Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-23 / 118. szám

igy«s saágsi áffa 1500 ii^fawa. üWHwHiH ** UadMUM* 'U> Mt Perenc-utca 2. (Ft­í (ÉiirtoMva) nemben.) Teie­! BH II-fiUI Jdieged* megjele­lik Ml» kitételével minden B9. Kfjn snám ára 1500 kő­tKM. llöfuetéii iraki Eg, Wmm* helyben 30000, Sad». ' i és vidéken 38000 in Hirdetési trák i PéltaaMbon t mm. 400, egy hasábon 800, másfél Hasábon 1200. Szöveg­közi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 sióig 6000 kor. SzOvegkOztl közlemé­nyek soronként 6000 korona. Családi értesités 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 május 23, PENTEK. 118-ik szám. A menekültek. Egy dunánluli képviselő a beszámolójában heves támadást intézett a menekültek ellen, akik elözönlötték az amúgy is roskadozó országot és mohó ambícióval vetik magukat olyan pozí­ciók után, amelyekre legfőbb jogcímük az, hogy ők menekültek és mártiromságot szenvedtek a hazáért. Ez a támadás, amelyet a kormány sajtó­irodájának kivonatos regisztrálásából ismerünk, nyilván nem marad visszhang nélkül. A mene­külteket el fogja keseríteni, kit joggal, kit jog nélkül, a közvélemény nagyrésze azonban az ellenzéki képviselőnek fog igazat adni, aki hangos kifejezést adott olyan panasznak, amelyet lépten-nyomon hallani s amellyel kormány­nyilatkozatokban is találkoztunk már abban a formában, hogy a „menekültkérdést" is meg kell oldani. A „menekült-kérdés" tulajdonkép már a há­ború alatt kezdődött, de akkor nem volt .kér­dés". Van még bennünk annyi keleti erkölcs, hogy a vendéget meg kell becsülni 8 aki meg egyenesen rá van szorulva a vendégszeretetre, azzal meg kell osztani az utolsó falatunkat. Már pedig aki a háború alatt menekült el a végekről, az mind vendég volt, akit a kény­szerűség üldözött el a saját födele alól ideig­óráig tartó bujdosásra s attól megtagadni az enyhelyet embertelenség is lett volna, meg hszaftatlanság is. Egészen más volt a helyzet, amikor a végleges megszállás borzalmai elöl indult meg a népvándorlás a nagyarnak ma­radt hü2a nyomorúságai közé. Ezek a mene­kültek már nem vendégnek jöitek, hanem vég­leges befogadást kértek a magunknak is szűk födél alá, a magunknak is kevés kenyérre. Meg kell mondani, hogy a Károlyi-kormány nem szivesen látte őket. Batthyány Tivadarnak mint belügyminiszternek egyik első dolga volt felhívást intézni a megszállott területek magyar tisztviselőihez, hogy maradjanak a helyükön s kénytelenségből megbékélve az uj renddel, ott erősítsék a magyarságot, amelyet addig vezettek, ahelyett, hogy ránehezednének a maradék ma­gyar államra, amelynek úgyis elég a maga baja. Á {elhívásnak szonban nem sok foganatja volt. Egyre jöttek a kiüldözöítek, akik csakugyan azok voltak, a jóhiszemű elkeseredett hazafiak, akik inkább vállalták a vagonlakások hol jeges, hol tüzes poklát és a biztos ínséget, mint a gyűlölet hidegretételét és az elnyomókkal való megalkuvást —, és jöttek a konjunkturá­sok, a spekulánsok, a szerencsekergetők is. Jöttek kü'önösen akkor, mikor Friedrich István szinte ultimátumszerűén haza invitálta a meg­szállott részek magyar tisztviselőit. Legalább a hir ugy vert abban az időben s letagadha­tatlan válóság az, hogy a menekültek élelmesei „vorsan jutottak itt olyan vezető állásokba az iiinonvalök sérelmével, amire a menekült cimen kivül semmi érdemük nem volt. Az is bizonyos, öogy soknak közüiök jól szolgált a szerencse és szinte szállóige leit, mikor egy-egy ház gazdát cserélt, hogy bizonyosan „valami szegény menekült" vette meg. Általánosítani azért még sem szabad és nem szt.bad az igazán menekültek keserű kenyerét még keserűbbé lenni a szemrehányásokkal, amelyek már különben se segítenek semmit. Mindenesetre negy hiba volt az okos szőt kellő időben meg nem hallgatni és lehazaárulózni azt, aki előre látta, hogy a menekültek elhelye­zése najjy és nehéz tehertételévé fog válni a íregnyomoritott országnak. De sokan vannak, akik keservesen meglakoltak már ezért a hi­báért, mert a festett egekből nagyon kemény sziklákra bukkantak és nyilván nem őrizgetik a szivük oltárán a Friedrich István képét, aki számukra ezeket a hazug egeket festette. Arra semmi szükség sincs, hogy ezeket a csalódott és keserű lelkeket még keserűbbé tegyük, de véget kell vetni annak is, hogy a menekültsé­get mint külön érdemet soron kivül és mások sérelmével honorálják és régi érdemes tiszt­viselőket mustráljanak ki a B listákon a mene­kültek kedveért. Mert ez teszi most újra aktuá­lissá a menekült-kérdést és ez szaporítja uj keserűségekkel a régieket. Vigyázzanak a kon­zulok, hogy mikor a menekülteknek helye/ csinálnak és szerencsétlen embereket kárpótol­nak azért, amit kényszerűségből, vagy könnyel­műségből ott hagytak, ne tegyék földönfutókká »zokat, akiknek aztán nincs hova menekülni. £s a hazafiúi érdem emlegetését hagyják ki az egész kérdésből, már csak azért is, mert ennek mindig olyan szine van, mintha megbélyegzése volna azoknak, akik otthon maradtak es ott szolgálják mindenféle megpróbáltatások közt a magyarság ügyét. Utóvégre az a sok millió magyar se mind hazaáruló. wuvuíjmvtjinjinjmxiuuuuijiniirriri Szakadás a keresztény gazdasági pártban. váló büntetőjogászok és szakemberek vélemé­nyét nem hallgatta meg. Nem halasztják el a büntetönovella tárgyalását. Mikovényi Jenő, a büntetőnovella előadója a következőket mondotta: S2Ó volt arról, hogy a büntetőnovella tárgyalását halasszuk el őszre és ehelyett a fővárosi törvényjavaslatot tárgyálja le először a nemzetgyűlés. A végleges döntés azonban ugy történt, negy a büntetőnovella mégis haladéktalanul a nemzetgyűlés elé kerül. A mai bizottsági tárgyaláson a javaslat áttalá­nos vitája szerepel és részletes tárgyalásra csak a legközelebbi tárgyaláson kerül sor. A novellá­ban számos olyan szakasz is van, amcíy .1 az ellenzék is örömmel fogad, a sajtósZÍ kaszok természetesen kivételt képeznek, mert hiszen itt az ellenzék részéről erös ellenállásra iehet számítani. Az én véleményem szé­dül a bizoltság tárgyalásai során Iftnyegns módosítások fogn&k lönénni a ujlóia vonat­kozó szakaszokban. A novella eliősorban azon intézkedésekről gondoakedik, amelyekről birói ítélet után a lap betiítá*át írják e!ö a bíróság­nál. Értesülésünk szerint az elleniek egyáltalá­ban nincsen megelégedre azon változtatások­kal, amelyekre mar eddig is hajlandóság mu­tatkozott az egységes párt és az igazságügyi miniszter részéról. Fábián újból Interpellál a csongrádi ügyben. Fábián Béla képviselő kijelentette, hogy a legközelebbi interpellációi napon újra interpel­lálni fog a csongrádi bombamerénylet ügyében. Ezúttal azonban nemcsalt az igazságűgyminisz­ter, hanem a honvédelmi miniszterhez és a bel­ügyminiszterhez is, annál is inkább, miuián az igazságügyminúzter kijelentette, hogy az inter­pellációjának bizonyos részeire nem illetékes felelni. A vámtarifa parlamenti vitája. A vámtarifa parlamenti általános vitája során még Sándor Pál, Hegyeshalmy Lajos és Dénes litván feiszói&láta várható és ezzel a vita talán már holnap véget ér. Walkó kereskedelemügyi miniszter az egyes tételek további módosításá­ról még tanácskozásokat folytat a képviselőkkel. Javaslat a tanárképzés reformjáról. Klebelsberg Kuno villás- és közoktatásügyi miniszter a legközelebb ujabb fontos javaslattal lép a tötvényhozás elé, amennyiben a jövö hét elején Javaslatot nyújt be a tanárképzés és a tanárképesités reformjára vonatkozólag A kunuszminiszteri jívaslat az államháztartást nem terheli ujabb költségekkel, mert a költségeket a megszüntetendő középiskolák tanári karának a jövedelmeiből fedezi. A kultuszminiszter ja­vaslata 19 szakaszból áll és a nemzetgyűlés még valószínűleg a nyári szünet előtt letár­gyalja. Tárgyalások Londonban a kölcsön felvételéről. 100 milliós valutaelőlegre nem lesz szükség, mert a tárgyalások ugy fordulta*, hogy az egész 250 millió koronára egyszerre lehet szá­•nit.n: »*- -. —»• a helyzet pénzűfy­Budapest, május 22. (Tudósítónk telejonjelen­tése.) A keresztény gazdasági párt szakadása után Woiffék egyesülni fognak & fajvédőkkel, mig a párt mérsékelt csoportjai minden valószínűség szerint csatlakozni fognak a kormánypárthoz. Bizonyoira veszik azt is, hogy ugyanakkor a kormánypártból ki fognak válni Woiffék egy­séges párti hívei, akik közül elsősorban Viczián Istvánt kell megemlíteni. Wolff Károly csütörtök délelőtt hOFBzasan tanácskozott gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, majd pedig legszemélyesebb híveit, Csilléri Andrást, valamint a kormánypárti Viczián Istvánt és Putnoky Móricot szólította fel a parlamenti l dohányzőteremben tanácskozásra. Politikai kö­rökben általában azt hiszik, hogy Wolffot a ; keresztény gazdasági pártbél mindössze három l képviselő, még pedig Csilléri András, Buday Dezső és Petrovácz Gyula fogja az ellenzékbe > követni. A kormánypártból pedig Viczián István, \ Putneky Mónc és Fáy Gyula lépnek ki és t egyesülnek WoliféLkal. Elhalasztották a fővárosi törvény bizottsági tárgyalását A nemzetgyűlés közigazgatási bizottsága Putnoki Móric elnökletével ma délután ülést tartott. A kormány részéről Bethlen István és Rakovszky Iván voltak jelen. Napirenden a szé­kesfővárosi törvényhatóság újjászervezéséről szóló javaslat részletes tárgyalása szerepelt. Napirend előtt dr. Csilléri András, a keresztény gazdasági párt nevében kérte a bizottságot, hogy halász­szák el a tárgyalást. Kérését azzal indokolia, hogy a pártoknak még nem volt alkalmuk fog­lakozni a kormány által beterjesztett módosí­tásokkal. Bethlen István gróf a maga részéről hozzájárult a kéréshez, egyben közölte, hogy a belügyminiszterrel együít a jövő hét hétfőjén fogja ismertetni a javaslatot a keresztény gaz­dasági pártban. A bizottság ezek alapján a tár­gyalást elhalasztotta s annak folytatását keddre, május 27-re tűzte ki. Miért nem hallgatta meg az Igazság­ügyminiszter a büntetőjogászok véle­ményét ? Pesthy Pál igazságügyminiszter a büntető­novella megalkotásánál teljesen figyelmen kivül hagyta a hazai kiválóbb büntetőjogászokat és a véleményüket ki sem kérdezte. Idevonatkozóiig Szászy igazságügyi államtitkár kijelentette, hogy a helyzet az volt, hogy a novella megalkotása olyan sürgőssé vált, hogy a miniszter óhajtása folytán nem is maradt idő arra, hogy egy álta­ános értekezleten a szakértők bevonásával le­tárpyslhassik a novellát. Az igazságügyminisz­tw saját minisztériumának szakreferenseivel és osztályvezetőivel vitatta meg a bflntetőnovellát. Tény azonban, hogy semmiféle tendencia nem volt abban, hogy az igazságügyminiszter a ki­A kormány megbízottjai Londonban tárgyal­nak a kölcsön felvéieléről és a tárgyaiások menetéről sűrűn érkeznek híradások Budapestre. A jelentések kivétel nélkül kedvezőek. Tegnap­előtt az a hír terjedt el, hogy a tervbe veit mitani. Ma azonban ismét változott és a bankvezérek bejelentettén a

Next

/
Thumbnails
Contents