Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

1924 április 20. SZE QED 3 A fogadalmi templom építkezési terve 1924-ben. Szeged, április 19. (Sóját tudósítónktól.) Most, hogy a fogadalmi templom szentélye és kereszthajója körüli állványokat lebontották, az épület ezen kész részei a bájos román styl teljes szépségével gyönyörködtetik a szemlélőt, de a templom külseje és környéke teljesen kihalinak látszik. Annál serényebben folyik a munka belől. Folyamatban van a főhajó hatalmas vasbeton boltozatánas munkálata és a szentély bevakolása. Az ez évi munkaprogram alapján még az idén elkészülnek a külső kőfaragó munkák, a kupola befejezése s a kupolát környező negy kisebb torony felépítése. A főhomlokzat s a két főtorony fe építése 1925-re van csak tervbe véve, de ha csak lehet, az egyik tornyot még az idén olyan magasra felépitik, hogy abban a harangok elhelyezhetők legyenek. A templom belseje nem lesz az idén teljesen kész, csak a szentély és a kereszthajó használható állapotba helyezését tervezik, ugy, hogy az idén karácsonyra már ott istentisztelet lesz tartható. A templom berendezése — eltekintve a Back Bernát altal adományozott oltártól —, egyelőre ideiglenes lesz, mert a rendelkezésre álló épilési összegből berendezésre nem jutna elegendő összeg. Ideiglenesen a régi orgonát állítják fel. De ideiglenes a templom közönséges cserépfedele is, mert hiszen az eredetileg mozaikszerű kirakott zománcos cserépből voit tervezve. Még az idén elkeszül a templom mozaik padlóburkolata és elkészülnek a haszrálatba veendő részen szükséges ablakok is. Kilátás van ugyanis arra, hogy a város vagyonosabb polgárai egyes üvegfestményü ablakok elkészítésének költségeit magukra vállalják. A fogadalmi templom kupolája lesz, ha elkészül, a város legmagasabb épülete. Az ideiglenes használatra berendezett templomrész nagyobb lesz, mint az uj rókusi templom, mert maga a kereszthajó nagyobb annál. Függőben levő kérdés még a templom óriási pincéjének felhasználási módja. Azt a tervet, hogy ott sírboltok épüljenek, még nem ejtették el. Amennyiben e terv kiviteléhez sikerülne illetékes hatóságok engedélyét megnyerni, a sírboltok eladásából befolyó összeg lényegesen elősegítené a templom mielőbbi befejezését. A régi Szent Demeter-templom a fogadalmi templom használatba vétele után azonnal lebontás alá kerül. Borongós lélekkel gondolnak a régi szegediek arra, hogy ősi templomuknak ez az utolsó tavasz*. Azt a szent helyet, ahol őket és őseiket keresztelték, ahol hitveseikkel frigyet kötöttek, ahol annyi szép és boldog napokon Urtottak hálaadó istentiszteletet, már a jövő tavasszal nem látják viszont. „Az egyetem jól érzi magát Szegeden." Beszélgetés Veszprémy Dezső rektorral Szeged, április 19. (Saját tudósítónktól.) Alig három esztendővel ezelőtt költözködött Szeged város falai közé a Ferenc József Tudományegyetem, de ez a három év éppen elég idő volt arra, hogy az egyetem, amelyért évtizedek óta hiába harcoltunk, elválaszthatatlanul össze forrjon a város életével. Három évvel ezelóft ugy fordult a világ sorja, hogy minden nagyobb harc nélkül ölünkbe hult az ország egyik legjobb főiskolája, de azért mégis nagy árat fizettünk érte. Az ár: Trianon volt és Kolozsvár és Erdély; a ráadás Bánát, Bácska, Felsőmagyarország, a Lajta völgye. Talán ezért nem tudott öröm lenni az öröm, talán ezért kívánkozik akaratlanul is a szegedi egyetem neve elé a „száműzött" jelző. De hát az egyetem itt van, Szegeden és annyira itt van, mintha soha sem lett volna másutt, mintha mindig itt lett volna. Körülötte lassan-lassan megváltozik az élet. A tanyai homokvilág olajméccsel világító ősmagyarja már megszokta, hogy az egyetemi klinikákon — Nem addig, mig a botját ki nem adja kend, mert még bolondiában valami kárt tehetne vele bennem, — alkudott a dorozsmai biró s olyan & keresse bajának sorsát, — ha a javasasszonynál hiába kereste. Három esztendő telt el az egyetem ideköitözése óta, de ma már bajos elképzelni Szeged városát egyetem nélkül és ma már egészen természetes az a kivánság, hogy az egyetemnek ne legyen száműzött jellege Szegeden, hanem állandó és végleges tanyája legyen ez a tiszaparti metropolis, amelynek falai között mégis csak szunnyad valami álmos, de nagy fejlődésekre predesztináló 6serő. Sokáig beszélgettünk az egyetemről, a szegedi egyetem jövőjéről dr. Veszprémy Dezsővel, a Ferenc József Tudományegyetem rektorával, aki csendesen harcol a gondjaira , bizott intézetéri annak nyilt és titkos ellenségeivel és, mint a jelek mutatják, nem eredménytelenül. — Mondhatom, hogy az egyetem jól érzi magét Szegeden, — mondotta többek között dr. Veszprémy Dezső — jobb, alkalmasabb helyet nem is találhatott volna. A város hatósága és közönsége őszinte szeretettel kezeli a főiskola ügyét, megértéssel, áldozatkészséggel találkozunk minden vonalon. Az egyetemi építkezések ügye. — Az egyetemi építkezések ügye ebben a pillanatban stagnál. A kultusztárca ugyanis meglehetősen nagy összegei állított be erre a célra, a város is tanúságot tett bőkezűségéről, azonban azon múlik minden, hogy a pénzügyminiszter akceptálja-e a kultuszminiszter költségvetését. ígéretet kaptunk, hogy a hamarosan beterjesztendő öt félévre szóló* állami költségvetésbe a szegedi egyetem végleges elhelyezésének költségeit is beillesztik. Ha az igéret — Ígéret marad és a költségvetésbe ez a tétel nem kerül be mégsem, fütyülést csapott nagy jó kedvében, mint egy erdő fekete rigó. A királynak a füttyszó egyszerre elvitte a haragát. Azt hitte, valami ritka madár s megbékülve riáltott ki a szobából: — Megállj, te ember, még az adót is elengedem, ha azt a szépszavu madarat nekem adod, ami nálad van. — Nagyon szívesen, — egyezett bele a bojtár, eleresztette a kilincset, betoppant a .szobába kinyitotta a tarisznyáját s huss! kirepült belőle a VarJUEjnye, te csiribiri ember, - futotta el a méreg 3 —rá/íát persze2hogy2azf— bicctnto^a^jtíh?— vetésbe ez a téte, nem Kerti. be mégsem, Tudnivaló, hogy Dorozsmán ugy fütyül a varjú, \ ugy két és fél evig gondolni sem lehet arra, mint másfelé a rigó. / . „ : a tervezett nagyaranyu építkezésre Kisebb — No azt szeretném én hallani! — fenyegette ! jelentőségű épitesi munkák most is folynak, • n elé ne a központi épületet és a sebészeti klinikát tataroztatjuk és a belgyógyászaü klinika rendbehozását is tervezzük. Nem régen személyesen jártam végig az egyetem minden intézetét, hogy tájékozódást szerezzek a legsürgősebb szükségletekről. Az intézelek belső berendezése és fölszerelése körül nagyobb hiányokat nem igen tapasztaltam. Délmagyarország természetes fővárosa. — Örvendetes körülmény, hogy a klinikák beteglétszám8 állandóan nő, ami azt bizonyítja, hogy az egyetem egyre szélesebb területeket hódit meg. Ujabban már nemcsak a környék, hanem a megszállt délvidék lakossága Is Igénybe veszi a klinikákét és Igy Mátyás az ujjával a bojtárt. — A színem v.». .. kerüljetek addig, mig egy fütyülő varjút nem hoztok. - Add írásban, iram-királyom! - borult térdre rimánkodva a bojtár, — máskép el nem hiszik nekem otthon, hogy ilyen bölcs parancsot adtál nekem! . Szép holdvilágon vígan ballagott haza a dorozmai biró. Vitte a tarisznyában a nagy-pecsétes írást, hogy dorozsmai ember addig a király elé ne kerüljön, míg olyan varjut nem fognak, amelyik ugy fütyül, mint a rigó. S üzengethetett a kincstartó az adóért, mindiárt a király kezeirását tartották a követ orra alá: Nem találtuk Még meg a fütyülő varjut! Persze az a kérdés most már, hogy a királyi Mrivilégiumkérés érvényesül-e akkor is, mikor a irály nen érvényes. Ezen fordul meg, hogy kell-e most Dorozsmának kényszerkölcsönt fizetni. Szeged lassankint visszanyeri Délmagyar országon azt a pozícióját, amit a békeszerződés következtében elvesztett: A trianoni határok ellenére is természetes központi fővárosa marad Délmagyarországnak. A szegedi egyetem jövője. A szegedi egyetem jövőjére vonatkozó kérdésünkre a következőket mondotta dr, i Veszprémy Dezső. — A szegedi egyetem jövője nem bizony* talan. A jelenlegi helyzet szerint az egyetemnek, a meglévő keretek között való fenntartása teljesen biztositotlnak látszik, sőt bizonyos fejlődési lehetőségeink is vannak. Tárgyalások folynak a természettudományi fakultásnak mezőgazdasági, agrárkulturáiis irányban való kibővítéséről, ami a mostani kültuszkormánynak is kedvenc eszméje. A kultuszkormányt egészen komolyan foglalkoztatja a mezőgazdasági tanszék felállításának és a szükséges mezőgazdasági intézetek megvalósításának gondolata. Hogy valóra válnak-e ezek a szép tervek, az még bizonytalan, hiszen még mindig a válságok idejét éljük. A szegedi egyetemnek egyébként minden más vidéki egyetemmel szemben óriási előnye az, hogy mind a négy fakultása funkcióképes és funkcionál is, amit a másik két menekült egyetem nem mondhat el magáról. — A külön egyetemi városrész terve, akármilyen szép is, a mai viszonyok között mégis csak merész terv kissé. Véleményem szerint sokkal fontosabb és sürgősebb a külön orvoskari teiep felépítése és az egyetemi klinikák külön épületekben való elhelyezése, Az egyetemi tanárok helyzete. Az egyetemi tanárok gazdasági helyzetéről a következőképen nyilatkozott Dr. Veszprémy Dezső: — A professzoroknak, ha nem is tartoznak a köztisztviselői státusba, ugyanaz a helyzetük, mint más köztisztviselőé, sőt súlyosabb, mert hiszen súlyosabbak a kötelezettségek is. Az egyetemi tanároknak az egyetemen kivül is tudományos munkásságot keli folytatniok, ami nagy áldozatokat kíván. A helyzet kielégítőnek éppen nem nevezhető, ami bizony az eredmény rovására meg. Nagy baj az is hogy a tudományos munkák kiadása nagy nehézségekbe ütközik — szinte teljesen lehetetlen. Valamikor, a háború előtt természetes volt, hogy a magyar egyetemek tanárai egyetlen külföldi tudományos ankétról sem maradtak el és közvetlen összeköttetést tartottak fenn minden külföldi tudományos szervvel. Ma ez az állandó összeköttetés a valutáris differenciák miatt lehetetlen. Kevés egyetemi tanár él olyan anyagi viszonyok között, hogy megengedhessen magának külföldi utazásokat, igy bizony elmaradunk a nagyfontosságú kongresszusokról. — Az egyetem tanárai Is megszerették Szegedet, panaszuk csupán egy van. Nagyon sok tanárnak még mindig nincs megfelelő lakása. Sokan bútorozott szobában laknak, de soknak egyáltalában nincs lakása. Pedig az egyetemi tanároknak otthon is kell dolgozniok és bizony elsőrendű szükséglet számukra a megfelelő lakás. A szegedi egyetem ifjúsága. Végül a szegedi egyetem ifjúságáról mondott néhány dicséretes mondatot a rektor: — A tanárok egyhangú véleménye szerinaz ifjúság itt, Szegeden komoly munkát vét gez. Szorgalmát illetőleg súlyosabb kifoqánem merül fel, fegyelmi szempontból iskielégilo a helyzet. Szegeden csend van, itt nincsenek rakoncátlan kilengések, itt nem errenyesülhetnek a zavartkelfők, itt - fanu|. EÍAÍn £ "TS €9ye,em közölt l i , S 8 béke biztosítja a tanárok munkajának termékenységét hnn^rrl é,i?P|,ona Veszprém, Dezső, 2 létszáma a tanév másod k felében el.g csökkeni valamit « r-ormalis atlagot meghaladja most is. (m. I.) « | — m»»UzUrválság Amailtéban * bevándorlási níin/h^í Washingtoni jelentés srerint • natus huWo7.aU a uninm... . uuhól valósággal történt .. álűoratul esik, de még igy is valóa/imHK-n, m 'omáciai bonyodalom t?lje»n elkerülhető ^