Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

SZBQED 1924 április 178. tátott beszélgetése alkalmával tárgyalt az Egyesült-Államokkal szemben fennálló két millió dollár adósság rendezésének lehetőségéről és olyan megoldást remélnek, amely majd Magyarországnak lehetővé teszi, hogy megkapja a szanálási kölcsönt. Poincaré nem mond le a német zálogjogokról. Pdris, április 25. Azon az ünnepi lakomán, amelyet a köztársasági egyesülés, tegnap este rendezett, Poincaré nagy választási beszédet mondott. Behatóan foglalkozott a belpolitikával. Hellyel-közzel nagyon élesen szólt a radikálisok és a szocialisták szövetsége ellen. A kormány azt várja, hogy a jövendő kamarában erCs többsége lesz, amely nem marad alul bármiféle forradalmi vagy alkotmányos törekvéssel szemben, akár jobbról, akár balról jön is. Ismertette a jövendő kamara legfontosabb feladatait a belpolitika terén, majd kijelentette, hogy külpolitikai feladatokat is kell teljesíteni. A kamarának a határon túlra kell vetni tekintetét, hogy biztosítsa Franciaország jogait és megszilárdítsa a világbékét. Franciaországnak a jóvátételt és a biztonságot illetőleg garanciákat kell követelni anélkül, hogy békés szándékaival felhagyna. Nem szabad mdsféleképen kockáztatni a ruhrvidéki vállalkozás sikerét. Meg kell kísérelni végre a jóvátétel kérdésének általános rendezését, azonban a rendkívüli zálogjogokat nem szabad egyszerűen cserébe adni a teljesítésnek ígéretéért. Néme ország múltja ilyen irányban nem nyújt garanciát. Nem szabad magunkat olyan adósra bizni, aki eddig semmit sem tett kötelezettségének teljesítésére. Polnciró akadályokat akar gördíteni a némot jóvátétel rendezése elé. London, április 25. A Daily News jelentése szerint Poincaré nyilván arra törekszik, hogy a jóvátételi probléma rendezésének akadályokat gördítsen útjába. Anglia és Belgium, továbbá amint hire jár Olaszország is, a szakértők jelentésének elfogadása mellett vanna*, azonban a francia miniszterelnöknek további akadékoskodására lehet számiiani. A belga kormány hajlandó a ruhrvidéki szankciók enyhítésére. Pdris, április 25. A L'Oeuvre brüsszeli tudósítójának értesülése szerint a belga kormány felfogásában változás állott be, eleinte ezon s nézeten voltak, hogy a Ruhr-vidék megszállása olyan szankciókkal helyettesitendők, amelyeket a szövetségesek előre és egyöntetűen állapítanak meg. London a belga miniszterelnök nagy meglepetésére nem mutatott nagy hajlangóságot ehhez a tervhez. A külügyi hivatal ugy találta, hogy túlságosan sok nenézség merülne fel, semhogy meg lehetne állapodni a szankciók módjairól és nogy mit lehet komoly mulasztásnak nevezni. Ezt az álláspontot Brüsszelben a londoni belga követ jut atta kifejezésre. Ennek elutazása után más alapot találtak. A szakértők jelenését szószerint veszik és arról beszélnek, hogy megszüntetik azon gazdasági és pénzügyi intézkedéseket, amelyek a Ruhrvidéket a német birodalom többi részeitől elvilaszttoták és cssk helyőrségeket hagynak hátra, amelyeket fokozatosan vonnak vissza Németország fizetéseinek arányában. Franciaország válasza a jóvátételi bizottságnak. Pdris, április 23. A Petit Parislen értesülése szerint Franciaországnak a jóvátételi bizottság legutóbbi határozatára adott hivatalos válasza uj okmány, amelynek tartalmára nézve a Quay D'Orsay teljes hallgatásba burkolódzik. Arra az esetre, ha a szövetségesek válasza ma délelőtt a jóvátéíeli bizottság titkárságához megérkezik, azt azonnal hivatalos vizsgálat alá veszik és a tanácskozást egy későbbi hivatalos ülésen folytatják. Párisban angol-belga- közeledéstől félnek. Páris, április 25. A meghívás, amelyet Macdonald a belga miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez intézett, Párisban kinos feltűnést keltett. 1 heunis és Rymans ugyan Párisban esznek eíőbb látogatást, ebben azonban az itteni körök csupán me.;nyugtatási kísérletet látnak. Theunis és Rymans bizonyossággal megígérték, hogy Macdonaldnál a jövő pénteken lá'ogatást tesznek. Párisban azt hLzifc, hogy Macdonald meg fogja kísérelni a belgi leorm • c*rfíakat meggyőzni .íz angoi álláspont he SÍ ről, a francia állásponttal szemben, míg ugyanis Anglia a szakértői jelentés azonnali végrehajtása mellett van, addig Franciaország különböző módosításokat tart szükségesnek, amelyek szigorított garanciákat teremtenének meg. fiz angol kormány felfogása a német Jóvátétel rendezésének sürgetéséről. Páris, április 25. Azon utasításokban, amelyeket az angol kormány a nagykövetek konferenciájába kiküldött angol delegátushoz intézett, a konferenciának a német ellenőrzés tárgyában adandó válaszára nézve az angol kormány kijelentette, hogy a jelen pillanatban időszerűtlen volna végleges felszólítást küldeni Berlinbe; célszerűbb volna egyelőre arra szorítkozni, hogy Németországot a kérdés rendezésének sürgősségére figyelmeztessék. A jóvátételi bizottság ülése. Páris, április 25. A jóvátételi bizottság pénteken délelőtt ülést tartolt. Ax ülésen tudomásul vette a francia, a belga és az angol kormány válaszát, amilyben ezek a szakértők következtetéseit elfogadják. A belga válasz kijelenti, hogy Belgium az uj terv ama részének végrehajtása ügyében, amely az ő feladata lesz, a többi szövetségesekkel lép érintkezésbe. Az olasz kormány válaszát holnapra várják. A válaszokat, mihelyt valamennyi beérkezik, nyilvánosságra hozzák. Ezer méter mély ártézikutat kap a városi gőzfürdő? A vásárhelyi kútfúró ajánlata. — Földgáz és meleg víz után akar kutatni Riegler professzor. Szeged, április 25. (Saját tudósítónktól) Szinte az unalomig sokat irtunk már Szíged város örök problémájáról, a zavartalan vízellátás biztosításának kérdéséről, azonban állandóan vissza kell térnünk mégis erre a témára, mivel aktualitása esik fokozódik. A vízellátás Szegeden ahelyett, hogy javulna, egyre tűrhetetlenebbé válik. Néhány évvel ezelőtt még csak a forró nyári hónapok veszedelme volt a vízhiány, ma azonban már a leghidegebb téli napok sem mentesítik az emeleti lakások lakóit a vizbeszerzés gondjaiból. Az elmúlt télen nagyon sokat szenvedtek a vízhiány miatt, sokszor megtörtént, hogy napokon keresztül nem jutott fel a „magasnyomású* vízvezeték vize hczíáluk és —• ha a jelek nem csslmk — egyelőre remény sem lehet a viszonyok javulására. A tapasztalat már régen beigazolta azt a föltevést, hogy a szegedi vizmizériákon uj ártéziku'aV. fúrásával nem lehet segiteai. A mult év nyarán két uj ártéiikutat is fúrtak, de javulás egyáltalában nem mutatkozott. Az 1924. évi városrendezési programban is szerepel az ártézikutak számának szaporítása — a polgármester kijelentése szerint egy, esetleg két uj kut fotósáról lesz szó —, de kézzel fogható eredményt ettől sem vár senki. Akkor hibázták el a dokgot, amitor a város vizmütelepél ártézikut rendszerrel valósították meg ahelyett, hogy a Tisza vizét használták volna fel alkalmas szűrőkészülékek segítségével erre a célra. Momentán talán olcsóbb megoldást jelentett az áriézikut, azonban kétségtelen, hogy végül nagyon ráfizet a város, mert előbb-utóbb mégis csak át kell majd térnie a praktikusabb megoldásra. A meglévő ártézikulak vizb5sége ugyanis évről-évre csökken é3 csakhamar elkövetkezik az idő, amikor hasznavehetetlenné válik valamennyi. Ennek bekövetkezését siette i még az is, hogy úgyszólván minden ártézikut ugyanabból a vizrétegből kapja a vizet, a vizréteg gazdagsága pedig nem kimeríthetetlen. A szegedi vízhiánynak ezenkívül van egy másodrendű oka is: a vízpazarlás. Nem a vízdíjfizetők vízpazarlására gondolunk, hiszen normális körülmények között ez nem nevezhető vízpazarlásnak, ha valaki napjában akár háromszor is megfürdik, hanem arra a pazarlásra, amit a hülönbözö városi üzemek, elsősorban a güzfűrdő vízfogyasztása és az utcalocsolás jelent. A gőzfürdő hihetetlen mennyiségű vizet használ el naponta — a magasnyomású vízvezeték vizéből. Van ugyan két külön ártézi kútja is, azonban az egyik teljesen elapadt, a másikból pedig cérnavékony sugárban szivárog csak a víz és igy a fürdő nem sokra megy vele. Már régóta kisért a városházán az a terv, hogy a gőzfürdő vízszükségletét a vizmüteiep teljes kikapcsolásával kellene valahogyan biztosítani. Ez csak ugy képzelhető el, ha a gőzfürdő számára egy olyan uj ártézikutat fúrnak, amely nem abból a túlterhelt rétegből kapja a vizet, melyből a többi áriézikut táplálkozik, hanem valami uj, mélyebben fekvő és gazdagabb vizréteget keresnek fel. A terv keresztülvitele eddig mindig fennakadt a pénzkérdésen. Sieged városában ugyanis sohasem volt és ha így marad, nem is lesz soha pénz arra, áruira kell. Ezért marad; el a tanyai v&sut, ezért aludt el & központi városnázn és ezért vált nevetségessé az eszményi nivó kérdése. Az eltemetett tervek azonban egyszer-másszor kikelnek sírjukból és előjönnek kisérteni. így most is feltámadt a gőzfürdő külön ártézikutjának a terve is, dr. Riegler Qusztáv egyetemi tanár volt legfőbb ébresztője. Riegler professzor — mint ismeretes — már évek óta foglalkozik az Alföld talajának tanulmányozásával, a föld alatt rejtőző természetes kincsek után kutat és mindent elkövet, hogy azokat valahogy felhozza a napvilágra. Munkáját természetesen nagyon megnehezíti az anyagi erők hiánya, mert az államnak — hasonlóan Szeged városához — mindenre inkább van pénze, mint tudományos kutatások előmozdítására és igy azok kénytelenkelletlen az elmélet keretei között maradnak anélkül, hogy a gyakorlati térre mehetnének át. Riegler professzor feltevése szerint Szeged alatt föltétlenül elhúzódik ara réteg, amelyből Kecskeméten, Oro»házán és még több más alföldi városban bö mennyiségű földgázt és ás vény tartalmú melegvizet nyernek. RieSJÍfir professzor feltevésére alapitolta Ksnéz Tamás hódmezővásárhelyi ártézi kuífuró-vállalkozó is ad az ajánlatát, amit mostanában nyújtott be a városi gőzfürdő igazgatóságához. Kenéz Tarnál vállalkozik arra, hogy egyezer méter mélységű ártézikutat fúrjon a gőzfürdő számára (a legmélyebb ártézikut Szegeden 394 méler) igen előnyös fellételek mellett. Nem kiván mást, mint a munkabérek megtérítését és annak a csőanyagmk az árát, amely bennmaradna a fúrandó kútba. Hozzávetőleges számítás szerint a kut igy is körülbelül háromszázmillió koronába kerülne. A kútfúrás tudományos irányítását és ellenőrzését dr. Riegler Qusztáv díjtalanul vállalná. Riegler professzor egyébként biztosan remeli, hogy ez a kútfúrás igazolná feltevéseit, hogy a mélyebben fekvő, rétegek megtalálnák azt, amelyből a földgáz kerülne elő és megtalálnák azt a vizréteget is, amely magas höfoku viziel látná el a gőzfürdőt. A legmélyebb szegedi ártézikut vize huszonnégy fokos. A vállalkozó ajánlatával legközelebb foglalkozik a városi üzemek központi igazgatósága. Kíváncsian várjuk, Hogyan dönt fölötte. Papp Ferenc, a városi gőzfürdő üzemvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondotta, hogy a kútfúráshoz szükséges háromszázmillió koronának jelentékeny része kikerülne a gőzfürdő vagyonából, a hiányzó részt pedig a város adhatná kölcsön rövid terminusra, mert abban az esetben, ha beválik a kut, ha elég meleg vizet kap belőle a gőzfürdő, az üzem évi szénszükségletének legalább felét megtakaríthatnák és igy a kölcsönt egy éven belül visszafizethetnék a városnak. Lehet, hogy a városi üzemek központi igaigatóságának vannak olyan tagjai, akik idegenkednek minden bizonytalan kimenetelű vállalkozástól. Kétségtelen, hogy ez a kútfúrás az ilyen vállalkozások közé tartozik, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy csak a vállalkozás viheti előre a dolgokat,'(azután meg a kockára tett háromszázmillió koronával szemben (amely alig ér tizenötezer aranykoronát), mérhetetlenül nagyobb értékű eshetőségek vannak, ha más nem i», de az bizonyos, hogy a fúrandó kut jelentékeny tehertől mentesítené a vizmüteiepet és igy a vízellátás csak javulna valamivel.