Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-15 / 88. szám

SZEGED 1924 április 15, mert nem volt állandó értékmérő. Ezt máskép nem tudták megteremteni, csak külföldi kölcsönnel. Az inflációs hatás nálunk szerencsére nem jelentkezik nagy mértékben. A javaslat gazdasági és gazdaságpolitikai rendelkezései nem keltenek benne nyugtalanságot, mint azt bizonyos oldalról szerelik hangoztatni. A kormány adópolitikájáról beszél. A forgalmi adó terén ajánlja, hogy a kormány térjen át az általányozási rendszerre. Az országnak mai nyomorúságos helyzetéből való kiszabadulását várja a javaslattól s ezért azt elfogadja. (Hosszantartó éljenzés a kormánypárton.) Szabó Imre felszólalása. í Szabó Imre azt fejtegeti, hogy az eddigi szanálási javaslatok nem járlak eredménnyel. Az indexrendszer bevezetését sürgeti és elmondja, hogy Magyarországból sokan vándoroltak ki azért, mert nincien meg az indexrendszer ; különösen a faiparban dolgozó munkások vándorolnak ki, mert a külföldön jobbak a kereseti lehetőségek. Bírálja a budget kiadásait és bevételeit. Azt állítja, hogy a városi lakosság jobban van megterhelve, mint a falvak. Olyan közgazdasági politikát kell folytatni, amely lehetővé teszi a fokozoltabb építkezést. A javaslatot nem fogadja el. Bartos felszólalása, Barlos János (kormánypárti): Az ellenzék a maga felfogását tartja egyedül üdvösnek a szanálásra. Vannak olyanok is az ellenzék között, akik azt állítják, hogy az ország a saját erejéből is talpraállitható. Véleménye szerint ehhez óriási erőfeszítésre volna szükség és ez óriási terheket jelentene a lakosságra. Az bizonyos, hogy vannak bajok; a kormány éppen ezeknek a bajoknak az orvoslását akarja. E bajokból a kivezető ut a külföldi kölcsön. Az ellenzék csak a bajokra mutat rá, de nem jelöli meg azt az utat, amely a bajokból kivezethetne bennünket. A javaslatoktól várja mindenekelőtt a korona stabilizálását. Örömmel Udvöíli a szabad forgalomra való áttérést. Tudja, hogy nagy áldezatokat kell hozni, de tudja azt is, hogy ezzel a nemzet jövőjét vetik meg. A javaslatot elfogadja. Straugs István a következő szónok. Nem tartozik azok közé, akik a javaslat megszavazásában katasztrófát látnak. Nem látja különös szerencsétlenségnek az ellenőrzési. A katonai ellenőrzést éem taríja veszedelmesnek s nem félti függetlenségünket a jóvátételi bizottságtól kiküld andő ellenőrző bizottságnak. A javaslatok bírálatára térve át kifogáso ja, hogy azokban szó sincs arról, hogy miként kívánja a kormány fellendíteni a gazdasági életünket. A kormánynak jelentést kellett volna előterjesztenie, hogy hogyan hajtsa végre a lé szám csökkentést. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a pénzügyminiszter köteles december végéig a részletes költségvetési előirányzást beterjeszteni. Az elkíszitett álhmi költségvetési irányzatot minden évb:n, legkésőbb ájus 15 ig köte ej a nemzetgyűlés elé tesjeszíeni. Ez elsősorban a kü föld szempontjából volna fontos, mert a szomszédos államok főleg a költségvetés hiányai miatt bizalmatlanok az országgal szemben. Másik határozati javaslata a zárszá madások beterjesztésére vonatkozik. Az ország ta praáiiitását kizárólag a kölcsöntől várja. Az elnök ezután félbeszakítja az ülést délután 3 óráig. A délutáni ülés. Három órakor nyi'otta meg a délutáni ülést Zsi'vay Tibor alelnök. ,m,Srta"ss lslván folytatja beszédét. A tisztvise lökre térve át, kijeleni, hogy ujabb tisztviselő iftszámcsökkentést tart szükségesnek. A pénzügyminiszter a javaslatok szerint ellenőrzi a minisztériumok és a hatóságok pénzr.czelését, azonban arról nem intézkednek * javaslatok, -.„gy a pénzügyminisztert ki ellenőrzi. Az 5 és féléves szanálás; idő alatt ebben a ne ízetgyülésnek kell a korm .nyt ellenőrizn. Nincsen kormánydiktatura Magyarországon, ahogyan sokan feltüntetik, hanem pínz'Jgyí diktatúra van. A külföldi köcsönön kivü a belföldi kölcsön s^itségével kell talpra állítani az orizágot. ÍHe'ves és a kormánypárton.) Helyesnek tartja, hogy a tisztviselők termíszeibeni ellátását. — amely az állami kiadásunk honibilis tételét tette ki — megszüntették. Az állami szolgálatban 40—50 évvel eltöltött nyugdijasokat azonban kivenni óhajtja az egységes elbánásból; ezek különleges elbánást érdemelnek. A közszolgálati alkalmazottak munkaidejének a megállapítása a javaslatokban teljesen antidemokratikus. A javaslatban kontemplált adók súlyos terheket jelentenek az állam polgáraira, de minden áldozatot meg kell hozni, mégis attól fél, hogy a horribilis adók alatt össze fognak roskadni. A szanálási időszak adója kétszerese a régi Magyarország adójának. 1926-ban már 96 aranykorona esik egy lélekre. Ami a bevételeket illeti, azt hiszi, hogy a kormány a külföldi szakértőkkel egyetemben ugy fogja megoldani az adóreformot, hogy az a nép jjvára fog • válni. A javaslatok megszavazását attól teszi függővé, ho^y a beszéde során benyújtott határozai javaslatokat elfogadják-e? Echardt Tibor. A javaslatokkal a nemzet önként szolgáltatta I ki magát a hóhérainak. Az önérdek az utolsó években a háttérbe szorította a hazafiasságot. A fajvédő csoport felfogását azért fejti ki, hogy a kormánypárt fejére a felelősséget ráolvassa. (Vállaljuk, k áltják tömegesen a kormánypárt tagjai Eckhard felé.) Bizalmat!anságát fejezi ki a Népszövetséggel és a jóvátételi bizottsággal szemben. Pontról-pontra foglalkozik a jegyzőkönyvekkel. Elvileg nem lehet a kölcsön ellen állástfoglalni. A kölcsön jó vagy rossz voltát a feltételek határozzák meg. Nem 250 mii ió A szocialisták Szegeden is tiltakoztak I a szanálási javaslatok ellen. aranykoronára, de sokkal nagyobb összegű kölcsönre volna szüksége az országnak, ha erre módja és elfogadható felételei volnának. A szóbanforgó tervezetet feliételei miatt nem fogadja el. A külföldi kölcsön alatt Magyarország elveszti külpolitikai jelentőségét. Határozati javaslatot nyújt be: A külföldi kölcsön helyett belső erőforrásokra támaszkodva szanálja a nemzetgyűlés az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, a magyar kormány terjesszen javaslatokat a nagykövetek tanácsa elé Magyarkatonai elhnőrzésének megszüntetési tárgyában, mivel Magyarorsiág több jóvátételt fizet, mint a többi háborúban részt vett orszigok, jóvátételi kötelezettségét ne teljesise. A szabadforgalom helyreállítása után a kormány tegye lehetetlenné a felesleges cikkek behozatalát, előre megállapított vámilletékek segítségével. A javaslatot nem fogadja el. Horváth Zoltán végigbeszóli az ülést. Horváth Zoltán azzal kezdi beszédét, hogy Magyarországon nincs parlamentarizmus. A kormánynak csak az a célja, hogy nagypéntekig megszavaztassa a javaslatokat. (Kiss Menyhértet itt egy közbeszólásáért az elnök rendreutasítja.) Határozati javaslatot nyújt be, hogy a tisztviselői létszámcsökkentésnél hiromtagu repülőbizottsigot szervezzen kúriai birákból a kormány, amely bizottság teljes hatalommal határozzon. Felhívja a kormányzót, tekints in bele a javaslatokba, mert ezek a kormányzói jogikat is érintik. A javaslatokat nem fogadja el. Ülés vége 12 óra elől*. Szeged, ápriiis 14. (Saját tudósítónktól) Ismeretes, hegy a magyarországi szociáldemokrata párt vezetősége nemrégiben tartott ülésén a parlamenti frtkciőval r gyűlt elhatározta, hogy a legélesebb harcot kezdi meg a kormány szanálási javaslatai ellen, mert egyrészt nem tartja elegendőnek a 250 millió arany koronás kilátásba helyezeit külföldi kölcíOnt, másrészt pedig, mert szerinte a k^csön folyósításáért olyan ellenszolgáltatást kívánnak, amelyek megbénítják Magyarország életét. A szociáldemokrata párt harcát a szanálási javaslatok ellen a parlamenten kivül is az egész országra kiterjeszti | és minden vidéki városban is tartanak nagygyűlést. V. «áHwp délelőtt Svéden tartott nagygyűlést a párt ^ B'uckner-keriben, agieljre leérkezett a szociáldemokrata parlament frakció részéről Esztergályos Jínos nemzetgyűlési képviselő. A Bruckner-kertnen már jó*fti 10 óra előtt uyűlekezBi keidett a hallgatóság, A gyűlés megnyitásakor mintegy 800—1000 ember gyűlt egybe. Olejnyik József nyitotta meg a tiagygyüléit, \ ismertette azi ax okot, amiért a gyüiest összehívták és üdvözölte u párt szópókát, Esztergályos Jánost. fiíu^H Esztergályos János omulUdatl safráw* jb* sűrű tetszésnyilvánítások közben mondotta el besiédéi a poiiuicsi és gazdasági helyzetről, valamint a szanálási javaslatokról. Esősorban a l Bethlen-kormány reakciós politikájáról beszélt. — A jelenlegi politikai rendszert — mondotta — azz<d Harangozták be, uogv a* uj a méfcet, uj gondolatokat, uj ideálokat no,, mindenki inegsMapúhUJa suonban ?zt anélkül, hogy a dolgok melyére né:ne, hogy az igeretekből semmit sem váltottak be. A magyar ' mnnkás?ág fa'án sohasem volt ugy kiszolgáltatva a nagytőkének, mint éppsn mos?, a B.»thlenfcorrnány uralmának napjaiban. - {A poWtti Mi sem mutaf semmi ha'adást, va?y a íe^kifcc^o feilödéat. Még mindig küzdeni kell a rejne^ten. a haladásért, a szabadságért, a demokráciáén! A Bethlen-kormánynak egyetlen olyan Intézkedése sincs, amelyben csak a jelét is látni lehetne a haladásnak, a demokráciának. Nrm jeíczivfkk il kell dol ogi, hcüiem tett tkel kell megmutatni, hogy Magyaror tágon demokrácia és konszolidáció van. Euei szemben sehol sem találjuk a szatadíágio^okst, a konszolidáció biaíüsitékaií./ Likvidálni keU már egyezer az emigrációt k, enéikül ei so"'leb íi kepzelni a kontúolidációt. A konszolidáció azt is artatxazza és ezt először, hogy ném szabad ? üldözni senkit azért, mert ellenkező meggyőző'• désben van, mint a jelenlegi kormányzat. ' — A szocialisták nagyon is szivükön hordják Magyarország boldogulásat, nem akarjuk mi ezt az országot a sarkaiból kiforgatni, mint ellenségeink mondjak, de boldogulást, életet ncn tudunk elképzelni szabadsáv, jogrend nélkül. Ezután Esziergálvos a szocialisták parlamenti harcairól beszélt, kijelentette, hogy ők ugyan a fajvédőkkel együtt küzdenek a Kormány megbuktatása érdekében, de mig a fajvédők Bethlen után fajvédő-kormányt akarnak, addig a szociáldemokratáknak csupán az a céjuk, hogy ez után a kormányzati rendszer után csak olyan rendszer jöjjön, amely a dolgozó nép érdekében működik. Esztergályos János ezuián a jelenlegi gazdasági helyzettel foglalkozott, kijelentette, hogy bár csak Ausztria sorsára jutnánk, mert ugy fokkal közelebb ásnánk a normális élethez. Részletesen ismerteti a munkás helyzetét a jelenlegi gazdasági állapotok melleit. Amig 1914ben egy kiló zstrért a munkásnal\ egy óra hosszat kellett dolgozata, addig 1924 ben tizenegy óránál is több ideig. Ezuán a szanálási jav :;ia<tal foglalkozott, a kölcsön összegét egyáltalán nem találja elegendőnek, a szociáldemokraták tisztában vannak azzal, hogy ez-ei az összeggel nem lebet jobbá tenni a magyar életet. A szanálási javaslatok megszavazása csak erősítené Bitblen István és kormánya helyzetét, ezért az ellenzék é!-s harcot indított a szanálási javaslatok eilen. Ennek a javaslatnak megszavazása azt islenti, hogy továbbra is ei a reakciöE-reudizer fogj * vezetni az államot. A szocialisták követelik a kormány eltávozását és az uj nemzetgyűlésnek a minden feliétel néíküii, általános tükos választói jog alspjá i való összehivá.lt. Olejnyik József elnök e'.ulá't további kitartásra hív a fel a munkásságot, amely hiven kitart a szocialista casmék melHt. A belga kormány hozzéj rul a jóvátételi szakértők határozataihoz. London, április 14. A Times tudósítása szerint a belga kormány hozzá fog járulni a jftvátételi szakértők határozatához. A belga kormány javasolni fogja, hogy a szövetséges államok elnökei rö/idesen üljenek össze és vitassák meg a némel adósság összegének, a fizetés eloszlásának ós azon szankcióknak a kérdéséi, amelyek alkalmazandók volnának azon esetre, ha Némeiors; ág a siakértők határozataihoz való hozzájárul, s után is igyekeznék kivenni magát a kötelezettségei alól.