Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)
1924-06-25 / 143. szám
SZBOED 19*4 junius 25. Vdrnay Diniéi a forradalmi szerepléseiért fegyelmiig elooctátott tanerők ügyét tette szóvá. Klebelsberg miniszter azt valaszolta, hogy egyéni revizió lehetséges ugyan, d: a reviziót általánosítani nem lehet. A javjsl&t letárgyalására a bizottság a sürgősség kimondását kéri. A szanálás kérdései. A 33-as ellenőrző bizottság a tisztviselői kérdés után foglalkozott a szanálás általános kérdései rel. Kdllay Tibor kérdéseket intézett a pénzügyminiszterhez : — Mi a bevételek alakulásának tendenciája a jövőre nézve; mi a helyzet a baakópris megszüntetése tekintetében; hogyan ált ezidőszerint a külföldi kölcsön kérdésének megoldása. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter megállapítja a bevételek aulomatikui emelkedését, továbbá azt, hogy a kiadásokhoz szükséges fedezet a szanálási tervezet szerint előreláthatólag meglesz. Kijelentette, hogy az előirt költségvetési tervek betartására fog törekedni és mindaz, ami a megtakarítások tekintetébea lehetséges, megtörténjék. A létszámcsökkentést szigorúan i program szerint viszi keresztül. Nagy súlyt fektet az adminisztráció egyszerűsítésére. Kijelenti, hogy a bankóprést a Jolyó ki | törtök délután öt órakor folytatja. adásokra erévi április 1-től kezdve nem vették igénybe. A külföldi kölcsön ügyében már pénteken nyilatkozott a nemzetgyűlés elölt. Azóta csak ennyi történt, hogy a kibocsátási kulcsok tekintetében tárgyalások indultak meg Londonban. Hallet István a B-listások végkielégítését sürgeü, amre nézve a minisztertől Ígéretet kapott. Szilágyi Lijos nehezményezi, hogy a rendeletet niin hajtják végre julius 1-én. Sürgeti a költségvetést, aminek beterjesztése esetén az ellenzék hajlandó a tisztviselői fizetések emeléséhet szükséges bevételekhez a forrásokat megnevezni. Végűi Korányi Frigyes báró bejelentette több intézkedés (rendelet) kiadását. A bizottság Apponyi Albert gróf javaslatára elhatározta, hogy a részletes tárgyalást czüSürgősen tárgyalják az indemnitást. Budapest, junius 24. A nemzetgyűlés keddi ülését háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Wolff Károly a 4. bírálóbizottság elnöke beterjeszti a bizottság jelentését Szabó Sándor, Édes Antal és Apponyi Antal nemzetgyűlési képviselők E anasszal megtámadott mandátuma ügyében. A irálóbizottság a panaszokat elutasította és az elnök ennek megfelelően mind a három képviselőt véglegesen igazolt képviselőnek jelentette ki. ezután az indemnitási javaslat tárgyalására térnek át. Homonnay Tivadar az első szónok. A közalkalmazottak gazdasági helyzetével és a Máv. reorganizációjával kiván foglalkozni. A tisztviselőkérdés gyökeres megoldása elsősorban nem a közalkalmazottak, hanem az ország érdeke. Az állam fizesse alkalmazottait ugy, hogy az anyagi gondoktól mentesüljenek. Különösen zavarja a tisztviselőket a beígért létszámapasztáa A nyugdíjazásnak a létszániapasztá.ssal kapcsolatosan nincs értelme, módot kell találni arra, hogy az elbocsátott tisztviselők nyugdíj helyett végkielégítést kapjanak, a megmaradt tisztviselőket pedig az állam fizesse jól. Az állam 74 aranykorona létminimumot ad, holott ma aranyparitásban szedi az adókat, békebeli fizetések 40—60 százalékát akarja megadni, holott az élelmiszercikkek az aranyparitáson felül vannak. Az összes kedvezményeket meg akarják szüntetni és igy természetes, hogy ilyen a kereskedelmi minisztert, hogy az 1893. évi XXVIII. törvénycikk módosításáról és az ipari felügyeletnek, továbbá a munkásvédelemnek a kor követelményeinek megfelelő kiépítéséről terjesszen be törvényjavaslatot Majd a sztrájkról beszélve, ujabb határozati javaslatot nyújt be. Utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelmi minisztert, hogy a munkabéregyeztető hivatalok felállításáról, a munkaügyi hivatalok munkaköréről és a közvetítési eljárás módosításáról, az érdekképviseletekről és általában a munkaviszonyok terén felmerült ügyek és kérdések megoldásáról terjesszen be törvényjavaslatot a Ház ele. Ezután hosszasabban beszél az egyesülési és a gyülekezési jog terén állítólag tapasztalt visszásságokról. Az igazságügyminiszterrel foglalkozva igazságügyminiszternek, mert ugy látja, hogy az igazságügyminiszter a kormány egyik legmodernebbül gondolkozó tagja. Az igazságügyminiszter mondotta Mezőtúron, hogy fizikailag és szellemileg beteg ez a nép és ezt a beteg népet meg kell gyógyítani. A szanálás nagy terheit könnyítésekkel kell enyhíteni, ezt azonban nem szolgálja az olyan javaslat, mint a büntetőnovella, követeli az esküdtbíróság visszaállítását A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután jelenti, hogy 50-nél több képviselő az indemnitási javaslat letárgyalására a sürgősség kimondását kéri. Az elnök napirendi javaslata után Rassay Károly a napirendhez kér szót. Azt hallja, hogy a kormány az indemnitásnak megfelelő időben való letárgyalása esetén sem hajlandó letárgyalni a fővárosi javaslatot a nyári szünet előtt. Meggyőződése szerint e pillanatban semmi akadálya nem lehet a fővárosi törvényjavaslat gyors letárgyalásának. A Ház minden egyes tagja ezt kívánja. Kéri a miniszterelnököt, hogy jelentse ki, hogy itt nincs sző taktikázásról, hanem maga is komolyan kívánja a gyors letárgyalást Farkas István kijelenti, hogy a kormány már januárban is letárgyalhatta volna a fővárosi törvényjavaslatot, ha komolyan akarta volna. Bethlen István gróf miniszterelnök: Farkas képviselő ur kijelentette, hogy a kormánynak a fővárosi törvényjavaslatot előbb kellett volna letárgyalni és pedig már januárban. Napirendre tűzhette volna azt a kormány. Kérdezi, hogy mikor tárgyalhatta volna le a kormány a törvényjavaslatot? Hiszen a képviselőház állandóan foglalkozott különböző törvényjavaslatokkal, foglalkozott az indemnitási javaslattal, a szanálási törvényjavaslatokkal és egyéb apró javaslatokkal. Most is egy csomó javaslat van a Ház előtt, amelyeket edatg nem tudtak letárgyalni. A kormánynak a fővárosi választásokra vonatkozó törvényjavaslatot illetőleg az a felfogása, hogy azt sürgősen rendezni keü és a kormánynak ez a felfogása komoly. Biztosltja a képviselőházat, hogy abban az esetben, ha a nyári szünet előtt letárgyalják a fővárosi törvényjavaslatokat, a választásokat ősszel kiírják is megtartják. Ez ugy a kormánynak, mint a fővárosnak érdeke. E tekintetben semmi kétséget sem kiván fennhagyni. A Ház az elnök napirendi indítványához járul hozzá. Az Ölés három órakor ért véget. kijelenti, hogy a személyét Ületőleg tisztelője az HMMMMWMMMÍlMmi^^ Nem kerül a Zsótér-ház ügye a szerdai közgyűlés elé. A nyugdijszabályrendeiet módosítása. — Külföldi tanulmányútra küldik a városi tisztviselőket. Szeged, junius 24. (Saját tadósitónktól.) A juniusi közgyűlés, amely a kéthónapos nyári szünet előtt utolaó rendes közgyűlése a város törvényhatósági bizottságának, a szokottnál is szürkébbnek igírkezik. Tárgysorozatán alig körülmények között 74 koronás létminiumból nem í szerepe< néhány tanácsi előterjesztés, mintha _ lehet megélni. Bizonyítja, hogy minden országban á j uborkaszezon már is beköszöntött volna jobban fizetik a hutajelökd. Meg kell hogy « 8LA T. A tanács ktddi ülésén alig torony óra alatt végzett az előkészítés , egy munkájával, találja a kormány a módját annak, hogy a közalkalmazottaknak olyan létminimumot biztosítson, * ---- --- - . . hil„B amiből valóban meg tudnak élni. A családi pótlé- amely kivételesen könnyű munka volt, hiszen kot is fenn kell tartani és a lakáspénznek olyan- egyetlen olyan kényesebb kérdés sem Került nak kell lenni, hogy abból a tisztviselők csak- * ugyan tudjanak lakást tartani. Majd hosszasan foglalkozik az államvasutak kérdésével. Nagyon fontos* hogy az államvasutakat még idejében reorganizálják és szükségesnek tartja, hogy ezt a kérdést a nemzetgyűlés elé terjesszék. Kijelenti, hogy a mostan tervezett fizetésrendezést sem ő, sem a pártja nem tartják végleges rendezésnek. Az Indemnitási java-latot elfogadja. szőnyegre, amely megkívánta volna a taktikai lehetőségek lelkiismeretes mérlegelését. A szerdai közgyűlés tárgysorozatának egyetlen olyan pontja van, amely minden valószínűség szerint nagy vitát provokál majd. A tanács javaslatot terjeszt ugyanis elö a kőziegelők ujabb megoaonkltáea érdekében. Javisolji, hogy a közgyűlés a vdi indemnitási javaslatot elfogadja. . érdekében. Javisolji, hogy a közgynies a vaPakots József a házszabályokhoz kér szót. Szóvá ! rosi kőziegelők területéből hasítson kl ezerötszáz teszi, hogy ma délutánra egyszerre három fontos • . . —« — bizottság működését tűzték ki. A bizottságok egyidőben való összehívása lehetetlenné teszi, hogy a képviselők az üléseken megjelenhessenek. Intézkedést kér erre vonatkozólag. Az elnök válaszában kijelenti, hogy nem áll módjában intézkedni, mert a bizottságok összehívása nem őrá tartozik és kéri, hogy észrevételeit tegye meg a bizottságokban. Rothenstein Mór szóvá teszi Smith népszövetségi főbiztos jelentésének egyik részletét, amely a jegybankra és az állami hitelekre vonatkozik. Ezekre a miniszterelnöktől felvilágosítást kér. Huszár Károly alelnök arra kéri a felszólalót, hogy ne fejtegessen olyan kérdéseket, amelyek az ország hitelének árthatnak. Rothenstein meghajlik az elnök figyelmeztetése előtt, azonban kijelenti, hogy mint képviselőnek joga van felvilágosítást kérni. Ezután foglalkozik a munkásügyekkel és a munkaügyi szervezetekről beszél, összehasonlítja a külföldi munkavédelmi és munkásügyi szervezeteket a magyar viszonyokkal. Határozati javaslatában kért, hogy a nemzetközi munkásügyi konferencián egyes tervezeteket a kormány sürgősen ratifikáljon. Még egy határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés katasztrális holdat és azt rendes árverésen bérlet formájában hasznosítsa. A közlegelök ujabb megcsonkítására a város jövedelmeinek gyarapítása érdekében van szűkség. A tanács arra számit, hogy az 1500 katasztrális hold évi bérjövedelme a jelenlegi busairak mellett körülbelül háromnegyedmilliárd korona lesz. A legelők megcsonkítása nem sérti momentán az állattartó gazdák érdekeit, mert az idén a városi közlegelőkre kiha|tott állatok száma jelentékeny csökkenést mutat és igy nincsen szűkség olyan nagy legelőre. A kérdést egyébként a mezőgazdasági bizottság már letárgyalta és túlnyomó nagy többsécgel ugy határozott, bogy az 1500 hold lcgelCföld hasznosítását nem kifogásolja. Valószínű azonban, hogy a közgyűlésen ha a többség meg is szavazza a tanács javaslatát, annek a gazdák köréből még erős ellenzéke lesz. A tárgysorozat érdekes pontja lesz még a nyugdijazabályrandalet módosítására vonatkozó tanácsi javaslat is. A szanálási törvény ugyanis kötelezi a törvényhatóságokat, hogy szabályrendeleteiket a törvény szellemének megfelelően módosítsák. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény pedig kimondja, hogy az a nyugdíjazott közalkd mázott, akinek nincs tizenöt évi szolgálati ideje, julius elseje után nyugdijának csak hatvan százalékát kapja, ha azonban igazolja, bogy szolgálat* és keresetkép leien, akkor megkapja teljes nyugdiját. A julius elseje után nyugdíjazandó tisztviselők közül azok, akiknek nincs harminc évi szolgálati idejűk, mindenkori fizetésűk nyolcvan százaléka után kapják nyugdijukat, 30-35 évi szolgálati idö kilencven, 35-40 évi szolgálati idővel kilencvenöt, negyven évi szolgálattal pedig teljes százszázalék után kapják a nyugdijukat a köztisztviselők, kivéve azokat, akik hatvanadik életévűket nár betöltötték. A tanács elhatározta, hogy ilyen értelmű módosító javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, de az uj nyugdijszabályrendelethez egy záradékot csatol, amely kimondja, hogy a szanálási törvények elérvénytelenedésekor, 1926-bin ismét az eredeti szabályrendelet lép életbe. Az előkészítő tanácsülésen a Zsótér-ház megvételének Qgye is szóba került. A tanács azzal a titkos filisen hozott határozatával, amelyen elfogadta a tulajdonosok ajánlatát, a tiszti főügyészt bizta meg a szerződés megkötésével. Dr. Taróuy Mihály főügyész bejelentelte, hogy a szerződés megkötése helyett a szerződési pontokat állította össze, mert a közgyűlés jóváhagyásáig ugy sem Jehet szó a jogerős szerződés megkötésére . Felm rült ezután az a kérdés, vájjon bevigye-f a tanács a szerdai közgyűlésre a Zsótér hárl ügyét, vagy pedig várja meg vele a Korzó Mozi részvénytársaság opciós határidejének leteltét. Csak ha a Korzó Mozi nem él elővásárlási jogával, akkor határozhat úgyis a közg ülés. A tanács végül ugy döntött, hogy