Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-07 / 56. szám

SZEGED Szeged, 1924 március 13. a forradalmak lezajlása után elérkezettnek láttuk az időt egy olyan politika inaugurálására, amely a jövőben a forradalmi jelenségeket lehetetlenné teszi. Ennek az országnak megnyugvásra, rendre, a tekintélyek helyreállítására van szük­sége. Olyan politikát kell követnünk, amely egyfelől az alulról jövő terrort és erőszakot lehetetlenné teszi, de a másik oldalről a felső tizezrek osztályuralmát sem akarja helyreállítani, vagy megerősíteni. Komoly, demokratikus poli­tikát kell csinálni, amely osztálykülönbség nél­kül részesíti az ország minden osztályát, min­den felekezetét, minden arra való tagját abban, hogy a közéletben résztvehessen a maga érde­mei szerint. Az intelligencia kiváló tagjainak kell vezetni ezt a nemzetet és lehetöve kell tenni, hogy a tisztességes, becsületes emberek ne cssk kötelességüknek tartsák, de vágyakoz­zanak is arra, hogy a közéletben részt vehes­senek. — Egyetértünk mi abban is, hogy a de­mokratikus fejlődés mellett tegyük félre a párt­érdekeket. Háttérbe kell szorítani a pártprogram olyan pontjait, amelyek talán momentán a nem­zet érdekeivel ellentétben állanak, amelyek meg­valósítására akkor kerülhet a sor, amikor a nem et meg lesz mentve. Első feladatunk az, hogy félretéve a párt érdekeit, ezt a nemietet megmentsük mai helyzetéből. Ezt megtehetjük együttes akarattal, akár a kormányt támogatjuk, akár az ellenzéken ülünk. — Oyakran szememre vetik, hogy hinta­politikát követek, hogy jobbra is tekintek, balra is tekintek s amikor balra nézek, akkor a jobb­oldalt igyekeznek ellenem fellázítani, amikor jobbra nézek, azt mondják, hogy a Bethlen­kormány a baloldallal akar szembeszállni és a reakciós vizeken evez. Semmiféle ilyen vacillálás n én politikámban nem volt. Az én politikám azon alapult, hogy minden becsületes embert, aki azokat az alapelveket követi, amelyeket ki­fejtettem, részeltessem a magam részéről nem­esük a hatalomban, de a politikai életben való részvétel minden formájában. — Az egyetértésre ürítem poharamat és ürítem azokra, akik velem együtt éreznek, mindazokra, akik akár a kormány oldalán, akár az ellenzék oldalán ezt a politikát követik tettel és cseleke­dettel. A miniszterelnököt beszéde végén hosz­szasan és lelkesen megéljenezték. Ezután Huszár Károly szólalt fel. Utána Szabó István földmivelésügyi miniszter mondott be­szédet. Természetes, hogy mindenki védi a maga érdekeit. De mikor országos pártról és nemzetgyűlési képviselőről van szó, ezeknek nem saját ügyüket, hanem az ország ügyeit kell elsősorban intézniük. — A kisgazdapárt meg­mutatta, hogy nem engedi még a népszerűség árán sem eltántorittatni magát a kormánytól. Ezután Farkas Tibor, majd Forgács Miklós beszélt. A vacsora a késő éjjeli órákban a leg­jobb hangulatban ért véget. Magcáfolják Bud János pénzügyminiszterségét. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Bud János pénzügyminiszteri kinevezése már a szombati hivatalos lapban megjelenik és ez. esetben megtörténhet, hogy a valorizációs tör­vényjavaslatot a nemzetgyűlés szombati ülésén már nem Walkó Lajos, hanem Bud János fogja képviselni. A budapesti délutáni lapok igy egyöntetűen Bud János pénzügyminiszterségéről számoltak be és ezt Már mint befejezett tényt közölték. Az éjszakai órákban hivatalos jelentést adtak ki, amely szerint ez a híresztelés egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Kállay még mindig védi pénzügyi politikáját. A nagykanizsai választókerület 30 tagu kül­döttsége kereste fel ma Kállay Tibort, a kerü­let képviselőjét, hogy biztosítsa változatlan sze­retetéről, ragaszkodásáról és bizalmáról. Dél­után 2 órakor az Országos Kaszinó félemeleti külön termében bankett volt, amelyen Nagy­kanizsa polgármestere köszöntötte fel Kállay Tibort, aki hosszabb beszédben válaszolt az üdvözlésre. — Nézetem szerint azoknak volt és van igazuk, akik az egyszeri nagy vagyonadó ellen voltak, mondotta. — Hegedűs Lóránt az ő nemes lelkesedésé­ben azt hitte, hogy sikerülni fog egy hősi el­határozással helyreállítani a normális állapoto- ! kat. Azt hitte, hegy a maga hitét és akaratát mindenkibe át tudja önteni. Nem. Ennek a vállalkozásnak a sikertelensége után nem lett volna helyes és megengedett újra rohammal akarni biztosítani a békebeli pozíciót. — Ugy látom, az előfeltételek a végleges rende­zéshez már adva vannak. Azt hiszem, hogy minden alap megvan arra, hogy biztos kézzel is szilárd akarattal tényleg tető alá hozzuk a szanálás müvét. A valorizációs javatlat, Pesthy Pál alelnök a valorizációs törvény­javaslat vitájára kijelentette, hogy az még jó néhány nap mutva elhúzódhat. Véleményem sze­rint — mondotta Pesthy Pál — a valorizációs törvényjavaslat után körülbelül a földreform­novella kerül a nemzetgyűlés napirendjére. Arról, hogy a földreformnovella után mit tárgyal a Ház, még egyelőre nincsen döntés. Vass miniszter válasza Györkinek. Mikor emelkedik tőrvényerőre a földblrtokreform ? A nemzetgyűlés nem régen fejezte be a föld­reformnovella tárgyalását, a novella azonban még nem emelkedett törvényerőre. A nemzet­gyűlés egyeztető bizottsága hosszas munka után fejezte be az összeegyeztetést és csak most ter­jesztik fel a kormányzóhoz. Munkatársunk azzal a kérdéssel fordult Nagy­atádi földmivelésügyi miniszterhez, hogy mi­korra várható a novella törvényerőre emelke­dése? Nagyatádi válaszában kijelentette, hogy a nemzetgyűlés most terjeszti jel a novellát a kormányzóhoz. Valószínűleg meg kell szakítani a valorizációs törvényjavaslat tárgyslását és a nemzetgyűlésnek egy tárgyalási napol kell ki­tűzni, hogy ezt letárgyaja. Eiután a földreform­novella törvényerőre emelkedésének aligha lesz , eksdálya. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés csütörtöki ülését 11 óra u'án nyito'.h meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztő lek és bejelentések után Vass Józref népjóléti miniszter szólalt fel. Más elfoglaltsága miatt a tegnapi űlísen nem Jelen­hetett meg, ahol tudvalevőleg Qyörki Imre interpellációjában Zákány Oyula amerikai útját vele hozta összefüggésbe. Reflektálni kiván ezekre a vádakra. Zákány Oyula volt nemzet­gyűlési képviselő az ellenzék padsoraiban ült, tehát a kormány tagjai nem tartottak fent vele összeköttetést, amikor azonban kerületét elvesz­tette, ugy látszik, nyomorusigos helyzetbe került. Akkor felkereste öt és eleinte politikai izü pro­pozíciókat tett, később is iöbb ízben felkereste és tudomására adta, hogy nem tud elhelyezkedni és elmondta, hogy régi politikai baráiai nem hajlandók rajta segíteni. Azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy próbáljam meg öt kisegíteni Amerikába, ahol egy lapnál már állást talált, sőt egy lelkészi állást is ajánlottak neki. Meg­esett a szivem ezen az emberen, figyelmeztettem öt arra, hogy a. dolognak vannak más nehéz­ségei i«, nemcsak az anyagiak. Tudomására hoztam, hogy egy pör van ellene folyamatban rágalmazás vétsége ntati. Zákány erre kijelel­tette, hogy hajlandó a felperesnek minden elég­tételt megadni, ha visszavonják a vádat. Akkor még eszembe sem jutott, hogy Zákány Oyula ügye az Eskütt-üggyel junktimban volna. A minisztertanácson előterjesztettem a kérést, ott tudomásomra hozták, hogy az Eskütt-ügy és Zákány ügye között junktim áll fenn. Zákány kijelentette, hogy itt tárgyi tévedésről van szó. Az ő ügye az Eskütt-üggyel semmiféle össze­függésben nincs. Azt kívánta, hogy tárgyalják le a folyamatban levő ügyet. Zákány közölte velem azután, hogy egy jegyet is küldtek neki Amerikából, bár anyagi segítségre mégis szük­sége van, nehogy lerongyoltan érkezzék ki Amerikába. £n erre a rendelkezésemre álló jótékonysági alapokból két ízben 50-50 000 koronát adtam át Zákánynak 1922 december 19-én. Tudtam, hogy ez nem elegendő, amikor egy ízben gróf Bethlen István miniszterelnök úrral találkoztam, elmondtam neki, hogy egy nagy nyomorúságba karült emberen kellene segíteni. Erre gróf Bithlen István 100.000 koronát tett az asztalra, természetesen nem tudta, hogy ki részére kell a pénz. A pénzt átvettem, tehát összesen 200000 koronáról van szó. Enne'* segítségével ment ki Zákány O/uIa Amerikába s ott egy tiszteletreméltó po.iciót szerzett magának és köszönőlevelet is küldilt. Et a levél Huszir K4roly birtokában van. Azért ad am át neki, mert Ztkány azt irta a levélben, hogy Jászi Oizkár, Hock Jinos és Károlyi Mihály agitációjával szemben fel akarja venni a küzdelmet és Magyarországot ismertető filme­ket kér. Ezekbe az ügyekbe én nem folyhattam bele és igy átadtam a levelet Huszár Károlynak. {Propper Sándor: A panamákról beszéljen.) Amit én itt mondok, ellenőrizheti ZáMny Aneri­kából, de ellenőrizhetik O/őrki kijelentéseit is. (Nagy zaj a szociáldemokratáknál.) A szociál­demokrata pártnak a ion biinöi miatt, amelyek lelkiismerelét nyomják, sieréiyebbei kellene beszélni. (Ezen szavaira ismét nagy zaj támadt a szociáldemokratáknál.) Rtlhenstein: Az egyik olyan, mint a másik, ninegenfk előjogok. Farkas István: Itt nincsenek pammisták. Propper Síndor: Tessék a panamákit ugy ránk olvasni, mini ml önökre. Elnök Proppert rendreutasítja. Vass József népjóléti miniszter: Hogy a Zá­kány-ügynek mennyiben van köze az Eskűtt­ügyhöz, azt a vizsgálat fogja kideríteni. De ki kell jelentenem, hogy sem nekem, sem a kor­mány bármely tagjának semmi köze sincs ehhez az ügyhöz. Nem lehet a kormány egyik tagját sem azzal gyanúsítani, hogy Zákányt kiszök­tette Amerikába. Az irgalmasságot cselekedtem egy olyan emberrel szemben, akit po'itikai ba­rátai nem voltak hajlandók támogatni. Nekem, mint miniszternek, de mint papnak is kötelesé­gem volt a nyomorgó és piszokban lévő em­beren segiteni. Ezt máskor is megtettem és ezután is meg fogom tenni. Ha ebből politikai tőkét akarnak kovácsolni, akkor kamatoztassák csak bátran, én semmiféle fenyegetéstől meg nem ijedek. (Elénk taps és helyeslés a kor­mánypárton.) A kölc8önjavaslat. Ezután áttérnek a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedések tör­vényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Erdélyi Aladár szólal fel. Polemizál Szakács Andor beszédével. Kijelenti, hogy a kormánypárt nem adókivetésről tárgyalt, hanem csak kényszerkölcsönt akar felvenni és ennél nagy súlyt helyez arra, hogy a létminimumot ne vegyék igénybe. Elnök ezután öt ppc szünetet rendel el. Szünet után Erdélyi Aladár folytatja a beszé­dét. Kijelenti, hogy a törvényjavaslatnak arra kell törekedni, hogy a kényszerkölcsön terhit azokra kell hárítani, akik elbírják. A javaslatot elfogadja. Neubauer Ferenc személyes megtámadtatás elmén szólal fel és válaszol Qyörki Imre teg­napi vádjaira, hogy Eskütt védelmét elvállalta, de nem Esküttet, hsnem a minisztert védel­mezte. Kijelenti, hogy Eskütt öt csakugyan fel­kérte a védelem ellátására, amelyet ö nem is utasítóit vissza, de mielőtt bármilyen érdem­leges lépést tett ez irányban, Eskütt a meg­bízatást visszavonta. A nemzetgyűlés megíté­lésére bízza, hogy Qyörki jogosan használta-e I sértő kifejezést. Meskó Zoltán szólal fel ezután a valorizációs törvényjavaslathoz, válaszol Erdélyi kijelenté­seire. Annak a gyanújának ad kifejezést, hogy Kállay továbbra is folytatja a pénzügyi politi­káját és a kisgazdák kedvéért buktatták meg. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Czettler Jenő szólal fel és kéri beszédének az elhalasztását. A Ház hozzájárul. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést pinteken 10 órakor tartják, napirendjén a valorizációs törvény javadat folytatólagos tárgyalásával. Varga Mihály „S. Szeged Teltfon 469. T27 Hradl-ulea Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák {JJgJjJ; szőlőkötöző fonalak és háló

Next

/
Thumbnails
Contents