Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-25 / 143. szám

Em — 9xém árg 1500 karom tjreMII M M IMUUSMPd" MtN«> MP MmiITO KHMi acp. IDN uáK ára 1908 k», KUHÍMMSÍ áiaki Eo iMrbM 19000, MtoI *• vidéke. 4000G hM. Hirdette! Int i PMkuábca 1 mm. 400, egy kasában M, wiilil kuibon 1300. SiOrc* kört O százalékkal dráfák*. Apriklrdetés 10 »»úlg HOS kor. SxfiTegkOstl kBileartnyck fóronként 0000 koraa*. Családi érteaité* 45000 In. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 25, SZERDA. 143-ik szám. A jól kezdett munka. — Most kezdődik csak az igazi munkánk, — búcsúzott Anglia miniszterelnöke a francia miniszterelnöktől, mikor végelért a cMuersi találkozó. (Amelytől c«ak szert nem merjük azt irni, hogy talán u] fejezetet nyit Európa történetében, mert ezt a frázist agyonkompromittálták az utolsó öt év államférfiúi találkái. Mind ugy indult, hogy uj fejezetet nyit s a végén valamennyi csak függeléke lett a világháború cimü fejezetnek, az emberi gonoszság és korlátolttág nagy époszának.) — De azt hiszem, jól kezdtük meg a munkát, — válaszolta Herriot az utolsó kézfogásnál és a francia liberalizmus képviselőjének mindenütt igazat fognak adni a világon, ahol őszinte forró vágya él a szivekben az igazi békének és az emberisé? mcgváliácának a intvn pokolból. ,Az eddigi megjélemlttésl és ^mmésipolitikát o nemzetek jóakaratú együttműködésének kell felváltani', — ebben állapodott meg sz a két állemférfi, aki ma nemesek hazája sorsát tartja a kezében, hí nem a többi Európáét is. Azét az Európáét, amely a háborúig közgazdasági, kulturális és erkölcsi kapcsolatok által összefűzött egf világrész volt, azóta azonban annyi világrészre hasadt, ahány országból áll, sőt még az egyes országokat is külön-külön világrészekre hasogatták a gyűlölet vulkánjainak láva-folyéi. Szándékosan, vagy akaratlanul, de mindenki téved, aki a forradalmakat és ellenforradalmakat teszi felelőssé azért az atomizálódási folyamatért. amelynek a Gibraltártól az Északi-fokig és a La Manchetói az Uraiig minden nemzet egyformán nyomorultja. A háború volt a primune novens, ez a legbrutálisabb és legförtelmesebb forradalom minden szabadság, minden függetlenség , minden demokratikus fejlődés ellen. Ez teremtette meg a fajok és nemzetek közti oktalan és céltalan gyűlöletet, ez fiadzotta a forradalmakat és ellenforradalmakat, a vörös és fehér bolsevizmust, amelyeknek homlokán ott Izzik szülőjük sátáni bélyege: a vér, amelynek patakja tiz évvel ezelőtt indult meg. Világtörténeti tapasztalat, hogy minden háború a reakciót segiti nyeregbe, a győzteseknél közvetlenül, a legyőzötteknél a forradalmakat leteperő ellenforradalmak képében, amelyek a forradalmak három előre teit lépését öt hátrafelé tett lépéssel ellensúlyozzák. Ez történt a Napoleoni háborúk után, amelyeknek a méhe szülte meg a szent-szövetség monstrumát s ezt bizonyítja a mi szabadságharcunk, amelynek gubójábíl az abszolutizmus halálfejü pilléje bujt elő. A szent-szövetség sokáig tartott, a Bachkorsiak két évtizedig tmotta bilincsekben Magvarországot s az a reakció, amely a háború után apokaliptikus árnyként feküdte végig egész Euróoát talán jogosan kecsegtethette magát hasonló hosszú élet reményével. Hiszen a világ leenaévobb háborúja szülte és attól annyit örökön hoev abból évtizedekig elélhetett volna okos gazdálkodással. Csakhogy a reakciót éppen a nagy örökségekkel járó átok verte meg. A megmámorosodott nacionalizmus olyan őrjöngve locsolta a petróleum-tonnákat a gyűlölet alig hamvadó parazsára hogy néhány év alatt eltékozolta az egész nábobi örökséget. A nemzeteknek mindenült észre kellett térni, mert látták, hogy a véres habot túró reakció csak pusztítani tud, de alkotni nem, s hogy a gyűlölettel nemcsak teremteni nem lehet, de még a meglevőt se lehet megőrizni. Anglia látta ezt be elsőnek, az emberiség második v.'érhatalma másodiknak, a reakció halálfejes zászl' 'át lobogtató Franciaország és — ha utolsói ak is — de be fogja látni a politikai Szaharzban élő Magyarország is. Hiszen annyira már mi is eljutottunl, hogy a magyar igazságűgyminiszter is észrevette, hogy Magyarorszon a lelkek betegek, gyülölségtői megmérgezettek. Négy esztendővel ezelőtt ezt ..em szabad volt észrevenni, mert ezért az akkori igazságosz'ás internálással fizetett. Macdonaldnek és Herriotnak, a nálunk arculvert, szemen köpdösött, minden jó társaságbői kirugdalt szocializmusnak és radikalizmusnak kellett kezet fogni ahhoz, hogy nálunk is veszedelmesnek és kártékonynak vallják a gyűlöletet. Persze csak elvileg. MMMMMMMMMMMIMMMA^^ A tisztviselők fizetésrendezése az ellenőrző bizottság előtt Budapest, junius 25. A nemzetgyűlés ellenőrző bizottsága (33-as) kedden délután Ráday Gedeon elnöklésével ülést tartott, amelyen a közszolgálati alkalmazottak és a nyugdijasok fizetésrendezéséről szóló rende!ettervezetét tárgyalták. A kormány részéről ez értekezleten jelen voltak Bethlen István gréf miniszterelnök, Korányi Frigyes pénzügyminiszter, valamint Szaböki Alajos és Vargha Imre államtitkárok. Napirend előtt Szakács Andor indítványozta, hogy a rendelettervezetet vegyék le a napirendről, hogy rgy későbbi időszakban tárgyalhassák, amikor a bizottság tagjai azt kellőleg áttanulmányozhatták. Szilágyi Lajos csatlakozik Szakács Andor indítványához. Korányi Frigyes báró kijelentette, hogy a tárgyalás elhalasztása rendkívül nagy hátrányt jelentene az állami tisztvise'őkben Ezért szükséges, hogy azt azonnal tárgyalják le. A bizottság a pénzügyminiszter javaslatát fogadta el. Ezután Temesváry Imre előadó ismertette a javaslatot, megvilágítva annak minden részét. Rámutat arra, hogy a tervezet a régebben papirkoionábin megállapított fizetésekkei szemben Jén>tges javítást jelent & közszolgálati aifcítlm'jotíak számára. Kéri a javaslat e'fogsdisát'Egygzcrsmiod beje enti, hogy Hornon nay Ti vad. r külön javaslatot terjesztett elő a VIII—XI. fizetési osztályokba sorozott tisztviselők és a többi alkalmazottak illetményei javításának érdekében. Eörtfy Imre a birói státus egyes kategóriáira nézve kiván emelést. Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra. Kijelenti, hogy miután a javaslatot kellőkép nem tudta áttanulmányozni, nyugedt lelkiismerettel azt sem elfogadni, sem elutasítani nem tudja. De mivel nem akarja a kormány működését hátráltatni és nézete szerint is feltétlenül szükséges a tisztviselők haladéktalan megsegítése, a következő határozati javaslatot terjeszti elő: .A bizottság meghajolva a kényszerhelyzet előtt, amely a köztisztviselők és alkalmazottak illetményeinek, valamint a nyugdijasok illetményeinek ujjászabályozását sürgősen javasolja és méltányolva azt a körülményt, hogy a szsná'ásí akció megkezdésével összekötött munkahalmaz lehetetlenné tette az e tárgyra vonatkozó rendelitek korábbi előterjesztését, nem tesz észrevételt a rendelet életbeléptetése ellen, végleges állásfoglalását azonban arra az időre elhalasztja, amikor a kérdés tárgyalására alkalma lesz. A jövőre ptdig arra kéri a kormányt, hogy azokat az intézkedéseket, amelyek az 1924. évi IV. t. cikk értelmében a bizottsággal közlendők, midenkor olyan időben terjessze elő, amely alapos megvitatásukat lehetővé teszi* Bethlen István gróf kijelenti, hogy nincs kifogása Apponyi Albert gróf határozati javaslata ellen és ö is annak a kívánságának ad kifejezést, hogy a rendelet azonnal életbeléptethető legyen, nehogy a tisztviselőkre hátrány származhasson, de a bizottsági tárgyalás elöl nem zárkózik el és az esetleges korrektúrákat figyelembe fogják venni. A bizottság elfogadta Apponyi Albert gróf határozati javaslatát. A tisztviselők fizetéséről szóló javaslat Budapest, junius 24. Elkészült a tisztviselők fizetésrendezéséről szóló javaslat. A most elkészült javaslat fizetési osztályonkint julius 1-től a következő havi illetményeket állapítja meg aranykoronában: Az /. fizetést osztályban a miniszterelnök 1200, a II-ban a miniszterek és a miniszteri jelleggel biró államtitkárok 800, a III-ban az államtitkárok 550, a IV ben a helyettes államtitkárok és a helyettes államtitkári jelleggel biró államtitkárok 450, az V-ben a miniszteri tanácsosok és tanfelügyelők, középiskolai főigazgatók, igazgatók 340. a VI.ban az első alosztály 280, a második 250, a harmadik 220, a VIIben az első alosztály 200, a második 185, a harmadik 170, a VIII ban az első elosztály 150, a második 140, a harmadik 130, a IX ben az első alosztály 120, a második 110, a harmadik 100, a X-ben az első alosztály 95, a második 90, a harmadik 86, és végül a XI ben az első alosztály 82, a második 78, a harmadik 74 aranykoronát kap. Ehhez a fizetéshez havonkint Budapesten minden tisztviselő közlekedési S

ötlék cimén 10 aranykoronát kap és ugy udapesten, mint vidéken minden családtag után 10 aranykorona családi pótlék jár még havonta. A Julluai illetmények. Budapest, junius 24. Az állami és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és államrendőrség tagjai illetményeinek, továbbá a nyugdijasok. özvegyek és árvák ellátási dijainak ujabb megállapításáról szóló rendeletek előreláthatólag csak a hónap utolsó, vagy a jövő hónap első nopjaiban lesz közzétehető. A minisztertanács erre való tekintettel elhatározna, hogy addig is, mig az emiitett rendeletek alapján járó illetmények, illetve ellátási dijak összegei megállapíthatók lesznek, a ju ius elstjei illetmények és ellátási dijakra előleg gyanánt a juniusra járó fizetések, illetőleg ellátási dijak fizettessenek ki. A kifizetendő illetmény előlegezésénél kizárólag csak a fizetés természetével biró (nyugdíjba beszámítható) illetményeket, illetőleg ellátási dijakat szabad előleg gyanánt kifizetni. Tehát a nyugdíjba be nem számítható pótlékokat, a kedvezményes ellátás helyett adott kési pénzváltságot, az élelmezési sdagváltságot, a családi pótlékot, lakáspénzt stb. előleg gyanánt kifizetni nem szabad A juliasra kifizetendő illetményelőlegből is nyugdtjelőlegből semmiféle elmen levonások nem eszközölhetők. E rendelkezések az állami üzemekre is alkalmazást nyernek.} A nem állami tanítók éa tanárok ellátása. A nemzetgyűlés közoktatási és pénzüevi bizottsága kedden délután Pékár Qyuja elnöklésével ülést tartett, amelyen letárgyalták a tanitók, óvók és nem állami tanárok ellátásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság ülésén a kormány részéről Kiebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter éa Petri Pál közoktatásügyi államtitkár volt jelen. Az előadó ismertette a javaslatot, melyre vonatkozólag az általános vita során egyedül Drózdy Qyőző szólalt fel. A részletes vita során a bizottság a törvényjavaslaton csak egy lényeges módosítást tett, amennyiben a 3. § 2. bekezdésének kihagyásává] a felekezeti, községi és társulati tanitók nyugellátását az állami tanitókéval egyenlővé tette.