Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-16 / 64. szám

gSMÁm ára 1000 korona amttttUMt ® kiadóhivatal;) Deák Ferenc-utoa 2. (Fótatütkolával izemben.) TeleIst W-33-A .Szeged* megjelelik MtU kivételével minden egyet szám ára 1000 koi«m. ElOlixetésl Arak: Egy ííiajra helybenl5000,Bud»él vidéken 20000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 március 16, VASÁRNAP. Hirdetési árak: Félhasábu* l mm. 210, egy hasábon 309, más lé! hasábon 750 USzSvegkOzt 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemények soronként 4030 korona. Csaíádl értesítés 30G08 kor. 64-ik szám. A tisztviselők. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségének holnap nagyjelentőségű ülése lesz Szegeden, az aranyp.-ritásos fizetésért való harcnak a prológusa, — az aktualitása tehát minden eseire megvan ennek a cikknek, őszintén szólva mégis haboztunk, hogy ezt a témát horgásszuk-e ki vezércikknek az események sodrából, mert tisztában vagyunk vele, hogy a nem tisztviselő közönségnek ez a téma nem nagyon szimpatikus, tőt bizonyos rétegekben egyenesen ellenszenves. A közhangulat szerint a tisztviselők ügye csak a tisztviselőket érdekli s mi éppen azért tartjuk köte.'ességünknek szembe szállni a közhangulattal, mert ilyen, mert kártékony és végzetesen veszedelmes lehet az ország szempontjából. Kétfelől néznek ma rosszindulattal, vagy legalább is hideg közönnytl a tisztviselőkre: konstruktív és liberális oldalról. A konstruktiv társadalom tip.kus kverulánsoknak nézi a tisztviselőket, akiket soha se lehet kielégíteni, pedig az állam mindig őket tömi. Ez a véleménye, csakhogy még brutálisabban fogalmazza, a parasztnak, a kefának és az iparosok nagyrészének. Minden tiáztvíselő tudja ezt, mert minden tisztviselőnek a felesége ment már haza sirva a piacról üres kosárral, amelyben csak sértegetéseket és gorombaságokat vitt haza, mert azokat ingyen kapta. Liberális oldalról pedig azért nézik rossz szemmel a tisztviselőket, mert a kurzus főtámogatóit látják bennük, akik leghangosabb hirdeői voltak azoknak a jelszavakat ameydc §2 aljara gurítottak, bennünket 1 fi a borúval kezdődő t lejtőnek. Id az a felfogás, hogy a tisztviselők, akik ringatták a kurzus emberségről s mikor ez az emberség a legnaivabb, mindent készpénznek vevő és m ndenütt fapénzzel kifizetett osztály megmentését követeli a hatalom mai kezelőitől, akikben mindenki megcsalódott, de senki se ugy, mint a tisztviselők, akkor egyúttal országos érdeket is szolgál. Mi liberális lap létünkre is kötelességünknek tartjuk a tisztviselők mellé állni, noha mi valószínűleg nem örvendünk népszerűségnek azokban a tisztviselőkörökben, amelyek egészen máskép magyarázzák a hazafiságot, mint mi. Minket destruktiv bélyegzővel ellátottan szokás indexre tenni éppen tisztviselő körökben a liberalizmusunk miatt s éppen a liberalizmus követeli tőlünk azt, hogy a pár'jára álljunk azoknak, akik vak és esztelen harcot folytatnak a liberalizmus ellen. Ennek a mi megáikozott korunknak a jobbágyai a tisztviselők, sokkal súlyosabb keresztet hordó jobbágyok, minj azok voltak, Fkiket 1848 márciusában felszabadított a liberalizmus. A liberalizmusnak mindig kötelessége volt a jobbágyok felszabadításáért harcolni és aki igazán liberális ember, az minden szimpátiájával a ma jobbágyai, a tisztviselők mellett van. A szimpátián kivül egyebet ugy se tud nekik adni, mert a liberalizmus ma maga is tehetetlen és nincs rábizva semmi. — rvrmmi^nivímvwmvii^M Az ellenzék a fölhatalmazás! javaslat ellen. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Politikai körökben elterjedt hitek szerint az ellenzék eiösen készül a felhatalmazási javaslat ellen. Ez nem jelenii azt, hogy a kölceönjavaslatok ellen is állást foglalna, msri nem akarja vállalni az ezzel járó felelősséget. Felhasználja azonban az alkalmat arra, hogy éles harcot vívjon más kérdésekben. Az nyilvánvaló, hogy az ellenzéknek még mindig nincs meg az egységes fi ontja. Azt már most is lehet sejteni, hogy a jövőben igen érdekes politikai élet fog kifejlődni, annál is inkább, meri Bethlen grófnak sikerült megnyernie a kötcsönja vasiatok támogatására Ugrón Qábort és más ellenzéki pártonkivülit, igy Rassayt is és Vázsonyiék passzivitása is biztos. Az ellenzék, szóval, erőteljes akciót indit a kölcsöpjavaslat ellen, de végeredményben még sem azt tervezi, hogy ezt megakadályozza, csupán bizonys kérdésekben akarja elvi álláspontját leszögezni. Interpelláció az É^E és a kormány kapcsolatairól. Néhány héttel ezelőtt Szilágyi Lajos interpellációt jegyzett be a magyar kormány és az ÉME egyesületének különleges kapcsolata cimén. Arról értesültünk, hogy Szilágyi Lajos ezt az elhalasztott interpellációját még is elmondja. Szilágyi Lajos még egy érdekes interpellációt terjeszt be a következő napokban, az elharapódzott párbajmánia meggátlására vonatkozólag. A népszövetségi delegációnak átadták a két és féléves költségvetést Azzal az értelmetlenséggel, amely a tiszt visePknek telhetetlenséget hány a szemére, s . .... j. - —q_ i is megjelentek. A miniszterelnök átnyújtotta a népszövetségi bizottságnak a minisztertanácsnak az arany alapulvételével összeállított két és félamelv fölös tehernek érzi őket az ország nya- az arany alapulvetelevei összeállított két és félM&'SEwa* mert ezt megázni , 1C111, iuilui.il , ugy se lehet. Ez ellenséget látott a tisztviselőben akkor is, mikor az még ur volt s mikor neki talán volt oka rá irigyen nézni. Ma fordult a kocka, ma ő az ur és a tisztviselő a pária, de az öröklött gyűlölet megmaradt, sőt halmozódott az uj gazdagok gőgjével. Aki nem látja be azt, hogy nemcsak a kapálás és kaszálás a termelő munka, hanem az is az, amit az íróasztalnál végeznek s hogy nemcsak a kukoricacsősz a nemzeíföntartó elem, hanem a tanár is az, azzal nincs mit beszélni. Aki természetesnek tartja azt, hogy a hústól a sülttökig, a kalaptói a cipőpertliig mindennek az ára meghaladja az aranyparitást, de szidja a tisztviselőt, aki annyit akar kapni a munkájáért, amennyit a háború előtt kapott, az nem haladja meg a kukoricacsősz szellemi nivéját, akár hallja kendnek titulálják, akár méltóságos urnák s az ilyennel szemben hiábavaló mindéi argumentálás Ami a liberális közvélemény közömbösségét illeti a tisztviselők ügyével szemben, annak sincs igaza. A tisztvisel 5 éppen anyagi függetlenség híján mindig fölveszi a kenyéradó gazdája színeit, tulajdonkép zászlórúd, amelyikre minden kurzus a maga lobogóját akaszlj'. Ez nem jól van igy, de sohse volt és sohse leBz máskép. S ha bizonyos is, hogy sok tisztviselő tulment azon a határon, ameddig elmenni egzisztenciális érdeke parancsolta s épp ugy átugrotta a józan önmérséklet demarkácionális vonalát a kurzusban, mint a forradalmak alatt, ez nem lehet ok arra, hogy s:impátiáját megvonja a liberalizmus átlói az egész társadalmi - «—•-«- - í-Í— _ program alapjául szoigál. A népszövetségi dele gátusok ilyenformán teljesen tiszta képet nyernek a magyar államháztartási ól és a további tárgyalások során már konkrét adatok birtokában dönthetnek állásfoglalásukat illetőleg. Az egyes resszortminisztériumok költségvetései külön-külön ismeretef ek a népszövetségi bizottság előtt ügy érlesüitünk beavatott helyről, hogy a resszortkérdésefeben lényeges változtatásról már nem is lesz szó. A népszövetségi delegátusok szombaton folytatott tanácskozásairól ^^ tojin gróf miniszterelnök a következőket mondta : — Nemcsak a költségvetésről, általában nemcsupán az egyes kiszakított részletkérdésekről tanácskoztunk hanem a teljes szanálási programól Ezen Tanácskozásokat legközelebb hétf5n délután 5 órakor ismét gátjuk és a tárgyatások most mar annyira előre ha'adtak, hogy azthiszem, Tjövó hét közepén teljesen be is ^EzSáíf Mielen'ette a miniszterelnök, hosy az a hír hogy nemcsak a közélelmezésügyi minisztéh£n T népjóléti minisztérium és a kaiüg^in^érit^ i8 'ne^sz"nik' «•» *« ű valóságnak. A külföldi kölcsön útjából elhárultak a nehézaégek. gsfeWMS*'! irányban kötelességét teljesiíeni. Részletkérdésektől ez időben még lehetetlen nyilatkozni. A fökérdésekben — igy például a Máv. kérdésében — á landóan behatóan foglalkozik a külföldi bizottság. Érdekes például, hogy felmerült annak a gondolata, hogy eltörlik a miniszteri szalonkocsikst azért, hogy a takarékosság elve minél tökéletesebben jusson kifejezésre. Ugyancsak behatóan foglalkozik a delegáció az állami üzemekkel és az állami birtokok kérdésével, különösen behatóan érdeklődött a bizottság az egyes nagy állami birtokok deficitjére vonatkozólag és megdöbbenéssel tapasztalta az egyes üzemeknél, hogy a többmilliós aranykorona kiadásokkal szemben a bevételek teljesen elenyéEzöek. A legutóbb sz egyik áilami \ birtokkal kapcsolatban a népszövetségi bizottű ság egyik tagja egyenesen kérdést intézett Nogyatádi földmivelésügyi miniszterhez, hogy mi az oka annak, hogy ilyen nagy kiadással szemben sz állami birtok teljesen passziv. Nagyatádi megmagyarázta az illető delegátusnak, hogy ez azért van igy, mert a kérdéses birtokon a románok teljesen kipusztították az állatállományt és felszerelését teljesen tönkretették; a több millió arsnykoronás kiadás beruházási célokra volt szükséges. ZMÍTméi^Ta'láréadaíora™gépeze7ébei I j^tank" WáNMsára vonalközt. javaslat rgyon fontos a = p. . I ü hprQ«lr>tnélkíll Váló vitáp- ' dOntése után kövdkcz _ * I ^Í . ? . ? a * * * IajIO.1.1 Ml A nagybankok 80 millió aranykorona kölcsönt ajánlanak a kormánynak. A nagybankok és a nagyipari váll 'atok küldöttsége pénteken felkereste sir Strakoscht és közölte vele, hogy a nagybankok és a nagyipari vállalatok a kormánynak a későbbi időpontban kibocsátandó fontkölcsön terhére nyolcvanmi ltó aranykoronát ajánlanak fel. Értesülé^nk szerint a nagybankok és nagyiparotok exen összegei a kormány által megjelölendő ;jőfwntb8n hajlaridók az állami pfcnáárba befizetni; kikötöHék azonban, hogy ezen köicsön^l rfczt kei vál• lalni a nagybirtoknak /fc A kormány a felajialetesén viszi ebben a becsületnélkül való világ, ban. Itt többé nem politikáról van szó, hanem HftnMe* után követseznei oe. ivozuen azunuan « most Denzeien mvwHw**** milliárdjai a még a többi nemzetek parlamentinek is el | folyó kiadácok reszbeni fedezésére szükségesek.