Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-07 / 56. szám

Szeged. 1914 március 7. SZBQBD Föloszlatták a (A Szeged budapesti tudósítójától.) Megemlékestünk már arról, hogy a fővárosi bank isztviselők bérmozgalmat indítottak. A mai nagygyűlésük viharoi közbeszólások kőzött végződött és a kiküldött rendőrtisztviselő a gyűlést feloszlatta, mielőtt a benyújtott határozati javaslat elfogadására rá került volna a sor. A nagygyűlést, amelyen mintegy 5000 banktisztviselő jelent meg, Erdőssy Kálmán, a PTOE elnöke nyilo'ta meg és heves beszédben támadta a bankokat. öl & óia _ mondotta — megkeidődött a munkáltatók diktatúrája. Erre a kijelentésére óriási vihu tört ki és szidták a bankokat és a TfiBÉ-t. Erre a rendőrkapitány rendreutasította a zajongókat. Erdössy a továbbiakban beszélt a bécsi tisztviselőknek és a magyar tisztviselőknek kölcsönös helyzetéről. Ekkor ugyancsak élénk kifakadás támadt a közönség soraiban. Majd egy levelet akart Tóth főtitkár j gyűlését. felolvasni, azt azonban a rendőrkapitány nem engedélyezte. Pikler Emil nemzetgyűlési képviselő is felszólalt, aki a bankoknál fő'eg azt kifogásol'a, hogy azok a háború kezdeményezésében is részt vettek és most is ők azok, akik keresnek. A rendőrkapitány itt félbeszakitotta beszédében és kijelentette, hogy ez lehet az ő magánvéleménye, de nem tartozik a gyűléshez. Ete ismét nagy vihar támadt. A nsgy zajban csak pfuj kiáltásokat és a hosszantartó, erős fütyüléseket lehetett hallani. A rendőrkapitány azon Jeltevésben, hogy ez az intézkedése elleni tüntetés akar lenni, a gyűlést feloszlatta. A résztvevők nagy része csendben távozott, egyrésze azonban tovább pfujozott és fütyült. Ettor a rendőrkapitány rendőrökkel kiüríttette a termet. Különösebb incidens nem történt, csupán egy fiatal banktisztviselőt igazoltattad. A gyűlésről „Nincsen pénzem, de majd lesz" nótával távozlak a banktisztviselők. A bombamerénylők btinpöre a katonai törvényszéken. Nesz Károly a budapesti hadbíróság előtt. (4 Szeged budapesti tudósítójától.) A bombamerénylők egyik ismert nevű szereplője, Nesz Károly jelenleg katonai szolgálatot teljesít s ezért bűnügyében a katonai törvényszék illetékes ítélkezni. Nesz Károlyt csüíörlön vonta felelősségre a budapesti honvédügyészségen Ugrik Károly százados-htdbiró itélőtanácsi. A katonai ügyészség büntettek elősegítésével vádolja Nesz Károlyt. A tárgyalásra a hadbíróság megidézte tanúként való kihallgatásra Márffy Józsefet, Chrlasztit, Horvát Havas Józsefet, Varga Ferencet és Kiss Ferencet. Negyed 10 kor nyitották meg a tárgyalást. A biróság egyik tagja Nesz Károly személyi edafainak bemondása után felolvasta a vádiratot, amire N^sz Károly csak azt jegyzi meg, hogy megértette, de nem érzi magát bűnösnek. — A Kohári-ulcai merényletről — úgymond — nem volt tudomásom, de a rendőrségen hal lottam társaim jajveszékelését és a többi szobában láttam, mi történik velük, elhatároztam, hogy amit a detektívek mondanak, azt fogom vallani. A bomba készítésekor nem voltam jelen, a rendőrségen azt vallottam, amit a detektívek kérdeztek, mert láttam, mikor Vargát pofozták. Chriastetll Zoltán százados-hadbíró rövid kérdése után a védő kérdéseire kijelenti NJSZ Károly, hogy amikor Márffy közölte vele a bomba elhelyezését, nem volt ott harmadik személy. A tanúkihallgatásra térnek át ezután. Kiss Ferenc tanút figyelmeztetik, hogy csak arról beszéljen, amit a Nesz dolgáról tud. Elmondja, hogy a Kohári-utcsi bombamerénylet idején még Jugoszláviában volt, tehát közvetlen tudomása a dologról nincs. Márffy kihallgatására került a sor. Öt is figyelmeztetik, hogy csak ügyéről beszéljen. Nesz Károly a merényletről nem tudott és nem is tudhatott. Vallomását nem ismerem és igy nem adhatok rá választ, mondotta a másik. Hetényi főkapitány aztal kezdte, hogy mi csináltuk a bombamerényleteket és hogy fel van hatalmazva, ugy a be'ügy, mint az igazságügy részéről, hogyha kell, bottal vegye kt belőlük a vallomást. Augusztus 18 tói 27 jg nem is voltam Budapesten és hogy barátaim mit csináltak a lakásomon, tz\ nem tudom. A rend5rsé gen tanúvallomásokat csináltak ellenem hogy én követtem el az Erzsébetvárosi bombamerényletet. Chrlastelli hadbíró: Megbízta öi egy fakeret elvijével Neszt és mondta neki, hogy ebben egy bomba van? — Ha Nesz azt mondj i, hogy tőlem kapott egy bombát, akkor én azt válaszolom, hogy én meg a bombát Bethlen István gróf miniszterelnök fiától kaptam. Tagadja, hogy Nesznek egy fakeretet adott volna át. Befejezik Márffy vallatását. Nesz Károly Márjfynak szemébe mondja, hogy tőle kapott egy becsomagolt fadarabot, hogy mint bombát helyezze el a szociáldemokraták helyisége előtt. — Mindezt a kedvezményes tisztikoszt befolyása alatt mondja, jelenti ki Mátffy. Következik Varga Ferenc állásnélküli 23 éves fiatalember kihallgatása, aki kijelenti, hogy nem tud semmit a bombamerényletről és az újságokból értesült mindenről. Márffyt ismeri, feljárt hozzá, de az ügyről nem tud semmit. Kijelentette, hogy a rendőrségen mindent rákényjzeritettek. Ezután Nesz Károlyt szembesitik Vargával. A szembesítés u'án elmondja, hogy ő a rendőrségen csakugyan a szemíbe vallott Vargának, őt azonban erre kényszerttelték. Semmiről sem akar tudni, Varga Ferenc kihallgatása ezzel véget ért. Az elnök 10 perc szünetel rendelt el. Szünet után Horváth Havas kihallgatására került a sor, Horváth Havas fogházőr kíséretében jö<t bs a tárgyalóteremben, mert letartóztatásban van. Mindent tagad. A rendőrség előtt tett vallomásról kijelenti, hogy arra öl kényszeritették. Hjrváth Havas megjegyzi, hogy az Elevátor-kávéházban is hajítottak btizbombát. Azután Chriaszti István kihallgatása következik. A nyaka be van kötve. Kijelenti, hogy vele, Nesszel kapcsolatban nem tud semmit. Ismerte Neszt, többször találkozott vele, azonban a merényletről nen tud semmit, kijelenti hogy a rendőrség a vallomására kényszentet te. Azután Karikó Sándor és Szabó II. K4rolyt haAStárgyaíás további fo'yamán jegyzőkönyvi iratokat olvasnak fel. r Indítvány az útadó ügyében (A Szeged tudósítójától.) Megirta a Szeged hogy dr. Aigner Károly főispán több min{ hatvan bizottsági tag irásban benyújtott kérelmére a törvényhatósági bizottság rendkivüli közgyűlését szombat délután négy óav össze. A rendkivüli közgyűlés egyetlen tárra a izízíz8zmféi08 "^/gyének tisztázása lesz! A közgyűlés összehívását kérő besdvánv aláírói csütörtökön a következő inditványt nTuroS be a polgármesteri hivatalban- n>uJ°"aK Tekintettel arra hogy Szeged város utfentartás; előirányzatának kiadási tételeit a kereskedelemügyi miSr p/ 1923 évre 40.964,215 koronában, az uwi íJHÍ? 38 704,824 koronában, bevételi tétefeit DedPia g42 254,561. koronában, illetőleg 45.021,000 koronában ^'apitotta meg, nyilvánvaló tévedésnek pótadó a várcfs ^öráltal elfogadottá és 35 százalékvényhatósága általi e fc százalékra emelte_ tett óvárosi Adóhivatalnak a polgármesteri hivatálhoz intézett jelentése szerint ugyanis a következő adóösszegek veendők az útadó kivetés alapjául: Házbéradó . . . 13.103,684 kor. Adópótlék . . . 278,440 „ Társulati adó . . . 44.746,461 „ Adópótlék . . . 2.614,296 „ Igazg. és egy jutalék után 1.325,421 „ Altalános kereseti adó 1,039.230,881 „ 1,101.389,183 kor. Ezek az adóösszegek az 1923. évre vonatkoznak, mig az 1924. évi adóelőírások mindenesetre sokkalta tekintélyesebb összeget fognak eredményezni. Az útadó ilyen alapon való kivetése tehát a szükségletet sokszorosan meghaladó összegeket eredményezne és az összes többi városi szolgáltatásoknál nagyobb terhet róna a város lakosságára. A másik sérelem az utfentartás céljaira biztosítandó bevételek igazságtalan megosztásának módjában jelentkezik, amennyiben a miniszteri rendelet úgyszólván az egész utfentartás költségét a városi "lakosságra *ruházza és csaknem teljesen mentesei alóla a földbirtokosokat, akik az utakat elsősorban és legföként használják. Mig ugyanis a birtokos osztály a kataszteri tiszta jövedelem kétszeres összege után adózik, vagyis jóformán egy kocsiderék buza árával egész hozzájárulását megválthatja, a többi osztályok tényleges adójukat meghaladó százalékban tartoznának hozzájárulni az utak fentartásához. Nem vették figyelembe azonkívül azt a törvényt sem, amely a közmunkakötelezettséget állapítja meg, illetőleg ennek váltságát is az utak fentartására fordíttatja. Mindezekre való figyelemmel indítványozzuk, hogy: 1. irjon fel a törvényhatósági bizottság a kereskedelemügyi miniszterhez és hivatkozással az utadószázaléknak indokolatlanul magas mérvben való megállapítására, az 1923. évi atadókulcsnak a törvényhatósági bizottság eredeti határozatához képest 40 százalékban, az 1924. évi kulcsnak pedig 35 százalékban való változatlan érvénybenhagyását kérelmezze, addig is pedig, mig a miniszteri döntés leérkezik, utasítsa a polgármestert, mint útügyi hatóságot, hogy a 119 százalékos útadó szedését, mint a helyi viszonyok miatt célszerűtlent, szüntesse be; 2. a többi törvényhatóságokhoz hasonlóan Szeged város törvényhatósága is vegye igénybe a részére törvényesen megállapított közmunkát és ennek váltságösszegét hónapról-hónapra állapítsa meg. Utasítsa a törvényhatósági bizottság a polgármestert, mint útügyi hatóságot, hogy a folyó havi rendes közgyűlés elé terjesszen javaslatot a közmunka igénybevételére és a közmunkaváltság összegének megállapítására, hogy e határozat még ebben a szezonban végrehajtható legyen; 3. a jövőre való tekintettel utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a törvényben megállapított kötelezettségéhez képest a közúti és közmunka szabályrendeletet soronkivül készítse el és a legközelebb tartandó rendes közgyűlés elé terjessze be tárgyalás céljából. Kérdést intéztünk a polgármesterhez, hogy a tanács a főispán átirata értelmében mikor késziti elő a szombati rendkivüli közgyűlést. A polgármester kijelentette, hogy az útadó ügye nem a tanács, hanem az útügyi hatóság, a polgármester hatáskörébe tartozik és igy nem valószínű, hogy előkészítő tanácsülést tart-e a tanács. — Nekem, mint útügyi hatóságnak — mondotta a polgármester —, egyedül kell megvívnom majd a harcot, amelynek kimenetele nem lehet kétséges, hiszen a bizottság minden tagját érzékenyen érinti a száztizszázalekos útadó. DMMMMMMMAMÍMMMWMMMMIM A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 106 papirkoronával. Lord Róbert Cecil a magyár kölcsönről. London, március 6. Brigh'ónban az evangélikus szabad egyházi nemzeti tanácsának az ülésén felszólalva lo-d Róbert Cecil kijelentette, hogy egy fél órával ezelőtt, mie'őtt az ülésre jött volna, irta alá ÍZ angol kormány nevében a magyar kö'csönügyre vonatkozó első jegyzökönyve'. Amig Ausztria ese'ében nemzetközi garanciákra volt szüksé/, addig a magyar kölcsönt garanciák nélkül "is fel lehetett venni. Kijelentette még lo d Róbert Cecil abbeli reményé*, hogy ez a kölcsön az ország teljes felépülését jelenti. SZEGEDI NIAGYAR-AMERIKAI BANK R.-T., „KÁRÁSZ-UTCA FÖLDHITELBANK ÉS MAGYAR-AMERIKAI BANK BUDAPEST ALAPÍTÁSA