Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-23 / 118. szám

SZEGED 1924 május 23. miniszternek, hogy ők a 100 milliós valutaelőleget már teljesen előkészítették. Amig a magyar kormány egyrészről tárgyalásokat folytat a kölcsön elhelyezéséről, másoldalról megteszi az intézkedéseket, hogy a vállalt kötelezettségeknek eleget tegyen. Mi a pénzügyminiszter egy rendeletet adott ki, amely szerint julius 1-től kezdve a cukorhitelekbői befolyó összes jövedelmeket a fegyintézet számlájára tartoznak befizetni, k jegyíntázet ugyanis { a cukor és a kincstári részesedés számára küiön I számlát nyitott. A nagybankok képviselete a jegybank főtanácsában. Szombaton délelőtt 10 órakor lesz a Magyar Nemzeti Jegybank alakuló közgyűlése és a nagybankok közt máig sem sikerült a megegyezés, hogy kik képviseljék a pénzintézeteket a főtanácsban. Az egymás közti tárgyalások már teljesen megszűntek és ugy látszik, hogy a részvénytöbbség alapján fog eldőlni, hogy kik legyenek a bankok képviselői a megalapítandó uj jegybank főianácsában. HÍ a rés'.vény többség alapján döntenének holnapután, akkor Madarassy-Beck Msrcell kerülne be. Ha azonban a kormány jelöli a nagybankok negyedik reprezentánsát, akkor Lukács László megválasztásában bíznak. IMMAAAAMIMMMMMfMAAMMMMMMMfMfMfMfMAA 8 MMMMMMMMtSMMMMMMMMMAMM Rupert és Nagy Vince felszólalásai a vámtarifa vitájában. Budapest, május 22. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések és bejelentések után a vámtarifáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. Az első felszólaló Rupert Rezső. Élesen birálja a javaslatot. Hibásnak tartja a vámtarifa kiinduló pontját, már csak azért is, mert inkább védi a kereskedelmet, mint a mezőgazdaságot, már pedig Magyarországon a mezőgazdasági érdekek megvédése a legfontosabb. Aggodalommal látja, hogy a vámtarifajavaslat a többi termelőosztályt is sújtja, ennek az lesz a következménye, hogy fogyasztóközönségünk elszegényedik, az ipar és a kereskedelem fokozatosan elsorvad. A vámtarifától nem vár kedvező változást gazdasági tekintetben. Kifogásolja a kormánynak olyan intézkedéseit, amelyek esetleg retorziós intézkedésekre késztetnék a szomszédokat. Hibáztatja, hogy a kormány ujabb védelemben részesiti azokat a vállalatokat, amelyek már amúgy is milliárdos nyereségre tettek szert és nem lép fel a kartellek ellen. Bizalmatlansági okok miatt nem fogadja el a javaslatot. Klárik Ferenc a tanácskozóképesség megállapítását kéri. A Ház tanácskozóképes és a tárgyalást folytatják. Beck Lajos, Dénes István és Sándor Pál nincsenek jelen és ezért az elnök felteszi a kérdést; kíván-e valaki szólni a javaslathoz? Nagy Vince áll lel. Beszédét azzal kezdi, hogy a többségi pártban senkisem indokolta meg a javaslatot. Fejtegeti, hogy az uj vámtarifa az osztrák-magyar monarchia vámtarifájának további folytatása és nem védi a nemzeti érdekeket. Foglalkozik a dunai konföderáció kérdésével is és már ebből a szempontból is szükségesnek tartaná a vámmentességeket. Bizonyos védelmet azonban ő is szükségesnek tart, de csak átmeneti időre és csak olyan importra szabad azt alkalmazni, amelynek életképessége nyilvánvaló. Kifogásolja, hogy a vámtarifajavaslat olyan paragrafusokat is véd, amelyek nem életképesek. Az ipar és a kereskedelem számára a legjobb védelem a szabad verseny és ennek a hive ő is. A javaslat alapján, nézete szerint, célszerű és jó szerződéseket nem lehet kötni A javaslat nem szolgálja az ipar fejlesztésének az érdekeit és igy azt nem fogadja el. Pakots József a javaslat egyes rendelkezéseit kifogásolja. A polgárok anyagi konszolidációjáról a javaslat nem gondoskodik és nem törődik azokkal, akik a védelemre leginkább rászorulnának, ellenben védi a nagytőkét. Szintén hive a szabad kereskedelemnek. Megemlíti, hogy nem kellett volna sietni a vámtarifa benyújtásával, mert a környező államok sem dolgoztak ki uj vámtarifát, ezt minden esetre meg kellett volna várni. Természetes, hogy az uj tarifa behozatalával drágulás következik be. Kéri a kereskedelemügyi mi-' nisztert, hogy a részletes tárgyalások során módosítsa a javaslat egyes tételeit. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ekkor a vitát félbeszakítja, napirendi javaslatot tesz, amely szerint holnap délelőtt 10 órakor lesz a következő ülés. Napirenden a vámtarifa folytatólagos tárgyalásával. «-4&S Ezután Bud János közélelmezési miniszter válaszol Farkas Tibornak a gabonavám ügyében előterjesztett interpellációjára: — Mindenek előtt szükségesnek tartja megvitatni az ellátatlanok kérdését. Az ellátandók száma körülbelül 4.000,000 volt évekkel ezelőtt. Ezen évben azonban már csak a hadiözvegyek, árvák, rokkantak és a köztisztviselők maradtak meg a listán, ugy hogy a szám lecsökkent 900,000-re. Ezeknek az ellátására 29.000 vagon gabonára volt szükség. Rámutat arra, hogy a háború alatt ezen óriási arányokat az egész vonalon megváltoztatták. A háború alatt az őrlés mindig a kenyérliszt szükségleteiből indult ki. Minthogy azonban a helyzet konszolidálódott, áttértek olyan őrlési arányra, amely mintegy átmenetet jelentett a szabad forgalom elé. Ami a szükséges mennyiség beszerzését illeti, ez több forrásból történt. Még mindig érvényben van az őrlési adó. Ebben a gazdasági évben körülbelül 10.000 vagon gabona gyűlt egybe. Ebben az évben szociális formát választottak a vásárlás tekintetében, még pedig azért, hogy a gazda ne legyen kénytelen mindjárt az l aratás után eladni terméseit, különösen akkor, amikor nem stabil koronában számítunk, ami a gazdákra nézve igen nagy hátrányt jelent. Ami az üzleti eredményt illeti, tulajdonkép a hatósági ellátást, legalább is teljes deficit nincsen, holott azzal számoltunk, hogy sok milliárdott kell ráfizetni. Ami az interpellációban a font-kölcsönt illeti, erre vonatkozólag kijelenti, hogy ez tulajdonkép nem tartozik az ő hatáskörébe. A helyzet az, hogy miután a korona ellen a külföldi piacokon nagy támadás történt, akkor a devizahelyzeten segíteni kellett. Farkas Tibor és a Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Az ülés egynegyed 3 órakor ért véget. Ezer korona pénzbüntetéstől — hivatalvesztésig. Fegyelmi ítéletek a városházán. Szeged, május 22. (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya tegnap délután dr. Algner Károly főispán elnökletével ülést tartott, hogy ítéletet hozzon több, már régóta húzódó és ítéletre megéri fegyelmi ügyben. Az ügyek között volt néhány érdekes és egészen jellegzetes darab, de volt olyan is, amelyet a fegyelmi választmány nem talált még alkalmasnak arra, hogy ítéletet mondjon benne és igy ezek az ügyek szép lassan haladnak tovább a maguk hol tekervényes, hol kanyargó utján. A választmány elősiör Buöcz Károly műszaki tanácsos fegyelmi ügyével foglalkozott. Buöcz Károlyt, aki a városi mérnökség gépi sieti osztályának a vezetője, azzal vádolták, hogy a vágóhídon észlelt rongálásokról nem tett idejében jelentést. A fegyelmi vizsgálat során azonban kiderült, hogy Buócz Károlyt semmiféle mulasztás nem terhelt, mert a vágőhid felszerelésének hibáiról mindig kellő Időben tájékoztatta a város hatóságát. A fegyelmi választmány a vizsgálat eredménye alspján felmentő Ítéletet hozoti é» Buócz Károly elltn indított figyelmi eljárást megszüntette. Buócz Károly fegyelmi ügyének letárgyalása után a fegyelmi választmány Ugi Ltjoa vámkezelő felebbezését tárgyalta le. Ugi Lajos ellen a Román József féle emlékezetes közélelmezési hivatali lisztpina mával kapcsolatban annik idején vádat emelt az ügyészség, a biróság azonban felmentette a vád alól. A polgármester ettől függetlenül kisebb jelentőségű hivatali mulasztásért dorgálásra ítélte Ugi Lajo3 vámkezelöt, aki a polgármester határozatát megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz. A figyelmi választmány az iratok áttanulmányozása után elutasította a felebbezést, mert ugy találta, hogy a polgármester határozata teljesen indokolt és Ugi Lajos vámkezelő rászolgált a dorgálásra. A legbonyolultabb fegyelmi űgy következett ezután, Doránszky Károly városi mérnöké, aki ellen csökönyös távolmaradás miatt indult meg évekkel ezelőtt az eljárás. Az Ugy szálai visszanyúlnak abba az időbe, amikor 1919 b-n a szerbek először szállták meg a Délvidéket. Doránszky Károlynak a Horgos-Királyhalmán nagyobb szőlőbirtoka volt és azon a cimen, hogy ingatlan vagyonát akarja megmenteni, hosszabb szabadságot kért és kapott a polgármestertől. Amikor engedélyezett szabadsága lejárt, annak meghosszabbítását kérte és meg is kapta. De hát nincsen olyan szabadság, amelynek vége ne szakadna egyszer és igy Doránszky Károly meghosszabbított szabadsága is lejárt. Ismét meghosszabbítást kért, kérelmét azonban a polgármester elutasította, még pedig azzal az indokolással, hogy a hivatalát magánérdekeinek megvédelmezése ürügyén senkisem hanyagolhatja el. A fegyelmi ügy tulajdonképen itt kezdődik. Doránszky Károly nem jelentkezett szolgálatra. A polgármester felhívására azt válaszolta, hogy nem jöhet be Szegedre, mert nem engedik a szerbek. Megindult ellene a fegyelmi eljárás. Sokszor idézték, de sohasem ielentkezett a városházán, pedig gyakran járt Szegeden, amint a vizsgálat során megállapították. Dr. Dobay Gyula, az akkori kormánybiztos ezért hivatalvesztésre Ítélte. Doránszky Károly a kormánybiztos ítéletét megfelebbezte a belügyminiszterhez, aki a felebbezésnek helyt adott, a kormánybiztos ítéletét nem fogadta el és a rendes fegyelmi eljárás lefolytatására utasította az illetékes hatóságokat. A rendes fegyelmi eljárás meg is indult, azonban a vizsgálóbiztos jelentése szerint Doránszky Károly ismét nem volt kihallgatható, az idézésekre nem jelentkezett. Végre is ugy oldották meg a kérdést, hogy posztokat állítottak fel a vámházaknál, akiknek sikerült Is Doránszky Károllyal találkozniuk és átadniuk az idézőt. Doránszky Károly igy már nem térhetett ki az invitáció elől. A fegyelmi ügy vádirata körülbelül ilyen formában ismerteti a tényállást. Doránszky Károly ezzel szemben azzal védekezik, hogy állandóan bejárt Szegedre és állandóin jelentkezett a kihallgatására illetékes hivatalokban, azonban sohasem sikerült kihallgattatnia magát. A kérdés tisztázására természetesen a fegyelmi vizsgálat hivatott. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya ítéletet nem hozott, hanem elhatározta, hogy ezt a fegyelmi Ogyet egyOit fogja letárgyalni Doránszky Károly két régebbi keletű fegyelmi ügyével, a borossebesi kőszállítás és a hidszegecselés ügyével, amelyek közül az egyik ítéletre már készen áll, a másik szintén közeledik a befejezéshez. A fegyelmi ügyek közül való Papp Ferenc tazoltóföparancsnoknak az az Ogye is, amelyben tegnap mondott ítéletet a választmány, még pedig másodszor. A dolog ugyanis ugy történt, hogy az első ítéletet olyan paragrafus alkalmazásával hozták meg, amely akkor, amikor a fegyelmi vétség megtörtént, még nem volt érvényben és igy uj eljárás vált szükségessé. A tüzoltófőparancsnok ellen az volt a fegyelmi vád, hogy a szabadnapos tűzoltókat saját gazdaságában foglalkoztatta és gazdaságába a város tulajdonát képező tűzoltólajtokkal hordatta a vizet anélkül, hogy erre engedélyt kért, vagy kapott volna. A fegyelmi választmány a vizsgálat eredménye alapján beigazoltnak találta a fegyelmi vétségeket és azok elkövetése idején érvényben volt paragrafus alkalmazásával a legsúlyosabb büntetésre, egyezer korona pénzbüntetésre ítélte a tűzoltófőparancsnokot. Balázs Károly és Beck Aladár vágóhídi felfigyelők fegyelmi ügye — amely ezután került sorra — a bonyodalmasabbak közül való. A vágóhíd két felügyelője között régi ellenségeskedés dnl. Kemény vádakat emeltek egymás ellen és gyakran jelentgették fel egymást. A följelentésekhez migánföljelentések is kapcsolódtak és igy mindkettő ellen megindult a fegyelmi eljárás. A vizsgálat a vádak közül konkréten egyet sem igazolt be és igy a fegyelmi választmány felmentő ítéletet hozott, azonban ugy Bilázs Károlyt, mint Beck Aladárt tiz-tizezer korona pénzbüntetésre ítélte azért, mert a közöttük lévő torzsalkodás, amely a sajtó utján a nyilvánosságra is kikerült és az egymás ellen tett följelentések tömege, a felügyeletükre bízott intézmény jó hírnevét ásta alá és megingatta a nagyközönség bizalmát. A fegyelmi választmány Kasza Endre volt árvizsgáló bízottsági jegyző ügyében hozta a legsúlyosabb itélelet. A vádirat négy pontból állt és a vizsgálat mind a négy vádpontot beigazolta. Az ellő vádpont szerint Kisza Endre, mint az árvizsgáló bizottság Jegyzője meg nem