Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

Sgyca síim ápa 1200 lurona. mftxtuiosig et MadöiüTc Kl i Ocák Perrac-nlca 2. (FötfiiUtuJtolíval szemben.) Teleisi IS-OJk^ieKed' megjelelik MHÖ kivitelével minden ikjes liim ára 1200 ko!MM. Bötisetési iraki Egj M napra helyben 23000, Ittda3M4k is v.'déken 30000 kw. Hirdetési árak i Félhasibon \ mm. 300, egy hasibon 800, másfél hasábon 900 K.Szflvegközt 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. SzOvegkOztl közlemények soronként 4500 korona. Csaiádi értesítés 35000 kor. V. I^lyam. Szeged, 1924 április 26, SZOMBAT. 96-ik szám. Tartozás. Méltó és igazságos cselekedet volt, minden elismerést megérdemlő, hogy a Pusztaszeri Árpád-Egyesület Tömörkény hilála hetedik évfordulóján nem feledkezett meg halhatatlan alapitójáról és a nagy ember kis családjával együtt meglátogatta a szegedi földnek azt az áldott darabját, amely a Jegenyék alatt Írójának mulandó porait takarja. És jól beszélt az Egyesület lelkes tolmácsa, mikor megígérte, hogy tudni lógják kötelességüket az elköltözött Tömötkénynyel szemben. Igaz, hogy hét esztendő után ez igéret egy kissé mintha el is késelt volna, nem a Pusztaszeri Árpád-Egyesület kegyeletes tagjai részéről, söt nem is az igéret kéBett el, hanem elkésett má»ok, illetékesek, az egész hivatalos és választott Szeged részéről magának az Ígéretnek valóra váltása : hiszen hét hosszú esztendő után még mindig nincsen, még mindig hiányzik, még mindig várat magára méltó és igaz emléke Tömörkénynek — a nemes város részéről. Mert az talán még sem ugy áll és azt talán mégis cBak (ulzás volna állítani, hogy ez a gazdag és nsgy város, a legnagyobb és leggazdagabb a Duna—Tisza közén, annyira nincstelen lenne, annyira elesett és nélkülöző, bogy ne lett volna eddig módjában valami formában megillető hódolatát, háláját leróni a legkülönbnek, a Iegigazabbnak, a legérdemesebbnek, aki időtlen idők óta ennek a tiszaparti anyavárosnak tetői alatt és falai között élt, dolgozott, lelkesült, álmodozott és alkotott, örökkévaló mestermüvííknek, minden idökkeJ bizton dacoló olyan alkotásoknak sorát, amelyek éppen a szegedi telt vénynek és szegedi népiéleknek a talajából eredjek és az irói nagyság legtisztább magasságába értek. Talán ez a Tömörkény István van olyan hírességünk, mint a szögedi paprika, van olyan nevezetességünk, mint a szögedi halászlé, talán jelent ennyit ennek a városnak, mint egy államtitkár és van oiyan fontos tényező kulturális életünkbea, mint »gy főigajgató? Tisztelet, becsület az élőknek, akiknek, ha magasra jutottak, mindig kijár a bandériun és a bankett, a megsüvegelés és s megvndégtlés, de talán a halhatatlanokkal szemben sem iilenék feledékenynek és hálátlannak lenni akkor, amikor a kuliu,fölényt emiegetjük úton-útfélen és a nemzeti géniuszt hangoztatjuk éjjel-nappal? Nem is éppen annyira Tömörkénynek van szüksége erre, akinek szelleme öröare fenn von Időt muló müveiben, aki a maga puritán lelkével nem volt baraijs semmiféle vakpsrádénak és cfcónak, de az idegen és a maradék előtt, meg önönmagunk előtt kell restelkednünk, ha ezt a hétesztendős mulasztást valahogyan méltó módon és a lehetőség szerint hamarosan nem repsráljuk. Szeged arról is bites, neves, hogy a szobrak varosé, &meiy a mata dicsőségeit cigányának is monumentumot emelt és ime, Tömörkényé még m ndig emlék nélkül maradt, a sírján is korhadt fákereszt hirdeti el nem muló nevét. - Mi ugy tudjuk, hogy a magyar szobrászat ma igen gizdag értékes es érdtmes tehetségekben, fiatalokban és megteltekben, van közöltük nem fgy szegedi, vígy szetedvidéki, söt ugy tudjuk és pedig igen megbízható forrásból, bogy meg a város urai és tehetősei, mikor, kezdődik a gyűjtés, az adakozás, az áldozatkészség, mikor mutatja meg például a tanya népe, a nemzet gerince, az uj középosztály, bogy köze van Tömörkényhez, hogy ez az ügy szívbeli ügye neki is ? Mikor lesz már ebbői a fogadalomból is valóság, példa, tanító, felemelő, magunk megbecsülését hirdető? Szombaton szavaznak a sztrájkoló nyomdászok, hogy megkezdjék-e a munkát. Budapest, április 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Mint íegrapi számunkban közöltük, Bethlen István gróf a Lapkiadók Szindikátusának kérelmére közbelépett a nyomdászsztrájk ügyében és felkérte Walkó Lajos kereskedelmi miniszlert, hogy hívja össze a főnökegyesület és a szakszervezet vezetőségét. Ez meg is történt, megállapodás azonban nem jött létre s a tárgyalásokat péntekre halasztották. Meg is kezdődtek a tárgyalások és féligmeddig megegyezés is jött létre, amelyet a szakszervezetek vezetősége ismét a bizalmitestületnek terjesztett elő. A bizalmitestület azonban azt újólag elutasította. Ekkor a kormány megbízottja, Schilling miniszteri titkár figyelmeztette a bizalmitestületet a következményekre, mire a bizalmitestület ki jelente te, hogy hajlandó a szakszervezet tagjaira bízni a döntést, aminek következményekép szombaton a nyomddszszervezet minden egyes tagja le fog szavazni, hogy fel vegyék-e a munkát, vagy sem. Munkatársunk érdeklődött a várható eredményről a főnökegyesületben és a szakszervezetben, azonban teljes tájékozatlanság uralkodik, sőt olyan bizonytalan a helyzet, hogy a lapok esetleges vasárnapi megjelenésére mindeddig semmiféle előkészületet nem tettek. Általában ugy tűnik fel a helyzet, hogy a főnökegyesület és a szakszervezet között álló ellentétek mellett majdnem bizonyos, hogy a nyomdászok a munkafelvétel ellen fognak szavazni. —n~rrmnnrL~irjir.UA Hétfőn kezdődik a Jegybank részvényeinek jegyzése. Schandl államtitkár a gazdák részvételéről. hangzottak el olyan irányban, hogy a kormány minden áron meg akarja könnyíteni a gazdáknak a részvényjegyzést. Teljesen alaptalan az a feltevés, hogy akár a mezőgazdák, akár más közgazdasági ágazat részvényjegyzése korlátozva volna. Anélkül, hogy a kormány korlátozta volna a gazdák részvényjegyzésének lehetőségét, gondoskodás történt arról, hogy a gazdák nagyon előnyös vaíutaelőleget kapjanak, amivel minden nehézség elhárul a gazdák jegyzésének utjábóL Kilátás van arra, hogy a Jegybank alsptőkéjét belföldi jegyzés utján siketül fedezni és igy nem szorulunk a külföld érdeklődésére Maga a kormány látná legszívesebben, ha a mezőgazdaság minél nagyobb mértékben venne részt a jegyzésben. p. rgi ll UI^UIIUGW iuiiu"' -l pásztor János, a legmagyarabbak és legkivi 2.7S?' fcMntotta, hogy ingyen ti 'híít * Tömörkéry-emiékmüvet, csak &. ;n22f; a he,yet is megjelölték iilei^... snnss idején természetese » kullurpilota környéknek? T,m íe,é ie,2ére Fgc, ak. A»de eddig még csík a fogadkozások^: artaras azok, akiknek lelkén fekszik ez a szép ée kedves, ez a kegyeletes szegedi ügy Mikor mozdul meg, mikor buzdul fel már egyszer, végre valehára a nemes város vtzető% ége, a hivatalos Szeged is, mikor indulnak Budapest, április 25. Illetékes helyről származó értesülés szerint a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek a jegyzése előreláthatólag f. évi évi április 28-án, hé fCn fog megkezdődni s a jegyzésre április 28-tól május 7-e közti idő fog rendelkezésre állani. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár a következő felvilágosítást adta a Jegybank felállításával kapcsolatosan a gazdatársadalommal a legutóbb folyt tárgyalásokról: A gazdatársadalommal a Jegybank részvényjegyzése ügyében a napokban folytatott tárgyalások teljes eredménnyel végződtek. A gazdatársadacm és a kormány közti tárgyalások során egy pillanatra sem merültek fel ellentétek, sőt a legutolsó tárgyaláson, amely tegnapelőtt folyt le a pénzügyminisztériumban, a gazdaszervezetek részéről elismerő nyilatkozatok Angol vagy amerikai pénzpiacon helyezik el a külföldi kölcsönt. Budapest, április 25. (Saját tudósítónk teleJonjelentése.) Mini ismeretes, a magyar kormány már az első párisi és londoni tárgyalások idején informálódott a 250 millió aranykorona kölcsönösszeg folyósítása iránt. Elsősói bn argol támogatásra számitoitak, sőt némi formában argol bankok már ajánlatot is téttek. Ujabban azonban olyan hirek keltek szárnyra, hogy ez bizonyos nehézségekbe ütközik. Munkatársunk ezirányban kérdést intézett dr. Kállay Tibor volt pénzügyminiszterhez, aki a következeket mondotta : — Mióta a pénzCgyi tárcáról lemondottam, semmiféle befolyásom nincs a do'gok menetébe. Ugy tudom, bogy Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter azért utazott a francia fővárosba, hogy eíőkés?itse a kölcsön elhelyezését. Korányi ugyan azon a cím alatt utazott el, hogy Párisban bemutassa visszahívó 'eveiét és igy tucsulátogatásokat tegyen, de nem lehetetlen 3Z S ÍM, hogy Korányi Páris ból Londonba fog u ázni. Külöi ben egész bizonyosra veszem, ho .y a kölcsönt a magyar kormány megkapja, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a legilletékesebb külföldi körök élénken óhajtják Magyarország talpraállitását. Ha Angliával rem járna sikerrel a dolop, akkor Amerikára kerül a sor, ahcl egész bizonyos, hogy nem fognak elzárkózni. Kállay nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a kormány most már 'övidesen óhajtja lebonyolítani az egész kölcsönakciót. Smith, a magyarországi főbiztos bizalommal nyilatkozik a kölcsönről. London, április 25. A Magyar Távirati Iroda londoni tudósilója beszélgetést folytatott J. Smith amerikai bankárral, aki a következő nyilatkozatot tette: — Miután elintéztem odahaza minden üzleti és magánügyemet, előbb két napra Párisba onnan Genfen keresztül Budapestre megyek' ahol mindaddig szándékozom tartózkodni amié támogatásomra szükség lesz. Nagyon megiiszieiö reám nézve az önök b'zalma és nagyobb lelkesedéssel fogok hozzá a mafyar szanálás munkájához. Meg vagyok róla győződve hocv a nemzetek szövetséginek erre vonatkozó terve feltétlenül egészséges terv, amely minden DOHtikától mentes és a legkitűnőbb üzleti elveken épü fel. A magyar szanálási terv krresztoi22ML2S& Nia látó .T-i^k w ^uaaegeuoi es enne* a adatnak Magyarország újjáépítést fontos részét alkotja. Ismétlem, hogy a legjobb szándék éa a legkomolyabb becsvágy vezet abban, bogy Magyarországnak a legjobb tudásomhoz képest segítségére legyek. Az amerikai magyar adóMág. Bécs, április 25. Washingtonban félhivatalosan híre jár, hogy a magyar követ Mellonnal foly-