Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-27 / 121. szám

SZEQED 1914 m%a 27. nának. Az alkotmányjogi reformok közül a két kamardsrendszerre való visszatiris volna igen fontos. Tudvalévő, hogy a nemzetgyűlést országgyűléssé való átalakulása után nyomban fel kellene oszlatni és uj választásokat kiirni. A kormánynak az a terve, hogy a mandátu­mokat meghosszabbíttatja, ugy hogy az összes alkotmányjogi reformokat a Ház ugyanilyen összetétellel tárgyalhassa le. kasznak a novellában való kihagyása mellett foglalt állást. A kormány értesülésünk szerint nem hajlandó a novellarendelkezések megvál­toztatására. A büntetőnovella tárgyalása csak a fővárosi törvényjavaslat letárgyalása után tör­ténnék. A nyári szünetet három hónapra ter­vezik és a parlament szünete alatt, mint telje­sen megbízható forrásból értesülünk, a kor­mány alkotmányjogi javaslatokat készíti elő, amelyeket az őszi ülésszak folyamán letárgyal­A szegedi kerületi gyorsiróverseny eredménye. 18o szótagos fokon I. Szukits Zoltán szegedi állami felsőkereskedelmi isk. tanuló, II. Zuber Gyula makói áll. főgimn. tanuló, III. Pártos László szegedi áll. felső­keresk. isk. tanuló (Nagy Sándor rendszer). Könyv­jutalomban részesültek: Szalcgruber Imre, Kovács Tibor, Timina László, Singer Oszkár szegedi áll. felsőkeresk.. Kövecs Kálmán makói áll. főgimn. tanulók. Oklevelet nyertek Popper László, Csonka Elemér, Tószegi Pál, Pajzs Tibor, Bartos 'István szegedi áll. felsőken, Erdélyi József makói áll. főgimn. tanulók. 15o szótagos fokon I. dijat nyert Ábrahám Gyula szegedi áll. felsőkeresk.. II. dijat nyert Popper László szegedi áll. felsőkereik., III. dijat Langmár Ferenc makói áll. főgimn. tanuló. Könyvjutalomban részesültek: Csonka Elemér, Pajzs Tibor, Haáz Ernő (NagySándor rendszer), Zeisler László áll. felsőkeresk. isk. tanulók. Többen oklevéljutalomban részesültek. 12o szótagos I. Kohn Róbert áll. felsőkeresk. (N. S.) és Schillinger Olga városi női felsőkeresk., II Szaba­dos József, Szervisz Béla áll. felsőkeresk., Friedmann Rózsi, Ligeti Margit, Jedlicska Borbála városi női felső­keresk., Stark István szegedi városi főgimn. tanulók. Sokan könyv- és oklevéljutalmat kaptak. A loo szótagos fokon I. Faragó Mária, Szamarácsky Margit városi női felsőkeresk., Neufeld László makói őgimn., Birn Sándor szegedi városi főgimi., Papp Antal szentesi főgimn., Pető György szegedi áll. felső­keresk tanulók. Mindannyian hibátlan dolgozattal. Sokan könyv- és oklevéljutalomban részesültek. A 80 szótagos fokon I. Schorr Lili, Dóczi Irén, Szik­szay Rózsi, Kovács Róza városi női felsőkereskedelmi, Fürst Irén egyesületi tanfolyam, Ilovszky Horváth Er­zsébet városi női felsőkereskedelmi, Vértes László ma­gántanuló, Altmann Tibor, Adler Péter makói állami főgimnázium, Kelemen Károly makói állami felsőkeres­kedelmi iskolai tanulók. Szeged, május 26. Lázas munka színhelye volt vasárnap folyamán a felsőkereskedelmi iskola épü­lete. A kerületi gyorsíróversenyt tartották. A ke­reskedelmi iskolás lányok az idén először vettek részt az utóbbi időben nagy számban és dicsére­tére válhat tanáruknak, Elek Mártonnak, a felmu­tatott szép eredmény. A fiuk közül különösen az állami felsőkereskedelmi iskola növendékei mutat­tak alapos felkészültséget, ami elsősorban Eckerdt Elek tanár érdeme, de része van benne dr. Boh­daneczky Imrének is. A makói állami főgimná­zium tanulói Matusik István tanár vezetésével jöttek át és jelentős sikert értek el. Az egy éve működő makói állami felsőkereskedelmi iskola, a debreceni fiu felsőkereskedelmi iskola, a szentesi állami főgimnázium tanulói dolgoztak eredmé­nyesen. A kerületi verseny, amely a csütörtökön tar­tandó országos gyorsíró verseny előfutárja volt, alkalmas arra, hogy egyrészt a szegedi gyorsirási élet fejlődéséről tanúságot tegyen, másrészt fel­hívja az illetékes köröket arra, hogy a szegedi középiskolákban gyorsirástanitás már évek óta nincs, a szegedi polgári iskolákban a gyorsirás­tanitás évek óta szünetel, miért is itt volna az idő arra, hogy ezen iskolafajokban, — ha nem is kötelezően — a gyorsírás újból tanittassék. A lefolyt versenyirást dr. Széli Gyula egyesületi elnök vezette. Megjelent a versenyen Tóth József állami és Nyári György városi felsőkereskedelmi iskolai igazgató, dr. Boross Dezső kir. főügyész, dr. Szász Hugó egyleti alelnök, a tanárok közül többen. Körülbelül 700 dolgozatot irtak a verseny­zők, amely szám minden eddigi verseny dolgoza­tainak számát meghaladja. A bírálatot a tanárokból álló zsűri két napon át folytatta és a versenyirás végleges eredményét alábbiakban állapította meg: A 22o szótagos fokon I. László János városi főgimn. tanuló, II. Abaffy László makói áll. főgimnáziumi tanuló, III. Szebasztián Béla makói áll. főgimnáziumi tanuló. A nyertesek túlnyomó zöme a Gabelsberger—Mar­kovits-rendszer szerint irt a rendszer eredeti írásával. Az egyesület szabatos versenye is szép eredményt mutatott fel. Vincze Imre, Popper László, Komlós . László állami, Tschöckell Ilona, Teleki Mária városi • felsőkereskedelmi iskolai tanulók a levelező irási, Sze­basztián Béla Makó, Szukits Zoltán, Trebisch Andor, Cserta Rezső állami felsőkereskedelmi iskolai tanulók nyertek dijakat. Hat évi fegyházra ítélték Sztaront, aki a kormányzót meg akarta gyilkolni. Budapest, május 26. A b intető [örvény széken ma délelőtt 9 órakor kezdte el tárgyalni Langer Jenő kúriai bíró, a büntetőtörvényszék elnöke Sztáron Sándor 23 éves vasesztergályosnak bün­pörét, aki tudvalevően a korminyzót akarta lelőni. A tárgyalást 9 óra után néhány perccel nyi­totta meg az elnök. Elővezették a vádlottakat, Sztáron Sándor vasesztergályost, Pacuna Qéza lakatost és Szokolal József bronzmüvesl. Mig az ügyészség Sztáron Sándort felségsertés el­követésivel litrejött szövetsig büntettivel vádolja, kit társa ellen csupán felségsértés fel nem jelen­tése vétsége elmén emelt vádat. A vádiratból az is kiderül, hogy Sztáron még tavaly májusban megállapodott a németországi Leobenben Ze­lenka Gyula és Schlesinger Illés Budapestről szökött kommunistákkal abban, hogy visszatér Magyarorszigra és ahol szerit ejtheti, meggyil­kolja a kormányzót. Sztáron igy is tett. Még tavaly nyáron megérkezett Budapestre, állan­dóan töltött Frommer-pisztollyal járt azokon az utvonalakon, amerre gondolta, hogy a kor­mányzó elkocsizik. Legutóbb megjetent 1924. április 8 án megtartott olasz-magyar mérkőzé­sen és ott várla a kormányzót, ezután pedig a Nemzeti Szinház előtt állott lesbe. — Bűnösnek érzi magát, Sztáron? — kér­dezi az elnök. ztaron előlép a vádlottak padjáról, elegáns szürká ruha van rajta, amely kifogástalanul va­salt. Egész fiatal embernek néz ki, bajusza is most kezd pelyhezni. — Nem érzem magam bűnösnek. A vádirat­ban foglaltak, úgymond, nagyjában megfelelnek a valóságnak, csupán az netn, hogy én szövet­keztem volna valakivel, mert nem szövetkeztem senkivel. Horthy Mik óst in saját iniciativá.nből akartam agyonlőni. Erről senkinek sem nyíltan, sem burkolt formában még célzást sem tettem. Az elnök; Kezdjük csak élőiről. Mondja csak, miirt is állott be maga a vörös hadseregbe ? — Azért léptem be önként vörös katonának, mert veszedelemben volt a proletárállam és meg kellett védelmeznem. Az elnök további kérdéseire Sztáron mindig kerülő választ ad, végre is előveszik a rend­őrség előtt tett vallomását. Ismertetik. Ebben Sitaron kijelenti, hogy Horthy Miklós kor­mányzót meggyőződésből gyilkolná meg. És ha ez most nem sikerülne neki, bármikor, ha módjában lesz, végrehajtja tervét. Vallomása további során is kiderült, hogy Bécsben is dolgozott, hol Girbai ajánlóié velé/el kapott munkát. Az elnök: Ijy van ez? Sztáron: Nem éppen, mert beszéltem ugyin Gsrbaivil, de nem kéríem tőle aján'ólávelet, A jegyzőkönyvi vallomást tovább olvassik. Sztáron foglalkozott e^y idáig azzal a gond> attal, hogy Bethlen miniszterelnököt teszi el láb alól, de annak nem volt sok értelme, mert ez még nem jslentene rendszerváltozást. Ilyen okoskodás után határozta el, hogy akár élete árán is megmenti a dolgozókat a mii „rend­szertől". Az elnök: Mondja csak, teszélje el nskem, \ mi az, higy .rendszer", mit ért az elatt, hogy 1 Ilyen vagy olyan rendszer? Sztáron: Éz alatt értem mindazt, a ni n^y esztendeje van. — Hát miért nem lehe1, ha valaki becsüle­tesen akar kenyeret keresni? — Ezt lehet. de. nem lehet belőle megélni. Sztáron rendőri vallomásából mé£ az is ki­derült, hog/ nem tartja magát kommunistának, mert nem hive a társadalmi evolúciónak. U.álja a jobb- és baloldali diktatuá'. Anarchista. Az elnök: Igy van? — Nem egészen. Ezt Schweinitzer rendőr­kapitány után mondtam tollba. — Kérem, ne mondjon ilyeneket, mert ebből baj lesz. Hogyan ismerkedett meg Pacunával és Szokolaival ? — Hát ugy, hogy a tánciskolában együtt voltunk. Ezután a bíróság ismerteti Sztáron leobeni tartózkodását, hol Zelenka Gyula és Schlesinger Illés budapesti kommunistákkal jött össze és ezekkel beszélte meg, hogy a kormányzót meg kell gyilkolni. Az elnök: Igy van? —• Igen, nagyjában igy történt. Siövetkezés azonban nem volt. Legfeljebb Zelenka és Schlesinger tudott a dologról. — Na és ők mit szóltak hozzá ? — Semmit sem, mert nem is beszéltünk róla. , Moldovdnyi ügyész: Hiszen éppen most mondta, hogy Schlesinger és Zelenka tudott róla. Sztáron: Hát kérem mégsem tudott róla. Ne­kem igazán mindegy, akár igy, vagy akár ugy, akár ezt mondom, akár azt Az elnök: De a bíróságnak nem mindegy. Sztáron: Nekem megvan a véleményem a bíróságról ts. Az elnök: Nekem módomban volna súlyosan megbüntetni ezért, de most nem teszem, mert érdekel, hogy mi a véleménye a bíróságról. — A biróság nem egyformán itél. Azt nézi, hogy ki áll előtte. Az elnök: Például ? — Hát például itt van Ulain, aki ezer és ezer embert akart meggyilkolni és mégis csak hat heti államfogházat kapott. Amit én akar­tam csinálni, az biztosan súlyosabb elbírálás alá esik, pedig csak egy embert akartam meg­ölni. Az elnök: De Ulainék nem hordtak ám fel­húzott ravaszu pisztolyt maguknál és nem les­kelődtek az utcasarkon ? Na elég, üljön le. Jöjjön be Pacuna. Szuronyos fogházőr vezeti be Pacuna Géza 22 éves lakatost. Hosszú, sovány, vézna fiatal­ember. Nagyon meg van ijedve. Elmondja, hogy nem érzi magát bűnösnek és semmiről sem tudott semmit. Pacuna után Szokolait hallgatták ki. 0 is tagadta, mintha bármit is tudott volna a me­rényletről, majd Hein Péter detektivf el ügyelőt hallgatták ki, aki elfogta Sztaront. A detektiv­felügyelő elmondja, hogy Sztáron rendkívül iz­gatott volt, mikor bekísérték, meg is kérdezte tőle, hogy ha ennyire ideges ember, hogy tu­dott volna célozni. Egész biztosan eltaláltam volna — mondotta —, mert akkor nagyon nyu­godt lettem volna. Majd az elnök ismerteti az elmeszakértő je­lentését. Sztaront hosszabb ideig vizsgálták. Ebből, de meg azokból a levelekből is, amit nővéréhez intézett, megállapítható, hogy Sztáron büntetőjogilag nem égiszén felelőssigrevonhatő. Exaltált ember, meglehetősen Idegbeteg is több­ször voltak idegrohamai. A vád« és védöbeszédek után dr. Langer Jenő kúriai biró kihirdette az ítéletet, amelyben bűnösnek mondja ki Sztáron Sándort az 1920, évi I. t-cikkre vonatkozó figyelemmel felség­sértés elkövetésire litrejöU szövetség bűntettében, Paconát is Szokolait pedig a felsigsirtis fel nem jelentise vétségében és ezért Sztáron Sán­dort hat évi fegyházra és tiz évi hivatalvesz­tisre, Pacundt is Szakolait pedig egyenkint 3—3 havi államfogházra Ítélte. Az ügyész sú­lyosbításért, a védő pedig a minősítést illető­leg a 92. szakasz nem alkalmazása miatt fel­lebbezett. A törvényszék ugy döntött, hogy Sztaront továbbra is letartóztatásba hagyja, mig Szokolait és Paconát szabadlábra helyezi, tekintve hogy a vizsgálati fogsággal a bünteté­süket már letöltötték. Feloszlatták az erdélyi magyar párt intézőbizottság ülését. Kolozsvár, május 26. Az erdélyi magyar párt intézőbizottsága nagy érdeklődés mellett Brassóban ülést tartott a magyar párt uj életre keltése ügyében. Dr. Jakabffy Elemér beszéde közben azonban a román hatósági kiküldöttek az ülést felfüggesztet­ték. Az ülés résztvevői táviratilag fordultak elég­tételért a román kormányhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents