Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-15 / 88. szám

1924 április 15. SZEGED Véget ér a budapesti nyomdászsz Megjelennek az összes fővárosi újságok. Azzal a nyomda személyzetfel — az Alhenaeum személyretével — szemben, amely a szerződésszegést elkövette, a munkaadók és munkások hivatalos közös fóruma, a békéltető bizottság fog megfelelően eljárni. A nyomdászmunkásság magasabb bérigénye mellett a szakszervezet vejetősége elejétől végig Htaitott, s attól a főnökegyesület sem zárkózik el. A bérfőiemelés módozatairól azonban csak a munka megindulása után indulnak meg a tárgyalások. A megállapodás következtében kedden már az összes estilapok megjelennek, kezdve a legkorábban megjelenő Magyar Hírlapon. Szerdán az összes reggeli és estilopok olvashatók lesznek. Budapest, április 14. (Tudósítónk telefonjelentése.) A napok óla tartó nyomdász-sztrájk, illetőleg nyomdászt izárás kedden békésen véget ért, A Grafikai Főnökegyesület és a nyomdászok szakszervezete hétfőn délután együttes Ü'ést taitott, amelyen a nyomdász-szervezet vezetői is felcgadiák, hogy amikor az Athenaeura szedői abbahagyták a munkát - mert a kollektív szerződésen túlmenő követelésüket azonnal nem teljesítették — szerződésszegést köveitek el. •Mindkét részről kijelentették, hogy a szerződés fönntartását és garantálását szükségesnek tartják. Megállapodás jött létre ennek következtében, hegy a nyomdai munkások kedden reggel megkezdik a munkát. Adók a szanálási javaslatban. A Kereskedők Szövetségének nagygyűlése.; Szeged, áp ills 14. (Saját tudósítónktól.) • erkölcsi összeforradást a Vasárnep dé előtt a Llovd-Társulat nagytermében nagygyűlést tartolt a Stegedi Kereskedők Szövetsége. A gyűlés programjának legfőbb tárgya a szanálási javaslctok ismertetése és a jövedelmi és vagyonadók uj íregállspitása volt. A s nagytermet zsúfolásig meg'öltötték az érdeklődök, ? majd 11 órakor Ottovay Károly nyitotta meg a nagygyűlést. Elsőnek dr. Landesberg Jerő kamarai magyar nép és a magyar nemzet minden rétege é3 osztálya között. Harmóniát kell teremtenünk az egyes közgazdasági ágak között, mert ha el is ismerem a fötdmivelés elsőbbségét már számarányénál fogva is, a földmivelés felvirágoztatása nem is képzelhető el az iparnak, a városi életnek megfelelő kifejlődése nélkül. — Sohasem volt nagyobb szükség arra, hogy ne harcban, hanem kiegyenlítésben érjük el az igazságot. És az ország vagyonos osztálya ne zárkózzék el az elől, \ hogy a terhek javarészét, oroszlánrészét neki kell viseltiikár l n'e- A nemzet teljes egységének még egy föltétele van: ismertette a szanálási javaslatokat Az országot I ffvaWvetS'"1^ Ö92Íntén * u,ógondo,at nél" Í^JI^^UTJ: A nagy elesel fogadott bes^d után dr. Ss^FSSS1^?^ ssssssrsss -sass ^efísTá1! piti i Loránt anna* ide*n e2e'et j A^övedZTután bMŐMafTkofX „...ha valaki elkezdi ezt az operációt és j SS^J^tSlü H KgJ* Sjft közben megkötik, ebbe belevirzik a beteg. Talán • ^VS^^&^^J^^A^S ! én is elpusztulok, de elpuszlul bizonyosan az, i " "Jí akit el kezdtem onerálni Ha én el kezdek tár. s ré8z,8te8en ismertelte a javaslatban foglaltak ami ei nezatem operáim, na en ei KezaeK iar- , 8,apján ?z uj adóklvetisK A kormány múr az 1 1924. évre aranykoronában kívánja kivetni a Í

jövedelmi és vagyonadókat. Az adózók ugyan papirkoronákban adják be vallomásaikat, azonban az adókivető hatóság az 1923-ban bevallott , jövedelmeket és vagyonokat átszámítja aranvj koronára. A jövedelmi adónál egy aranykorona l 3500 papirkoronának felel meg. A vagyonadónál j pedig 6000 papírkorona jelent egy aranykoronát. A javaslatnak ezek a részei igen sok sérelmet tartalmaznak, mivei a papírkorona és az aranykorona viszonya nagyobb a valóságban, mint amennyit a javaslat megállapít. Ebben ÍZ ügyben a kereskedői érdekképviseletek már mozgalmat is indítottak és remélhető, hogy BZ aranykorona arányát a valóságnak megfelelően operálni, gyalnl Londonban, Párisban, Prágában, Bukarestben és gyenge kezemmel tarlom a pajzsot az ország elé, engem elgáncsolni igen jó mulatság lesz, de akkor összetörünk és magammal rántom az önök és gyermekeik vagyonát." Korányi Frigyes ixpozéiában pedi? ezeket: „ ,,. a legkülönfélébb megrázkódtatások miatt a társadalomnak hol az egyik, hol a másik része fog szenvedni, de legalább megvan a remény, hogy kilábalunk.' A kormányra nagy feladat hárul — mondotta — most, amikor meg akarja menteni az országot a teljes csődtől és ezért most a kereskedelem sem zárkózhatik el a kormány támogatásból. Részletesen ismerteti a szanálási JSl, ÍS4Í J[l™i f^£mVg;ilVpüaní Újítás & javaslatban az is — folytatta dr. Kertész Bél/t —, hogy uj vagyonadó pótlékot előirányzatot, amelyből kitűnik az, hogy 1926-ban jövedelmi és vagyonadó után Mf ™""0 AC/(eo, • , ..„6J ,BK/Í(1UUU aranyjcorona jog bejolyni kívánnak behajtani azoktól, akiknek az 1923. * ^en a vagyonuk nagyobb volt, mint 1916 iásl adók után negyvenhetmillló, sójöyedekből» d mber 3hin% Ennek nyilvánva'óan az a tiz és félmillió, dohányjövedékből harminckét és félmillió aranykorona — és földadó címén harminchárommillió aranykorona fog befolyni. Ez n jsvastai nagy terheket ró a kereskedőbe, de mégis azokat a szavakat mondja beszéde végén, amelyeket néhány nappal ezelőtt Apponyi Aibert mondott: - Vissza kell térnünk ahhoz az alapigaziághoz, hogy közgazdasági politikát csak a gazdasági é et törvényei szerint lehet csinálni. Meg kell teremtenünk az WWWW^WWWW ff Ml december 31-én. Ennek nyilvánva'óan sz a céija, hogy a háborús nyereségeket adóztatják meg, tmelyeket már tersen kimerítettek a különböző adók és amelyek különben is csak számszerű nyereségek voltak. A bevallásokat április 20 ig okvetlen be kell adni, mivel ellenkező esetben súlyos jogi következményei lehetnek. Dr. Kertész Béla nagy figyelemmel hallgatolt előadása után Ottovay Karoly zárta be a nagygyűlést. A kormányzó közbenjárását kivánják a tisztviselők. A KANSz szegedi gyűlése. Szeged, április 14. (Saját tudósitónktól.) A szegedi köztisztviselők vasárnáp délelőtt 10 órakor tartották a városháza közgyűlési termében évi nagygyűlésüket, amely igen nagy érdeklődés melleit zajlott le. A gyűlésen a KANSz. szegcdi csopottjának elnöke, dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár elnökölt. Megnyitó beszédében arra kérte tisztviselőtársait, hogy nyugodtságukat őrizzék meg. majd f lkérte dr. Nagy Endre postaigazgatot, a KANSZ. ÍK . A nemzetgyűlés elé terjesztett szanálási javaslatok nem nyújtanak tájékozást afelől, hogy ?. közalkalmazottak (nyugdijasok) illetményeit a szanálással kapcsolatban a kormány miként kivánja rendezni. Ez a bizonytalanság a közalkalmazottakat a mult szomorú tapasztalatai után a legnagyobb nyugtalanságga l töltiel.N; >matékkal kériázért a taggyűlés, hogy közalkJinazottak illetményei a szanálási javaslatokhoz csatolt költségvetésben az egész szanálási időtartamra részletesen, számszerűleg állapíttassanak meg éspedig oly összegben, Plnnw. horv !eripwe~f.lrt * választmipv hatá- " ami'y összegben azt a Kansz központi vezetősége elnökét, nogy terjessze elö a vátasztminy nata általJa |<nrn,ány clé terjes,-' :tt memorandumban rceati javasiatat. kértflk, amely kívánságokhoz a taggülés ezúttal is Dr. Nagy Endre ezután a következő hatá- megingathatatlanul ér. a legnagyobb határozoürozati javaslatot terjesztette elő: sággal ragaszkodik. Kivánja a taggyűlés biztositéA Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 115 papirkoronávai. kát annak is, hogy a költségvetésen a közalkalmazottak hátrányára változtatás ne történhessék. Külön hangsúlyozza a taggyűlés, hogy addig, mig a létminimum biztosítva nincs, a kedvezményes ellátás megszüntetésével a családi pótlékok a feleségre is kíterjedőleg oly össsegben állapíttassanak meg, hogy a nagycsaládu közalkalmazott megélhetése veszélyeztetve ne legyen. A szanálási javaslatokban foglalt azt a rendelkezést, hogy a tizenöt évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező nyugdijasok, valamint a teljes nyugdíjra igényt tartó szolgálati idővel biró nyugdijasok (özvegyek és árvák) nyugdijai emelkedése esetén 20 százalékkal leszámittatnak, a taggyűlés igazságtalan intézkedésnek tartja, mert szerzett jogokat sért és becsületesen szolgált, de keresetés munkaképtelenné vált volt közalkalmazottak (özveg/ek és árvák) megélhetését teszi lehetetlenné, miért is ennek az igazságtalan és a jogérzéket sértő intézkedésnek a törléséhez feltétlenül ragaszkodik. Kéri a taggyűlés, hogy a Kansz. központi vezetősége hasson oda, hogy a létszámcsökkentést igazságosan és oly módon hajtsák végre, hogy a létszámból kiváltak megfelelően elhelyezkedhessenek, másrészről pedig az állam kiadásai tényleg és valóban apasztassanak. Az eseményeknek sorsunk alakulására nézve döntő fontosságát átérezve, felkéri a taggyűlés a központi vesetoséget nyomatékkal arra is, hogy a közalkalmazottak érdekeinek megvédésére a |legerélyesebben és a leghatározottabban szálljon sikra, ^végből minden megengedhető és igénybe vehető eszközt vegyen igénybe. Érdekeink hathatós védelmére a legrövidebb idő alatt Budapestre országos taggyűlést hívjon össze s ebből a taggyűlésből küldöttség járuljon a kormányzó ur őfőméltósága elé a közalkalmazottak anyagi helyzetének tarthatatlanságának föltárására s a kormányzó ur őfőméltósága legmagasabb támogatásának megnyerése céljából. A javasla'ot tapssal fogadta a nagygyűlés, de a lelkes taps csakhamar szenvedélyes közbeszólásokká változott á», amikor Cziganek R»zső tett néhány észrevéelt a kormány tisztviselőpolitikájáról. Beszédében fog a!kozo!t az országos nyomor kérdésével, p'-rhuzsmont vont a nyomorral küzködő osztályok helyzete és a dőzsölök kis csoporljd között. A gyűlés résztvevői kétkedéssel fogadták azt a kijeentésít, amikor reményérek adott kifejezést, hogy á kormány meghallgatja a tisztviselők panaszait és javítani fog helyzetükön. Utána Sztjjártó Albert, a felsőipariskola igazgatója szólalt fel Az egyenlő teherviselés elvéről beszélt. Ne csak a dolgozó kategóriák viseljék a háboruvesz és anyagi következményeit, hanem vegyék ki részüket arányosan belőle: azok is, ak.k a konjunktúrák kíhaszná'ásával hihetetlen vagyonokat harácsoltak össze. A tisztviselők elkeseredése jogosult és félő, hogy ha tovább feszitik a hurt, kiölik a magyar tisztviselők lelkéből a hazafias érzést. Éhes gyomorral nem lehet irredenta verseken lelkesedni A szónok szavait gyakran szakították meg a viharos tetszés kitörései. Reviczky Nándor az altisztek nevében, Kengyel János a polgári iskolai tanárok nevében szólalt fel. A szónokok kivétel nélkül elfogadták a ha'ározati javaslatot, igy a ha'ározat egyhangú volt. Budapest, április 14. Azon országos mozgalom, amelyet a KANSz. a szanálási javaslatokkal kapcsolatban kezdeményezett, ujabban Kunszentmárton és Győr határozataiban nyilatkozott meg. Mindkét város szervezetei a miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a nemzetgyűlés elnökéhez fordultak azon kérelemmel hogy a KANSz. memorandumában foglaltakat tá mogassák; ugyanerre kérték meg a vármegyei főispánt és a választókerületük nemzetgyűlési képviselőjét is. BJ Kávé,.tea, cacao, csokoSádé, likőr és ccagnsc külünlegességek, K&v»fff-cacao •r«4tli fél éa «ÍV kilós kartonokbsn Itjlu'fnyosabban Kotányi Jánosnál StMjad, Hé itt .ttcs