Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-28 / 73. szám

WMwei® siáiw ára 1000 korona. ÉS kSiddUVB" al) Deák Peranc-ntca 2. raálttoMval nemben.) Teto­W lMUJbeted' megjele­MtK) kivitelével mlndea stp. Egye* szám ára 1000 ko­Elölizetési árak i Egy Mmn bel ykenlMOO, Bnda­jMrtea ás vkléken 20000 kar. V. Möiyara. Szeged, 1924 március 28, PENTEK Hirdetési áiak t Pélkasákaa 1 mm. 250, eor kasáboa 9H, miniéi Hasábon 758 K-Szive* kSzt 25 százalékkal drácákb. Apróhirdetés 10 száfe «00 kar. SzOvegkSzü kOxtan*. nyek soronként 4000 korosa. Családi értesítés 30001 te 73-ik szám. Hellász és Perzsia. Egymás mellé állítva fáiig ködbe merülő is­kolai emlékeket idéz fel emlékezetünkben ez a ké "év A dórok vándorlása, Herakles mon­dála a Boszporust megkorbácsoltató nagykirály és Salamis szigete, előtte a perzsa hajóhad úsz­káló roncsaival, jelennek meg a multak szét­lebbenő kárpitja mögött Egy örökké emlékeze­ss fejezete az emberiség történetének mikor a tekintélyeket leromboló, politikai életünkben anarchikus, de az egyéniséget hallatlanul magas p edesztálri emelő görögök gigászi nekilendü­léssel leverték a perzsa hatalmat és megmen­ietfék a rua is élő hellén kulturát a nyugat nem­zetei számára. Ma más vonatkozásban örülnek egymás miié Hellász és Perzsia Az nmelvet eíy évszázaddal ezelőtt EuröpanaK SS és szabadságra törő badifott fel a török uralom alól, zivataros poii "ikai történetének uj fejezetéhez ju ottel. A_ görög kormány néhány hét élőit fffJ^^SSSÍi a királyt, most pedig a király távollétében a «arinmpnf bizalmat szavazott a kormanynas ezért™ cselekeddeérl és egyúttal kimondotta az országnak köztársasággá való átalakulását A 25?átalakulást a görög parlament egyhangu­fac szavazta meg? nem nyEjtva valami tulságo­ian Ses bizonyítékát azok erkölcsi bátorsá­SSak akik nem is olyan régen még a királyi kegyekben sütkéreztek és ismételten letették az öíök királyhüségnek az esküjét. Túlságosan szi­rmán ezért a görögösti megWhü alig kh£, f»" _ ^ tX láthattunk moataaában példá­kaVVy Aen bámar feledkeznek meg az ímherek ew bukófélben levő rendszer alátá­e^Sát ?zoIgáló esküvéseikről. llffvanakkor mikor Themisfokles és Perikies aitóv vérrel átitíott utódai igy végeztek a ^rchíkus államformával, melynek még az Sneveíé ét is Hellásztól örököltük a perzsa nariament - szinte furcsa még ezt a nyugati S kifejezést is Perisiával kapcsolatban rsf- még egyszerűbben hajtotta végre a most^ában divatos nagy pejgM jg" Felhasználva a nyugat. civ^Iizáctó Kt'toTi jöjjöntöbbévissza hűséges alatt­!S?Í orszSgába. A perzsaparlamentcsak a kölcsönt adta vissza a sahnak. Jó néhány esz­fendó elölt, még trónörökös korában a sah belebolondult egy párisi áncosnöbe és atto akarata ellenére kellett «ézes szavakkal vis«a csalogatni hazájába. Most neki üzenték meg igen kurtán-furcsán, hogy nincs rá semmi szűk ség; ahogy boldogulnak nélküle, mig öPáris­ban szórakozik, majd boldogulnak akkor is, ha sohaseui látja viszont a teheráni rezidenciát es Siráz rózsaligeteit. Hamarjában nem is tudjuk összeszámlálni, hocv Oörögország és Perzsia hányadik az or­„áeok sorában, amelyek rövid utonvégezteka dinasztikus hagyományokkal és köztársasági vi­S eveztek át. Ha íiem is állitjuk, hogy a világháborút a dinasztiák idézték fel és nem v iagnauuiu a feie|ö8séget konstruálni az XSr? lehetetlen elzárkóznunk an­^k WismerésT dől. hogy a világháboru volt ír amely az államformáknak ezt a különleges földrengését kiváltotta és a tragikus véget ért Romanovok után hajléktalanná tette az uralkodó családoknak egész sorát. Ma már különösebb emSl sem vált ki, ha eggyel megszaporodik a száműzetésben élö királyok száma. Az olyan PCPtekben mint a perzs* sahé és a görög ki­Si é még a tragédiának a nimbusza ís elvész eiy uj Daudet sem akad, aki jóindula uan é8 gLav<i iria meg a száműzetésben élő kirá­Sok Síkedé^el vegyes. lemondásokban gazdag történetét. A megmaradt monarchiákat már két kezűnk ujjain megszámlálhatjuk. Nagyhatalom már csak kettő van közöttük, de ugy ezekben, mint a többi országokban már szintén nem lehet igazi értelemben vett királyságról beszélni. Legtalá­lóbb módon az álkirályság kifejezést lehelne iájuk alkalmazni. Anglia ma tulajdonképen ko­ronás köztársaság, ahol a parlament a minden­ható hatalom, Olaszországban pedig a királyság árnyékká sűiyedt egy néhsi szocialista vezéiböl lett hirtelen nagyságnak a diktáturája mellett. Mindezek mellett pedig a reménysége is kevés, monarchikus hatalom valaha vissza­nyerje még régi jelentőségét. Ma a megmaradt monarchiák sietnek elismerni a szovjetek köz­társaságát és nincsenek nagyhatalmú dinasztiák, mint voltak a francia forradalom idejében, me­lyek a trónok osztályérdekétöl inditva sietnének egy ingadozó trónusnak a megmentésére. A világháború válsága után az embeiiség tapogatódzva, esetleg téveteg módon keresi a tár­sadalmi és állami bsrendezkedésnek uj utait. A kifáradás hangulatában a nagy események is alig keltenek emóciót. Ezért zsugorodik össze a nspilapok hasábjain egyszerű és szürke napi­hirré Hellász és Perzsia. hosv a monarcniRu* iiai<uu>u »«..«..— _L[UU unni i Poincaré visszatér. Párisból jelenti az Havasügynökség az éjszakai órákban: Poincaré elfogadta a kormányalakí­tásra vonatkozó megbízatást. Pdr/s,március 27. Márdéíutánvelószinüvoltaz a feltevés, hogy Milletand kormányalakítási felhívá­sára Poincaré válasza igenlően fog elhangzani. Elknkező esettan Millerand elvolt határozva,hogy olyan kormányt hív meg, amely ugyanazt a bel- és külpolitikát folytatja, mint a távozó kormány. Politikai körökben a minisztériumok számának csökkentésére, valamint az egészség­flfyi minisztérium altitkárságának megszünte­tésére is gondolnak. Megtartanák Poincaré mun­katársainak egy részét, míg a pénzögyi. tenge­részeti, kereskedelmi és ipari tárcák betöltésé­ben válíozás lehetséges. Páris, március 27. Poincaré különbözö meg­beszélései eziűőszeiint c&upán pénzügyi két­déidkrői fűiyiak, a pouüiai kérdés csak aei­utáa kei0'í sorrá. Az álalzkulás nagyobb lesz, rrint amilyenre számítoltak. Egyébként meg­erősítik, hogy Poincaré magának tartja fenn a külügyi tárcát és csökkenti a minisztériumokat és államtitkárt állásokat. Millerand elnök ragaszkodik Poincaré politikájához. Páris n árciug 27. A Matin-1 felhatalmazták arra hogy a ^társasági elnöknek a krízisről fett következő jelentését közölje: L Ami a külügyi politikát illeti, Francia­ország a Ruhr-vidéket mindaddig nem üriti ki, amíg a teljes összegű jóvátételi fizetésekre szert nem tesz. Ami a belpolitikát illeti, Francia­cuzáguak helyre kell állítani i költségvetés egyensúlyát, kölcsönt keli felvenni, de nem olyan kiadások teljesítésére, amelyeket bevéte­leink nem fedeznek. — Ha Poincaré nem tudna kormányt alakí­tani, akkor az államfő csak olyan kormány alakulásához járulna horzá, amely határozottan el van tökélve, hogy az ország politikáját a már vázolt utakon vezesse tovább. Arra az esetre azonban, ha az ország ennek a politi­kának a folytatásával szemben ellenséges maga­tartást tanúsítana, a köztársaság elnöke — ami saját magát illeti — haladéktalanul levonná azon konzekvenciákat, amelyeket szükségesek­nek tart. Berlin, március 27. Poincaré kabinetjének bukása Berlinben nem okozott meglepetést és politikai körökben az a meggyőződés ural­kodik, hogy Poincaré visszatér, sőt ezt a kis intermezzot felhasználja arra, hogy a kényel­metlen minisztereitől szabaduljon. A Berliner I ' Tageblatt azonbin megállapítja, hogy Poincaré csillaga parlamenti és külpolitikai tekintetben mégis csak lemenőben van. ISMMMMMMMMMMMMUMMMSMMI Az uiabb kölcsönrészletet juniusban kell fizetni. J * tartását. A kényszerkölcsönre vonatkozólag ki­• . » ii t — ftfi f/Xfi«<«Xn f iov/a/a í'ai ía <k«red budapesti tudósítójától.) Az egy (A ökö (e Mayer jános efnöklégévd értek«letet tartott, amelyen letár­elnöklésévei pc8olafo8 ,ör»ény avas­E éSSwn gróf Bethlen .tván latokat. Az er mm * 4 tag aival. miniszterelnök is re fJ díZ Ján08' MÓ|0ttak Plathy Oyörgy Bethlen István hozzá a iavaslatokhoz. l g Megnyug­miriszterelnök emeíkedett szo * k*Qdónál tatta Lovász Jánost, nopy > MisU megfelelően ^J' SXronás létminimum. Egyébként pedig a J^r;öIcgönnél érvénye. amely a hát alevö ieny» ^ hdyezfe it&SrvoXő kedvezmények fenn­jelentette, hogy az ujabb kölcsönrészletekei részben junius hóban, részben pedig aratás után kell majd befizetni. A vagyonváltságra vonatkozólag kijelentette Bethlen gróf, bogy ennek fizetési határideje ugy van megállapítva, bogy nem esik össze a most fizetendő terhekkel és nincs is bevéve az állam jövedelmei közé a szanálási program ke­retében, hanem tartalékul kiván szolgálni a be­ruházásokra, tekintettel arra, bogy e célra a szanálási program csak annyit enged felhasz­nálni, amennyi eddigi célra volt fordítva. A törvényjavaslatokhoz a párt egyhangúlag hozzá­járult. Az értekezlet 10 órakor ért véget. iiüiuauw"- --- , A, ei.enzék nem tárgyal a Bethlen-kormánnyal Az a kölcsönjavaslatok ügyében. amelyek a , ket tegnap már rész­gésben á! a»ar isflnf mai nemzetgyűlésen letesen 'f"'X Vetik árnyékukat ínnak a Sí!$n!eLek és 5arcnak, amelyek a kölcsön­küzdelemnek es Megindulnak. laVaa8,ftVv Imiről néhány nap előtt irtunk "" . I Dn tl Pll cróf vetett fel, nogy az ; nak tekinthető, amennyiben az ellenzék, külö­nösen a szélső baloldali szocialisták, a Kossuth­párt, a jajvédők és a pártonkivüliek nagyj^ze, nem ha landó a miniszterelnökkel tárgyalásokba becsJtkozni. Általában azt hogy Bethlen - miután az utóbbi időben az elő­zékei nehézségek elé állította - n=mus2ám»t­khebb^megéftést íSS? S I MlAní pártban, a

Next

/
Thumbnails
Contents