Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-24 / 119. szám

sasára ára 1500 toartmm. : t» ttwKtUva­sii Ml íerenc-nk* i (Tfl­I *tf takolíval ixemben.) Tele­I K-nJMxeged* megjele­<M MtM kivételével raindea '«•. Sere* éra 1500 ko­ÍMM. mOítartési áraki Egj t*>a«n helyben 30000, Sada­*»s»M a* vidéken 36000 fen. SZEGED Hirdetési árak i Félhasabon 1 mm. 400, egy hasábon 800, másfél hasábon 1200. SzBveg­kflzt a százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 8000 kor. SzOvegkOzti közlemé­nyek soronként 6000 korod* Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 május 24, SZOMBAT. 119-ik szám. Francia kakasszó. Megvirrad mig valaha: ez a nóla, amely az abszolutizmus hosszú és komor éjszakájában kedves vigasztalója volt a bor mellett sírva­vigadó magyarnak, ma újra aktuális, nem csu­pán nálunk, szegény magyaroknál, de a világ­háború többi áldozatainál is, minden legyőzői­teknél és kifosztottaknál. Hogy mikor virrad meg, azt ma még bajos volna megmondani, a hajnal pirkadása valahol messze, a szenvedé­seink és nyomoruságaink tengerén tul késik, de jelek vannak, amelyek egyre többen lesz­nek: hogy nem lesz mindig éjszakai A világ bizony nem éppen a gyorsvonat tempójában halad, sőt néha a csiga lassúságát a rák járá­sával váltogatja. Am ha elgondoljuk, hogy pél­dául a demokrácia — amit minálunk mostaná­ban a destrukcióval próbálnak azonosítani ecy­némelyek — milyen páratlan és váratlan győ­zelmeket aratolt a boldog Angliában és Francia­országban, tehát a diadalmi mámorából fel­ocsúdó két európai vezető országban; akkor csak őszinte örömmel és bizó reménységgel köszönthetjük ezt a két hatalmas sikert. Orszá­gunknak csupán használhat, ha a hazai reakció egyre gyérfllö és elcsittuló táborának nem túl­ságosan kellemes is, ez a két ujnyugati biro­dalom. Mert hogy mégis mozog a föld, ha lassabban is, mint némely mozgalom szeretné, azt jól esik látni az ilyen és ezel-hez hasonló példákon. Most olvassuk a jövendő francia kormány több mint valószínű elnökének, a radikális szocialista Herriolnak nyilatkozatát, amelyet a betlini Vor­würts munkatársának, tehát német elvtársának telt a napokban. Végre egy őszinte és emberi hang, amely . egy mai francia államférfitól jő, annyi nagyképű } és értelmetlen hasbeszélés, annyi hazug é» üres I köntörfalazás után. Herriot nem vágja magát Napoleon pózába, mint Poincarék és a német militarizmus ellen fenekedő többi militaristák. Herriot nem fenyeget és nem vádaskodik, Her­riot jóhiszeműséget kiván és békességet akar, barátságot a két nép dolgozó milliói közöft, megértést és megegyezést. Szó sincs róla, azért Herriot is francia, sőt van olyan jó francia, mint a gummibot elvei alapján dolgozó és el­bukó Leon Daudet és Herriot se engedi el a győzelmes francia háború zsákmányát egészen, de ezzel a politikussal már lehet okosan be­szélniük és szót érteniök a németeknek Herriot már tudja és vallja, hogy egészen más a na­cionalista és monarchista Ludendorffék meg Hittlerék programja, mint a Rurvdék verejtékes munkában görnyedő bányamunkásaié és azt is tudta hogy nem lehet többé büntetlenül rab­Saséeban tartani öntudatos és önérzetes népeket csak azért, mert. egykori uraik és pa­raiícfsolóik elvesztették a i^zm . amely ^e­halálra ment, persze mások ételére és halálára. „Le főbb igyekezetem mondotta többek között a fnneia radikális szocialista vezér a német szociáldemokrata tudósítónak -, nogy a jövőbeli kiengeiztelődést, Európa két legna­gyobb népének jövendő békéjét előkészítsem és ez a legnagyobb dicsőség volna mindenki sza­mára, aki ebben a két országban ezen a nagy feladaton dolgozik." Herriot egyelőre még nem cselekedett, de legalább beszélt. É8 ez a beszéd szín'e maga is fölér egy cseiekedettel. Napoleon dícsőségt valóban kakasviadal volna annak a nagyságá­hoz és érdemeihez képest, aki a Rajna két partján élő két nagy nemzet szivét ismét egy­más felé fordítaná. Herriot ennek a csodának is me' Afdja a titkát. „A nagy munkának sikerüli.". *ell, ha mind a kit ország demokrá­ciája azt kölcsönösen támogatni fogja\ Ezt megint a másik Franciaország embere mondja, aki a jövő embere, mint ahogy a máeik Angol­ország vezére, Ramsty Macdonald volt az, aki ezt a hangot először megütötte. Herriot még mindig ellenségnek látja Német­országot, jobban mondva a német nacionaliz­must, de már a gyűlölet lövészárkábói és az elfogultság drótsövénye mögül kilépve fehér kendőt lobogtat és baráti kezet nyújt a legyő­zöttnek. Szép gesztus, biztató gesztus és hinni, remélni kell, hogy folytatása is következik. A demokrácia szekere elindult és győzni fog az egész világon, békésen hóditva meg a lelkeket. Ma már emberi hangon szólal meg a francia politika jövendő irányilója és majdnem mara­dék nélkül ki meri mondani azt, ami a népek lelke mélyén némán él, az ötesztendős nyomor és szenvedés tanulsága gyanánt. Megvirrad még valaha és a gall kakas bátor és nyílt szava is ennek az uj hajnalnak kö­szöntése mdrl Bud János fölmentése után is a kormányban maradt. Budopest, május 23. A hivatalos lap mai számában megjelent kormányzói kézirat Bud János m. kir. tárcanélküli minisztert a köz­élelmezési minisztérium vezetése alól felmenti, egyben megbízza ideiglenesen a pénzügyminisz­térium ama ügy tőrének vezetésével, amelyet részére a minisztertanács jelölt ki. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen a követ­kezőket mondták: Az államháztartás helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-cikk folytán a pénzügyi kormányzatra oly súlyos feladatok hárulnak az úgynevezett szanálási végrehajtás kapcsán s a pénzügy­minisztert oly nagymérvű munkatöbblet terheli, hogy átmeneti tehermenfesitéce elkerülhetet­lenné válik. Ez tette nükségessé, hogy « pénaügyminitzter ügykörébe tartozó folyó ad­minisztratív munka intézése alól iceiglsnesen mentesüljön s ennek a munlának intézését megfelelő szakavatott kezek vegyék át. Termé­szeteF, í ogy ez az intézkedés a pémügyminisz­ler politikai felelősségét nem\érinti. Tekintetlel iita a íCíUiXinym, hojy a «ö*éle Idézési mi­nitzfer állása f. évi junius 30-án megszűnik, a lefcélraveietCbb megoldás Mnalkozolt, hogy ez; el a halát körrel Bud JárOs ro. kir. minisz­ter bízassák meg. A büntetőnovella az igazságügyi bizottságban. A nemietgyülís igazságügyi bizottsága Piotty György elnökletével péniek déli 12 órakor tar­tolta a parlrment 1. számú bizottsági termében ülését, amelyen folytatták a büntetőnovella ál­talános vitájá*. Az ülésen a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök és Pesthy Pál igazságCgyminiszfer jelentek meg. Az első felszólaló: Hajós Kálmán nem kívánja érinteni a sajtőszabedtágo*, csupán az e téren tapasztalt kinövéseket akaija megszüntetni. Ki­jelenti, hogy nem lehet e tekintetben a több­ségi párt terrorjáról beszélni. Ezután Eörfy Imre módosító indítványt nyújt be, amelyben javasolja, hogy időszaki lapnak sem a kiadója, sem a felelős szerkesztője ne le­hessen tagja a törvényhozásnak. Hébelt Ede pártpolitikai törvénynek tartja a novellát. Azt hallották, hogy az igazságügy, miniszter gyökeresen át akarja dolgozni Nagy Emil javaslatát. Támadja a rendőri felügyelet intézményét. Kéri, hogy a gyorsított eljárást helyezzék hatályon kivül és tegyék lehetővé az emigránsok hazatérését. Nézete szerint nem khet üldözni az olyan egyéni izgatást, amely nem az egyén bűnös hajlamából ered. A bün­tetőtörvénynek nem az a feladata, hogy a gaz­daság fejlődését megakadályozza. Östör József kéri, hogy az elkobzásnál ne azt tekintsék irányadónak, hogy hányszor kö­vetett el valamit az illető lap, hanem azt, hogy milyen súlyos dolgot kövelett el. Majd a bűn­vádi perrendtartás tekintetében teszi meg ki­fogásoló észrevételeit. Nemes Bertalan előadó felszólalása után a vita folytatását május 22-én, kedden öt órára tűzték ki. Pakots József az ülés alatt átadfa a miniszter­elnöknek es az igazságügyminiszternek az újság­írók egyesületének a memorandumát. Ugy a miniszterelnök, mint az igszságügyminiszter megígérték, hogy át fogják tanulmányozni a me­morandumot. A budapesti ügyvédi kamara állást foglalt a büntetónovella ügyében. A budapesti ügyvédi kamara szombaton össze­hívandó elnöki értekezleten foglalkozik a bfln­tetöcovellával. Beható megvitatás tárgyává teszi a novellát és kellőképen megindokolt álláspont­ját memorandumban fogja köiölni a kormánnyal és a nemzetgyűléssel, vakmint a nemzetgyűlés ügyvéd tagjaival. A vámtarifa az OMGE ülésén. Az OMGE igszgató válafztmánya Somschich gróf elnökletével pénteken délelőtt 10 órakor ült össze, hogy a vámtarifáról szóló törvény­javaslattal foglalkozzék. Somschich gróf meg­nyitó beszédében hangoztatta, hogy ", magyar mezőgazdaság fejlődésére nézve éle;bevágó fon­tosságú az uj vámtarifajavaslat. A mezőgazda­ság mérsékletet fanusit ebben a kérdésben és nem akarja a közfogyasztást megdrágítani. Dr. Mutschenbacher Emil, az OMOE igaz­gatósági főtitkára, a vámtarifa választmány elő­adója ezután előterjesztette a mezőgazdasági vámpolitikai központ jelentését. A jelentés ki­emeli, hogy sok iparcikket, amelyből nincsen elegendő termelés, túlságosan magas vámmal védik meg. Súlyos tovíbbá a magyar mező­gazdaságra nézve a petróleum, illetve a nyers­olaj termékeknek a magas vámtétele, azonkívül a műtrágya, továbbá a csávázó szerek magas védvémja. A mezőgazdaságnak arra volna szüksége, hogy ezen cikkek, de elsősorban a műtrágya, vámmentesen legyen beszerezhető a külfö'drő). Hátrányos azonkívül a vas- és fém­ipari cikkek magas vámja, továbbá a hordók l vámtételei is. A magyar gázdaközönség feltét­j lenül ragaszkodik ahhoz, bogy ezen súlyos i vámtételeken változassanak. Ezután a külön* töző mezögazgasá&i egyesületek szólaltak fel. A miniszterelnök nem akar külön fővárosi pártot alakítani. Kormánypárti forrás szerint a miniszterelnök­nek az egységes párt legutóbbi értekezletén a községi, választások ügyében tett kijelentéseit a lapok részben félremagyarázták, mert a minisz­terelnök egyáltalán nem akar külön fővárosi pártot alakítani, hanem az a célja, hogv eevütt maradjon azokkal a liberális politikusokkal akikkel a törvénytervezet módosítására irá­nyuló tárgyalások alkalmával ismételten tanács­kozott és ezeknek a tanácskozásoknak az ered­ménye alapján jött létre a 22 kerü'etre való beosztás, továbbá, hogy a különböző é dekké^ viseletek saját maguk válasszák mea azokat a megbízottakat, akik azután kine ezés ufián iut­nak a törvényhatósági bizottsági ' A vármegyei reformot kívánják » 48-aa kisgazdák. * kisgazda- és földmivespárt pénteken délelőtt 11 órakor a Házban értekezletet tartott, amelyen kimcndlák, hogy felkérik a kormányt, bogy a törvényhatóság 'újjáalakításáról szóló törvényjavaslattal egyidejűleg tárgyalja le a vármegyei reformra vonatkozó Javaslatot ÍB.

Next

/
Thumbnails
Contents