Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-22 / 117. szám

Cfiyeg m&ém ára 1500 korona. U BtadokiM•I i IkU r«nm»-atca l (FöIttttekaMval nemben.) TeleI v* IIMSJlJfaeged" megjeleli* MIM M»«elével mindet *s». Cfir** ssám ára 1500 koJsaa. ílOlhwtesi traki Egy MM<r> helyben 30000, Sodamtn to Wdéken 36000 km Hirdetés, siti i Fé.nasatJun 2 mm. 400, egy hasábon 800, máslél hasábon 120C. SzOvegkflzt S százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. Szüvegköztl közlemények soronként £000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 május 22, CSÜTÖRTÖK. 117-ik szám. Sajtószabadság. Magyarországon megint reformálják a sajtót. Stílszerűség kedvéért természetesen a büntetőnovella keretében. Ha a novella mai formájában keresztülmegy, azért ami az újságban megjelenik, egyetemlegesen felelős lesz az újságíró, szerkesztő, lapkiadó és nyomdász; felelős lesz mindenki, aki valamilyen formában összeköttetésben áll az újsággal. Tudvalevőleg a sajtó egészen különös valami. A közönség tájékoztatója napi események, politikai és közgazdasági hirek tekintetében, de egyúttal hangadó szerve a közvéleménynek, valósággal élő lelkiismerete a társadalomnak. A sajtó valósággal papirfórum, amelyen kifejezésre juthatnak, érvényesülést kereshetnek a legkülönbözőbb felfogások, nézetek, vélemények. Éppen ezért, mióta sajtóról egyáltalán lehet modern értelemben beszélni, a sajtóügyet a legtöbb állam külön sui genesis törvénnyel szabályozta. Nekünk is van külön sajtótörvényünk. Nagy kérdés, hogyha már van ilyen törvény, szükség van-e egyáltalán ujabb szabályozásra és ha igen, helyes- e, ha a sajtót egyszerűen rákötik a büntető novellának a köldökzsinórjára. Végre is, a politikai természetű sajtóvétség, — ha egyáltalán vétség az, amit egy bizonyos felfogás annak tekint, — lényeget illetőleg erősen eltér akár az ittas állapotban elkövetett súlyos testi sértéstől, akár pedig másoknak ravasz fondorlattal való megkárosításától. A sajtó szabadsága a legfontosabb közéleti, állami és nemzeti problémák egyike. Mióta ötnegyed évszázad előtt a Bastille kapui megdőltek, egy közszabadság sem állott annyiszor és olyan intenzitással az érdeklődés homlokterében, mint a sajtónak a szabadsága. Gyakorlati politikusok és doktrinér államtudósok szóban és Írásban ezerszer meg ezerszer kísérelték megvonni a határt, melyen innen a sajtó szabadsága nélkülözhetetlen életeleme a társadalomnak és amelyen tul a sajtónak a szabadossága veszélyeztetője nemcsak az állami rendnek, de a haladásnak is. Ha objektív mértéket lehetne felállítani, bogy a sajtó szabadsága hol válik szabadossággá, nagyon egyszerű volna az eset. Akkor elég volna felállítani a jogszabályokat és a biróra kellene bízni az alkalmazási. Az emberi természetből folyik azonban, hogy a hatalom birtokosai nagyon könnyen azonosítani szokták az á lam érdekét a saját hatalmuk körülbástyázásával. Athén tirannusai az állam érdekére hivatkoztak, mikor szétkergették az agorán összegyűlt polgárokat. A cézárok Róma nagyságának biztosítása cimén ölték meg a közszabadságokat. Napoleon és Metternicn is a közérdekre hivatkoztak, mikor szétkergették a népgyüléseket és béklyóba verték a nyomtatott betű és gondolat szabadságát. A Bach-korszak is azt airdeite hogy a teljes boldogságot hozza Magyarország számára és menthetetlenül hüyösre tett minden tollforgató mesterembert, aki mást merészelt állítani. Ne mondja senki, hogy ezek a példák túlzottak. No mondja senki, hogy a sajtó megrendszabályozása csak a kinövések lenyesegetéiét szolgálja és csak akkor kerülhet sor a sajtó lebunkózására, ha a nyomtatott betű a nemzettel és a nemzeti ideállal kerül szembe. Az ilyen fogalmak mindig nagyon rugalmasak és nagyon különbözóképen leket őket interpretálni. Még élénken emlékezünk rá, mikor a kurzussajtó a nemzeti érdek védelme címén dörgő helyesléssel fogadta egy Friedrich István nevű hatalmon levő egyénnek a sajtó elleni 'kirohanásait és ma kénytelenek vagyunk látni, í^opy ugyanez a kurzussajtó ugyancsak a nemzeté érdek védelme cimén tiltakozik a sfljtó bárme y további ujabb büntetőjogi korlátozása ellen. Kiss Menyhértnek, Lendvai Istvánnak és ^.sirkay Jánosnak más a védelme ma a sajtószaoídsagról, mint volt ötödfél esztendő elölt, ™*or..n?ég más szelek járíak és az volt a nyugalmát am'VCl ök kavarták M az ország Ha lehetne egy igazán ideális sajtótörvényt alkotni az csak három paragrafusból állhatna. k !0,na> h°gy gondolatait akár szóoan, akár írásban mindenki szabadon terjesztgeti. A második az, hogy mondani és irni csak igazat szabad. A harmadik pedig csak az lehet, hogy aki akár a gondolatainak terjesztésében bárkit megakadályoz, akár pedig tudva valótlant állit, az külön sajtóbiróság előtt azonnal elveszi büntetését. Egy ilyen sajtótörvény mellett nem kellene a büntetőtörvényt külön megfejelni, de alkalmasint egy ilyen sajtótörvény nem találkoznék nagyon sokaknak a tetszésével, akik a sajtót a politikai konjunktúrák szempontjából ítélik meg és a jelen pillanatban a novellárs reformért lelkesednek. Az uj francia parlamenti többség ellenzi Németország megszállásának kiterjesztését. Pdris, május 21. Herriot az éjtzaka Párisba érkezett. Ma este találkozni fog a radikális szocíi lista párt vezetőjével és az értekezlet után a párt végrehajtóbizottsága tart teljes ü:ést és valószínűleg a radikális szocialisták és a szocialisták egyetértően ki fogják mondani, bogy ellenzik Németország katonai megszállásának bárminő kiterjesztését azokon a határokon tul, amelyeket a versaillesl szerződés etőir. Hangoztatni fogják továbbá, hogy Franciaországnak közös igénye van a háború pusztításai után észszerű jóvátételre. További programszerű kijelentésük lesz, hogy barátságos viszonyban óhajtanak maradni az amerikai Egyesűit Államokkal és a szövetségesekkel. Kifejezetten állást szándékoznak foglalni a feg/verkezések ellen és a katoiai szolgálatot mind matt 18 hónapról 12-re Bkarjá* leszíllittatni. Páris, május 21. Ma, szerdán délelőtt tiz órakor Poincaré elnöklőével minisztertanács kezdődött, amelyen az általános politikai helyzet megvitatása került sorra. Holnap Millerand elnöklésével lesz miniszter anács. A Matin jelentése szerint Poincaré tegnap figyelmeztette az elnököt a frank ujabb esésére és azt ajánlotta, hogy már most kérdezze meg a baloldali pártok vezéreit, akik tiz nap múlva kormányt alakítanak, hogy milyen pénzügyi terveik vannak és miként akarják intézményesen megakadályozni a frank esését. » j——I v»uijvíéui u iteuii* V.OCOCU " Az oroszok nem mondanak le Besszarábiáról W 1 t • t~k . m mm . London, május 21. A Manchester Guardian tudósítója előtt Rakovszky londoni orosz követ hosszabb nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette, hogy Oroszország semmiképen sem tud belenyugodni Besszarábía elszakitásába. A probléma nemzetközi jelentőségű és igy ezt a nemzetközi jog alapján kell rendezni. Romániának nem volt törvényes igénye Besszarábiára, akkor azonban, amikor az orosz forradalom következtében az ottani front felbomlott, an és már Kerenszky megdöbbenve észleltek 1917ben, hogy a román izgatók min fáradoznak. Ezeknek az izgatóknak vezelője Kattarau volt, egy eszközökben ne.n igen válogatós román ügynök, aki 1913-ban ir. agyarországi működéséről vált ismeretessé. A nyilatkozat további során Rakovszky hangoztatta, hogy a lakosság nem akart Romániához csatlakozni, hanem . mindenféle igyekezettel megfélemlítésén és a ! közhangulatnak befolyásán dolgoztak. Ezért a „^ /— nexiö, propagandái inditottak ^STSSC | 5ZSH SH&SfilfcSS ' "" 11 II IULILT ír _'J* Megkezdték a vámtarifajavaslat tárgyalását millió Ol A — 1JL_ 1 • . .... . . Budapest, május 21. A nemzetcvülás ««»!<.; E'yhetrCE'£d "-'"SÍS; aars?u,fa * '»"">««A nemzetgyűlés ezután harmadsiori olvasásban elfogadja a robbantószerek gyártásáról ; iö;oökk^ársajággal kötött bará^ágiszer'ő désről szóló törvényeket. 6 A vámtarifajavaslat. Görgey István előadó ismerteti a javaslatot Rámutat a javaslat fontosságára, különösen gazdaságpolitikai szempontból. A vámtarifajavaslat tárgyalását óriási érdeklődés előzte • meg, természetesen az egyes érdekeltségek mind í a maguk szempontjából bírálták a javaslatol holott az egyetemes érdekeket kellett volna' * szem előtt tartani. Figyelembevéve a külföld1 államok gazdaságpolitikáját is, azt látjuk, hogy ma minden állam védővámos irányzattal operál. Ezt kell tehát nekünk is szem előtt tartanL A vámtarifa tételei szempontjából az egyes tételek magassága iránt ntm lehetnek nézeteltérések, mert hiszen tény az, hogy külföldön mindenütt magasabbak a vámtételek, mint nálunk. Nem fogadja el Matlekovics Sándor azon fejtegetését, hogy az az ipar, amely az eddigi védővám mellett nem tudott produkálni, nem érdemli meg a védelmet. A külfölddel szemben itt tekintetbe kell venni min ién egyes ág különleges termelési viszonyait. Vázolja azon szempontokat, amelyekre a vámtételek megállapításánál tekintettel voltak. Kéri a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. Walkó miniszter beszéde. Walkő Lajos kerrkedelemügyi miniszter szólal fel. Röviden össsze kívánja foglalni azon általános szempontokat, amelyeknek a megítélése a javaslat elbírálásánál mértékadó. 1918ban, amikor a monarchia szétforgácsolódott, a helyzet az volt, hogy nálunk az osztrák-magyar autonom vámtarifa volt érvényben és ez a vámtarifa az 50 milliós lakosságú osztrák-magyar monarchia méreteihez viszonyítva jött létre és azon gazdasági feltételekkel, amelyek az akkori monarchiára fennálltak. 1918-ban, amikor Magyarország márkütön gazdasági egységet, alkotott, ennek a 8 milliós Magyarországnak sokkal intenzivebben érvényesült az agrár jellege, mert az agráriusok az ország lakosságának 58 százalékát teszik. Ebben a 8 milliós Magyarországban az a helyzet, hepy az import jelentékeny része a kincstári cikkek importja, az expo"u" viszont a mezőgazdasági ipartermékekbe'^^ Ebben a helyzetben a kormány az os magyar autonom vámtarifának megfcwwn s» kezett alkalmazkodni a vámtételeknü ^^ maradt magyar területekhez. t;en.''fnvi£,vwután jött a nemzetgyűlés elé ezen (örvényisvas-