Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-10 / 107. szám

SZEGED 1924 m'jws 10 javaslatát, amelyet Pesthy Pál igazságagyi mi­niszter terjesztett elő. Ami a kormány további terveit és a szanálási akció kilátásait illeti, azokról a miniszterelnök vasárnap nyilatkozik Hódmezővásárhelyen. A vámtarifáról szóló tör­vényjavaslatot a nemzetgyűlés közjogi és föld­művelésügyi bizottsága hétfőn délután kezdi tárgyalni. A Keresztény Nemzeti Gizdisági Párt hétfőn délbea fontos p-jlitiksi ügyekben párt­értekezletet tűrt. Az értekezleten a kormány is képviseltetni fogja misgát. A fővárosi kereskedők az uj vámtarifajavaslat ellen. Ma hatalmas sárga plakátok jelentek meg a fő­városi kereskedők kirakataiban, a kereskedők ezzel indítják meg a harcol a nyilvánosság előtt a benyújtott vámtarifa törvényjavaslat ellen. E:en plakátok a magyar fogyasztók számára feltár­ják a bizonyítékokat arra vonatkozólag, hogy ha a nemzetgyűlés az uj vámtarifát változatla­nul megszavazza, akkor a következő napon minden újból megdrágul a tervbe vett elvisel­hetetlen vám következtében. Végűi a plakátok arra szólítják fel a fogyasztókat, mondják meg a parlamentbe küldött képviselőiknek, hogy a választóközönség túlnyomó nagy része lénye­ges enyhítést követel. A jövő héten az összes belvárosi kirakatokat a propaganda szolgála­tába állítják és a kirakatokban feltűntetik &z árucikkek jelenlegi áríit é* azt, hogy mennyi­vel giesznek kénytelenek drágiiani az egyes cikkeket, ha a tervbe vett vámtarifa meg­valósul. A Nemzeti Bank alakuló közgyűlését 17-én tartják. A kormány elhatározta, hogy május 17-ére hívja össze a Magyar Nemzeli Bank alakuló közgyűlését, amelyen Popovic* Sándor fog el­nökölni. (M. T. I.) A kormány által felveendő 100 milliós valuta­előleg garantálása ügyében a kereskedők és magánbankok vezetőféifiai bizalmas értekezletet tartottak. A valutaelőleg garantálását a nagy­birtokosok, nagybankok és a gyárosok már vállalták, most arról van sző, hogy a nagy­kereskedelem és a magánbankárok is kivegyék abból a részüket. A pénzügyminisztériumban ma értekezlet volt, amelyen résztvettek Szaböky államtitkár. Hanauer István váci püspök, Almdssy Imre gróf, Mutschenbacher Emil és még számosan. Az értekezlet tárgya az volt, hogy amennyiben a Magyarországnak nyújtandó 250 milliós köl­csönt nem folyósítanák azonnal, hanem arra előlegkölcsönt kellene fölvenni, akkor ezen esetben az egyes érdekeltségek ezen előlegre bizonyos garanciákat nyújtanának. Ezen az ér­tekezleten a nagybirtokosok által kikűldltt végrehajtóbizottság tagjaival megállapodás jöit létre. Az értekezlet eredményekép a nagy­birtokosok a kölcsönelőleg 37 5 százalék erejéig vállalnának garanciát. A fáváresl lapszerkesztők a főbiztosnál. Mr. Smith az összes budapesti napilapok szerkesztőit távirati uton magához kérette dél­után háromnegyed egy órára. A sajtókonferencia megkezdése előtt Mr. Tyller kijött a várakozó újságírókhoz és a következőket mondotta: A népszövetségi főmegbizott ur mára magáho? kérette a budapesti napilapok főszerkesztőit. Ennek a sajtókonferenciának az a célja, hogy személyesen is megismerkedjünk az újságok főszerkesztőivel, akiknek a jóindulatu közre­működésére nagy súlyt helyezünk. Mr. Smith azon kérdésre, hogy a külföldi kölcsön folyósításának az ügye milyen stádium­ban van, kijelentette, hogy a kölcsön elhelye­zésének ügye ma az ő hatáskörébe tartozik és Szeged, május 9. (Saját tudósítónktól.) Meg­írta a Szeged, hogy Regdon Geyza műszaki fő­tanácsos feleven'.tette a makó—szegedi müut és a tápéi tiszai híd tervéi. Ebben az ügyb-n pénteken délután a kereskedelmi és iparkama­rában frekventált értekezletet tartottak az érde­keltségek képviselői. Az értekezleten részlvelt Regdon Geyza, az államépitészeti hivatal veze­tője, Csanádmegye képviseletében Kaufer Ede műszaki tanácsos, Püspöklelle képviseletében Lengyel János községi jegyző, Rosztóezy, a püspöki uradalom igazgatója, Várhelyi József prelátus, Becker Vendel fanitóképző intézeti igazgató, Berzenczey Domokos műszaki főtaná­csos Szeged város képviseletében és a kamara részéről Wimmer Fülöp és dr. Tonelli Sándor. Regdon Geyza az értekezlet megnyitása után részletesen ismertette a terveket. Elmondotta, hogy az utat és a hidat ugy kellene megépí­teni, hogy az vasútvonal lefekte'ésére is alkal­mas legyen. Számítása szerint a hid tízmilliárd, az ut tízmilliárd, a vasút húszmilliárd koronába kerülne, a terv megvalósításához minden költ­ség hozzászámitásával körülbelül negyvenöt­milliárd korona kellene. Voltak, akik Gegdon G^yza számitáaait kissé optimiiztikusnak találták. N-gyvenötmilliárd igy nincs hivatva arra, hogy a magyar kö­zönség számára nyilatkozatot tegyen. Leg­feljebb annyit mondhatok, mondotta a főneg­bizolt, hogy a kölcsön elhelyezése a legszebb auspicium mellett folyamattan van. A pénzügyminiszter a korona értékcsökkenéséről. Péntek délelőtt tanácikozáa volt a pénzügy­minisztériumban, amelyen a pénzügyminiszter a tőzsde vezetőivel tárgyalt. A tanácskozás vé­geztével Korányi báró a következőkben nyilat­kozott : — A rasi tanácskozásoknak nincsen semmi fontosabb jelentősége. En időközönként ma­gamhoz szoktam kéretni a tőzsde vezetőségét, hogy informáttassam magamat az aktuális tőzs­dei helyzetről. A mai értekezleten is a tőzsde aktuális kérdéaeivel foglalkoztunk. A tőzsdei helyzetet illetőleg bővebben nem kívánok nyi­latkozni, csak azt a hirt kívánom megcáfolni, hogy a kormány bármiféle mesterséges inter­venciót tervezne a tőzsdén. A korona romlására vonatkozólag a pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy valóban néhány nap óta bizonyos értékcsökkenés mutatkozik a fizetési eszközünk nemzetközi értékelésében. Ennek azonban nincsen különösebb jelentő­sége, mindössze csak átmeneti ingadozásról van szó, amelynek nem szabad különösebb fontosságoi tulajdonítani. A kényszerkölcsön utolsó részléte. Április 30-ig kellett befizetni a kényszerköl­csön előleg harmadik részét. Erre vonatkozólag a pénzügyminisztérium illetékes osztályán a következőket mondották: A kényszerkölcsön utolsó részlete a harmadik részlet befizetett kölcsönelőleg felét fögja kitenni, vagyis az 1923. évi jövedelemadó kétszeresé', illetve a vagyon­adó háromszorosát. A kényszerkölcsön rendelet két héten belül meg fog jelenni és azt fogja tartalmazni, ho^y két részlatben lehet befizetni, az els5t junius elején, a másodikat pedig aug. elején. MMMMMMMIMIM^^ A szeged—makói müut terve. ugyanis 2,600.000 aranykoronának felel meg, a tápéi hid pedig egymaga közel kétmillió arany­koronába kerülne, hiszen a zenfai bid annak idején egymillióba kerüli, pedig annak csak háromszáz méter volt a hjssza, ennek azonban hétszázméteres távolságot kell majd átívelnie. Regdon Geyza ezután kifejtelte, hogy az ut és hídépítés költségeihez az érdekeltségeknek is hozzá kell járulniok, hiszen az utmenli földek értékének emelkedése bőséges kárpótlást nyújt azért a hozzájárulásért. Wimmer Fülöp szólt elsőnek a kérdéshez. Kifejtette, hogy az akciónak csak akkor lesz komoly jellege, ha a kereskedelmi miniszter veszi kezébe az irányítást. Éppen ezért azt java­solja, hogy Gegdon Geyza intézzen felterjesztést a miniszterhez, ismertesse részletesen a terve­ket és kérje meg, hogy nyilatkozzon, vájjon az állam mennyit vállal msgára a költségekből. Az érdekeltségeket is a miniszter hivja fel az ut­| építés költségeihez való hozzájárulásra. Rosztóezy igazgató csatlakozik Wimmer Fülöp javaslatához. A tervezett műutat szükségesnek tartja. Elmondja, hogy a püspöki uradalom a { mult évben kétmilliárd koronáért építette meg 1 a gazdasági keskeny vágányu vasutat. I Berzenczey Domokos szin'én a város érde­kében állónak találja a müut megépítését, mert csak a tápéi komp faanyagáért százmillió koro­nát adott most ki a város és a komp fönntar­tása is tetemes pénzbe kerül. Az úthoz fűződő nagy közgazdasági érdekekre való tekintettel az ut megépítését szükségesnek és lehetségesnek tartja. Több hozzászólás ufán Regdon Geyza össze­foglalj* az elhangzott észrevételeket, majd be­sí jelenti, hogy Wimmer Fülöp javaslata alapján í felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez. | Ezzel az értekezlet véget is éri. DMMMMMMMMMMMMÍMMMÍMi Egy eszelős ember följelentése önmaga ellen. Merényletterv a miniszterelnök ellen. Budapest, május 9. Három héttel ezelőtt bi­zalmas feljelentés érkezett a főkapitányságra, melyben a feljelentő előadja, hogy rövidesen merénylő készül Bethlen István gróf miniszter­elnök ellen és megírta azt is, hogy a me­rénylő munkás és az egyik fővárosi csavar­gyárbm dolgozik. Nyolc napi kutatás után az egyik újpesti gyárban rátaláltak a merénylet tervezőjére. A detektívek ugyanis rájöttek, hogy a gyárban dolgozik egy eszelŐ3 kinézésű villanyszerelő, névszerint Fogel Ferenc, aki állandóan azt hangoztatja, hogy ideális kommunista és neki titkos megbízatása van arra nézve, hogy a lehető legrövidebb időn belül végezzen Bethlen Jstván gróf miniszterelnökkel. Ezen adatok birtokában Hetényi főkapitány­helyettes utasítására bevitték a főkapitányságra Fogel Ferenc villanyszerelőt. A tanúvallomások során azután szenzációs eredményre jutottak a detektívek. Kiderült ugyanis, hogy Fogel a feljelentést saját maga irta s erről természetesen az írásszakértők is meggyőzték a politikai osztály vezetőjét. Mikor tovább faggatták, előadta, hogy ő tulajdon­képen nem is akarta elkövetni a merényletet, csupán azt akarta, hogy mint kommunistát a rendörségen letartóztassák és az Oroszország­gal fennálló fogolycsereegyezmény értelmében, kivigyék Oroszországba. A detektívek nagy csodálkozására kiderült az is, hogy ő tulaj­donképen felesige elől akart Oroszországba menni, miután töDb évi sikertelen kísérlet után sem tudóit tőié elválni. Mikor a detektívek a nyomozás során idáig eljutottak, hivatták a rendőrorvost, aki azonnal megvizsgálta a villanyszerelő elmeállapotát. Ekkor azután kiderült, hogy Fogel Ferenc su­lyoean terhelt ember, közveszélyes örült és semmi bizonyíték nincs arra nézve,'] hogy ő végrehajtotta volna a merényletet. Á rendőr­ségen ezekután befejezték a vizsgálatot. Fogel Ferencet Lipótmezöre szállították, gróf Bethlen István miniszterelnök pedig megjelent az osztrák­magyar mérkőzésen. MMAMMMAMMMMAMMMAWMMMMIM Nincsics és Benes tanácskozása Laibachban. Belgrád, május 8. Nincsics külügyminiszter tegnap beszámolt a minisztertanácson Benes­nek arról a tervéről, hogy római utja közben találkozni kiván a jugoszláv külügyminiszterrel. A találkozás május 14 én történnék meg Laibach­ban és azon a két állam képviselője a követ­kező pontokról tárgyalnak: l. A cseh kormány \ álláspontjának tisztázása a jugoszláv-francia \ szerződéssel szemben, amely szerződés Sándor I király legközelebbi párisi utazása alkalmával i kerül aláírásra. 2. Kölcsönős tájékozódás az olasz-cseh szerződésről, amelyet Benes aláír. 3. A kisántánt időszakos konferenciájának napja l tekintetében döntés. 4. Kölcsönös eszmecsere • Magyarországnak a kisántántba való bélépése l tárgyában. (Pester Lloyd.) Belgrád, május 9. Nincsics szerb külügy­miniszter és Benes cseh külügyminiszter küszö­bön álló lalalkozása politikai körökben élénk érdeklődést kelt. Azt remélik, hogy a találkozás két napig fog tartani és kedvező alkalom lesz a besszarábiai kérdéssel kapcsolatban a kisántánt kebelén belül előállott helyzet tisztázására. Nem tartják kizártnak, hogy a találkozás kiinduló pontja lesz a kisántánt szövetségi programjának olyirányu revíziójára, hogy a kisdntántot Len­gyelország bevonásával megnagyobbítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents