Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

Sgyca síim ápa 1200 lurona. mftxtuiosig et MadöiüTc Kl i Ocák Perrac-nlca 2. (Fö­tfiiUtuJtolíval szemben.) Tele­isi IS-OJk^ieKed' megjele­lik MHÖ kivitelével minden ikjes liim ára 1200 ko­!MM. Bötisetési iraki Egj M napra helyben 23000, Ittda­3M4k is v.'déken 30000 kw. Hirdetési árak i Félhasibon \ mm. 300, egy hasibon 800, másfél hasábon 900 K.Szflveg­közt 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. SzOvegkOztl közlemé­nyek soronként 4500 korona. Csaiádi értesítés 35000 kor. V. I^lyam. Szeged, 1924 április 26, SZOMBAT. 96-ik szám. Tartozás. Méltó és igazságos cselekedet volt, minden elismerést megérdemlő, hogy a Pusztaszeri Árpád-Egyesület Tömörkény hilála hetedik év­fordulóján nem feledkezett meg halhatatlan ala­pitójáról és a nagy ember kis családjával együtt meglátogatta a szegedi földnek azt az áldott darabját, amely a Jegenyék alatt Írójának mu­landó porait takarja. És jól beszélt az Egyesü­let lelkes tolmácsa, mikor megígérte, hogy tudni lógják kötelességüket az elköltözött Tömötkény­nyel szemben. Igaz, hogy hét esztendő után ez igéret egy kissé mintha el is késelt volna, nem a Pusztaszeri Árpád-Egyesület kegyeletes tagjai részéről, söt nem is az igéret kéBett el, hanem elkésett má»ok, illetékesek, az egész hivatalos és választott Szeged részéről magának az Ígé­retnek valóra váltása : hiszen hét hosszú esz­tendő után még mindig nincsen, még mindig hiányzik, még mindig várat magára méltó és igaz emléke Tömörkénynek — a nemes város részéről. Mert az talán még sem ugy áll és azt talán mégis cBak (ulzás volna állítani, hogy ez a gazdag és nsgy város, a legnagyobb és leg­gazdagabb a Duna—Tisza közén, annyira nincstelen lenne, annyira elesett és nélkülöző, bogy ne lett volna eddig módjában valami for­mában megillető hódolatát, háláját leróni a leg­különbnek, a Iegigazabbnak, a legérdemesebb­nek, aki időtlen idők óta ennek a tiszaparti anyavárosnak tetői alatt és falai között élt, dol­gozott, lelkesült, álmodozott és alkotott, örökké­való mestermüvííknek, minden idökkeJ bizton dacoló olyan alkotásoknak sorát, amelyek éppen a szegedi telt vénynek és szegedi népiéleknek a talajából eredjek és az irói nagyság legtisztább magasságába értek. Talán ez a Tömörkény István van olyan hí­rességünk, mint a szögedi paprika, van olyan nevezetességünk, mint a szögedi halászlé, talán jelent ennyit ennek a városnak, mint egy állam­titkár és van oiyan fontos tényező kulturális életünkbea, mint »gy főigajgató? Tisztelet, be­csület az élőknek, akiknek, ha magasra jutottak, mindig kijár a bandériun és a bankett, a meg­süvegelés és s megvndégtlés, de talán a hal­hatatlanokkal szemben sem iilenék feledékeny­nek és hálátlannak lenni akkor, amikor a kul­iu,fölényt emiegetjük úton-útfélen és a nemzeti géniuszt hangoztatjuk éjjel-nappal? Nem is éppen annyira Tömörkénynek van szüksége erre, akinek szelleme öröare fenn von Időt muló müveiben, aki a maga puritán lelké­vel nem volt baraijs semmiféle vakpsrádénak és cfcónak, de az idegen és a maradék előtt, meg önönmagunk előtt kell restelkednünk, ha ezt a hétesztendős mulasztást valahogyan méltó módon és a lehetőség szerint hamarosan nem repsráljuk. Szeged arról is bites, neves, hogy a szobrak varosé, &meiy a mata dicsőségeit cigá­nyának is monumentumot emelt és ime, Tömör­kényé még m ndig emlék nélkül maradt, a sírján is korhadt fákereszt hirdeti el nem muló nevét. - Mi ugy tudjuk, hogy a magyar szobrászat ma igen gizdag értékes es érdtmes tehetségekben, fiatalokban és megteltekben, van közöltük nem fgy szegedi, vígy szetedvidéki, söt ugy tudjuk és pedig igen megbízható forrásból, bogy meg a város urai és tehetősei, mikor, kezdődik a gyűjtés, az adakozás, az áldozatkészség, mikor mutatja meg például a tanya népe, a nemzet gerince, az uj középosztály, bogy köze van Tömörkényhez, hogy ez az ügy szívbeli ügye neki is ? Mikor lesz már ebbői a fogadalomból is valóság, példa, tanító, felemelő, magunk megbecsülését hirdető? Szombaton szavaznak a sztrájkoló nyomdászok, hogy megkezdjék-e a munkát. Budapest, április 25. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Mint íegrapi számunkban közöl­tük, Bethlen István gróf a Lapkiadók Szindi­kátusának kérelmére közbelépett a nyomdász­sztrájk ügyében és felkérte Walkó Lajos keres­kedelmi miniszlert, hogy hívja össze a főnök­egyesület és a szakszervezet vezetőségét. Ez meg is történt, megállapodás azonban nem jött létre s a tárgyalásokat péntekre halasztot­ták. Meg is kezdődtek a tárgyalások és félig­meddig megegyezés is jött létre, amelyet a szakszervezetek vezetősége ismét a bizalmi­testületnek terjesztett elő. A bizalmitestület azon­ban azt újólag elutasította. Ekkor a kormány megbízottja, Schilling miniszteri titkár figyel­meztette a bizalmitestületet a következményekre, mire a bizalmitestület ki jelente te, hogy haj­landó a szakszervezet tagjaira bízni a döntést, aminek következményekép szombaton a nyom­ddszszervezet minden egyes tagja le fog sza­vazni, hogy fel vegyék-e a munkát, vagy sem. Munkatársunk érdeklődött a várható ered­ményről a főnökegyesületben és a szakszerve­zetben, azonban teljes tájékozatlanság uralko­dik, sőt olyan bizonytalan a helyzet, hogy a lapok esetleges vasárnapi megjelenésére mind­eddig semmiféle előkészületet nem tettek. Álta­lában ugy tűnik fel a helyzet, hogy a főnök­egyesület és a szakszervezet között álló ellen­tétek mellett majdnem bizonyos, hogy a nyom­dászok a munkafelvétel ellen fognak szavazni. —n~rrmnnrL~irjir.UA Hétfőn kezdődik a Jegybank részvényeinek jegyzése. Schandl államtitkár a gazdák részvételéről. hangzottak el olyan irányban, hogy a kormány minden áron meg akarja könnyíteni a gazdáknak a részvényjegyzést. Teljesen alaptalan az a feltevés, hogy akár a mezőgazdák, akár más közgazdasági ágazat részvényjegyzése korlátozva volna. Anélkül, hogy a kormány korlátozta volna a gazdák részvényjegyzésének lehetőségét, gondoskodás történt arról, hogy a gazdák nagyon előnyös vaíutaelőleget kapjanak, amivel minden nehéz­ség elhárul a gazdák jegyzésének utjábóL Kilátás van arra, hogy a Jegybank alsptőkéjét belföldi jegyzés utján siketül fedezni és igy nem szorulunk a külföld érdeklődésére Maga a kormány látná legszívesebben, ha a mezőgazdaság minél nagyobb mértékben venne részt a jegyzésben. p. rgi ll UI^UIIUGW iuiiu"' -l pásztor János, a legmagyarabbak és legkivi 2.7S?' fcMntotta, hogy ingyen ti ­'híít * Tömörkéry-emiékmüvet, csak &. ;n22f; a he,yet is megjelölték iilei^... snnss idején természetese » kullurpilota kör­nyéknek? T,m íe,é ie,2ére Fgc, ak. A»de eddig még csík a fogadkozások^: ar­taras azok, akiknek lelkén fekszik ez a szép ée kedves, ez a kegyeletes szegedi ügy Mikor mozdul meg, mikor buzdul fel már egyszer, végre valehára a nemes város vtzető­% ége, a hivatalos Szeged is, mikor indulnak Budapest, április 25. Illetékes helyről szár­mazó értesülés szerint a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek a jegyzése előreláthatólag f. évi évi április 28-án, hé fCn fog megkezdődni s a jegyzésre április 28-tól május 7-e közti idő fog rendelkezésre állani. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár a következő felvilágosítást adta a Jegybank fel­állításával kapcsolatosan a gazdatársadalommal a legutóbb folyt tárgyalásokról: A gazdatársadalommal a Jegybank részvény­jegyzése ügyében a napokban folytatott tárgya­lások teljes eredménnyel végződtek. A gazda­társadacm és a kormány közti tárgyalások során egy pillanatra sem merültek fel ellen­tétek, sőt a legutolsó tárgyaláson, amely tegnap­előtt folyt le a pénzügyminisztériumban, a gazdaszervezetek részéről elismerő nyilatkozatok Angol vagy amerikai pénzpiacon helyezik el a külföldi kölcsönt. Budapest, április 25. (Saját tudósítónk tele­Jonjelentése.) Mini ismeretes, a magyar kor­mány már az első párisi és londoni tárgyalá­sok idején informálódott a 250 millió arany­korona kölcsönösszeg folyósítása iránt. Első­sói bn argol támogatásra számitoitak, sőt némi formában argol bankok már ajánlatot is téttek. Ujabban azonban olyan hirek keltek szárnyra, hogy ez bizonyos nehézségekbe üt­közik. Munkatársunk ezirányban kérdést inté­zett dr. Kállay Tibor volt pénzügyminiszterhez, aki a következeket mondotta : — Mióta a pénzCgyi tárcáról lemondottam, semmiféle befolyásom nincs a do'gok mene­tébe. Ugy tudom, bogy Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter azért utazott a francia fő­városba, hogy eíőkés?itse a kölcsön elhelyezését. Korányi ugyan azon a cím alatt utazott el, hogy Párisban bemutassa visszahívó 'eveiét és igy tucsulátogatásokat tegyen, de nem lehetetlen 3Z S ÍM, hogy Korányi Páris ból Londonba fog u ázni. Külöi ben egész bizonyosra veszem, ho .y a kölcsönt a magyar kormány megkapja, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a legilletékesebb külföldi körök élénken óhajtják Magyarország talpraállitását. Ha Angliával rem járna sikerrel a dolop, akkor Amerikára kerül a sor, ahcl egész bizonyos, hogy nem fognak elzárkózni. Kállay nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a kormány most már 'övidesen óhajtja lebonyo­lítani az egész kölcsönakciót. Smith, a magyarországi főbiztos bizalommal nyilatkozik a kölcsönről. London, április 25. A Magyar Távirati Iroda londoni tudósilója beszélgetést folytatott J. Smith amerikai bankárral, aki a következő nyilatkozatot tette: — Miután elintéztem odahaza minden üzleti és magánügyemet, előbb két napra Párisba onnan Genfen keresztül Budapestre megyek' ahol mindaddig szándékozom tartózkodni amié támogatásomra szükség lesz. Nagyon megiiszieiö reám nézve az önök b'zalma és nagyobb lelkesedéssel fogok hozzá a mafyar szanálás munkájához. Meg vagyok róla győződve hocv a nemzetek szövetséginek erre vonatkozó terve feltétlenül egészséges terv, amely minden DOH­tikától mentes és a legkitűnőbb üzleti elveken épü fel. A magyar szanálási terv krresztoi­22ML2S& Nia látó .T-i^k w ^uaaegeuoi es enne* a adatnak Magyarország újjáépítést fontos részét alkotja. Ismétlem, hogy a legjobb szándék éa a legkomolyabb becsvágy vezet abban, bogy Magyarországnak a legjobb tudásomhoz képest segítségére legyek. Az amerikai magyar adóMág. Bécs, április 25. Washingtonban félhivatalosan híre jár, hogy a magyar követ Mellonnal foly-

Next

/
Thumbnails
Contents