Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-08 / 57. szám

Szeged, 1914 március 8 SZEGED Kommunisták verekedtek a szász országgyűlésen. Drezda, március 7. Amikor tegnap a szász országgyűlés ülésterméből el akarták távolítani a több napra kizárt Zipfel és Elrod kommunista képviselőket, a kommunisták meg akarták akadályozni. Általános verekedés keletkezelt, amelyben nemcsak a rendőrség, hanem külö. nősen a kommunista párt vett részt. A legtöbb pofont osztotta és kapta Schlagni kommunista képviselőnő. Körülbelül öt percig tartott az általános verekedés, mig végre a rendőrségnek sikerült a kommunista képviselőket a teremből eltávolítani. Az ülésteremben történtekkel egyidejűen a karzati látogatók között is kitört a harc, amely szintén hosszabb ideig tartott. Végül az összes kommunista képviselők, akik igen kemény ütéseket kaptak a rendőröktől, tüntetőleg elhagyták az üléstermet. A porosz kormány sajnálkozik Ludendorff támadásaiért a pápa ellen. Berlin, március 7. Braun porosz miniszterelnök dr. Peceli pápai nunciushoz levelet intézett, amelyben a porosz kormány sajnálkozásának ad kifejezést azokért a támadásokért, amelyeket Ludendorff tábornok a müncheni biróság előtti védőbeszédében a pápa ellen intézett. A porosz kormány sajnálkozik a tábornok kifakadásai felett, annál is inkább, mert roszország a Szentszéknek a béke ügyében és a porosz nép jólétéért a háború alatt és a háború után tanúsított fáradozásaiért. ftémet-jugoszláv egyezség a jóvátételi szállításokról. Belgrád, március 7. Magyarország után immár Németországnak is sikerűit Jugoszláviával a jóvátételi szállítások révén megegyezést létrehoznia. Kuntz német delegátussal folytatolt tárgyalások tegnap befejeződtek. Németország tovább folytatja a szállításokat, azonban Jugoszlávia lemond olyan áruk szállításáról, amelyeket az eddigi késedelem miatt másutt beszerzett. Németország az elkészített árukat másutt értékesítheti, viszont helyettük a belgrádi kormány ugyanannyi más árukat rendelhet meg. Munkások harca Badenben a kllencórás munka ellen. Berlin, március 7. A badeni Anilin- és festékgyár munkásainak a tünietése tegnap késő estig tartottak. A tüntetést a munkások azért rendezték, mert az igazgatóság a munkások nagy részét kizárta azért, mert nem akartak kilenc óra hosszat dolgozni. A rendőrség a tüntetőkkel szemben fegyverét használta; a rendőrség és a tüntetők között heves puskaharc fejlődött ki. A legnagyobb veszedelemben vonult ki a francia megszálló katonaság és rövitudatában van, mennyire alaptalanok ezek a nult ki a francia megszálló katonasá támadások és hogy minő hálával tartozik Po- I desen véget vetett az utcai harcnak. tmmmiJLiiuuiJUimmir^ Razziát rendeztek a szegedi fogorvosok között. — Eljárás indult három fogorvos és négy fogtechnikus ellen. — (A Szeged tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt { A rendőrségről egy detektivcsoportot bocsátottak egy egészen különös természetű razziát tartottak ; a főorvos rendelkezésére, aki — ugyancsak a legrendőri segédlettel, amely iránt már szokatlansá- 1 _ a c™wia„„i gánál fogva is élénk érdeklődés nyilvánult meg Szeded egész társadalmában. A városi főorvosi hivatal államrendőrségi detektivekkel végig razziázta a szegedi fogorvosokat és fogtechnikusokat, mivel bizonyos szabálytalanságok jutottak a főorvosi hivatal tudomására. A különös razziáról a Szeged munkatársa, illetékes helyről szerzett információk alapján, a következő részleteket jelentheti: KI — —.-..i.-^ —föorVosi rorvoat alkalmaznak rendelőjükben és ezek a fogtechnikusok önállóan kezelik a betegeket, fogtömést, húzást és kisebb operációkat is végeznek önállóan, annak ellenére, hogy a népjóléti miniszter egyik régebbi rendeletében megtiltja a fogtechnikusoknak a „szájban való dolgozást", holott ezt csak diplomás fogorvosok és állami vizsgával képesített fogtechnikusok végezhetik. A népjóléti miniszter rendelete világosan kimondja, hogy fogtechnikusok csak külső, laboratóriumi munkára alkalmazhatók. A főorvosi hivatalnak tudomására jutott, hogy állítólag ezek a meg nem engedett kezelések bizonyos betegségeket, infekciókat okoztak. Ezután dr. Wolf Ferenc városi főorvos, egészségügyi főtanácsos a legnagyobb csöndben bejelentette az eseteket az államrendőrség vezetőjének és detektiveket kért a rendőrségtől, hogy a meg nem engedett kezelések meggátlására razziát tartson a szegedi fogorvosok között. nagyobb csendben — megkezdte a szokatlanul hangzó orvosi razziát. A detektívek a kora délutáni órákbari jelentek meg az egyes fogorvosi és fogtechnikusi rendelőkben, hogy minden feltűnés nélkül konstatálhassák a tényeket. A razzia aránylag rövid ideig tartott és a detektívek nem kerestek föl minden rendelőt, hanem csak azokat a helyeket, amelyről a főorvosi hivatalnak alapos gyanúja volt. Hogy pedig a bemondásoknak alapjuk volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a razzia eredménnyel járt. A detektívek több olyan rendelőt találtak, ahol a diplomás fogorvosok vizsgázatlan, fiatal fogtechnikusokat alkalmaztak, illetve önállóan engedték kezelni a betegeket annak „ellenére, hogy ezt a miniszter rendelete szigorúan tiltja. Egyes helyeken azt is tapasztalták a detektívek, hogy mig a fogorvos — akinek nevén van a rendelő — nem tartózkodik Szegeden, a kezelés nem szünetel, hanem azt a technikusok tovább folytatják. Találtak azután olyan technikusokat is a detektívek, akik saját, privát lakásukon, ahol laboratóriumuk is el van helyezve, a legnagyobb csöndben rendelő órákat tartanak és mintha diplomás orvosok volnának, kezelik a betegeket mindenféle baj ellen. A razzia után elkészültek a jelentések és igy most, mint a Szeged munkatársa illetékes helyről értesül, három szegedi fogorvos és négy vizsgázatlan fogtechnikus ellen kihagasi eljárás indult. Értesülésünk szerint a meg nem engedett kezelé! sek meggátlására szigorú büntetést fognak kapni I az orvosok, illetve fogtechnikusok, Ha elfogadják az utadó-inditwáiiyt a polgármester nem hajtja vegre. red tudősUAMMi \ * . .. j _ ..a iróniák meehivót, akik JmfSZitdífÓJdtő^ A szombati rendkívüli közgyűlés nagyon izgalmasnak iaérke7ik Egészen péntekig ugy Iátszott^K fS mester nem készülődik a harcra, helyesebben TmSJSi acfflt0K f vagy pedig ffi "J mert előre látjaTa hiábavaló £rc'wSÜS Pénteken azonban megváltozott a helyzet Ki derült, hogy a polgármestert még K ' £ molyan foglalkoztatja a száztizszáaSvíí • £ megvédelmezésének kérdése és f^i o Üadő félig nyíltan mindent elkövet tltokbla"'. közgyűlésen megnyX*a' cstfg 3 8Z°mbatl Minden feltűnés és zal n#iSf ! . , sra™ wsifíías össze, nrre az értekezletre túlnyomórészt azok a városatvák kaptak meghívót, akiknek a neve nem szerepelt a rendkivüli közgyűlés összehívásátkérőbeadvány alatt. A bizalmas jellegűjelent m^ de /meghívottakon kivül megjelenteAmikfa 3SS£ ÜdVÖZÖ,<C a megie,enfcwff!megff a hívatlanokat, az őszinte meglepetésgangjánszólt.^ ^ ^ - Noh°" SaJ újságok a kedélyeket előre **csinálJak "SSÍSetesen ismertette a bizalmas érA Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 108 papirkoronával. tekezlet tárgyát. Elmondotta, hogy a kereskedelmi miniszter száztíz százalékra emelte fel az útadót, mert ugy találta, hogy csak igy folyik be az a jövedelem, amely a megrongált törvényhatósági utak kijavításához szükséges. A száztizszázalékos útadót a törvényhatósági bízottság tagjainak egy része tulmagasnak találta, ezért kieszközölték a főispánnál a rendkivüli közgyűlés összehívását. A rendkívüli közgyűlés szombaton ül össze. Mivel azonban a város közönsége eddig csak egyoldalú tájékozódást szerzett a kérdésről, szükségesnek tartotta, hogy az érem másik oldalát is megmutassa és még a közgyűlés előtt bebizonyítsa álláspontjának helyességét. Ezután felolvasta azt a három pontból álló indítványt, amelyet a Szeged tegnapi számában szószerint közöltünk. — Ebben az indítványban — mondotta az indítvány felolvasása után a polgármester — mindent elmondanak az aláirók. ami a polgárság szempontjából jó —, mert az adóteher csökkentését célozza, de amit kívánnak, az tör- ' vénytelen. Pedig az aláirók között ügyvéd is szerepel. Kijelentem, hogy nem bánom, ha fegyelminek teszem is ki magamat, de abban az esetben, ha a közgyűlés elfogadja az indítvány első két pontját, én a határozatot nem hajtom végre, mert nem akarom a minisztériumban kinevettetni magamat. A fennálló törvények nem azt mondják ki, hogy mennyi lehet a maximális útadó, hanem azt mondják ki, hogy annyi legyen az útadó, amennyi szükséges az utak fenntartásához. A száztizszázalékos útadó nem célszerűtlen —, legfeljebb, nagysága miatt, kellemetlen, mert a város területén levő utak , rendbehozása a mérnöki hivatal becslése szerint ma hét és félmilliárd koronába kerülne. A száztiiszázalékos útadóból pedig legfeljebb ennek az összegnek egy negyedrésze folyik majd be. Elismeri, hogy az útadó túlnyomó részben a városi polgárságot tirheli, de azért nincs alapja annak a felfogásnak, hogy az utak fenntartási költségeit a tanyai lakosság viselje, mert az utakat az használja. A tanyai lakosság a városi utcák aszfaltozásához is belesegített adójával azután meg a város utakon kivtfl ugy sem igen ad más rekompenzációt a tanyainak. — Igaz ugyan — tette hozzá a polgármester —, hogy a világítással és a vízzel a városiak sem igen bővelkedhetnek, de ha Szeged körül nem lenne tanyavilág, akkor a piac legalább husz százalékkal drágább lenne. Felkérte ezután a jelenlevőket, hogy szóljanak a kérdéshez. Csonka Gergely volt az első felszólaló és elpanaszolta, hogy a mult évi kereseti adóját tizenegymillió korona kimutatott forgalom alapján egymillió koronában állapította meg a városi adóhivatal. A tizenegymillió koronás forgalmat a száztizszázalékos útadó most ujabb egymillió koronával terhelné meg. —• Hát hogy lehetne segíteni? — kérdezte a polgármester. — Legalább ötven százalékkal redukálni kell az útadót. — De az adózók háromnegyedrésze már befizette — szólt a polgármester érve. — Vissza lehet a differenciát mindig fizetni. Dr. Tóth Imre szólalt fel ezután. A polgármester álláspontját mindenben helyesli, mert a tanyai utak rendbehozása tovább már nem halasztható. Hivatkozik Alsóváros egyszerű népére, amely belátta az adózás szükségességét. Az indítvány aláirói ellenben, akik az úgynevezett intelligens osztály tagjai, nem kaphatók ilyen belátásra. — Éppen eiért nagyon fontosnak tartom, hogy a polgármester álláspontjának megvédelmezése érdekében a szombati közgyűlésen teljes számban megjelenjünk — fejezte be Tóth Imre beszédét. TŐrös Sándor nyugalmazott pénzügyigazgató csatlakozik Tóth Imre fejtegetéseihez. Magyar József megkérdi a polgármestertől, hogy volna-e SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI BANK R.-T., JCÁRASZ-UTCA földhitelbank és magyar-amerikai bank Budapest alapítása