Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-19 / 139. szám

1924 igtiwlf SZEQBP 3 Az olasz politikai zavarok Matteotti meggyilkolása miatt. junius Róma, junius 18. Rómában a vasutasok sztrájkra készültek Matteotti képviselő meggyilkolása miatt, a kormány erélyes közbelépésére azonban lemondtak a sztrájkról. A fascista párt főbizottsága teljes bizalmát nyilvánította Mussolini miniszterelnök iránt. Páris, jucíus 18. Toulonban tegnap egy tiltakozó gyűlés után az olasz konzulátus ellen vonultak a tüntetők. Néhány tüntetőnek sikerült az épületbe benyomulni. A főkonzul revolverrel a keiében eléjük állt és fegyverével tartotta vissza » fámadókat. Kézitusára került a sor, amelynek a rendőrség vetett véget. A tüníelőket letartóztatták. Londoa, junius 18 A Daily Telegraph jelentése Süerifíí a munkáspárt Matteotti olasz kép- | Vihar a nemzetgyűlésen'a ÜSatteotti-ügy miatt KSebelaberg válasza egy interpellációra a pécai hullagyalázásról. Huszár Károly alelnök: Képviselő ur tul ment a határon, amikor egy politikai gyilkosságot a védelmébe vesz. Pikler Emil: Nem védem. Huszár Károly: Képviselő ur előző előadásából viselő meggyilkolása ügyében határozati javaslatot fogadott e), amelyet közölni fognák az olasz kormánrysl. Parlamenti körökben ugy vélik, hogy a határozat hangját az olasz kormány sérelmesnek fogja találni. Róma, junius 18. Matteotti képviselő lelkiüdvéért ma gyászistentisztelet volt, amelyet a csalid kért és amelyen csupán a legszorosabb értelemben vett családtagok Jelentek meg. Róma, junius 18. A Tribuna jelentése szerint Matteotti feleségét szerdán fogad a a pápa és 82Ívből jövő szavakkal vigasztalta az asszonyt. Más oldalról azt jelentik, hogy nem a páps, hanem Gasparri bibornek, államtitkár fogadta Mstteotti nejét. Budapest, junius 18. A nemzetgyűlés szerdai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Felolvassák az inditvány és interpellációs könyvet. Az inditványkönyvbe Drózdy Győző jegyzett be indítványt a főudvarnagyi hivatal eltörléséről és a főudvarnagyi biróság megszüntetéséről. Tizenöt interpellációt jegyeztek be az interpellációs könyvbe. A nemzetgyűlés ezután harmadszori olvasásban elfogadja a vámjogok szabályozásáról szóló és a miskolc—diósgyőri vasút elkészítéséről szóló törvényjavaslatot. Áttérnek az indemnitási vita folytatására. Szakács Andor a 48-as kisgazdapárt nevében kijelenti, hogy az ex-lex felidézéséért nem vállalja a felelősséget. Élni akar a szó jogával, mert bizalmatlan a kormánnyal szemben. Hosszasan bírálja a kormány gazdasági politikáját. Csökkenteni kell az állami kiadásokat. Egyszerűsíteni kell az állami hivatalokat és le kell szállítani a tiszt- í viselők létszámát. Kivánja a népjóléti minisztérium 5 megszüntetését, továbbá a tisztviselők létszámának apasztását. Kivánja a folyamőrség megszüntetését, feleslegesnek tartja a főispáni és főszolgabíró hivatalokat is. Nincs szükség külön katonai bíróságra. A földreformot rosszul hajtották végre, általa csak növelték az elkeseredést. Helyes és céltudatos szociálpolitikára van szűkség, hogy a helyzeten javítsunk. Az indemitást nem fogadja el. Pikler Emil szóváteszi a Matteotti-ügyet. A miniszterelnöknek az ezzel kapcsolatban tett kijelentései azt a látszatot keltették, mintha Matteotti gyilkosaival szimpatizálna. (Zajos tiltakozás.) Pikler Emil: Igaz, hogy a politikai gyilkosságok korát éljük. (Felkiáltások: Maguk kezdték!) Szomjas Gusztáv: Adler kezdte! Pikler Emil: Igaz, hogy Adler kezdte, de itt nagy különbség van, Adler fényes nappal egy nyilvános vendéglőben bátran lőtte le a reakcionárius Stürg-köt. (Nagy zaj, tiltakozás.) borította minden lehetőségét annak, hogy mi az életben bármikor együtt müködjünk és jó szót válthassunk egymással. Lehetetlen szinésztö rvényeinkben rejlik rákfenéje annak a körülménynek, hogy hazánkban minden jött-ment színigazgató lehet, aki összezsaroP kölcsönök utján egy kis tőkét és ócskáspiacról beszerzett ruhatárat. Az ilyen alakok hogyan is emelkedhetnének a művészet szférájába, ahová csak a kiválasztottak jutnak el! Remélem, tisztában van vele, hogy köztünk vége mindennek. Alázatos szolgája: X. Y. mindenki ezt következteti. Nagyon örülnék, ha megmagyarázná szavait, különben kénytelen volnék rendreutasítani. Azt hiszem, hogy mindenfajta politikai gyilkosságról mindnyájunknak csak egy véleménye lehet. (Ügy van, zajos helyeslés.) Pikler Emil: Én nem akartam védeni. Szomjas Gusztáv: Hagyjanak fel már ezekkel a dolgokkal! Pikler Emil: Amig a Somogyi gyilkosai nsm lógnak, addig nem hagyunk fel a váddal. Szomjas Gusztáv: Nekünk semmi közünk ezekhez a gyilkosságokhoz. Meskó Zoltán Pikler felé: Tessék már egyszer nyilvánosan megmondani a tettesek nevét! Pikler Emil: Az akkori belügyminiszter azt mondotta, hogy kinyomozták a tetteseket, tessék utána nézni, minden gyilkost meg kell büntetni. (Felkiáltások a jobboldalon: Mi is ezt akarjuk). Pikler Emil ezután a háborús felelősségről beszél és azt állítja, hogy Szerbiával szemben követett vámpolitikánk idézte elő a háborút és hogy gazdasági okai voltak a háború elvesztésének. (Bartos Andor: Kiderül, hogy Darányi Ignác miatt vesztettük el a háborút. Derültség). Pikler Emil azt mondja, hogy a harctereken győztünk, mert a gyilkosság technikájában elsők voltunk. Bogya János: Hogy lehet igy beszélni ? Szemtelenség ! Pikler Emil: Jöjjön ide mellém, itt mondja! Szeder Ferenc Bogya felé: Maga biztosan nem volt a lövészárokban! Pikler Emil: Azt kérdi, miért vesztettük el a háborút. (Felkiáltások: Károlyi Mihály miatt!) Pikler Emil: A mai állapotokért a túloldal felelős. Foglalkozik a lakáskérdéssel. Határozati javaslatot nyújt be arra vonatkozólag, hogy a munkanélküli munkásokat munkanélküli segélyben részesítsék, továbbá, hogy Budapesten és környékén kedvezményes vasúti és villamosjegyeket adjanak a munkásoknak. Majd a kormány politikáját bírálja. A kisgazdapárt elárulta régi programját, mert magáévá tette a munkapárt programját. Csontos Imre: Bizza csak ránk. Tudjuk, hogy mit csinálunk. Pikler Emil sürgeti a zárszámadás beterjesztését és a takarékosságra hivja fel a kormányt. A munkás- és balesetbiztosító pénztáraknak és a Ferenc József kereskedelmi kórháznak önkormányzattal való felruházását kivánja. A numerus clausus eltörlését követeli. Az indemnitást nem fogadja el. Csontos Imre személyes kérdésben szólal fel. Visszautasítja Pikler Emilnek azt a vádját, hogy a kisgazdák elhanyagolták a föld népének érdekeit. Kijelenti, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Különben ez a vád volt a múltkor Lendvai István interpellációjának a sarkpontja. Lendvai István személyes kérdésben kér szót. Azt fejtegeti, hogy Csontos Imrétől nem várt volna támadást. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz. A következő ülés pénteken délelőtt 11 órakor lesz a mai napirenddel. Ezután áttérnek az interpellációkra. a levelet, amit az zsebregyüri s imént hagyott Az igazgató elolvassa folytatja megemlékezését, abba. — Gyerekek, hát sose iszunk? Mit kináltatjátok magatokat ? Aztán odafordul X. Y-hoz. — Engem fáraszt már az ilyesmi, megbízlak téged^ a töltögetéssel. Pincér, hozzon még három A hangulat emelkedett, lelkes, nótáznak, tréfálnak, X. y. felköszönti az igazgatót, mint társulata jó atyját, az igazgató könnyes szemmel esküszik, hogy ilyen tehetséges tagjai még nem voltak, félti fe Őket a Nemzetitől S az Operától, - csak korán hajnalban oszlik szét a társaság. VI. Másnap kilenckor próba. Hogy mi van X. Y.-nal ? Mi lenne más, ott van és mondja a félives szerepét. A levelezést nem szabad komolyan vsnni, az csak 3 fölös energiák levezetésére való Megszokta a játékot a színpadon, nem tudják abbah;;;yni aa'npadon kivül sem. Bob. Interpellációk. Elsőnek Várnai Dániel interpellálja meg a kultuszminisztert az ingyenes népoktatás megszüntetése kérdésében. A következő interpellációt terjeszti elő: Van-e tudomása a miniszterelnök urnák arról, hogy a közoktatásügyi miniszter az 1908. évi 46. t.-cikk világos rendelkezései ellenére meg akarja szüntetni az elemi népiskolák ingyenességét? Hajlandó-e olyan megnyugtató kijelentést tenni, hogy ez a semmivel sem indokolt, de az ország kulturális fejlődésére nézve rendkívül káros rendelkezés meg fog akadályoztatni? Az interpellációt kiadják "a miniszterelnöknek. Propper Sándor: A piros szin viselésének eltiltása tárgyában interpellál. Konkrét eseteket sorol fel, amidőn egyes rendőrtisztviselők azért, mert valaki piros zsebkendőt viselt, az illetőt igazoltatták és a rendőrségre előállították. Kérdi a belügyminisztert, hogy van-e tudomása arról, hogy az alsófoku hatóságok üldözik azokat, akik piros szint viselnek s a piros szin viselése miatt az 1879. évi 40. t.-cikkre való hivatkozással államellenes jelvények viselése cimén megbüntetik azokat, akiket előállítottak. Hajlandó-e a belügyminiszter kioktatni a hatóságokat, hogy. a piros szin viselése cimén senkit se zaklassanak. Az interpellációt kiadják a belügyminiszternek. Zsirkay János a következő interpelláló. A köztisztviselők fizetésrendezését s a tisztviselői létszámcsökkentést teszi szóvá. Az összkormányhoz intézett interpellációjában kérdezi, hogy hajlandó-e a kormány a közalkalmazottak indokolt nyugtalanságára való tekintettel intézkedni, hogy a kilátásba helyezett aranyparitásos fizetések már julius 1-én számításba vétessenek a költségvetésben és hajlandó-e azokkal a hírekkel szemben, mintha az eddigi késedelmes rendezést a költségvetés felületes összeállítása és húszmillió aranykorona számítási tévedés okozta volna, megnyugtató kijelentést tenni. Hajlandó-e nem a szokott kerteiéssel kijelenteni, hogyan áll a helyzet a köztisztviselők fizetése tárgyában. Továbbá hajlandó-e a vasár-és ünnepnap tartandó népgyülésekre kivezényelt rendőrök, csendőrök és detektívek ellenőrző működését odaadó munkájukhoz méltó módon honorálni. Az interpellációt kiadják a miniszterelnöknek. Rupert Rezső kétdezi, hogy van-e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy Szentgál csendőrsége és hatósága részéről üldözésben van részük azoknak, akik az ő választói voltak. Utána Lendvai István terjeszti elő első interpellációját. Kérdezi, hogy hajlandó-e a honvéde'mi miniszter intézkedni az iránt, hogy a honvédfőparancsnokság egy pár alezredes ellen cimbitorlás miatt jogtalanul tett feljelentését visszavonja. Az interpellációt kiadják a honvédelmi miniszternek. Lendvai második interpellációjában a pécsi hullaí gyalázást teszi szóvá. Kijelenti, hogy a vizsgálatot elpalástolási célzattal folytatták le. Kiebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: Kikérem magamnak. Semmiféle elpalástolási szándék nem volt. Lendvai: Nem értem a miniszter ur idegességét. Az elnök Lendvait rendreutasítja azért a gyanúsításért, hogy a vizsgálat elpalástolási szándékkal folyt le. Lendvai interpellációjában kérdezi, hogy hajlandó-e a kultuszminiszter a pécsi hullagyalázás ügyében a múltkor előterjesztett interpellációjára a választ megadni. Kiebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter rögtön válaszol az interpellációra. Kijelenti, hogy amidőn végighallgatta az interpellációt, egy darabig kétségben volt az iránt, hogy vájjon válaszoljon-e. Nem akar válaszába politikát vegyíteni. De mielőtt rátérne az érdemleges válaszra, azt hiszi, hogy minden objektív és jóizlésü ember helyeslésével találkozik, amikor tiltakozik egy halottnak, Sándor Jánosnak a kigunyolása ellen, akiről Lendvai gúnyos formában emlékezett meg. Tiltakozik továbbá a pécsi egyetem rektorának meggyanusitása ellen is. — Szóvá tette az interpelláló, hogy bizonyos hullákat a tudományos vizsgálat céljaira való boncolás elől elvonnak. Erre nézve már a múltkor is kijelentette, hogy a hulláknak tudományos célokra való boncolása tekintetében minden vallásbülönbség nélkül teljesen egyforma elbánásnak kell érvényesülnie. A dolog lényegére térve kifejti, hogy itt egy fő ügyről és egy mellék momentumról van szó. A főügy az, hogy valóban hullagyalázás történt, amiért a vizsgálat során az anatómiai intézet szolgáját, mint főbünöst, már eltávolították s egyben a fegyelmi vizsgálatot is megindították. A mellékmomentum, nevezetesen az ez üggyel kapcsolatos verekedés az egyetem előtt, rendőri ügy, tehát erre nézve választ nem adhat. Kiadta a rendeletet, hogy vizsgálják meg ezt az ügyet hogv ő, mint kultuszminiszter is, beleavatkozhassék ebbe az ügybe. Mint kultuszminiszter, legnagyobb súlyt helyez arra, hogy a hullaelvonás vádja körüli' zavarodásban csak az igazság derittessék ki. Kéri válaszának végleges válaszként való elfogadását. Zsitvay Tibor alelnök kérdezi a kultuszminisztert, hogy válaszát az igazságűgyminiszter nevében is tette-e Kiebelsberg Kunó gróf igenlő válasza után ismét Lendvai István szólllf fel, aki kijelentette, hogy Sándor János emlékét aem akarta ^rtem. Bgyben tudomásul veszi a kultuszminiszter vaiaszat. H választ a Ház. is tudomásul veszi Kiss Menyhért iaterpeliáclójában a váci polfcár\