Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-24 / 119. szám

2 SZEQED 19*4 májas 24 Wolff Károly az ellenzéken. A keresztény gazdasági pártnak az egyik tekintélyes vezető tagja a kővetkezőkben nyilatkozott munkatársunk elölt: — Wolff Károly és néhány hívének kényte!en-kelletlen az ellenzékbe kellett menni. A keresztény gaz-Sasági párt többsége elhatározta, hogy a fővárosi törvényjavaslat megszavazását pártkérdéssé teszi és igy Wolff Károly és néhány hivét elkerülhetetlenül válaszút elé állítja. A hétfői pártértekezlet minden esetre hozzá fog járulni a helyzet tisztázásához. A tisztviselők egyszeri segélyt kapnak juniusra. Fizetéstik rendezését a minisztertanács elhalasztotta. Budapest, május 23. A minisztertanács pénteki ülésében foglalkozott a közszolgálati alkalmazottak junius havi illetményének kérdésével és aképen határozott, hogy figyelemmel az illetmények legutóbbi megailapifása óla a közszükségleti cikkek árainál bekövetkezett drágulásra, a közszolgálati alkilmazottak, nyugdijasok és özvegyek részére egyszeri segélyt engedélyez, amelynek mértékét az 1923. évi julius havi illetményeknek, illetve ellátási dijaknak kétszeres összegében állapította meg, azzal a korlátozással, hogy ebben az egyszeri segélyben nem részesíthetők azok az alkalmazottak, akik 1924 április, vagy május haviban ennek a segélynek a mértékét meghaladó rendkívüli segélyben, vagy jutalomban már részesültek. Ezzel az egyszeri segéllyel a kormány a közszolgálati alkalmazottak illetménykérdését junius hó végéig elintézettnek kívánja tekinteni A minsztertanács foglalkozott továbbá annak a kérdéseknek előkészítésével is, hogy a szanálási törvénnyel kapcsolatban mikép lenne megvalósítható juliustól kezdődőleg a közszolgálati alkalmazottak illetményeinél az aranykoronában történő megállapításra való átmenet. Minthogy az erre vonatkozó össze? adatok még nem állottak rendelkezésre és minthogy ez a kérdés szorosan összefügg a szanálási törvényben kilátásba helyezett munkaldőmeghosszabbitdssal is, ebben a kérdísben a minisztertanács végre is ál ásfoglalását a legközelebbi ülésre volt kinytelsn halasztani. A sajtóban erre a kérdésre vonatkozólag eddig megjeleni közleményei nem tekinthetők illetékes helyről szerzett értesüléseknek. A tisztviselői előléptetések a MÁV-nál. A magyar királyi államvasutaknál szokásos májusi előléptetések kissé később kerültek a nyilvánosságra, annál nagyobb örömet fog kelteni a tisztviselők között az a körülmény, hogy az idei előléptetések számra rendkívül nagy és összesen 1731 tisztviselő lépett el 5 a magasabb fizetési osztályba A főiskolai végzéssel birő tisztviselők soraiban 393 azoknak a száma, akik a magasabb fizetési osztályokba léptek elő. A középiskolával bíró kategóriában 12 felügyelő lett főfelügyelő és 47 főellenőr lépett elő fel\ ügyelővé. eMMMMMMMf^MMM^^ A Nemzeti Bank alakuló közgyűlése. Budapest, május 23 Az uj Magyar Nemzeti Bank szombaton tartja alakuló közgyűlését. A közgyűlésen báró Korányi pénzügyminiszter fog elnökölni, amelyen napirendre tűzik a tárgysorozatot. A Nemzeti Biak holnap már defakto megalakul, de működését csak junius 15 e táján kezdheti meg; előbb technikai akadályok miatt nem lehetséges, mert ez idő alatt szólítják fel a magyar állami jegyintézet tisztviselőit a Magyar Nemzeti Bankba való belépésre és ugyanakkor történik meg a kinevezés, valamint ezen két hét alatt elintézik a cégjegyzést is. Természetes, hogy a bankóprés is a Nemzeti Bank működésének a megkezdéséig fog az állam rendelkezésére állani és azontúl csak a Nemzeti Bink lesz hivatott a bankóprést igénybevenni. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsosainak a jelölése ügyében ma délben végre sikerült megegyezni és közös listában állapodtak meg a különböző érdekeltségek a jegybank főtanácsában jelenlevő tagok személyére nézve. Az agrárérdekeltségeknek öt képviselője lesz, az ipari érdekeltségeknek kettő, azonkívül helyet foglal még a főtanácsban a tőzsdei elnök és a kereskedelem képviselője, továbbá a nagy bankok részéről négy tag. Ezenkívül négy póttagot is jelöltek. A megállapodás értelmében a szombati alakuló hözgyültaen a?, érdekeltségek ezen a „A lőcsei ítélet" és a„Varázsöv" a szegedi színműpályázat győztesei. „A lőcsei itéiet nyeresége a magyar irodalomnak." — Felbontották a jeligés leveleket. közös listán a következőkép vesznek részt: elnök Popovics Síndor, az Osztrák-Magyar Bank volt kormányzaja. Főtinácsosi tagok: báró Ullmann Adolf, a Magyar Á'talános Hitelbank alelnöke és vezérigazgatója, Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bink elnöke, Walder Qyula főrendiházi tag, a Pesti Hazai Bank elnöke és vezérigazgatója, báró Madarassy-Beck Marcell, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank elnöke, Végh Károly udvari tanácsos, a budapesti áru- és értéktőzsde elnöke, Heinrich Aladár udvari tanácsos, Chorin Ferenc főrendiházi tag, a G/OSi. elnöke, báró Kornfeld Móric az ipar részéről. Az agrárérdekeltségek részéről gróf Somschich László, az Országos Gazdasági Egyesület elnöke, gróf Hadik Jínos volt miniszterelnök, v. b. t. t., a közélelmezési tanács elnöke, Korláti Bernáth litván gazdasági főtanácsos, a budapesti egyetem nyilvános rendes tanára. Meskó Pál, továbbá bíró Papp Elek v. b. t. t., nyugalmazott államtitkár. Póttagok : Koós Elemér, a S zeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatója, Rausch Aladár kormányfőtanácsos, Szurday Róbert, a Magyar Pamutipar rt. elnöke és Mutschenbacher Emil gazdasági főtanácsos, az Országos Magyar Gazdasígí Egyesület igazgatója. Szeged, május 23. (Saját tudósítónktól.) Az a színműpályázat, amelyet Andor Zsigmond kezdeményezésére irt ki Szeged város szinügyi bizottsága egy tetszésszerinti tárgyú prózai és egy nemzeti tárgyú zenés darabra, meglepő és teljes mértékben kielégítő eredménnyel végződött. A beérkezett pályamunkák elbírálására delegált bizottság alig két nap alatt elkészült a darabok áttanulmányozásával és igy már pénteken délután, a szinügyi bizottság rendes ülése keretében meghozhatta döntését. A döntés egyhangú volt, a biráló bizottság minden tagjának véleménye egyezett és ha igaz. ez a színműpályázat egy abszolút értékes és tökéletes színmüvei' gazdagította a magyar irodalmat. A bizottság ülését, amelyen a biráló bizottságba delegált tagok dr. Dobay Gyula kivételével mind megjelentek, dr Gaál Endre kulturtanácsnok öt óra után nyitotta meg a városháza tanácstermében. | Üdvözölte a megjelenteket és a szinügyi bizottság i nevében megköszönte Juhász Gyulának és Réti j Ödönnek, a Dugonics-Társaság delegált színmű- . bírálóinak a színműpályázat körül kifejtett fáradó- ' zásukat. Majd elmondotta, hogy a színműpályázatra összesen ötvenkét pályamunka érkezett be, a pályázati feltételeknek azonban, csak negyvenhárom felelt meg, amelyből három zenés mű. Ezután felkérte a biráló bizottság tagjait, hogy terjesszék elő jelentésüket. Először Juhász Gyula mondotta el észrevételeit: — A pályamunkák legnagyobb részét átolvastam és ugy érzem, hogy ez a színműpályázat olyan szerencsés eredménnyel végződött, amilyennel ötven év óta még a Tudományos Akadémia sem dicsekedhetik. „A lőcsei ítélet" cimü darab, amelynek „Megvirrad még valaha" a jeligéje, olyan kiváló drámai alkotás, amelyhez hasonlót az utóbbi évek irodalma nem igen produkált. Témája teljesen eredeti és minden bizonnyal nagy színpadi sikere lesz. Ez a darab nem csak a legjobb az összes pályamunkák között, hanem olyan értékes munka, hogy a kitűzött jutalmat föltétlenül megérdemli. — A többi pályamunka között is akad néhány értékesebb darab, azonban egyik sem hasonlítható értékben „A lőcsei itélet"-hez. Az értékesebb darabok közül való az „I. Endre" cimü, amely komolyabb írói tehetség munkája és van is benne költői érték. A „Vermes professzor" szerzője otthonos a színpadi technikában, a „Prometheus", amelynek szerzője Pierre Luis egyik novellájának a témáját modernizálta, gondolkozó elmére vall. A „Hóvihar", a , Törpe az órában" és „A nullák királya" érdemel még dicséretet. Juhász Gyula után dr. Szeles József terjesztette elő véleményét. Kijelenti, hogy Juhász Gyula felfogásával mindenben egyetért. A legjobb darabnak ő is „A lőcsei itélet"-et tartja. A darab témája teljesen uj, alakjai eredetiek és kifogástalanul megrajzoltak, irodalmi értéke elvitathatatlan. A szerzője feltétlenül szinészember lesz, aki tökéletesen ismeri a színpad minden titkát is. A Juhász Gyula által megdicsérendőnek talált darabokon kivül a „ Balaton tündére"-t is megemlitendőnek tartja. Prelogg József jelenti be ezután, hogy véleménye szószerint megegyezik Juhász Gyuláéval. Hasonlóképen nyilatkozott Réti Ödön is. A színműpályázat első része így eldőlt. A biráló bizottság minden tagja „A lőcsei itélet-"nek ítélte oda a pálmát. Gaál tanácsnok ezután kikereste a jeligés levélrengetegből azt, amely a legjobbnak talált darab szerzőjének nevét rejtette. A borítékot felbontotta és akkor derült ki, hogy „A lőcsei ítélet" szerzője nem egy ember, hanem kettő: Tábori Emil és Orbán Dezső. Tábori Emil neve alatt két foglalkozás is volt: szinész és iró és igy dr. Szeles József jóslása helyesnek bizonyult. Ezután a zenés darabok sorsának eldöntése következett. Andor Zsigmond színigazgató és Prelogg József bírálták meg a beérkezett három zenés da • rabot és egybehangzó jelentésüket írásban terjesztették a bizottság elé. A jelentés szerint a „Varázsöv" a legjobb. Tárgya hasonlít a Csongor és Tünde témájához. Zenéje egészséges, ha nem is mindenben eredeti. Dallamvezetése tiszta és magyaros. A másik két darab, a „Hajnalka" és a „Délibábos rónák", gyengébb alkotások. A bizottság a bírálók jelentése alapján elhatározta, hogy a „Varázsöv" szerzőjének adja ki a pályadijat. Gaál tanácsnok ezután felbontotta a jeligés levelet, amelyből két, teljesen ismeretlen név került elő. A pályadíjnyertes daljáték szövegkönyvét Nemes Ernő (Győr), a zenéjét pedig Heintz Fülöp (Körmend) irta. A pályázat eldöntése után Szeiess József bejelentette, hogy az a négyszázezer koronás pályadíj a pályázat kiírása óta hétszázötvenezer koronára emelkedett a kosztkamatokkal. A szinügyi bizottság Andor Zsigmond indítványára elhatározta, hO] ezt az összeget egymillió koronára egészíti Andor Zsigmond bejelentette még, hogy a „Varázs öv"-vel kezdi meg a jövő évi szezont és az első prózai bemutató „A lőcsei itéiet" lesz. A többi darab sorsáról is döntött a bizottság. A jeligés leveleket megsemmisítik, a darabokat a szerzők kellő igazolás esetén hatvan napon belül J átvehetik, azután a Somogyi-könyvtár levéltárába kerülnek. Az újságírók memoranduma a sajtójogi novelláról. Magyarországi Ujsága büntetőnovellának Budapest, május 23. A írók Egyesületének elnöksége a a sajtóra vonatkozó rendelkezései tárgyában terjedelmes, minden részleteire kiterjedő alapos és meggondolt memorandumot intézett Bethlen István gróf miniszterelnökhöz, az igazságügyminiszterhez és az igazságügyi bizottság tagjaihoz. A memorandumban kifejtik, hogy a sajtószabadság nem a sajtómunka belső ügye, nem a lapkiadó érdekeltségek problémája, hanem az egész nemzeté. A Tisza-féle sajtótörvény még ki sincsen próbálva, de azt nem tartják időszerűnek, hogy külön törvényben kelljen a sajtótörvényt szabályozni. Az ősi alkotmányunk legnehezebb tradíciójával helyez] kedik szembe az, aki egy büntetőnovella keretében kreálja a sajtótörvényt módosító uj paragrafusokat. * Szembe kell szállni azon törekvésekkel, amelyek • a sajtódeliktumokban a statáriális eljárásban az esetek nyolcvan százalékában lehetetlenné tenné a bizonyítást és a védekezést. A lapbetiltásra vonat\ kozó rendelkezések pedig- az újságírást alapjában támadják meg. i A törvényjavaslatnak van egy pontja, amely kimondja, hogy a mentelmi jog védelme alatt álló nemzetgyűlési képviselők cikkeikért, vagy nyilati kozataikért, ha annak a mentelmi jogát a nemzeti gyűlés három hónapon belül fel nem függeszti, a cikkíró, illetve a felelős szerkesztő felel. Ez a rendelkezés egészen uj jogi rendszert kapcsol a jogi j életünkbe, amely példátlan az egész világ judicaturájában. Eszerint elítélendő az, akiről a biró is i tudja, hogy nem személyesen követte el a vétséget. Ezek életbeléptetésével semmiféle politikusnak, vagy irónak a cikkét, vagy nyilatkozatát nem fogják kiadni a lapok. ) A lap megszüntetése, vagy hosszabb szünetel| tetése az egyik legsúlyosabb és ártatlanul sújtó ; része a javaslatnak. Ez az intézkedés az agent irovokatör-rendszert fogja felvirágoztatni a kóros özéletűnkben, ahol ez a rendszer manapság nem éppen ismeretlen. e