Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-09 / 58. szám

Egyi Mán ára 800 korona SuritanKség ét Hadöbivafcltt Deák Perenc-QtM 2. (FörMHMwlávnl izemben.) Telet-w 1J-33.A,Szeged" megjelelő Mtiö kivételével minden Bgpes szám ára 100 kowaa. Előfizetési árak: Egy fctaaars b»lybenl3000,BudaMswn és vidéken 20000 kor. Hirdetési árak i Félhaaáktin l mm. 250, egy hasibon 580, mis léi basibon 750 K.Sziveg. közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóic 4080 kor. SzOvegközti kOzlemények soronként 4000 korosa. Családi értesítés 3000Í kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 március 9, VASARNAP. 58-ik szám. Úttalan utak. Mikor Ferenc császár száz esztendővel ezelőtt egy kis séfairocsizást csinált hti magyarjai közt, keservesen panaszolta a váradi püspöknek, hogy milyen rosszak mifelénk az utak. — Nem értem — csóválta a fejét a püspök hiszen az én tapasztalalom szerint az Alföldön mindenfelé egészen jól lehet járni az utak — mellett. No ez csak anekdota, nem muszáj elhinni, ámbár nem tudja az ember, hogy miért kételkedne benne. De arra aztán minden egykorú lapban megtalálni a bizonyságot, hogy vagy tizenöt évvel ezelőtt Henrik porosz herceg, Vilmos császárnak a testvére milyen jelentős szerepét vitt a magyar utügyek történelében A herceg akkor rendezte a nagy autő-turát, amelynek programjából azonban Magyarországot kihagyták, mert európai köztudomás szerint itt ázsiai ufak vannak. (Ez ugyan nem igaz, mért Ázsiában vannak olyan nagyszerű utak is, amilyenek nálunk a fegközelebbi millennium alkalmávai se lesznek.) Amint a magyar kormány értesült róla, hogy az automobilos porosz herceg szeretett hazánkat negligálni akarja, azonnal megnyugtstla a magyar íurista egyesület utján a fenséges urat, hogy nem lesz iít semmi baj se, csak kegyeskedjék tudtunkra adni, hogy legmagasabb autójával mely vonalakon óhajtja megtisztelni ezeréves göröngyeinkei. S airánt a kért felvilágosítást megkepta a magyar kormány, ugy rendbe hozatta a kijelölt utakat, hogy 3z auiókirándulás beszámolójában a poros* előkelőségek nem győztek dicsérni a nagyszerű magyar utakat. Sajnos, a szegedi határt nem érintette a magas uraságok gépkocsija és igy az országos útügyi politika áldásaiból nekünk akkor nem jutott, n magunk emberségéből pedig szűken futotta. Amikor jókarban tartoltuk is a külterületi utakat, olyan volt a helyzet, hogy a Haibőr Förgeteg Jáno?ok sáros időben bsfelé igyekezvén a kocsijukkal Csorvából a városba, így figyelmeztetés egymást atyafiságos jóindulattal az ut veszedelmeire: — Arra ne hajtson kend, mert arra csinált ut van! El lehet gondolni, hogy milyenek lehetnek a tanyai utak most, tiz esztendős elhanyagoltság ulán, Ha a harminc kilométeres Csórva megközelíthetőség szempontjából már a békeidőkben is messzebb volt, mint Budapest, most messzebb van, mint Bécs s nem kell magyarázni senkinek, hogy mit jelent ez ugy a tanyai, mint a városi érdekek szempontjából. Odáig ehá rendben volna a dolog, hogy a lányai utakat igenis rendbe kell hozni, — más kérdés az, hogy miért a városi lakosság példátlan megterhelésével. Holott egészen bizonyos az, hogy a rossz utak ugyan megdrágították a piacot, de a városi lakosság pénzén készülő jó utak nem fogják olcsóbbá tenni, mert tanyai véreink szótárából teljesen hiányzi* a méltányosság fogalma, noha a mai közgyűlésen az ő oldalukról hangoztatták azt. N«iv dolog arra hivatkozni, hogy a tanyai polgár is belefőzik az aszfaltba, noha ö azon nem sétifikálgat, tehát a városi ember i8 csináltassa meg a tanyának az utat, 8®elyjken neff( c S2ál|,,ja a barackot. Naiv űolog ilyen* mondani akkor, mikor néhány cég, mint városi adóalany, több adót fizet, mim az egész tanya mindenestől s még naivabb H& mikor az a felhányíorgatoSt aszfalt ma Kojülbelai elhanyagoltabb ái!öpoth:n vsn, mint ?-rí1?'! uUk- A tanyai utakai régen volt sze[encsénk láini, de ezért a látványosságért bőven Wrpóloinak a városi utak, atfetyek kátyúikkal » Ferenc császár idejére emlékeztetnek, azzal a különbségi, hogy akkor legalább az utak mellett lehetet; iu Elakadt kocsikéri nem kell a tanyára, ső: a Csuka utcába, vagy Avar-utcába te menni, mindennap láthatók a város kellőj köze* pén. A Rudolf-térnek a kullurpalota előtti réíze napról-napra a legskandalózusabb jelenetek színhelye, mert nem hisszük, hogy a rókabögyösi dü őulon lennének olyan gübbenök, mint amilyenek itt találhatók az állítólagos aszfalton. Ez évek óta a legforgalmasabb utvonalak egyike, a Tisza-pályaudvartól a rakodó-parton keresztül mind itt jönnek be a városba a teherszállító kocsik s itt van a gödrökben olyan akadémia, hogy arról ló-körökben a legnagyobb elkeseredéssel beszélhetnek, kocsis-körökben pedig a legégbekiáltóbb káromkodással. Egyéb körök azonban nem vesznek tudomást a dologról, mert a megátkozott hellyel szemben csak a kullurpalota két kődeákja lakik, Homeros és Aristoíeles, azok pedig nem törvényhatósági tagok, ennélfogva nem számítanak. Most már aztán az lesz a helyzet, hogy a városi polgárság pénzéből megcsinálják a tanyai utakat, ellenben a belső város utjai még évekig lesznek balkáni állapotban, mert azoknak a javítására csak részletekben, még pedig igen kis részletekben fntja a városnak. Arra persze nem igen lehet gondolni, hogy cserébe majd a tanya csináltatja meg a városi utakat, mert ebbe az üzletbe még csak bele lehetne menni a városi utadó-alanynak. Ellenben megtörténhetik az, hogy tanyai véreink egyszer mégis csak megszánnak bennünket: deputációba mennek a torony alá és elpanaszolják, hogy a körtöltésig még csak istenes az ut, hanem azon belül nem lelkes állatnak való ... Ennek asián talán lesz foganatja. A nemzetek szövetségének kiküldöttei a kormányzónál. Budapest, március 8. A nemzeíek szövetlégének s kiküldötteit a kormányzó szombaton déli 12 órakor fogadta. Mister Heinrich Strakosch a következő beszédet intézte a kormányzóhoz: — Főméllóságu Ur: Legyen szabad kifejezést sdnom örömömnek, hogy itt lehelünk és hálámat nyilvánítom azért a szivőlyes fogadáséri, amelyben bennünket ebben a hírneves történelmi városban részesítettek. Társaim és a magam nevében szeretnék néhány szót szólni arról, hogy milyen szellemben igyekszünk feladatunknak megfelelni. Magyarország tagja a nemzetek szövetségének. és mi itt pártatlan szakértőként vagyunk jelen; társaim és a magam nevében biztosíthatom kormányzó urat, hogy az együttműködés szellemétől áthatva minden tőlünk telhető buzgalommal fogunk feladatunknak megfelelni. 'Tud;uk, hogy a helyzet határozottságot és sürgős cselekvést köveíel. Kijelenthetem, hogy máris gyümölcsöző megbeszéléseket folytattunk a magyar kormánnyal. — A mi föladatunk az, hogy a magyar kormánnyal egyetérlve egy reformtervet dolgozzunk ki, arrallyel az ország pénzügyeit ujjá alakítjuk. Bízunk abban, hogy ez sikerülni fog. Nézetünk szerint lényeges, ho^y a programot a közel jövőben teljesen kidolgozzuk es hogy ezt elfogadassuk a parlamenttel, vaíamint az, hogy az ellenőrzés gépezete meginduljon. — Ami a reformtervet illeti, az ennek alapjául szolgáló elv egyszerű és hatályos. Ez az állam költségvetését egyenszeresen végrehajtassák. A terv végrehajtása nemcsak a kormány segítségét kívánja meg, hanem megkívánja a lakosság valamennyi osztályának a közreműködését. Hisszük, hogy a nemes hazafiságáról ismert magyar nép készséggel meg fogja hozni az áldozatokat. E bizalom reményében lá unk hozzá a munkához. A nemzetek szövetségének támogatásával sok akadályt sikerült leküzdeni. Ezen terv végrehajtásának sikeres megkezdése maga után fogja vonni azt a gazdasági és pénzügyi természetű rendbehozatalt is, amely egyedüli biztosíték a magyar népnek. A kormányzó a következő szavakkal válaszolt Strakosch beszédére: — Uraim 1 Az Önök meiegen üdvözölt megérkezése Budapestre az első lépése Magyarország gazdasági talpraállitásának. Odvöxíőm Önöket 1 A nemzetek szövetsége, amikor Magyarorazág gazdasági talpraállitásában köwemüködöif, a nagy idők nagy ideáljai szellemében járt el. A magyar közvélemény jól tucfja hogy a nemzelnek nagy áldozatot kell hozni,' de viszont a nemzet arról is meg van győződve, hogy nehéz átmeneti idő után sz életviszonyok jobbra fordulásával az áldozatok ellenértékét is meg fogja találni. Magyarország hálás a nemzetek szövetségének. Meg vagyok győződve, hogy Magyarország gazdasági talpraálíifása az Önök értékes közreműködésével befejezést nyer 1 Ez az eredmény ismét egy nagy lépéssel viszi közelebb Európa népeit a béke felé. A kormányzónál történt fogadtatás után a elv az, hogy az Eulvha kpll hozni a kiadások csökkentése és a jövedelmek fokozásai által, ugy hogy megszűnjék nemzetek szövetségénekkiküldöttd a Hungáriáa kölcsön szüksége, továbbá, hogy a reform rend- 1 ban a sajtó képviselőit tájékoztatták. ft népszövetségi delegáció képviselője fölvilágosítást adott a sajtónak. ménye elsősorban a magyar pénzügyi mostani állapotának. Leglényegesebb feladatunk tehát az, hogy az állami pénzintézeteket olyan alaBudapest, március 8. A népszövetségii delegátusokszombaton délben fél 1 órakor a Hungária szalonjában fosadták a magyar sajtó &UI1 A nevében Strakosch Hemik beszélt a sajtó képviselőivel. - Leeven ízabad elsősorban is kijelenteni, hnnv mínnviré örvendünk, hogy itt lehetünk ésgvé«e komolyan hozzáláthatunk a feladatunkhoz amely abból áll, hogy kidolgozzuk a r^ek sSeísége által megállapított reform^if r/Zzletei . Önök ismerik ez™ terveket nmvonSb n másrészt tudják Önök, hogy a iecvzőKönyveket már aláírták a magyar ! Jn*gyfrS és olasz kormányok és semmi S sincs hogy a többi érdekelt kormányok is aíí foK irnf A küldöttség mindjárt, mrgérkezése után megkezdte a munkáját, amelyherf a maavar kormány bennünket teljes mértékben Támogatott. A legfontosabb feladatunk, hoev meeiegyünk minden szükséges intézkedést \ segiltégével tuljuthai nogy rmgiw ctnhiib,ÍM**™ A B.,.™* ^^ ' L„ a magyar korona stabilizálására. A korona stabilizálásának a hiánya a főoka a mai bajok legnagyobb részének, amelyek az Önök országát sujíják. A stabilizálás hiánya a következpokra helyezzük, amelyek teljesen egésziégesek legyenek. Merem mondani, hogy mihelyt ezen cél eléretett, az ország közgazdasága igen gyorsan a gyógyulás útjára lép. Azon intézkedések, amelyek az árucsere ellenőrzését célozzák — bármilyen ügyesek is legyenek azok -7, mégis csak palliativ hatásúak lesinek. Ezekel el kell törölni. — Ahhoz, hogy Magyarország bitele a külfölddel helyre álljon, keli hogy a magyar nép bizalmat mutasson a saját pénzügyeinek a talpraállitása iránt, másrészt, hogy lojálisán és erélyesen végreakarj* hajlani a pénzügyi reform tervét, amelynek jeléül megtakarított pénzét a kormány rende'.keséaére bocsátja. - Magyarország igy a belső kölcsönök igittégéve tuljuthní « >«dés időszakán. A legjobb r^ü « ncgy Magyarország hitele a külföldön htf i álljon és igy hozzá járuljon a külföldi rt^íügyi segítségéhez. Igy történt ez Ausztria útépítésében is. Nyilvánvaló, hogy