elérvénytelenedésekor, 1926-bin is­mét az eredeti szabályrendelet lép életbe. Az előkészítő tanácsülésen a Zsótér-ház megvételének Qgye is szóba került. A tanács azzal a titkos filisen hozott határozatával, amelyen elfogadta a tu­lajdonosok ajánlatát, a tiszti főügyészt bizta meg a szerződés megkötésével. Dr. Taróuy Mihály főügyész bejelentelte, hogy a szerződés megkötése helyett a szerződési pontokat állí­totta össze, mert a közgyűlés jóváhagyásáig ugy sem Jehet szó a jogerős szerződés meg­kötésére . Felm rült ezután az a kérdés, vájjon be­vigye-f a tanács a szerdai közgyűlésre a Zsó­tér hárl ügyét, vagy pedig várja meg vele a Korzó Mozi részvénytársaság opciós határidejé­nek leteltét. Csak ha a Korzó Mozi nem él elő­vásárlási jogával, akkor határozhat úgyis a közg ülés. A tanács végül ugy döntött, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents