Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-12 / 86. szám

Igyca szám ára 1200 korona. HrtvtiWttg é* kUdöhtn••1)1 Deák Perenc-olca 2. (FönAUskoMval izemben.) TeleIM ll-l3.A.Sxeged" megjele»tt MUÖ kivételivel minden lorea uám Ara 1200 ko1UH. BlOfixettsi iraki Egjr i helyben 25000, BudaI ti vidéken 30000 ka. Hirdetési árak i Félhattboa 1 mm. 300, egy hasábon 008, maiéi hasábon 900 K.SzövegkSzt 21 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4080 kor. Szövegkflzti közlemények soronként 4500 korona. Családi értesítés 35008 kor. V. éffolyam. Szeged, 1924 április 12, SZOMBAT. 86-ik szám. A Tisza. Bocsássanak meg nekünk a nagynevű és nagyeszű politikusok, hogy ez alkalommal mellőzzük őket, nem bántjuk és nem dicsérjük kiváló érdemeiket, amelyekkel 01 keserves esztendőn keresztül addig szanálták ezt a szerencsétlen országot, amig idáig jutottunk. Ok eleget beszéltek magukról, amit csináltak és amit elmulasztottak, az is eleget beszélt róluk. Most különben is igen gyéren és megszflrten érkezik ide, a végekre, a hir felőlük, száraz ágon hallgató ajakkal csügg a pesti sajtő, aminek talán csak az az egy jó oldala van (hiába, nincsen olyan rossz, amiből valami jó Is ne származnék), hogy egy darabig hálásan nélkülözni vagyunk kénytelenek például KenedyQuintus mester kormányozható kormánytámogató bőlcseségét, az ujságiró-akadémiából kikerült sasfiókok repülési kísérleteit a szél ellen és a reakció mellett és egyéb, máskülönben igen mulatságos és tanulmányos elmeszüleményeket. Nekünk fájhat ez és mi felemelhetjük szavunkat ez ellen, de azok, akik az utóbbi dicsőséges öt esztendő március idusiin a sajtószabadság és demokrácia ellen olyan hatásosan és sikeresen szónokoltak és agitáltak, azok igazán elmondhatják Dándin Qyörgy úrral, hogy ta Pas voulul Nekünk egyelőre van egy igen aktuális és nagyon lokális témánk, amely meglehetősen önkényt, haragosan harsogva, zúgva, bőgve jelentkezik a közvetlen közelünkben és mint egykoron Hannibal ante portás, ugyancsak döngeti a város kapuit. Persze, hogy a Tiszáról van szó, a legmagyarabb folyóról, a szőke vizról, amely nem törődve tájvédelmi jelszavakkal és egyéb hazai frázisokkal, alaposan megduzzadt önérzettel ostomolja a gátakat és mint valami sárga tenger, hömpölyög medréből és önmagából kikelve. Ugy látszik, hogy vannak bizonyos örök természeti erők és törvények, holmi magasabb hatalmak és rejtettebb összefüggések, amelyekkel szemben hiába minden imádság és minden káromkodás, hiába minden megfontolás és meggondolás, ezek bizony minden áldott és áldatlan esztendőben megmutatják magukat és ilyenkor a virágnak megtiltani nem lehet és a Tiszának se, hogy ne engedelmeskedjék nekik. Nem ártana, ha az ilyen tavaszi mozgalmak, zsendülések és zendülések tanulságát levonnák a maguk számára azok az országlászati észlészek és egyéb sorsunkat intézni próbáló kapacitások is, akik azt gondolják, hogy az örök törvény: a haladás örök törvénye ellenére is lehet járomba tartani és pórázon vezetni a dolgozók és szenvedők tömegeit, a magyar néperők Tiszáját, a nagy vizet, amelyről pedig már a Tisza költője is megmondotta, hogy habár fölül a gálya s alul a víznek árja, azért a viz az ur t Bizony szimbólumnak és allegóriának is eléggé érdemes és tanulságos jelenség a* a hatalmas és rejtelmes áradat, amely ma Szegednél hömpölyög: nem ártott volna már jóideje gátakat vetni mindenféle oktalan és céltalan demagóg garázdálkodásnak, amely öt esztendő óta a hatalmon levők elnézése, sőt ajnározása mellett folydogált és okos és előrelátó szabályozással levezetni politikai és gazdasági életünk vadvizeit és kellő mederbe terelni a háború és forradalom után földuzzadt és megáradt szenvedélyek kiöntéseit. A magyar politika, a mai magyar közélet, a liberális is demokratikus haladás Vásárhelyi Páljait is elgáncsolták évek óta ebben a kis hazában és a tanulatlan és pallérozatlan demagógia és a gyűlölködő és vádaskodó kurzuspolitika kalózai és orvhalászai kontárkodtak és halászgattak, vicén és felelőtlenül a magyar zavarosban. A Tiszát nem lehet arra kényszeríteni, hogy visszafelé folyjon, vagy hoey ne áradjon, ha jön a tavasz, de igenis lehet szabályozni ema Ieg- \ nyék parancsolnak. Jaj annak, aki nem akarja i törvé- 5 iszrevennl is elismerni őket! beri észszel és előrelátással. A Tisza magyarabb folyó, de azért neki is örök Mezkezdődött az obstrukció. Budapest, április 11. (Tudósítónk teletonjelentise) A nemzetgyűlés mai ülése már az cbstrukció jegyében folyt le. Elsőnek Eöry Szabó vágott ki egy hatalmas, öt óra hosszat tartó obstrukciós beszédet, melyet későbben Reisinger Ferenc folytatott négy és fél órán ke ecz üi. Utána Zsiikay János beszélt egyfolytában hat órát, amely alatt sűrűn váltakoztak a derűs jelenetek, mint mindig. Nem volt fontos, hogy Zsirkay mit beszél. — Ellenzéki körökben számítanak arra, hogy ilyenformán a szanálási javaslatok tárgyalását legalább csütörtökig kihuizák. Az azonban kétséges, hogy a részletes vitában részt vesznek-e. Apponyi Albert nagy beszéde a kölcsönről, a demokráciáról és a választójogról. Az első tizenhatórás, éjszakai ülés. Budapest, április 11. A nemzetgyűlés pénteki — első 16 órás — ülése reggel 7 órakor kezdődött s ebben a korai időben meglehetős nagy számmal jelentek meg a képviselők, akik élénken beszélgetnek. — Nyolc órai munkaidőt követelünk, mondja Meskó Zoltán. Az első szónok Eőri-Szabó Dezső: Az ellenzék kötelessége a javaslatot bírálni. A kormánynak nincs komolyabb oka arra, hogy olyan rövid idő alatt tárgyaltassa le a javaslatokat, de presztlzskirdisnek tekinti a dolgot. Bírálja a kormány pénzügyi politikáját. Hibáztatja, hogy a pénzügyi viszonyokat nem szanálták idejekorán. Valorizálni kellett volna az állam bevételeit és a jegyintézeti hiteleket. A takarékkorona 14 százalékkal emelkedett, pénzűnk értéke pedig 110 százalékkal romlott, a Jegyintézet mégis tovább folyósítja a valorízálatlan hiteleket. Bírálja a kormány adópolitikáját. Adórendszerünk a legigazságtalanabb adón, a fogyasztási és forgalmi adón épül fel. A mobil tőke nincs kellőképen megadóztatva. Helyesnek tartja, a nőtlenek és a gyermektelen házaspárok megadóztatását. Örömmel üdvözli a konjunkturális vagyonok megadóztatását, de rendeletileg ezt a kérdést nem lehet szabályozni, mert az odavezetne, hogy a bankok befolyása alatt a kormány mindig megkímélné ezeket a vagyonokat. Kifogásolja, hogy nem hajtották végre azt a törvényt, amely a háborús felmentettek megadóztatására vonatkozik. Meg kell reformálni az adó-adminisztrációt. A tisztviselők több olyan súlyos adót fizetnek, amely minden más társadalmi osztály terheit felülmúlja. Gyökeresen kellett volna rendezni a tisztviselőkérdést. A nőtleneket és a vagyonosokat régen el kellett volna bocsátani, a már megürült állásokat pedig nem szabad betölteni, í- A lakáskérdésről szólva a lakások felszabadítását kivanja. A javaslatot nem fogadja el. Bell Miklós (fajvédő): A javaslatot nem szava? za meg. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a jegyintézet mindenkori irányítója a mindenkori magyar kormány legyen. A pénz fedezetéül pedig az ingatlanokat vegyék bizonyos százalékban igénybe. Apponyi elfogadja a javaslatot Ezután általános érdeklődés mellett Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra. Erkölcsi kötelességének érzi, hogy világosan megindoko'ja, miért szavaz a javaslat mellett. A kérdés az, hogy mi felett kell dönteni és nem az, hogy lehetett volna-e a kibontakozást külföldi kölcsön nélkül is keresztülvinni. Lehet valaki azon a nézeten, hogy a korábbi időben minden lehetséges volt, de most arra a kérdésre kell válaszolni, hogy az adott helyzetben van-e más kibontakozás és hogy nem jár-e veszéllyel ennek a kibontakozásnak elutasítása. Nézete szerint minden súlyos aggodalom ellenire is el kell fogadni a javaslatot. Kötelességének tartja, teljesen objektíven előadni a javaslat teherlapját és annak előnyeit. Tudnunk kell, hogy mit várhatunk, mit érhetünk el és mi van befejezve ezzel a törvényjavaslattal. Mik azok a feladatok, amelyek ezentúl várnak reánk. Az a benyomása, hogy indokolatlan optimizmus uralkodik a jövendő politikát illetőleg és ez a szempont épp oly veszedelmes lehet, mint amilyen veszedelmes volna a csüggedés. — A miniszterelnök beszédében vázolta a helyzetet, iparkodik bemutatni a kölcsön előnyeit :s hátrányait, a várható eredményt és azzal Összefüggésben a teherlapot. Hogy mindkét irányban kissé rózsásan festette a helyzetet, nem lehet tőle rossz néven venni. Kénytelen azonban ugy a várható eredmények, mint a vállalt lerhek tekintetében rémileg rektifikálni az ő álláspontját é6 kiterjeszkedni olyan dolgokra, amelyeket a miniszterelnök nem érintett. Az előny: a kölcsön és mindaz, ami ebből várható, a valuta stabilizásása és ezzel a gazdasági élet szabadságának a világforgalomba való bekapcsolódása; a teherlap: a diktatúra és az ellenőrzés. Ha valaki azt az állapotot, amelyet a törvényjavaslat létesít, nem akarja diktatúrának nevezni, azt megteheti, neki az mindegy. Tiny az, hogy a szanálási időre pinzügyeink vezetisiből, legalább ts az erre v#natkozó alapvető is linyeges intézkedésekből, a nemzetgyütis, az alkotmányos törvényhozás és ellenőrzőtestület ki van zárva. A pénzügyi bizottságnak teendő jelentés és ennek jelentese a nemzetgyűlés elé — nem sokat jelent. Sokkal többet ér az osztrák rendszer, amely az államtanácsra bizta a végrehajtó hatalom kivételes jogkörét. Az államtanács a nemzetgyűlés 26 tagjából áll. Az effektív ellenőrzés a törvényhozó-testület részéről éspedig nemcsak kritikában, hanem intézkedésekben is. — Sajnálja, hogy a kormány nem lépett erre az útra. Tény sz, hogy a teherlap egyik oldalán áll a nemzetgyűlésnek, az alkotmányos törvényhozó és ellenőrző tényezőknek teljes kikapcsolása a legéletbevdgóbb kirdések is intizkedisek köriből, mely intizkedisek adóemelésekre is vonatkozhatnak. — Nem szükséges fejtegetni, mit jelent ez, alkotmányjogi szempontból. Ezzel a nemzetgyűlésnek egyik jogát és kötelességét mellőzték. A törvényhozótestületnek ez a kikapcsolása azonban nemcsak alkotmányjogi szempontból, hanem a dolog erdemének a szempontjából is súlyos aggodalomra ad okot. — A teherlap másik tétele a nemzetközi ellenőrzés. A miniszterelnök ur ezt nagyon tetszetős alakban adji elő. Azt mond a, bo^y eddig is megvolt az ellenőrzés; a jóvátételi bizottságnak edü,« is megvolt a jifíöre, hogy mindenbe betekin'sen, különbség csak az, hogy most ezt az ellenőrző hatáskört átveszi a Nemzetek Szö-