Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-06 / 55. szám

Esiw mmám ára 800 korona. j ét UadóMvaDoák Ferenc-utca 2. (Fft. NÉlUkolával szemben.) TeleHA I3-33.A.Szeged* megjeleW» MHÖ kivitelével minden 3*). Egyes szám ára 800 kofdM. Elöflietéai árak: Egy Jtmpra helyben15000, BudaVasién és vidéken 20000 kor. V. évfolyam. Hirdetési árak: FélhasAboa 1 mm. 250, egy hasáboa 500, másfél hasábon 750 K.SzívegkOzt 25 százalékkal drágákb. Apróhirdetés 10 szóig 40W kor. SzOvegkOzU kOzleartnyek soronként 4000 koroaa. Családi értesítés 3QC00 kor. Szeged, 1924 március 6, CSÜTÖRTÖK. 55-ik szám. A szanálás. Kállay Tibor nem pénzügyminiszter, — (ehál végzi a legfontosabb munkát, amelyet pénzügyminiszter egyáltalán végezhet: készíti az országos költségvetést. Még pedig nem is afféle közönséges költségvetést, amilyennek elkészitésére minden pénzügyminiszternek adódik alkalma, hanem a szanálási költségvetést, aranykorona bázison, belekalkulálva a 250 millió aranykoronás külföldi kölcsönt és az összegszerűség szempontjából még ködös belföldi kölcsönt, amelyek együttvéve az államháztartás egyensúlyának helyreállítására lesznek hivatva. A külföldi szakértő bizottság immár Budapesten van, hogy tanácsokat adjon a szanálási program keresztülviteléhez és pontról-pontra ellenőrizze az elkészítendő költségvetésnek bevételi és kiadási számoszlopait. Ezzel egyidejűleg a megyar kormánynak el kell készíteni BZ uj magyar jegybank szabályzatát és a statútumokat a nemzetgyűlésnek törvénybe kell iktatni. Ha ez megtörtént, törvénybe kell becikkelyezni a Népszövetséggel megkötendő kölcsönszerződést, törvényben kell megjelölni a kölcsön visszafizetésére szo'gáló állami jövedelmeket és a törvényhozásnak kell garantálni, hogy mint adós, a magyar állam pontosan eleget fog tenni fizetési kötelezettségének. Sir William Ooode nyilatkozata szerint eiek az előzmények még körülbelül három havi időt vehetnek igénybe és junius havára 'ehet számítani a külföldi kölcsön perfektuálását. Mikor ezek a feladatok és időpontok ilyen ?afipen kicirkalmszva fekszenek előttünk, akacs'fnu' is felmerül a kérdés, hogy miért kellett eti,,. m°8tan, hónapok és esztendők multával 2 "H1* odáig, hogy végre foglalkozhassunk szerényekkel", amelyekkel a kölcsön meg«áSének utja lesz kikövezve? A jCzanmiféle politikája volt az »z ántánt réjutni még a legjobban alátámasztott pénznek az értékelésében is. Ha ez igy folyik tovább és ha az állam továbbra is vezet szolgáltatásainak az aranyparitásra, sőt sz aranyparitás fölé való emelésében, akkor a kölcsön idejéig még egy ujabb koronaromlásra és az életnek ujabb tetemes megdrágulására kell elkészülnünk. A belföldi kölcsönnek, noha a szanálás érdekében nélkülözhetetlen, szintén az lesz a hatása, hogy pillanatnyilag elvonva a tökét a termelő munkától, a produkciót és a fogyasitásba kerülő javakat fogja megdrágítani. Ezekkel a jelenségekkel szemben pedig a pánik legkritikusabb napjaiban menlőrendszabály gyanánt kidobott takarékkoronának az ötlete nem nyújt biztosítékot. Ellenkezőleg. talán igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a jól megcsinált és értékelt takarékkoronára szükség lett volna, de a mostani takarékkorona ármegállapítása vetekszik a hírhedt zürichi kurzusok önkényességével. Február 20. óta, mikor először állapították meg a korona és takarékkorona egymáshoz való viszonyát, hivatalosan csak négy százalék az eltérés a kettő közölt. Ez azt jelntené, hogy azóta az élet négy százalékot drágult volna. Akárki próbálja megállapítani, hogy fedi-e ez a tétel a valóságot és van-e értelme ilyen belföldi Zürich statuálásának. A szanálás bizonyára a legnehezebb pénzügyi feladatok egyike lesz. De mig megtöiténik, a nehézségek és bajok egész légióján kell keresztülmennünk. Nehézség és baj lesz önmagában is elég; felesleges, hogy őket mesterségesen is szaporítsuk. Szerdán ült össze először a népszövetségi bizottság. Budapest, március 5. Ma délután ült össze először a pénzügyminisztériumban a nemzetek szövetsége állal kiküldött bizottság . a magyar kormány tagjaival érdemleges tárgyalásra. Jelen voltak a nemzetek szövetségének bizoitsága részéről Sir Henry Strakosch, Mr. Wallenberg, Mr. Meuten, dr. Von Hannel, dr. Jacobsen., Van Felkyn, Mr. Denis; magyar részről: Bethlen István gróf miniszterelnök, a pénzügyminisz' térium vezetésével ideiglenesen megbizoít Walkó : Lajos kereskedelmi miniszter, Bud János köz1 élelmezési miniszter, továbbá Káitay Tibor, Korányi Frigyes báró és Tabakovics Dusán. Mindenekelölt tárgyalás alá vették azokat az intézkedéseket, amelyek a külföldi kölcsön felvételéig terjedő átmeneti időre szükségesek. Különösen beható megvitatás tárgya volt a fedezetlen jegy kibocsátás megszüntetésének kérdése. Beható megvitatást nyertek továbbá az utóbbi időben a magyar kormány részéről tett pénzügyi intézkedések és a devizahelyzettel kapcsolatos kérdések. A tárgyalásokat legközelebb folytatni fogják. Walkó beszéde a valorizációról és Miért b",. ,űe'g várakoztatott meg DennuiiKci * lásnsk1e,t a külföldi kölcsönnek és a szsnálibeg»etfl7.Méretét hosszú hónapokon keresztül II5a8yar w lobogtatni előttünk, miért kellett a utakra k/«°r,nánlr tagjait isméiellen argonaufa a fenn!or.T*eri<eni, holott a szükségességnek volna Iliiéi8.0* már kezdetben is meg lehetett lek a NÍDB!R i? Mifé,e befolyások érvényesülMagyarorszáD ,se8 döntö 'aMorainál eddigelé kétségtelenül-fu611 é8 melyek voltak azok a mészeiü váda? ng20,t bel" és külpolitikai ternak fozfézni kpi?me,yeket 8 magyar kormány" mostani stárt- •» ""előtt «ág a NépXStls8 ellu,ot« volna? Volt-eokcs*e,8(ég intranzSn?'!^ kü'önö*en a Népszö' niétií ' és okulni nem akaró poliIlkájában é8 nem^^etásnak ebben a "J ^ni, amelynek a Pákának kell-e egyik áldozata, hogy má^^varor82ág csak az dinek £ asl-,e8su,yo"bb%émna2sűuk. • fyözles flmagát abban a forSan, taTl* ^«l»a-e IS a?i28bbul •maTva? [ranci» í « az összeomlás és bolsevizmí? korona értéke1?" 100 ^Migt tékes'körök J&2-"*". "leleitel. Vannak szóiban más ké?JK1?* « fe'eszintén kapcsolatosak a uanmfk&í'' me,yek nem a múltra, hanem a közei iövőre ® e'' de nak. Az egyik kérdés ez hoÍ 5V "1tkoz' a krrmáry a kölcsön döpontláie S téP2eii hónapok financiális űSS e,ö',ünk 'evő jegytniézetnek február SS Sost kftá,,;mí kin u*atása szerint az államiivKi kÖ22é,e't milliárdról 1278 mihiárdr^ "J84 > sxaporuld, 194 milliárd ZrZ^Xn^in tóiyes összeg, melynek fölié.lenül kife ízésrSkei (A Szeged budopesti tudósítójától.) A nemzet ?yü!és szeidai Cnését féltizenkeitCkor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Harmadszori olvasásban elfogadják az országos testnevelési alapról szóló törvényjavaslatot Utána a koronairtikcsökkenisinek meggátlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Temesváry Imre ismerteli a törvényjavaslatot. L^cu'ői-b ei-yesek hamis hirslset terjesztetlek és pánikot' idéztek elő, ezért a kormánynak kötelessége volt minden törvényes eszközzel arra törekedni * hogy ne Jussunk oda, ahová NémetoSintoU {Felkiáltások balról: Bár ott lenSén? bár volna renten márk nálunk is.) A Snmna leror ása szükségessé tetle, hogyatörSJtStel a nemzetgyűlés elé jöjjön a Zényl!I„ A törvényjavaslat * takaréklroronakormány. Ajoívc y , (Felkiáltások ujJTÜLÍJÍI foglalkozik: az egyik a valorizáció, két WJ** Szett kényszerkölcsön kérdése, a máílkaz ugynev ,,zt kivánom me álla_ Ami a valonzáciöM ^ g vaiutát pitant, hogy nem ^ r ^ ,uIaj_ létesítsünk; enne* a ^^ ^ uj don*ép£ ?i-e akkor lesz aktuális, amikor v Iuti séraecc Ieg2neIt g v;8Wny0^ valutáris téren reni ^ ^ hfjgy >íeá^ünk A le,e" Sti alapot olykép, hogy megrögzítsük egy 6zsn^á«i ^lapotot és axu án ehhez, mint a február 2U-i « ,ehe88en fordu!ni minden kiinduló a!íPg»| ,y e hi,e||el kapcsolatos és olyan ügy eme, Jdá_oKná, ^egfelelCen kombia megfelelő u eg tehát azon vaTii hogy nálnt lehessen- amelyen ezen eltolódások hJtrSaM itzia is világos legyen és abban fénv?e Segyen a teljes közmegnyugvís; a Ei> hocv ezzel a számitással mindenkor meekapjuk a korona helyzetiben előállott tinyl'ees effektív változást, ami természetesen nem i» ludható mtfc, máskép, mínih gy az árfolyaa nemzetgyűlésen a kényszerkölcsönről. mokat ís belekon bináJjuk a számításainkba és a valorizációra vonatkoztatva részben a hitelügyletek körében mozog, még pedig nemcsak a váltók kiállításával kapcsolatos hitel körében, hanem ugy áru, mint egyéb ügyletekre is vonatkozik. Ahol hitel kapcsolódik bele, ott a lényeg az, hogy aki pinzt ad, annyit kapjon vissza, amennyit adott is aki pinzt vesz kölcsön, annyit fizessenek vissza, amennyit kapott. Azt hiszem, hogy ezt az elvet ennél a javaslatnál felállítottuk és igy közeledünk az egészséges állapot felé. Kétségtelen, hogy zökkenis nilkül ilyen közeledis nem kipzelhető el. Felmerülnek még bizonyos mértékben érdemleges nehézségek, olyanok, amelyek egy végleges rendezésnél nem forognának fenn. Legszembetűnőbb a nehézség a pinzintizeteknii, mert hiszen olyan a helyzet, hogy az aktívával szemben mindenkor passzívának is kell fennállani és akkor, amikor a hitelek valorizációja áll be, a kiegyenlítődés nem történhet meg az egész vonalon; bizonyos differenciák átmenetileg vannak. Az iparnál is előálltak bizonyos érdemleges nehézsegek és pedig azért, mert hiszen természetes, hogy ezután a versenyképessig fog előtirbe nyomulni, amikor megszűnik az az állapot, hogy esetleg kevesebb irtiket kell visszafizetni, mint amennyi irtiket kopott az illető ipar. A legkevesebb nehézség a kereskedelemben van és az esetleg mégis mutatkozó nehézségek ott rövid belül kiküszöbölhetők. Ezen hátrányokkal szemben, amelyek részben technikai hátrányok, részben érdemlegesen jelentkező hátrányok, szembenállanak azon Tlőnyök, amelyek ilyen természetű valorizációval járnak. Ezek abból állanak, hogy először is nem irdeke senkinek sem, hogy a korona tovább romoljon. A valorizációnak az lesz a következménye, hogyha nem is történik meg n teljes valorizáció, mégis az lesz a helyzet, hogy a valorizáció terve elterjed az égisz gazdasági életben. A valorizáció második előnye az, hegy biztos bázist nyújt a kalkulációhoz. Eddig minden kalkuláció esetén idegen valu'át voltunk kénytelenek igénybfivenni; ezután erre nem lesz szükség. A harmadik előnye a?, hogy megvan