Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-04 / 53. szám

4 SZEGED Szeged, 1924 március 2. svéd pénzügyminiszter testvére, akit svéd részről a Népszövetség szakértői bizottságába kiküldtek, megérkezett Budapestre és munkatársunknak a következőket mondotta: — Párisbai Jansentől, a pénzügyi bizottság elnökétől kaptam az utasítást, bogy legyek Budapesten; ugyancsak ott találkoztam sir Arthur Sallerrel, aki valőizinüleg csak csütörtökön indulhat el Párisból. Ezen bizottság feladata lesz, hogy érintkezésbe lépjen a magyar kormánnyal az államháztartás megbeszélése és átvizsgálása céljából, bogy azután a magyar kormány számára lehetővé tegye, bogy egy olyan törvényjavaslattal lépjen a magyar parlament elé, amely a Népszövetség jóváhagyását már előre is birja. Meg vagyok győződve, hogy az eddigi eseméayek után Magyarország gazdasági talpraállitása meg fog történni. Kedvezmény • kőlc»ön-«lőleg gyors befizetésénél. A pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amely szerint azok az adózók, akik a terhükre kivetett állami kölcsönelőlegnek teljes összegét március hó 10 lg befizetik, az égisz kölcsönösszeg ötszázalikával felérő tiritisben részesülnek, vagyis ötszázalikkal kevesebbet tartoznak befizetni. A rendeletet a hivatalos lap legközelebbi száma közli. » Szerdán kszdik a valorizációs Javaslat tárgyalását A valorizációs törvényjavaslat, amelyet az MMMWMMMI^^ Kiterjedtebben akarnak szervezkedni a szegedi munkaadók. egységes párt 12-es bizottsága hosszú vita után letárgyalt, előreláthatólag szerdán kerül a nemzetgyűlés plénuma elé. Mini politikai körökben hirlif, a javaslat elien az ellenzék a leghevesebb harcot inditja meg és a szerdai ülésen Beck Lajos komoly argumeniumok kíséretében fog rámutatni arra, hogy a kormány tervezete egyáltalában nem felel meg a reális életnek. Értesülésünk szerint maga a kormány is belátta, hogy a valorizációs rendelet nem felel meg a reális gazdasági életnek és a gazdasági érdekeltségek nyomása alatt pótrendelet kiadását határozta el.J Kállay felhatalmaztatása. Kállay Tibor volt pénzagyminiszter a minisztertanács szombati ülésén teljes felhatalmazást kapott arra nézve, bog/ a kölcsön ügyének egész terjedelmét felölelő összes bizottsági tárgyaláson teljhatalmú hatáskörrel intézkedjék. Qratz Gusztáv a kölcsönről. Most, hogy a külföldi kölcsöntárgyalások a döntés felé közelednek, kérdést intéztünk Qratz Gusztávhoz, aki a következőket mondatta: — Azok közé tartozom, akik mindig hangoztatták, hogy a külföldi kölcsön nélkül lehetetlen a szanálási terv keresztülvitele. Akik azt mondják, hogy Migyarország a felajánlott összeget a saját erejéből is elő tudja teremleni, nincsenek teljesen tisztába a viszonyokkal, mert azt csak nagyon súlyos adókkal lehetne előteremteni. (A Szeged tudósítóidtól) A Szegedi Munkaadók Szövetsége vasárnap délelőtt a kereskedelmi és iparkamara kistermében tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a Szegedről távollevő Pangrácz Albert helyett Winter Qéza elnökölt. Az elnöki megnyitó ulán először ifj. dr. Cserzy Mihály, a szövetség titkára terjesztette elő az igazgatóság jelentését. A jelentés megállapítja, hogy mig a béke éveiben a szövetség bizonyos fennálló súrlódások kiküszöbölése érdekében fejtett ki működést, addig ma olyan feladatért kflzd, hogy a termelési leheiőség minden körülmények között biztosíttassák. Beszámolt ezután a szövetség budapesti kapcsolatairól, majd a jól bevált szegedi indexrendszer következelt, amely az elmúlt év októbere óta van érvényben. Mig a buzavalutds fizetist rendszer mellett napirenden voltak a sztrájkmozgalmak, addig az indexrendszer mellett jóformán teljesen megszűntek ezek. Világosa:) bizonyítja ez is azt, bogy ez a rendszer nemcsak a munkaadók és a munkások egyéni érdekeit szolgálja, hanem lehetővé teszi a termelés folytonosságát, sőt fokozását is. Végűi még az Ezután Fischer Aladár terjesztette be a pénztári jelentést. A tagokat öt osztályba sorozták és igy a tagdijak 6 és 25 aranykorona között váltakoznak. Alelnökül ezután egyhangúlag Ottovay Istvánt választották meg, majd Kecskeméti Antal és Pető Endre elhalálozásával, illetve lemondásával megüresedett tagsági helyeket töltötték be. Tagokul megválasztották Erdélyi Andrást és Kollár Bélát, póttagokut pedig Jónás Ernőt és Stadter Hugót. A kővetkező fölszólaló Körmendy Mátyás volt. A vidéki munkaadói szervezetek fontosságáról beszél, majd hangoztatja, hogy egy szövetségbe kell ezeknek tömörülniők, mert a fővárosi szervezetek; igy a QyOSz. jóformán alig törődik ezekkel. A husiparosokat is bile kell vonni a munkaadók körébe. Mendl Károly kéri, hogy a kisiparotok kalkulálását megkönnyítsék, az indexet nem csak a munkásokra, hanem minden vállalt munkára is fogadják el. A közgyűlés ezután dr. lonelli Sándor indítványára köszönetet szavazott Pongrdcz Al-lUljfiUiuisagai, oui ÍUIUMWI 19. ibgui a* 1 utivaiijraia auuuaíi&i OMH»»» egyes szakosztályok megalakulásáról számolt be. > bertnek és az igazgatóságnak. Rendkívüli közgyűlés a száztizszázalékos téves útadó ügyében. (A Szeged tudósitójdtól.) Ismeretes, hogy a legutóbbi, februári közgyűlésen is már szóba került a szinte hihetetlen, legújabb száztiz százalikos atadó, amelyet a törvényhatósági bizottsági tagok közül igen sokan sérelmesnek találtak már csak azért is, mert a közgyűlésen érdemben le sem tárgyalhatták ezt a kérdést. Ezen kivül is az a vélemény alakult ki, hogy a város hatósága a város területén kivül eső utak karbantartását és rendbehozását — ami Jelenleg igen költséges dolog — a városi polgársággal akarja megfizettetni. Már a közgyűlésen is fölmerült az a terv, hogy ebben a kirdisben rendkívüli közgyűlést kell összehívni, mert a száztíz százalékos útadó mélyen sérti a város társadalmának minden rétegét. Vasárnap délelőtt a kereskedelmi és iparkamerában ebben a kérdésben előértekezlctet tartottak, amelyen nagyszámmal jelentek meg a törvényhatósági bizottsági tagok. Dr. Kovács József korelnök nyitotta meg az értekezletet, majd dr. Tonelli Sindor ismertette az értekezlet célját. Száztiz százalékos útadót akarnak kivetni, mondotta, holott az 1890. I. t.- cikk világosan kimondja, bogy tiz százaléknál maga*»b útadót a kereskedelmi miniszter és 134°/,-nál magasabbal pedig a városi hatóságok nem vethetnek ki. Sérelmes az is, hogy a gazdák jóformán semmivel sem járulnak hozzá az útjavításokhoz, hololt a törvény kimondja azt is, hogy közmunkával, vagy annak megváltásával tartoznak hozzájárulni az utak főntartásához. Egy csanádmegyei példát mond el erről. J*vasolja, hogy azonnal hivjanak ÖSSZÜ ebben a kérdésben rendkívül közgyűlést és a közgyűlés a sérelmek orvoslására felterjesztést intézzen a kereskedelmi miniszterhez. Ottovay Károly a kereskedők sérelmeit adta elő az uj utadókérdéssel kapcsolatban. Nem kívánnak mást — a rendkívüli közgyűlésen sem —, mint igazságos adókivetést. Föltétlenül szükséges a rendkívüli közgyűlés összehívása. Balogh Lijos fölszólalása után Körmendy Mátyás jelenti be, bogy nemrégiben az Ipartestületben foglalkoztak a sérelmes útadó ügygyei, de miután itt is erélyes akció indult meg, bejelenti az iparosok csatlakozását. Dr. Kovács elnök indítványára ezulán három tagu szervező bizottságot választott az értekezlet, amelynek tagjai lettek: Ottovay Karoly, dr. Papp Róbert és Balogh Lajos. A szervező bizottság el fogia készíteni az indítványt. Dr. Papp Róbert fejti ki ezután, hogy a 110 százalék valószínűleg számszerű tévedés. Ottovay Károly ezután fö'olvasta azt a beadványt, melyben a főispántól a rendkívüli közgyűlés összehívását kérik. Az értekezlet ulán, még vasárnap délelőtt hatvan törvényhatósági bizottsági tag irta alá a beadványt és azt még hétfőn délelőit eljuttatták a főispánhoz. Értesülésünk szerint dr. Aigmr Károly főispín kedden fog dönteni a rendkívüli közgyűlés napjáról. tMMMMMMMMMMMMMWMMMIMMI Huszonötmillió koronás cech. (A Szeged tudósítójától.) Van itt a városban egy Szegeden még kissé újszerű mulatóhely, a modern kor minden követelményének megfelelően berendezve. Az az előnye van más mulatóhelyekkel szemben, hogy benne két órával később következik be a záróra, igy azok, akik a kávéház zárórájáig, éjfél után két óráig nem sz&rakozták ki magukat, találhatnak helyet és alkalnat a virrasztás folytatására. Ebbe a mulatóba szombatról vasárnapra virradó éjszakán beállított egy vidám férfitársasáj. A társaság tagjai különböző társadalmi állási és foglalkozású urakból kerültek ki, vezére prdig egy közismert szegedi pénzember volt, aki az előre megfontolt szándékú múlatás bevezetéselánt rögtön, az asztalfoglalás után felkapott egy toros poharat és széles mozdulattal a falhoz lendtette. A pohár cserepei csilingelve hulltak a pjdlóra. A csilingelés hangja örvendező mosolyt csdt az álmos pincérek közömbös arcára, a cigánydc szeme vidáman felcsillant, a hölgyek a hajukat igazgatták : Itt lesz valami... És lett is. Szelíden kezdődött: eleinte c>ak minden öt percben repült a falhoz egy-egy pohár. A banda bus magyar nótákat muzsikált. Később aztán, amikor a hurokról elszabadultad a csárdás egyre gyorsuló ütemei, emelkedett a iangulat is. A poharak most már percenkint vágódtak a falhoz. A vigasság hangzavarába gyakran vegyült bele a pezsgős üveg puffanása. Amikor összeállították a múlatás cechét, kiderült, hogy az éjszakának kétszázötven p»hár az áldozata és a számla végösszege summa-summárum, közel huszonötmillió korona volt. Erről a huszonötmillió koronáról szép, morális prédikációkat lehetne tartani, el lehetne mondani, hogy legalább száz éhenkórász család egy heti élete kitelt volna belőle, vagy azt, hogy kétszáz mezitlábos gyerek cipő-problémája is megszűnt volna ennek a pénznek a segítségével, de hát farsang volt. Ki hallgat ilyenkor, farsang uiolsó napján a morális prédikációkra, aztán ki a.holtHKÍ tartana manapság morális prédikációkat, .aisangkor. Jobb, ha örömmel konstatáljuk, hogy a nagyarányú vigadozásra való hajlandóságot csa): nem pusztították el ezek a keserves esztendők. A huszonötmillió koronás cech legalább ert bizonyítja. Fascista diktatúra Franciaországban? London, március 3. A Labour Party Hvatalos napilapja, a Daily Herald párisi tidősitója szenzációs jelentést közöl, amely szerint franciaország olasz és spanyol mintára a fascista diktatúra küszöbén áll. A demokrata paiamenti rendszer most már az utolsó napjait éli franciaországban. Millerand elnököt is sikerűt megnyerni a szervezkedésnek, amelynek <ezetője Mangin generális. Macdonald lapjánál rendszerint jól értesült francia tudósítója G. tocombe közli még azt is, hogy a nagyhatalmú Comité des Forges Voucher és társainak vafartelje financirozza a szervezkedést, mely hall,ni sem akar arról, hogy a franciák a reparáciÖ terhek csökkentésébe beleegyezzenek. Továbbra 612000 tonna kokszot köveielnek naponta a Rnhrvidékről. Szervezkedik a nemesség. Budipestről jelentik: Érdekes gyűlés zajlott le vasártap délelőtt Pestvármegye székházának kisterében. A magyar történelmi nemesség gyűlt ÖSJZÍ. hogy megkezdje a szervezkedést. A gyttfst gróf Széchenyi Emil hivta össze. Közel kitszázan jelentek meg, köztük a mai közélet számos ismert alakja. Szécienyi Emil megnyitó beszédében kifejtette, hogy a magyar nemeSég tömörítésére azért ;van szükség, mert a nímesség kezdi elveszíteni a talajt maga alól és meri az országgal szemben a nemesség tagjai.&k kétszeres kötelességük van, mert nevük is származásuk jobban kötelezi őxel. A régi kiváltságok feltámasztásáról nincsen szó. Udvardy Miklós ismertette az alapszabályterveze*t, amely szerint az uj alakulás neve Magyar itrténelmi Nemesség Testülete vo!na. Számos felszólalás hangzott el — köztük sok szélsőségei —, de a többség kialakult hangulata távol állt minden faji, vagy felekezeti demagógiától.