Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-18 / 114. szám

Esgyeg mmám á^a 2000 kereng »««»*»«« « íladötllva­1 ttot* Pcrenc-alca i (Fö­íB-aiííiJErlírjil nemben.) Tele­!W 5«~BU,»Kged" nett jele­Kft üí/ö kivitelivel minden Htm n*n in11500 ko­tNH. fjflfjbnrfésí Araki Egy Sttt'eSfK helyben 30ÍW0, Und*. :ww« <M vidéken 36000 ««nr. vltrdetéil arak i Pélhasábon 1 mm. 400, egy hasábon 800, másfél hasábon 1200. Szöveg. k6zt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig eOOt kor. SzOvegkfiztl közlemé­nyek soronként 0000 korona. Családi értesítés 46000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 május 18, VASARNAP. 114-ik szám. Szegény kis népcsászár! Nem kel! az embernek legitimistának lenni ahhoz, hogy gondolattan szeliden és meghatot­tan simogassa meg annak a fiucskának hullámos, puha szép haját, aki özvegy anyjával az európai világból számkivetve, a Pireneusok egy zugá­ban, baszk falusi parasztok közt egy szer.ny villában éli remete életét. A spanyolok hazája szokva van a királyi remetékhez. A világ leg­hatalmasabb uralkodója, aki öse volt ennek a kedves, szelíd arcú fiucskának s aki azzal kér­kedett, hogy az ö birodalmában soha se áldo­zik le a nap, szintén a remeték életét élte szőrcsuhában Estramadura bércei közt a san­justei kolostorban. De Károly, e néven ö ödik a német-római szent császárai között, már akkor hajlott korú és törődött testű öreg ember volt, aki elvégezte a maga szerepét a világháború­ban és pihentetni vitte örömtelen és bánatok­ban megfáradt lelkét a klastrom csöndjébe, hogy ott előkeszitse az örök nyugodalomra. A gyer­mek, az u.'olsó Habsburg-császár fia, boldog­talan apjának miniatűr képmása, akinek orszá­gában sohasem kél fel a nap, mert nincs nebi országa, nem önként választotta a számkivetést Ősei várából a spanyol vincellérek közé. A kiismerhetetlen végzet rettentő szélvésze dobla őt oda, tehetetlen kis fecskefiókáiaz égszakadásos, földindulássá viharban. Ha veit áríatlan áldozata a háborúnak, bizonyára ő volt az, a legárvább minden badiárvák közt, mert senki annyit nem vesztett, mint ö. És nincs az az elkeseredett republikánus, akinek ne telnék meg a szive szánalommal, ha valahol a kép„s lapokban találkozik e fiúcska felhős tekinteiével és nincs az a plebejus kéz, az a durva ököl, amely simogató tenyérre ne szeildülne, ha látja e j gyermekfejen a bflbáj glóriáját megszaggatva a f martirság töviskoszorujától... Vigyázni kell azonban a közpolgári kéznek I még a gondolatban való simogatásnál is és ' talán az újságpapírt is csak keztyüs kézzel szabad érinteni, amelyről a tiszta gyerekszemek kicsit fáradtan és öregen tekintenek a világba. E gyermek azoknak a császároknak az ágyéka* ból származik, akiknek a számára annyi ceri­móniát talál'ak ki a halandóktól való megkülön­böztetésre, hegy abban Európa összes uralkodót nem tudtak velük versenyezni. E gyermeket, aki még nem töltötte be tizenkettedik évéi, felséges urnák szólítják és noha sok engedményt kel­lett adni e gonosz demokrata világnak és tel­jesen el kellett engedni a fényt és a pompát, az etikettet nem engedték el és a magyar zász­iós uraknak, akik hídolatukkal elzarándokol­nak a nem létező trón zsámolyához és a ma­gyar újságíróknak, akik elmennek az álmok monarchiájához, hogy birt hozzanak róla ki­és nem kíváncsi magyaroknak, — L .—..nniinn tiszteletreméltó hó­haptákban kell vá.nc?i ^bnák uavanoiyan tiszteletreméltó b6­mindnyálufenflkugyano.yfl keU állama e - Mi ^ ma. nem sza­«.« H T«éziának, de már a zabol nJSSf ? í^'wé-menlö hadnak, mi nem saj­ariíüfíwe nek L 'iSl*^ nfflsták azonban felhördül­-L nujs t áI lák Wodalmkat: mai környezléhfi,fd8ége8 urat ki keI1 venni igy sohase lesz hLT* neve,ői körébö1' merf °'yan gögos autókra* n^szdr, hanem lm voltak! • ,okrata imperátor, min! az ősei nek a bűnéért kell neked azzal lakolnod, hogy az embered, a jó embereid elveszik tőled azí is, amit a rcsszsk meghagytak: azokat az örömeket és azokat a drága kis bánatokat, amelyekhez joga van minden gyereknek, az utolsó kapás fiának is? Mért Kell neked áldo­zatul esned azoknak az embereknek, akik a maguk érvényesülénét keresik tebenned és a te gyönge kis testedből akarnak pajzsot csinálni a mrguk érdekeinek ? Mért akarnak tebelőled rkár népcsászárf, akár autokratát nevelni, márt törnek téged bele egy történeti hivatás igsjába, ümit meg" se értesz, mért neve'nek téged krípta­szagu cerimóniák közt a h lhatalUnság jelölt­jének, ahelyett, bogy engednének jókedvű, MMMMtMMMMMMMMMMMMMMMMMMAMMAMMl nyilieszü, a magad korának pillangói után szaladó gyereknek lenni, akiből, ha a sors tagy rendeli, akkor is lehet király, ha nem aranyo­zott bábu volt, hanem okos és eleveneazO gyermek? Ha pedig a sors nem azt rendelné, akkor lenne belőled boldog és elégedett ember, akit arra neveltek, hogy a maga IP unkájával is meg tudja keresni a kenyerét. Hegy mi lesz belőled, mire megnősz, te szegény kis népcsászár, akinek se néped, se országod, se koronád, csak tgy marék, aláza­tos szolgád, aki azért ajánlja magát szolgála­todra, hogy a te gyönge kis testedbe, madárfiók­szivedbe akaszthassa ugynevez/rí politikája horgonyát... { /f i Millerand nem akar lemondani. Pdris, május 17. Élyséeben beavatott körök azt mondják, hogy Millerand nem akar lemon­dani és nem is gondol arra, hogy az uj parla­ment tagjainak feltételeket szabjon. Millerand feltéllenül lehetségesnek tartja a megegyezést, akár Henriottal, akár Brianddal és nem vár külpolitikai téren nagyobb változásokat, ha ezen államférfiak alakitanának kormányt. London, május 17. A franciaországi bizony­talan parlament következtében nem tartják való ­szinünek, hogy Macdonald a francia miniszter­elnöknek a minap kézhez vett levelére részle­tesebb választ ad. Macdonald valószínűleg csak arra szorítkozik, hogy a levél vételét barátságos formában igazolja. Az az általános benyomás, hogy a jóvátételi kérdésben elkerülhetetlenül MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMBM szükséges egy nyugvó pont bevezetése. A szö­vetségeseknek nehéz volna végérvényes meg­állapodást kötni, mielőtt az uj francia kormány kialakulna. Nagyiából azt tariják, hegy szövet­ségközi konferenciát kell tartani, mielőtt a végső döntés megtörténik. Kétséges azonban, hogy ez a lépés május végére vagy junius közepe előtt megtörténik. London, május 17. Macdonaldnak a Reuter értesülései szerint az az óhajtása, hogy a szö­vetségesek találkozásának terve ne hiusuljon meg. Ö maga óhajt Párisba utazni, bogy ta­lálkozzék a francia miniszterelnöki' mert azok a nehézségek, amelyek a francia minisz­i terelnök elé tornyosulnak, nagyobbak az Ö | nehézségeinél. A mezőgazdasági érdekeltség csak nyolc százalékát jegyezte a jegybank részvényeknek Budapest,má\üs 17. A Nemzeti Bank részvény­jegyzéséről illetékes helyen a következőket mon­dották: A jegyzések adatai még csak most van­nak feldolgozás alatt és igy csak a legfeltűnőbb jelenségéről számolhatunk be, ez pedig az, hogy i az eddig feldolgozott adatok szerint a mező- í gazdasági érdekeltség a jegybank részvényeknek mindössze csak 8 százalékát jegyezte. A pénz­ügyminiszter és általában az összes illetékes körök a legteljesebb mértékben meg vannak elégedve a részvényjegyzések eredményével, bár megállapítható, hogy ha az alapítás egy évvel ezelőtt történt volna, akkor messze tul jegyez­ték volna a kon'emplált összeget; igy azonban csak 95 százalékot sikerült az ország határain belül lejegyeztetni. Amig a fennmaradt 5 szá- \ zalékot külfüldiek jegyezték. Meg kell végül * álapitani, hogy a részvényjegyzések túlnyomó része Budapesten történt. Azon vidéki városok­ban, ahol szintén lehetett jegyezni, a jegyzések Iránt a legminimálisabb volt az érdeklődés. Vita a jegybank tanácsába delegálandó bankvezérekről. A TÉBE tegnap délután ülést tartott, ame­lyen a jegybank főtanácsába delegálandó bank­vezérek személyeinek megállapításáról tanács­koztak. A tanácskozás rendkívül izgalmas le­folyású volt. A TÉBE vezetősége ugyanis Ko­rányi pénzügyminiszternek olyan előterjesztést tett, hogy a jegybank főtanácsába a bankok részére fenntartott négy helyre báró Ulmann Adolfot, ? Magyar Altalános Hitelbank vezér­igazgatóját, Walder Gyulát, a Pesü Hazai Takarék vezérigazgatóját, Weisz_ Fülöpöt, a - Az osztrákok azért gyűlölködnek - mond- Budapesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökéi iák erre a magyar legitLsták mert a fel- , és Nte^J^ séges ur magyarul tanulja a hittant és a törté­nelmet és magyar nevelők készilik elő jövendő­beli hivatására! •yaiö I -S-Si Í*W"«*M» . fö toló- és Pénzbeváltóbank igazgatóját jelöljék. A bankvezérek már tegnap megvitatták ezt a kérdést, azonban a bankoknak az a csoportja, amely nem tarfozi* az úgynevezett Roischiid­tsnácsban való delegálás ilyen módon való összeállítását. A jelölések ilyen formán történendő meg­valósulása esetén az Angol-Magyar Bank be­jelentette, hogy kilép a TÉBÉ-ből és ugyanezt követni akarja a Magyar-Olasz Bank is, amely­nek a részéről Éber Antalban meg van a haj­landóság, hogy elfogadjon egy olyan kompro­misszumos megoldást, amely intézetének tekin­télyét nem csorbítaná. JK külföldi kölcsön. A külföldi kölcsönre, illetőleg a 100 milliós valutaelőlegre vonatkozólag illetékes helyen ki­jelentették, hogy most folynak Londonban az előkészítő tárgyalások. A kölcsönt szerző dele­gátusok személyére vonatkozólag még mindig nem történt döntés. Az ügyben csak negatívum van, amennyiben a tegnapi minisztertanács arra az álláspontra helyezhedett, hogy mindaddig nem hatáioz a kölcsönszerző delegátusok kikül­déséről, amig a Nemzeti Bank hivatalosan meg nem alakul és hivatalosan meg nem kezdte működését. A részvénytársaságok vagyoni Kimutatása aranyértékben. Pénzügyi körökben élénk megvitatás tárgya a pénzügyi kormányzat azon terve, amely a rész­vénytársaságokat német és osztrák mintára arra kötelezi, hogy a vagyoni kimutatásaikat, illetve mérlegeiket arany értékben számítva készítsék el. Az ipari vállalatok és a bankok engedékeny­ségre akarják birni a pénzügyi kormányt e kér­désben és értesítés szerint a kormány nem is fog ragaszkodni az aranymérleg kötelezővé té­teléhez, hanem valami olyan megoldást fog sta­tuálni, hogy azon vállalatok, amelyek a multjuk­nál fogva ezt megtehetik, készítsenek arany mérleget, mig az ujabb vállalatok és alakula­tok csak feltéte'esen és belátásuk s-erint neszt­tenék el az évi mérlegüket.

Next

/
Thumbnails
Contents