Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-28 / 122. szám

2 SZBQBD 1934 május 28. véget ér és ezen esetben a jövő héten megkezdhetik a büntetőnovella tárgyalását. Értekezlet a pénzügyminisztériumban. A pénzügyminisztériumban kedden délelőtt nagyszabású értekezlet kezdődött, amelyen valamennyi minisztérium csoportvezetői és a számvevőségek vezetői vettek részt. Az értekezleten Baláss István pénzügyi h. államtitkár elnökölt. A tanácskozás során megvitatták mindazon kérdéseket, amelyek a pénzügyi adminisztráció átszervezésére vonatkoznak, különös tekintettel a köztartozások kezelésére és a tisztviselői illetmények fizetésének uj módozatára vonatkozólag. Különösen behatóan foglalkoztak azzal, hogy a postatakarékpénztári pénzkezeléssel kapcsolatban minő könyvvezetést kell az államnak életbeléptetni; ezzel egyidejűleg az összes állami folyószámlák számvevőségi kezeléséről is tanácskoztak, egyben megállapították a minisztériumok számvevőségeinek uj hatáskörét is. Nemsokára már nem a számvevőség fogja a tisztviselők illetményeit folyósítani, hanem a postatakarékpénztár. A tanácskozást megelőzően ugyancsak a pénzügyminisztériumban Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel a kora délután egy szükebbkörü értekezlet volt, amelyen a minisztériumok számvevőségeinek a vezetői vettek részt. Shmith állandó jelentései Magyarország gazdasági helyzetéről. Smith, a Népszövetség budapesti főbiztosa elha- junius l-én meg fog jelenni, tározta, hogy a bécsi főbiztosság mintájára állandó Í

'elentést fog készíteni Magyarország közgazdasági íelyzetéről és a szanálási akció haladásáról. E jelentések magukban foglalják a gyáripar és a kereskedelem helyzetét és részletes kimutatást közölnek az ország kereseti és megélhetési viszonyairól, valamint beszámolnak a drágaság emelkedéséről is. A gazdasági érdekképviseletek körében most nagy munka folyik, hogy a jelentéshez szükséges adatokat megszerezzék és összeállítsák. Nagy nehézségeket okoz a jelentések összeállításában az, hogy a szomszéd államokkal és az antanttal is vannak még egyes pénzügyi kérdéseink, amelyek nincsenek tisztázva. Romániával és Csehországgal kapcsolatban ilyen nehézségek csak ritkábban merülnek már fel. Ausztriával Bécsben és Budapesten párhuzamosan folynak a pénzügyi tárgyalások, igy még Ausztriával sok tisztázatlan kérdés áll fenn a tartozások és követelések tekintetében a két ország között. Az első jelentés a szanálási akció eredményéről, értesülésünk szerint, már Teleszky külföldi utja a kölcsönügyben. Páris, május 27. Teleszky János volt magyar pénzügyminiszter, aki a magyar kormány megbizásából Londonban tárgyalt a kölcsön ügyében, majd több napon át Párisban időzött, tegnapelőtt Rómába utazott és ott folytatja a tárgyalásokat az egyes bankcsoportokkal. Teleszkyt útjában mindenütt elkíséri a Népszövetség megbízottja s a tárgyalást mindenütt vele egyetértően folytatja. Teleszky tárgyalásainak a célja az, hogy a Népszövetség és a magyar kormány határozott és tiszta képet nyerjen arról, hogy az egyes országokban a kölcsönből mennyit lehet elhelyezni. Ha e kép teljesen kialakult, akkor a Népszövetség a magyar kormánnyal egyetértőleg határozza meg, hogy a kölcsönt egyszerre vegyék-e fel, vagy annak csak egy részletét, illetőleg ahogy a viszonyok azt szükségessé teszik. Kívánatos, hogy a szükségleteknek megfelelő előleget vegyen a magyar kormány igénybe. ililferand lemondásra készül. Páris, május 27. A szocialista irányú Populaire j London, május 26. Politikai körökben attól tarma nyíltan hangoztatja, hogy Millerand, ha nem : tanak, hogy a francia kormányválság komoly belmegy önként, egyszerűen ki kell dobni poziciójá- politikai változást fog felidézni. Herriot el van ból A lap szerint a radikális vezérek legjobban . határozva, hogy Millerandnak semmiféle beleszótennék, ha a kormányalakítással való megbízatást j lást nem enged a külpolitikai és a pénzügyek innem fogadnák el Millerand kezéből. A szociális- tézésébe. Franciaország tehát az elnökválság küták azon kísérletét, hogy Millerandot erőszakkal j szöbén áll. Herriotnak Dumergue-vel való találkoeltávolitják, a jobboldali sajtó afféle államcsíny- 1 zásáról az a hir terjedt el, hogy a szenátus elnöke nek nevezi. Noha még mindig tagadják, hogy nem volt rávonható arra, hogy a köztársasági Millerand tényleg visszalép, tegnapelőtt serényen elnökséget vállalja Millerand lemondása esetén, keresett lakást arra az esetre, hogy ha családos- ugy hogy a köztársasági elnökségie Painlevé az tói együtt ki kellene költöznie az Elysée palotából. ! egyedüli komoly jelölt. Az 1917. évi lakbérek alapján vetik ki a vízdíjakat. Indítvány az iskolák felszabadítása és a gázgyári pör gyors lefolytatása ügyében. — Előkészítették a májusi közgyűlést. Szeged, május 27. (Saját tudósitónktól.) A szerdai közgyűlés tárgysorozatába, amint az az előkészítő tanácsülés anyagából megállapítható, az indítványok és interpellációk visznek élénkséget. A tanácsi előterjesztések tömegében egyetlen olyan tárgy szerepel, amely előreláthatólag alkalmat ad majd hosszabb vitákra: a vízdíjszabályrendelet módosítása. A vizdijkérdés ugyanis már hónapok óta vajúdik a városházán. A különböző lakásrendeletek megbolygatták az évtizedes rendszert és arra kényszeritették a város hatóságát, hogy engedelmeskedve a változott idők parancsának, valami uj, korszerű rendszert találjon ki. A tapogatózások és kísérletezések már régen folynak, de eddig mindig fölmerült valami akadály, valami egyéni csoport-, osztály* vagy közérdeksérelem. Hol a háziurak találtak valami súlyosan sérelmes hibát a vizdijszabályrendelet-kisérletekben, hol a lakók panaszkodtak. A simulékony hatóság mindig akceptálta a kívánságokat és mindig uj módosításokat foltozott a tervezetbe. Hosszas foltozgatás után végre dr. Csonka Miklós, a szabadságon levő Fodor Jenő adóügyi tanácsnok helyettese, teljesen átdolgozta az eddigi terveket és meglehetősen leegyszerűsített javaslatát bemutatta a pénzügyi és jogügyi bizottságnak, amint arról annak idején vázlatosan már be is számoltunk. Dr. Csonka Miklós tervezete nem találkozott ugyan a vegyes bizottság osztatlan tetszésével, a háztulajdonosok és a lakók ü.pviselőinek voltak szerény észrevételeik, de a bizottság általánosságban mégis belátta, hogy a kérdés megoldását nem lehet az idők végezetéig halasztani. Igy a javaslatot lényegtelen módosításokkal a bizottság elfogadta. A keddi előkészítő tanácsülésen Csonka Miklós ismét előterjesz'ette módosító javaslatát „a vizdijszabályrendelet módosítása tárgyában". 1 Bevezetőül elmondotta, hogy a vizmütelep fenntartása évenkint a jelenlegi árviszonyok mellett körülbelül kétmilliárd koronába kerül. A háború előtt 12.500 aranykorona kellett erre a célra, tehát a fenntartási költség éppen eléri az aranyparitást. A legújabb lakásrendeletben megállapított kulcs szerint Szegeden a háztulajdonosok ötmilliárd korona közüzemi pótlékot szednek be a lakóktól. A szemétfuvarozási dij és a kéményseprési dij ebből körülbelül egymilliárdot emészt fel, tehát bőséges fedezet marad a vízdíjakra is és igy nincs semmi akadálya annak, hogy a város ugy módosítsa a régi, alkalmatlanná vált vizdijszabályrendeletét, hogy annak alapján a vízdíjakból származó jövedelem fedezze a vizmütelep kétmilliárd koronás fenntartási költségét. Ezután részletesen ismertette Csonka Miklós a vizdijszabályrendelet módosítására vonatkozó javaslatát. Elmondotta, hogy ellentétben a régi szabályrendelettel, a vízdíjat nem a lakóhelyiségek számának arányában vetik ki ezután, hanem az 1917. évi lakbérek, mint alapbérek szazaiékában állapítják meg, még pedig ugy, hogy az alapbérek vizdijszázalékát mindig ugyanazzal a szorzószámmal sokszozzák meg, mint amilyen szorzószámot a népjóléti miniszter a lakbérekre állapit majd meg. A magasnyomású vízvezetékkel ellátott körzetekben az 1917. évi lakbérek három százaléka és az üzletbérek egy százaléka lesz a vízfogyasztás alapdija, az alacsonynyomásu körzetekben pedig a lakbérek egy százaléka és az üzletbérek fél százaléka. AÍ uj szabályrendelet 1924 január elsejétől lép életbe, tehát visszamenőleges hatálya lesz. A vízdíjat, illetve a vízfogyasztás alapdiját egy évre állapítják meg és negyedévenkint vetik ki a lakbérek szorzószámának segítségével. Csonka Miklós javaslata szerint az udvarok, kertek és utcák locsolása a vizvezeték vizével tilos, azonban bizonyos esetekben, amikor például a közegészségügy érdeke megkívánja, kivételesen megengedheti a viz olyan célokra való felhasználását, de a kérdéses ház tulajdonosát köteleznie kell arra, hogy vízórát állíttasson fel, még pedig saját költségén. Ahol az ellenőrök vízpazarlást tapasztalnak, vagy megállapítják, hogy a vizvezeték belső berendezése rossz állapotban van, a tanács elrendelheti a vizórák felállítását a háztulajdonos költségére. Ha a háztulajdonos erre nem hajlandó, házának fővezetékét lezárathatja a tanács. (?) A szabályrendelettervezet kimondja, hogy a városi épületek után ugyanolyan kulcs szerint fizetendő a vízdíj, mint a magánházak, után. A tanács Csonka Miklós javaslatát egyhangúlag elfogadta és változtatás nélkül terjeszti a szerdai közgyűlés elé. Kisebb tanácsi előterjesztések. A közgyűlést előkészítő tanácsülés anyagából még a következő érdekesebb darabokat jegyeztük fel: A belügyminiszter jóváhagyta a bérkocsi dijak legutóbbi felemelését. A tanács a Nemzeti Bank részvényeiből pótlólag még ötven darabot jegyzett és azt jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti. Felemelik a betegszállítási dijakat és a városi bélyegilletéket. A párisi olimpiászon résztvevő magyar sportolók költségeire egymillió korona segély megszavazását javasolja a tanács. A negyvenhatosok emlékoszlopára tízmillió korona adományozását javasolja. Elfogadta a tanács Balogh Károlynak a katonai elszállásolásolások ügyének szabályozására vonatkozó javaslatát is, amelyet annak idején részletesen ismertettünk már. Indítványok, Interpellációk. A közgyűlés indítvány, interpellációs rovata elég tarka lesz. Mlhálovits Dezső interpellációjában az iránt érdeklődik, hogy a város tanácsa milyen intézkedéseket tett és milyeneket szándékozik tenni a villamossínek menti u'caburkolat rongálódások sürgős rendbehozása érdekében. Wimmer Fülöp két indítvánnyal szerepel a tárgysorozaton. Az elsőben azt indítványozza, hogy mivel az iskolaépületekben még mindig laknak menekültek, ami a tanítás zavartalanságát erősen veszélyezteti, utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy legkésőbb a jövő tanév elejéig szabadítsa fel teljesen az iskolaépületeket, hogy azok rendeltetési céljukat szolgálhassák. A tanács ezt az indítványt magáévá tette. De már a második indítvánnyal sokkal furcsábban-kurtábban bánt el a tanács. Turóczy Mihály főügyész referálta az indítványt, amely a gázgyári pörre vonatkozik és közvetlen összefüggése van azzal a határozati javaslattal, amelyet a szombat délutánra összehívott vegyes bizottság fogadott el, kimondva, hogy a gázgyár megváltási pőrének szüneteltetését tartja kívánatosnak. Wimmer Fülöp néhány soros indítványának az a lényege, bogy utasítsa a közgyűlés a város tanácsát, hogy a gázgyári pört a lehető leggyorsabban, minden idővesztegetés nélkül, haladéktalanul folytassa le. Indítványát élőszóval kivánja megindokolni a közgyűlés előtt. — Mit csináljunk ezzel az indítvánnyal ? — kérdezte Szeged város tiszti főügyésze. — Napirendre 1 — mondta kurtán a polgármester. A tanács tehát az indítványt azzal a jivaslattal terjeszti majd elő, hogy a közgyűlés térjen fölötte napirendre. Indokolás az előkészítőn nem hallatszott és igy valószínű, hogy a tanács is a közgyűlésen kiván az indokolás jogával élni. Minthogy a gázgyár flgye mindenkit érdeklő, fontos ügy, kívánatos, hogy a közgyűlésen teljes számmal jelenjenek meg a városatyák. A tárgysorozaton szerepel ezenkivül még két körirat is. Az egyiket Debrecen irta a nagypénteki hivatalszünet törvénybeiktatásáért, a másikst Kecskemét városa .a köztárgyak (fák, virágok, cterjék) fokozottabb védelme érdekében". Kecskemét azt kivánja, hogy a fák, virágok és cs:rjék rongálóira fegyház-, vsgy börtönbüntetést szabjon ki a törvényhozás. Taschler