Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-04 / 53. szám

ilfei mmém ára 800 korona. 3N>kCttttaé* ét Wadóhiva. á«t! Deák Petenoutca 2. (Försiliskottval ízaCben.) TeteIM 13-33.A„Szei»d« megjeiem MIK kivételével mtidao ra».Eare»»ata Éra 800 ko7*«a. Előfizetés Arak: Egy íhim helyhai 15000, BudaWien é* ridtíttn 21000 kot. Hirdetési Irak: Félkuábaa 1 mm. 250, egy kasáboa 50$, mis léi hasáboa 750 K.Siívt*kSzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 sídig 4000 kor. SzOvegkOzti közlemények soronként 4000 koroaa. Családi értesítés 3000* kar. V. évfolyam. Szeged, 1924 március 4, KEDD. 53-ik szám. Jugoszlávia. Nekünk, akik iit élünk a déli végeken, a lei közvetlenebb szomszédunk Jugoszlávia. Ha valaki a siegedi íornyokról dél felé tekint, a nyárfák. melyek a lálóhalárt szegélyezik, már túlesnek a trianoni határokon. A szegedi harangszó már idegen területen hal el. Msgyar ott a föld, a levegő, az ég, magyar a sóhajtás, csak az uralcm idegen. Az együttérzésnek ezer szála kapcsol össze bennünket a trianoni határokon túleső testvéreinkkel, akik hus a mi húsúnkból és vér < mi vérünkből. x A szentimentális rokonszenv megnyilvánulásain kifül azonban a politikai megfontolás is Jugosz'ívia felé irányítja a tekintetünket. Tudnunk hiU, ami a közvetlen szomszédságunkban történik A magyarságnak meg kell szokni a külpolitkai gondolkodást. Megszűnt az állapot mikor <z évszázados kapcsolat folytán Bécs mágiki* erővel kötötte le az egész ország politikai érdeklődését és elsenyvesztette az Anjouk, Hunyaüak és Bethlen Oáborok korának magyar külpollikai tehetségeit. Ha sajnálatos körülmények Jözött is, de önállóak vagyunk és számot kell vénünk a külföldön végbemenő eseményekkel elváltozásokkal, hogy azokat adandó alkalomul a magunk javára hasznosíthassuk. EbJől a szempontból fontosak reánk nézve a Jup zláviában jelenleg végbemenő politikai eltolódok. A háború előtti Szerbiában Pasicsék rad* 'li5 párija volt uralmon. Ez a radikális párt vég?elt az Obrenovicsokkal, hozta létre vsrwb részről a Törökország ellen irányuló Balkán szövetséget és volt képviselője Szerbiában a monarchia ellen irányuiú orosibaráf politikának, l háború átmenetileg a radikális párt politikáját igazolta. Szerbia megnagyobbodva került ki a tfboruból, kis országból középhatalom lett, melynik súlyát és jelentőségét még emelte az a körülitíny, hogy a szomszédos országok az egy Olaszoszág kivételével katonai erejűkben, politikai silyukban erősen megfogyatkoztak. A nígnagyobbodásnak azonban megvoltak az árnyol a!ai is. Az addig homogén Szerbia olyan területikkel növekedett meg, melyeknek lakossága í Dunától délre fekvő anyaország népétől ideger, Részben idegen nyelvileg és fajilag, mindesetre idegen azonban kulturailag és politikailig. Hiába tartoznak a horvátok és szlovénok a hármas nevű királyság kötelékébe, hiába rokon a nyelvűk a szerbbel, más a múltjuk, klKurájuk, vallásuk és mások az ideáljaik. Az évlázados fejlődés különbözősége, amely Szerbit Bizánc kultúrkörébe utalta, Horvátországé pedig Rómával és a nyugattal hozta kapcs<latba, el nem törölhető nyomokat hagyott a nép lelkületén. Ma is a szerbek kelet, a horvátok pedig nyugat felé fordítják tekintetűket. Poiíhailag ez abban Jut kifejezésre, hogy a horvát* és szlovénok nyugati orientációt keresnek, M Pasics és a radikális párt balkáni nagyfáimat akarnak nevelni Jugoszláviából. A horvát* sí érint a délszláv jövö iránya az Adria felé irft-it, az ó-szerb politikusok szerint pedig Szerbi* hivatása a Morava és Vardar völgye és Szalon** felé utalja. Eddig a két irányzat közül egyik €ra tudott tuleu'yiá vergődni. A horvátsilo vér bosnyák piionomisták és szerb centralisták ülpolitikailag és belpolitikailag egyensúlyba, tartotlák egymást. A nyugatiak meiiett szólt qpiagasabb kultura és nagyobb gazdasági tri a szerbek mellett a katonai hatalom és az áliaí' közigazgatás gépezetének a birtoklása. Mos ug* látszik, áimenetileg a szerbek kerekedik felü'- A horvát pártok nagyrészének lávoimffd^a a szkupstinából lehetővé tette a radikáí* Pár*ra ve» hogy minoritása dacára is ekalltat külpolitikailag érvényesítse. Az Olaszországi megkötött egyezség, a Fiúméról való lemoss a hor áiok és szlovénok akarata ellenére <f létre. Pasics, ki már a párisi béketár^y fi alkalmává so. r,yü szenei 1. mondott Isztriáról, Záráról és Szkutariról, most Fiumét is végérvényesen átengedte az olaszoknak, hogy szabadkezet nyerjen balkáni terveinek megvalósítására. Tényleg, alig egy-két héttel az olasz egyezmény után a szerb politika már erősebben kezdi a húrokat pengetni — Bulgária irányában. A háború előtt a török uralom alatt álló Macedónia egyformán volt tárgya a szerb és bolgár aspirációknak. A világháborúban Bulgária azért állt mellénk, mert nem tudott belenyugodni a bolgárlakta imcedon területek elvesztésébe. A világháború szerencsétlen kimenetele Bulgária ellen döntötte el a játszmát, de Belgrádban érzik és talán tudják is, hogy a bolgárok nem tekintik a döntést véglegesnek, hanem a sors fordulásától várják jogosnak tartott igényeik teljesedését. Szerbiának ezért volt fontos, hogy az olesz szerződéssel magát szófiai demarsának és ezért követeli a szerb kormány a macedóniai bolgár agitáció beszüntetését és a macedóniai bolgár szervezetek feloszlatását. A jugoszláv politikának ez az uj orientálódása kétségkívül nem maradhat belpolitikai következések nélkül. A horvátok a legnagyobb elégedetlenséggel nézik saját aspirációik háttérbe szorítását. A belgrádi szkupstinában ugyan addig mig legnagyobb pártjuk, a Radics szellemi vezetése alatt álló köztársasági színezetű parasztpárt a passzivitás álláspontját foglalja el, nem tudják akaratukat érvényesiteni. Mihelyt azonban aktiv ellenzéki politikára határozzák magukat, a radikális párt minoritásba kerül az ellenzéki frakciókkal szemben. A jugoszláv politikai élet erjedésben van. A kormány külpolitikai sikereket akar, hogy a közfigyelmet a belpolitika kérdéseiről elterelje. Hogy meddig lesz ez a helyzet a közel jövő az Adria felöl jövő eshetőségekkel szemben biztosítsa. Mihelyt ez megtörtént, Szófia felé fordi- I tartható, arra alkalmasint már totta tekintetét. Ez a magyarázata a kisántánt I fogja a feleletet megadni. MMMWflMÍMM^^ A lakbér-pótrendelet szombaton jelenik meg (A Szeged budapesti tudósítójától.) Vass József és Borsós Endre miniszteri tanácsos már jelentést tettek a lakbérpótló rendeletről. Vass József kijelentette, hogy a tervezetet veglegesen pénteken fogjak megbeszélni, szombaton pedig már meg is jelenik a hivatalos lapban. A februári utánfizetés nem lesz oly nagy, mint azt általában várják. Vasi miniszter — kalocsai nagyprépost. Dr. Vűss József népjóléti minisztert vasárnap folyamán kalocsai nagypréposttá nevezték ki. Vass erre vonatkozólag azt mondta, hogy a kinevezésről még hivatalos értesítést nem kapott és igy még nem is nyilatkoz hátik erről. Értesülés szerint a kinevezésnek hire félhivatalosan a mai nap folyamán már a népjóléti minisztériumba is megérkezett. Azon kérdésre, hogy Vass kalocsai nagypréposttá való kinevezése folytán a népjóléti miniszteri állásából távozik-e vagy sem, ma még korai kombinációkba bocsátkozni. Az ellenzék Kállay ellen. Az ellenzék a szombati minisztertanács lef oly át ára kíváncsi. Ugyanis a miniszlerlanácson résztvett Kállay Tibor is, sőt mint jól informált helyről értesülünk, éppen Kállay vitte a szót, akinek bukását az egységes Pártnak az ellenzékkel szövetkezett igen számo tevő része követelte ki. Az ellenzék a látszólag passzív, de a valójában'igen "aktiv Kállay ellen a legerősebb uuLuiianri L,un^iin ni imnrinnnnrann harcra határozta el magát. Az a frakció is, amely az egységes párt magját képezte, vagyis a kisgazdapárt. Ez a csoport Szijj Bálintot vallja vezérének és a Kállay által inaugurált pénzügyi politika azonnali megváltoztatását követeli. Követelései között szerepel többek kőzött a kisüstOk használatának és a házi dohány termesztésének felszabadítása. Korányi nem vállalja a pénzügyminiszterséget. A tegnapi napon Korányi Frigyes báró Budapestre érkezett és bizonyos hogy nem ő lesz az uj pénzügyminiszter. Elhatározását már tudtára is adta gróf Bethlennek. A demokraták gyűlése. A nemzeti demokratapárt központja vasárnap délelőtt gyűlést tartott. Az elnöki megnyitóbeszédet dr. Bródy Ernő tartotta. Beszédében az aktuális pénzügyi problémákat fejiegette, majd nagy tetszés közben bővebben foglalkozott a rendeleti uton készülő lakbéremeléssel és a kilátásba helyezett lakásfelszabaditással. Buday H. Arnold nyug. államtitkár szólalt fel ezután. A kényszerkölcsön kivetésében a progresszivitást és a forgalmi adó megszüntetéséi követelte. Dr. Kemény Aladár a takarékkoronáról tartott előadást. Majd Zsombor Oéza nyug. államtitkár tömörülésre hivta fel az iparos és kereskedő társadalmat. Pakots József pedig az állami és városi intézmények árdrágításának ügyét tette szóvá. A népszövetségi bizottság tagjai Budapesten (A Szeged budapesti tudósítójától.) A népszövetségi'bizottság tagjai, akik a magyar gazdasági helyzet szanálása ügyében jönnek, részben már megérkeztek Budapestre. Mihelyt a szanálási program készen lesz a kormány a Ház elé terjeszti a felhatalmazási javaslatot. A felhatalmazási javaslat vitája hosszúnak és izgatottnak ígérkezik, amennyiben az ellenzék és különösen a fajvédő csoport előreláthatólag teljes harci készenlétben vonul fel. Az ellenzék eoyöntetü fellépése t'ictére biztosra vehető a felhatalmazási javaslat megszavazása mert az előbbi pénzügyi polJt»;.y»«.WW01 .mc*" ingott kormánypártot Kállay Tibor bukása ismét összeforrasztotta. A kormánypárti kiagazdsmozga ómnak nem tulajdonítanak különösebb fontosságot. Beavatot körökben ugy tudják, bogy a belföldi kölcsönjavaslatot már nem Walkó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter terjeszti a Ház elé, h«nem »z uj pénzügyminiszter, aki Bud János jelenlegi közClelmézési miniszter lesz. Már napok óta Budapesten vannak a Népszövetség titkárai, akik feldolgozzák a tárgyalás anyagát arra az időre, amikor a bizottság összes tagjai Budapesten lesznek. A délelőtt folyamán Kállay beható tanácskozást folytatott sir William Goodevel, majd együtt mentek a miniszterelnökségre, ahol gróf Bethlen István fogadta őket. Itt volt a már tegnap óta Budapesten tartózkodó báró Korányi Frigyes és Daruváry Qéza külügyminiszter is. A tanácskozás anyaga a szanálási program volt. Kállay volt pénzügyminiszter beható tanácskozást folytatott Denissel és Jakobsohnnal. A szanálási javaslatok teljesen elkészültek, ugy bogy a Népszövetség kiküldöttei nyomban beható tárgyalás alá vehetik az anyagot. Az egéí-z anyagot valószínűleg kisebb turnusokra osztják be. A beosztások és a tárgyalás menetére a bizottság elnöke tov intézkedni. Denis és Jakobsohn ezután Walkó pénzügyminisztert f&l Marc Wallenberg stokholmi bankár, a volt