Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-27 / 121. szám

1914 májas 27. 8ZBQB0 Rósa Izsó emlékezete. Szeged, május 26. (Saját tudósítónktól.) Lélekemelően szép ünnepe volt vasárnap a szegedi zsidó hitközségnek, amely nagynevű elnöke, várhelyi dr. Rósa Izsó emlékének szentelte ezt a napot. Délelőtt 11 órakor kezdődött az ünnepély. A közönség teljesen megtöltötte a hitközség dísztermét. Megjelent a díszközgyűlésen szeged város képviseletében dr. Gaál Endre kulturtanácsnok, továbbá dr. Szili Gyula az ügyédi kamara elnöke, dr. Bottka Sárdor rendőrfőkapitány, Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, dr. Tóth Pál nyug. polgármester helyettes. Dr. Biedl Samu hitközségi elnök tartott először emlékbeszédet. Elmondotta, hogy miért várt a szegedi zsidóság hat esztendeig a megemlékezésre. — Nem hálátlanság, feledékenység, vagy tekintélyének kisebb tisztelete — mondotta — halogatták a kegyeletes ünnepet. A halasztást az utolsó öt esztendő közviszonyai bőven indoko'ják. Nem akartuk emlékét zsákmányul J dobni a politikai szenvedélyek semmit sem ki- \ mélö szennyes áradatának, nem akartuk, hogy amikor ünnepelni kívánjuk, az ő emléke legyen az áldozat és rajiunk keresztül fényes alakját érje sár és mocsok. Inkább magunk között őriztük fényességének teljében, várva a jobb időket, amikor a meghiggadás és tisztábban látás kora elkövetkezik és előítéletek és pártszenvedélyek nem gátolják, hogy dr. Rósa Izsó egész közéleli tevékenysége, mindenre kiierjedő munkássága, minden előítélettől mentesen legyen méltatható. A mostani időket már alkalmasaknak találjuk arra, hogy széleskörű alkotó tevékenységét nyilvánosan méltassuk és megbecsüljük. A kor, amelynek dr. Rósa Izsó szülötte volt, a msgyar nemzet reneszánszának legfényesebb ideje. Az évszázados álomban tespedő ország, amint erejének tudatára ébredt, a » nyugati haladott nemzetek eszméinek befolyása • alatt alkotó vágytól eltelve, lassankint átveszi \ mindazon berendezéseket, amelyek egy modern állam elengedhetetlen tényezői. A jobbágyság felszabadítása, a röghöz kötöttség megszüntetése után az a törekvés, hogy a nemzet minden fia egyenlően élvezhesse a szabadság éltető napsugarát, hogy polgár és polgár között se nemzetiség, se vallás korlátot ne képezzen és az egyén szabad fejlődése az állami élet korlátai között mennél teljesebb legyen, hogy igy az egyesekben rejlő erő, képesség, tehetség és tett,u- fMAMnil ÍAhkan Iramolnvr^lr Sebestyin József műszaki elöljáró Rósi Izsó műszaki alkotásait mutatta be, élénk színekkel ecsetelve az előreláló gondosságot, amellyel Rósa Izsó megalapozni igyekezett azokat az intézményeket, amelyek vezetése reá bizva volt. Dr. Pap Róbert dr. Rósa Izsó közéleti munkálkodásáról tartott szép beszédet. Rósa Izsó a mienk volt, Szeged városáé, Magyarországé. Itt szülelett, itt nőtt fel a szegedi talajon és a nagy Magyar Alföld levegőjével együtt korán magába szívta a magyar érzést és a magyar gondolkozást. Törhetetlen akarat, öntudatos célkitűzés csodálatos sokoldalúságával és alaposságával, nagy tudás, páratlan szorgalom, szinte a kegyetlenségig menő kötelességérzet önmaga iránt voltak egyéniségének alapelemei. Mint vezér parancsnokhoz méltóan tudott az idegein uralkodni. Hivei közül senkit el nem kényeztetett, de el sem keserített. Az ö kora volt városunk uijászületésének korszaka. A ki rályi biztosság, a középitési tanács, a törvényhatósági bizottság, a politikai élet, az ügyvédi kamara, a zsidó hitközség mind megannyi közülete a szegedi társadalomnak sokszor vették nBgy hasznát Rósa Izsó zseniálitásának. A díszközgyűlést dr. Biedl Samu zárószavai rekesztették be. Délután 5 órakor avatta fel dr. Löw Immánuel főrabbi sziveket megható imádsággal Rósa Izsó síremlékét, amelyre ezt a verset vésték: Korszakos élet volt a tiéd: középkor elózél Újkor hajnala lett ős Szegeden szereped. Községed vezetéd, vezetéd simasággal e várost: Bölcs szavad éleszté, hogy kele romjaiból. Cinterem, iskola és kamarád, hiveid palotája A kupolás imaház tükrözik életedet. Dr. Löwinger Adolf rabbi imája és Lamberg Mór főkántor éneke fejezték be a kegyeletes aktust. Ezen az ünnepségen is képviseltette magát a városi hatóság és sokan mentek ki a zsidó temetőbe, hogy kifejezésre juttassák Rósa iránti nagyrabecsülésüket. A makói ébredögyiilésen meg akartak verni egy közbeszólót. Makó, május 26. (Saját tudósítónktól.) Országot járó Eckhardt Tiborék vasárnap Makóra is eljutottak, hogy a Piac-téren eljátsszák a fajvédelmi komédiát és puffogtassák rozoga, túlontúl ösmert frázisaikat. A gyűlés lefolyása azonban nem egészen az ébredők szájaize szerint való volt, mert akadt szókimondó, aki merész, találó közbeszólásaival a résztvevők egynénielyikének haragját vonta magára és csak a gyors hatósági beavatkozással sikerült elkerülni a komolyabb veszedelmet. A kabaré délelőtt fél 11 órakor kezdődött a városháza előtti téren. Takács Rezső helyi ébredő nagyság megnyitó szavai után Eckhardt Tibor kezdte ki az idegen fajt, melynek térhódítása fájt neki. Azután Kiss Menyhért tárgyalta le „az idegen fajt". Dr. Ulain Ferenc éktelenül fájlalta, hogy a rég/ kutyabőrösök talpa alól lassankint kisiklott a föld. — Mert nem dolgoztak, hanem a vagyont elherdálták. Dr. Könyves-Kolonics József közbeszólás formájában megállapította, hogy a földnélkülieknek nemcsak a zsidók, hanem a másfajuaknak a földje is kell. Az éles közbeszólások nem maradtak hatástalanul és különösen néhány idegen környékbeli ébredő lett egyszerre igen hangos és a közbeszóló felé igyekeztek. Az államrendőrség egy detektivje azonban megakadályozta, hogy komolyabb következménye legyen az ébredő szónok letorkolásának. Közben Ulain tovább bizonyítgatta a fajvédelem intencióinak nemességét és nagyhangon kijelentette, hogyha nekik, fajvédőknek nem volna igazuk, otthon ülnének és nem járnák az országot. Lendvai István a változatosság kedvéért szintén az idegen fajról lirizátt. Rágalmazásért elitélték Kelemen Andort. A Lotffií—Kelemen sajtópör tárgyalása. Szeged, május 26. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még az az éles hírlapi polémia, amely 1923 márciusában a Szeged és a Szegedi Uj Nemzedék hasábjain a két lap felelős szerkesztője : Lövik Károly és Kelemen Andor között folyt le. Az éles hírlapi csata során Lövik Károly Kelemen Andornak a Szegedi Uj Nemzedék felelős szerkesztői állásából való eltávolítását követelte, ráv*«r,~ n~ Irrtz lavára mennél iobban kamatozzék 1 "lutatva arra- h(W Kelemen Andor volt az, aki a vágy a köz javara mennei joDDan KamaiozzeK. . Magyarországi Újságírók Egyesületében Szeeed c-k „ szellemnek alapján bontakozott ki dr. ( mffnevü szülöttének Tömörkény Istvánnak képét meggyalázta. Kelemen Andornak rövid idő múlva csakugyan meg kellett válnia a lapvállalattól. Távozása előtt azonban Kelemen hosszabb támadó cikket irt Lövik Károly ellen, azt állítva róla, hogy a Danner Péter fia céget meg akarta zsarolni. A Danner-ügy pedig akként történt, hogy a Szegedben téves adatok alapján cikk jelent meg, amely a Danner-céggel is foglalkozott. Amikor Danner János a lap szerkesztőségében megjelent és ismertette a való tényállást, Lövik azonnal felajánlotta a rektifikálást, amely meg is jelent, azonfelül jelezte, hogy teljes elégtételül Dannerékat otthonukban fel fogjá keresni. Ezt az esetet használta fel Kelemen Andor a maga módja szerint a Szegedi Uj Nemzedékbe irt cikkében, amely miatt Lövik Károly rágalmazás és becsületsértés cimén sajtópört indított a cikk irója ellen. A szegedi királyi törvényszék ebben az ügyben már több ízben kitűzte a tárgyalást, de Kelemen Andor egyszer sem jelent meg. A legutolsó alkalommal a törvényszék elrendelte a vádlott elővezetését. Hétfőn délelőtt tárgyalta az ügyet a törvényszék Vild-tanácsa. A tárgyaláson Kelemen Andor végre megjelent, hasonlóképen lejött Szegedre a főmagánvádló Lövik Károly is. A vádlott nacionáléjának bemondása után elnök békülésre szólítja fel a feleket. Kelemen Andor határozottan kijelenti, hogy nem békül ki, majd beszélni akar, az elnök azonban figyelmezteti, hogy most nincs joga beszélni. Vild elnök ismerteti azután a vádat, amely a „Zsarolni akart Lövik Károly" felírású cikk cimét és annak egyes kitételeit inkriminálta. Vádlott kijelenti, hogy megértette a vádat, a cikket ő irta. Ennek a szellemnek aiapján Rósa Izsó egész pályája. Ha később születik és napjainkban állana a pályakeresés válaszútján, a közfelfogás, sőt a törvény is kegyetlen kézzel szorítaná le az érvényesülés teréről és sorvasztana el oly tehetséget, amely hivatott, hogy a közélet minden terén szervezzen, nagyot és maradandót alkosson. Hány ifjúból lehetne dr. Rósa Izsóhoz hasonló értékes egyéniség, aki ma az ország halárain tul keresi boldogulását és idegen kuliurának lesz disze, ékessége és hányan vannak azok, akik nem tudnak tiátat fordítani a hazai rögnek és esetleg jeles tehetségük parlagon hagyásával szánalomramélfóan tengetik életüket. — Nagynevű elődöm egyforma nagy volt az ország politikai éleiében, a város és hitközségünk közéletében, pénzintézetek igazgatásában és teljes jártassággal szabta és parcellázta mint városrendező, a hullámsirból feltámadó uj várost. . Biedl Samu ezután méltatta Rósa Izsó ériékes hitközségi munkásságát, ismertette alkotásait és igy végeete beszédét: — Mi, zsidók méltóan bCszkék lehelünk rá és jobbat a honi zsidóságnak nem kívánhatok, mint azt, hogy mennél több ily reprezentatív dignitáriussal rendelkezzék. Wimmer Fülöp kamarai elnök szólott ezután. Rósa Izsónak a közgazdasági élet terén kifejtelt nagyfontosságú munkásságát ismertette. Rósa Izsó agilátásának voll köszönhető a sze- ' i^-T' mcgciv^ , __ gedi kereskedelmi kamara létesítése. Mint Sie- Majd tanuk kihallgatását kéri. Eddigi távoFged város legnagyobb vállalatainak flffvésze marad«sát és a bizonyitáskérés elmulasztását betegközgazdesági SdésSben naíy^SMkavatoS-' ségé,vel "Warázza. ldeSes,és tüdőcsucshurutos, obi hirí A oim« n<i«wi!pi k! ii i !u , most is lázas. És tény eg szakgatottan, szinte össze* AttZt abiIg,,8á^n függéstelenül beszéL Ösak "akkor emelkedik a éiesilelt és mint a Szeged-Cson- , hangja, amikor a vele ellentétes felfogású sajtót irányzatot létesített ES&KSter"*--1 sara: lemzi. Gyermeklapot szerkeszt és a Szózat munkatárs3 Főmagánvádló jogi képviselőjének kérésére felolvassák az egész cikket. Vádlott képviselőjének bizonyitáskiegészitési kérelmét elutasítja a törvényszék. Ezután dr. Vezér Pál főmagánvádló tartja meg vádbeszédét. Kéri a bűnösség megállapítását és a vádlott megbüntetését, mert egy elterjedt lapban olyan kitételeket használt egy újságíróval szemben, mintha az a rendelkezésére álló hatalmat revolverezésre használná fel. A törvény szigorának alkalmazását és az ítéletnek az Uj Nemzedék-ben való közzétételét kéri. Dr. Lévay védő előterjesztésére megengedi a törvényszék, hogy a védőbeszéd elmondása előtt vádlott mondhassa el, hogy mi indította a cikk megírására. — Amikor a szerkesztést átvettem, — kezdi papirosról olvasni Kelemen Andor védekezését — találkoztam egy álomba szenderült magyarsággal és egy hetvenkedő piccadorral, aki a nemzet gyógyulási folyamatát meg akarta akadályozni. A „zsidó napi sajtó harcmodoráról" olvas fel ezután hasonló tónusban, mire Vild elnök félbeszakítja: — Hagyjuk a bombasztikus frázisokat, adja elő röviden, saját szavaival védekezését. Kelemen elmondja, hogy Danrfer eljött hozzá, előadása után elhatározta, hogy pártjára áll, ő küldte a Szeged-hez, hogy követeljen rektifikációt, majd megírta a cikket Lövik ellen. Az elnök többszöri figyelmeztetése után, hogy ha nem marad a tárgynál, megvonja a szót, azzal fejezi be, hogy vállalja a felelősséget, ha kell, a martirizmust. Dr. Lévay védő két világnézet harcát látja a két keresztény magyar hírlapi harcában. Kelemen jogászi szempontból nem helyes kritikát gyakorolt Lövik eljárása fölött, szerinte azonban nemcsak pénzt, hanem tisztességet, tekintélyt is lehet zsarolni. Kelemen a becsület védelmében kelt harcra és az erkölcsi igazság nevében kéri, mondja ki a biróság, hogy vád ott jogos és bizonyítható kritikát gyakorolt. Felmentést, ellenkező esetben enyhe pénzbüntetést kér. 3 Rövid tanácskozás után kihirdette Vild elnök a törvényszék ítéletét, amely bűnösnek mondja ki Kelemen Andort sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért 200.000 korona fő és 100.000 korona mellékbüntetésre ítéli Kötelezi vádlottat arra, hogy az Ítéletet jogerőre emelkedése után a Szegedi Uj Nemzedék-ben tétesse közzé. Az ítélet indokolása kimondja, hogy a cikk olyan kitételeket használ, amelyek, ha tényleg fönnállanának,