Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-25 / 143. szám

_ 1924 junius 2t megvárja a polgármestert és akkor határoz majd. A polgármester, ha akarja, póttárgyként beviheti a közgyűlésre a házvásárlás ügyét. A ju-ius közgyűlés tárgysorozatán egyetlen indítvány szerepel, Körmendy Mátyásé, aki azt inditvá­nyozzza, hogy a város minden évben küldjön ki két tisztviselőt külföldi tanulmányútra, hogy azok a tisztviselők, afcik a város élére kerül­nek, külföldi tapasztalataikkal tágíthassák köz­igazgatási látókörüket. A kiküldött tisztviselő­ket kötelezze a közgyűlés, hogy tapasztalatik­ról nyilvánosan beszámoljanak. Az indítványt dr. Gaál Endre referálta és elmondotta, hogy a közgyűlés előtt már szerepelt egy hasonló értelmű indítvány. Dr. Pálfy József terjesztette be 1918 ban, amikor még mint árvaszéki elnök SZBQBD tagja volt a törvényhatósági bizottságnak. In­dítványát, amely csaknem szószerint egyezik Körmendy Mátyás indítványával, a közgyűlés el is fogad'a és végrehajtásával a tanácsot bízta meg. A tanács, a közbejött politikai bo­nyodalmak közepette, megfeledkezett végrehaj­tásával. Most azonban ismét párto'ó javaslattal terjeszti a közgyűlés elé és javasolja, bogy a költségvetés tárgyalásánál írjon elő már a köz­gyűlés megfelelő összeget erre a célra. A szürke tárgysorozatból még a következő pontok érdemelnek valamennyi érdeklődést: Győr város körirata az állatforgalmi adó kész­pénzben való lerovása és Debrecen körirata a I regálé kártalanítási kötvények beváltása tárgyá­ban — mindkettőt pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé a tanács. Más aztán, érdemlege­sebb, nincs is. Véleménykülönbség Herriot és Macdonald közt a Ruhr-vidék kiüritéséről. London, junius 24. A Manchester Guardian azt irja, hogy a Ruhr-vidék katonai kiürítése dolgában véleménykülönbség forog fenn. Herriot és Macdonald akként határozott, hogy a juiius­ban tartandó szövetségközi konferencián csak a szakértői jelentés gazdasági intézkedéseinek megvalósításáról fognak tanácskozni. Ha a juliusi konferencián megoldották ezt a gazda­sági kérdést, akkor a szövetségesek hozzá­foghatnak egy ujabb konferencián a katonai kérdések és a szankciók kérdésének megvitatá­sához. A juliusi konferencia eszerint alig egy hétig fog tartani. Herriot kijelentette, bogy hajlandó a Ruhr vidéket gazdaságilag abban a pillanatban kiüríteni, amikor a szakértői jelen­tés intézkedéseit megvalósították. Macdonald erre ellenvetette, hogy Dawjs jelentése nem­csak a gazdasági, hanem a katonai kiürítést is tervezi. Herriot azt válaszol :a, hogy Francia­ország nem adhatja ki a katonai zálogokat a kezéből, hacsak nem kap ellenükben más, Franciaország biztosságát kielégítő zálogokat. Minthogy azonban már elhatározták, hogy a juliusi konferencián nem kerül sorra a biztos­ság kérdése, Macdonald kijelentette, hogy elejti a katonai megszállás bonyolult kérdését. Berlin, Junius 24. Német kormánykörökben a cbequcrsi tanácskozással kapcsolatban szük­ségesnek mondják, hogy német részről valami történjék, ami elősegíti Macdonald és Herriot teljes megegyezését. Különösen az ántánt leg­főbb követelését akarják teljesíteni, amely abban áll, hogy lehetővé tegyék az ujabb általános ellenőtzést. Ez azonban csak azzal a fentartás­sal történhetnék meg, ha az a legelső szövet­ségközi ellenőrzés lesz, mig ellenőrző intézke­déseket ezentúl csak a Népszövetség fogana­tosíthat. Ugyancsak a legnagyobb sietséggel fogják kidolgozni és a birodalmi gyűlés elé terjeszteni a szakértő tervezetekkel kapcsolatos javaslatokat is. A német kormány már most azon a nézeten van, hogy a nacionalisták el­lenzésére Is keresztülviszi ezeket a javaslatokat, A nacionalisták ugyanis csak a szakértői terv elfogadása és a rajnai megszállás kőzött vá­laszthatnának s aligha választanák az utóbbit. Páris, junius 24. A Matln Jean d'Orsay alá­írással cikksorozatot kezd, amelyben azt állitja, hogy Németország mégis fegyverkezik. Az első cikk azt mondja, hogy a régi német had­vezetőség ha nem is a régi formájában, de az uj viszonyokhoz alkalmazkodva, mégis meg van. A cikk ezután részletesen kifejti, hogy a németek a Reichiwöhr és a Schutzpolitzei ala­kulataiból a nyugati fronton tizenkét, a ke­leti fronton pedig tiz hadosztályt tudnak fel­állítani. Ugyané lap wíesbideni tudóiitója azt jelenti, hogy a német ntcionalisfa körök 700.000 — 1 1,000.000 főre menő hadsereget akarnak talpra­állítani, amelynek ki kell verni a francia és a belga megszdtló csapatokat a Rajna mentéről. •" ••••• -mmninim A kormány a sajtószabadság ellen. — Az igazságügyi bizottság ülése. — Budapest, junius 24. A napilapok mind állást foglaltak a kormány büntetőjogi javaslatának a sajtóra vonatkozó ama terve ellen, hogy a hírlapokat, amelyeknek munkatársát, szerkesz­tőjét valamilyen cikk miatt elitélték, az elitélés ismétlődése esetén be lehessen tiltani. A be­tiltás jogát a kormány a Kúriára akarja ruházni Ha a kormány pzándéka valósággá válik, akkor az megsemmisíti teljesen a sajtószabadságot, ami pedig ellentétes minden szabad állam és minden szabad állampolgár érdekével. A büntető­jogi novellának a sajtóra vonatkozó részével foglalkozott a nemzetgyűlés igazságagyi bizott­síga, amely kedden délután Piatthy György elnökletével folytatta a büntetőtörvény kiegészí­téséről szóló törvényjavaslat részleies tárgyalá­sát. A kormány részéről Pcs'hy Pál igazság­űgyminiszter volt jelen. A tárgyalást a 44 § nál kezdték meg, amely a képviselők mentelmi jogáról szól a sajtójogi felelősséggel kapcsolatban. Ostör József, Erődi­Harrach Tihamér és Vázsonyi Vilmos felszó­lalása után az igazságűgyminiszter kijelentette, bogy a kérdést ujabb megfontolás tárgyává fogja tenni s a szakaszra vonatkozólag a kö­vetkező ülésen tesz nyilatkozatot. Kérte azon­ban a bizottságot, hogy ex a kijelentése ne legyen akadálya a törvényjavaslat további tár­gyalásának. A 45. §-nál Mlkovényi Jenő elősdó ismer­tette az igazságűgyminiszter által bsmutatoit ujabb szöveget. Eszerint a kir. Kúria biráiból alakítandó biróság a koronaagyész vádirata alapián a lap megjelenését három hónapig ter­jedő időre betilthatja, ha bármely a iapban megjelent cikk miatt a bíróság egynél több esetben jogerősen hathóiapi, vagy annál hosszabb szabadságvesztésre ítélte a sajtó­jogilag felelős személyt. A szakasz felso­rolja azokat a bűncselekményeket, ame­lyek miatt az elitélésnek meg kellett tör­ténnie. A koronaügyész indítványát a legutóbb hozott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt kell előterjeszteni. A kir. Kuáa e kérdésben hét t?gu tanácsban a kiadó, a fe­lelős szerkesztő és — ha a kiadó a lsptulaj­donostól különböző szegély — a laptulEjdo­nos, vigy képviselője kihallgatása és az eset megvizsgálása után nyilvános ülésben ítélettel h.tároz. Amennyib-n a tényállás felderítése, különösen a bizonyítás felvétele végett célszerű­nek mutatkozik, a Kurta tagjai sorából kiküldöttet rendelhet, vagy valamely alsóbitóságot kereshet meg. Aki a szakasz alapján betiltott időszaki lapot kiad, vétséget követ el és egy évig ter­jedhető fogházbüntetéssel sújtható. Amennyiben a minisztérium ezt a szakaszt rendeleti uton meg nem szünteti, az a jelen törvény életbeléptetésétől számiott öt év eltel­tével hatályát veszti. Ezután Vázsonyi Vilmos szólalt fel. Hosszabb beszédben reflektált Mikovényi Jenő előadására. Véleménye szerint, amennyiben a bizottság a szakaszt, mint feleslegest el nem veti, lényeges módosításokat keli tenni azon. Követeli, .hogy a biróság a lapbetiltás helyett a lapot helyez­tesse előzetes cenzúra alá. Pakots Jóxsef bár nem tagja bizottságnak, engedélyt kapott a felszólalásra. Törlési indít­ványt nyújt be a szakaszra vonatkozólag. Vázsonyi ujabb felszólalásban kéri, hogy U­kinteitel arra, hogy több ellenzéki bizottsági tag nem jelenhetett meg az ülésen, jól lehet a kérdésekhez hozzá kivánna szólni, a bizottság rekessze be tanácskozását. Az indítványt az igazságügyminiszter el­fogadta és igy az ülés fél 9 órakor véget ért. A bizottság legközelebbi ülését holnap délután 5 órakor tartja. Az indemnitás sürgőssége. A nemzetgyűlés mai ülésén az egységes párt azt indítványozta, hogy mondják ki a sürgős­séget az indemnitási javaslatra. Szerdán kérni fogják a nyolcórás üléseket; a házszabály értelmében a nyolcórás ülésekre a legkorábban pénteken kerülhet sor. A sürgősségi indítványt az egységes párt csak arra az esetre nyújtotta be, ha az ellenzék még néhány napig elhúzná az indemnitás vitáját. 8zerdán hirdetik ki a győri választás eredményét. A győri megüresedett II. választókerűlrtben hétfőn délelőtt nyolc óra óta folyik a választás. A Iegvalószinübb, hogy a végső eredményt a pótválaszfás fogja eldönteni. Hivatalosan az eredményt szerdán hirdetik ki. Uj miniszterelnökségi államtitkár. Azt az értesítést kaptuk, hogy a miniszter­elnökségi államtitkári állás betöltése már befe­jezett tény és erre a fontos pozícióra Prónay György báró közéleimezésügyi államtitkárt fog­ják kinevezni. A nemzetgyűlési képviselék fizetése. A nemzetgyűlés gazdasági bizottsága legutóbb ülést tartott, amelyen a nemzetgyűlési képvise­lők illetményeire vonatkozólag döntőit. Esze* rint a nemzetgyűlési képviselők békebeli illet­ményeiknek 38 százalékát fogják kapni aranypa­ritálban. A képviselők békebeli jövedelme évi 4800 korona tiszteletdíj és 1600 korona lakás­pénz volt, ehhez később 5000 korona pótlék járult. Ezek összesen évi 11,400 koronát tesz­nek ki. Ebből 38 százalékot, vagyis 4332 arany­koronát fognak kapni ezután évenként a kép­viselők. Négymillió font eléleg a külföldi kölosönre. A Nemzeti Bank működése megkezdésével egyidejűleg megkaptuk az első nagyobb előle­get a külföldi kölcsönre. A Bank of England átutalt előlegként négymillió fontot, amelyet a ! Nemzeti Bank már át is vett. Mától fogva kü­lönben korona helyett magyar korona pénzünk­nek hivatalos megjelölése. A bankok és a gyárak képviselői hajlandók­nak mutatkoztak arra, hogy 10 millió koroná­val részt vegyenek a szanálási kölcsönben. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ma dél­előtt összehivatta a bankok és a gyáripar kép­viselőit és referáltatott velük arról, hogy mely bankok közt akarják a 10 milliós belföldi köl­csönt elhelyezni. A tanácskozáson a pénzügy­miniszter bejelentette, hogy a kölcsön elhelye­zése immár biztosítva van. Ezután felkérte az ér­dekelteket, hogy emeljék fel azon összeget, amellyel a gyáripar és a banktőke a szanálási kölcsönben részt vesznek, 10 millióról 12 és félmillió aranykoronára. Az érdekeltek a mi­niszter propozicióját elfogadták, de kikötő Iték, hogy a kölcsönnek Magyarországra esö részét legyen jogukban a bankok ügyfelei között elhelyezni. A pénzügyminiszter az érdekeltek feltételeit elfogadta. Az értekezlet háromnegyed 2 órakor ért vi'get. OMAMMMMMMAMAMIMMMMMMMa Mussolini nem mond le. Róma, junius 24. A tegnapi minisztertanács négy óra hosszat tartott és a Newyork Times római tudósítójának értesülése szerint Mussolini bejelentette, hogy kormányon szándékozik ma­radni. Nyilatkozatát minisztertársai élénk helyes­léssel fogadták. A minisztertanács ezután rész­letesen megvitatta a kormány övendő politiká­ját. A vitában kialakult nézetekről Mussolini a szenátusban tartandó beszédében fog bőven nyilatkozni. A Mateotti esetről beszámolva, a miniszterelnök részletesen tájékoztatni fogja a szenátust azokról sz erélyes intézkedésekről, amelyeket a kormány a bűntény felderítése ér­dekében foganatosított. Róma. junius 24. A Corriera D' Italia jelenti, hogy a Vico-tó környékén ezideig végzett kuta-; tá ok eredményielenek maradtak és Matteotti holttestének semmiféle nyomára nem tudtak jutni

Next

/
Thumbnails
Contents