Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-28 / 73. szám

SZE QED kisgazdáknál igen komoly aggályok merülnek fel, amelyek nem lehetetlen, hogy a közel jövőben élesebb ellentéteket fognak kiváltani. A kisgazdák ugyanis az akció letárgyalása folyamán olyan követelésekkel állanak elő, amelyek erős ellenállásra találnak. Ugy látjuk tehát, hogy a kölcsönjavaslatok sorsa egyáltalában nem mondható biztosítottnak. Ebben az ügyben kérdést intéztünk Almássy László grófhoz, az egységes párt ügyvezetőelnökéhez, aki a kővetkezőket mondotta : — Kétségtelen, hogy a parlamenti atmoszféra, amely az utóbbi időben lábrakapott, téliesen alkalmatlan arra, hogy ilyen nagy fontosságú és horderejű kérdéseket simán lehessen letárgyalni. Bethlen azonban abban a helyzetben van, hogy kénytelen a felhatalmazási javaslatot napirendre tűzni. Bizonyos, hogy az ellenzék az utolsó órában rá jön arra, hogy ne okoskodjék, hogy ne mérgesítse el a helyzetet és hogy lehetővé tegye az akció sima lebonyolítását. Nem hinném, hogy egyetlen egy ellenzéki képviselő is magára vállalná az esetleges ódiumot. Éppen ezért bizom abban, hogy ezt a kérdést sikerülni fog akadályok nélfül elintézni. Szilágyi Lajos igy nyilatkozott: — Magának a miniszterelnök urnák, de főkép az egységes pártnak a legutóbbi időkben tapasztalt viselkedése teljesen felhatalmazza az ellenzéket, hogy a legádázabb harcot indítsa meg. Ha a felhatalmazási javaslatot részletesen és figyelemmel elolvassuk, konstatálhatjuk, hogy a kormány olyan merész felhatalmazást akar kit is féléven keresztül, amely Európa egyetlen egy államában sem fordalt még elő. Az a kormány akarja ezt, amely éveken keresztül diktatúrával birt az ország érdekeinek Szeged, 1924 március 27. káját munkálva meg. Az ellenzék bizalmatlan a kormánnyal szemben él nem leszünk hajlandók arra, hogy Bíthlennek ilyen felhatalmazást adjunk. Korányi báró a pénzügyminiszterségéről. Korányi Frigyes báró, az uj pénzügyminiszter a kővetkezőket mondotta: — Elvállaltam a pénzügyi tárcít, mert meg vagyok győződve arról, hogy az az ut, amelyet a helyreállítási tervezet és a Népszövetséggel egyetértőleg megállapított program épített ki, az ország részére a legjobb ut, amelyen a jelenlegi bajokból kierezhetünk. Elvállaltam a pénzügyi tárcát, mert meg vagyok győződve arról, hogy ha az ország a su'yos helyzet belátása alapján a maga erejéből is támogatja és elősegíti ezt a munkát, akkor azt eredmény fogja kisérni. Ha ez az ut bármily okból járhatatlanná válik, abban az esetben elkerülhetetlenül a legteljesebb katasztrófára vezet. Andrássy a kölcsön miatt az ország függetlenségét félti. Andrássy Qyula gróf a pénzügyi javaslatról a következőkép nyilatkozott HZ egyik esti lapnak: — A fontos csak az, hogy az ilyen módon megengeded rendszabályoknak meg legyen az eredménye és hogy az ország függetlenségét megóvjuk. A javaslatban az ország függetlenségét nem látom biztosítva és behodolást látok ellenségeink és a külföld előtt a kölcsön érdekében. Félek, hogy a ránk kivetendő súlyos adók miatt nem tudunk majd talpraállni. A kölcsönt nyújtó államok kezükben tartanak minkit éí arra fognak ügyelni, hogy igazán talpra ne állhassunk, nem pedig arra, hogy valóban rendbeszedhessük államháztartásunkat umuMiivu . vaiuuau iciiuucsícuucs respektálása nélkül, csak a saját hatalmi politi- I és gazdasági életünket. Harding Budapestre érkezett. Budapest, március 27. M3 reggel Harding az Orient Expresszel Budapestre érkezett. Megérkezése után azonnal a Duna-palotába ment. Délfelé Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel találkozott, majd Bethlen István gróf miniszterelnököt kereste fel. Mister Harding fogadta tudósítónkat, akinek a következőket mondotta: — Kizárólag mint magánember jöttem Budapestre, két amerikai barátom kíséretében. A magam részéről sajnálom legjobban, hogy nem vállalhatom a pinzügyi ellenőri tisztet. Mondhatom, nagy szeretettel kezelném a magyar ügyet, ha orvosaim egészségi állapotomra való tekintettel ettől a nagy munkától egyenes paranccsal el nem tiltanának. Bethlen István grófnál udvariassági látogatást tettem. Tisztán, mint magánember kívánok itt Budapesten informálódni a pénzügyi viszonyok és az ország gazdasági élete iránt, hogy tapasztaltaimat annak idején Amerikába visszatérve, talán az önök hasznára gyümölcsöztessem. Mister Harding előreláthatólag két napig marad még Budapesten. Amióta Sir William Qjod visszaérkezett Budapestre, nigy|elentöség(l tárgyalásokat folytatóit a magyar kormánnyal. Két hit óta csaknem mindennap érkeznek inkognitóban Budipestre külföldi tekintilyes is elismert pinremberek, akik mindannyian Sir Willlam Gooddal keresik az összeköttetist is egy fiinapi tartózkodás után már el is távoznak. Munkatársaiknak sikerült meglulni néhány ilyen külföldi bankember nevét, igy például Budapesten tartózkodott kéi napig Sattier, a legtekintélyesebb belga pénzemberek egyike. Tegnap érkezett Budapestre Martin Elibanek Murray, Szwekhtrat Terrls, mindkettő Londonból, Ma pedig feltűnt Budapesten, az AngolChztrák Bank wieni telepinek főtanácsosa, Hans Simons-n*k alafcjt, ki szintén Wiliijm Goodral kereste az összeköttetést. MMMMMMMMMMMMMMII^^ Megmozdultak a csengelei fö (A Szeged tudósítójától.) Csütörtökön ismét egy földbérlőküldöttség alkalmatlankodott a polgármesternél. Ezúttal a csengelei bérlők mozdultak meg és ami természetes, ők is a földbérek leszállításáért szálltak sikra. A ciengelei deputációt már régen várta a polgármester, mert hiazen a bérleszállitási mozgalmak tűzfészke Csengelén van, ahol nagyon sok „m-ibérlő gazdálkodik. A polgármester pedig tapasztalatból tud.a, hogy az uri bérlő a legveszedelmesebb ellenfíl a fö'dbércsatákban, mert rábeszélő képes jége lényegesen nagyobb, mint a kevésszavú zselléreké. Aztán az uri bérlőnek, akt mással művelteti meg a földet, több ráérős ideje van, mint más, közönséges bérlőtársának. Igy nem lehet csudálkozni azon, hogy Csengele a tűzfészek. A polgármester már régen várta a csengelei deputációt, azért mégis megilletődött kissé, amikor a csütörtöki tanácsülés ulán a főügyész közölte vele a deputáció megjelenését. — Gyere Palikám te is be a fogadásra — kérlelte a polgármesterhelye test —, ha többen vagyunk, bátrabban merek felelni. — Nem megyek én — tiltakozott Bokor Pál —, nem jö ha én o!t vagyok, mert ha én kimondok valamit, azt állom is, de te polgármester ur, megigérhelsz nekik minden jót, hiszen nem tehetsz arról, hogy a tanács nem váltja majd be a te ígéretedet. — Hát senki nem jön segítségemre ? — for, dult színlelt kétségbeeséssel, de komoly átérzéssel a tanács felé a polgármester. — Akkor egymagamnak kell felvenni a harcot. É« fel is vette. Mikor átment a tanácsteremből hivatalszobájába és jegyzője bejelentette az előszobában várakozó küldöttséget, azonnal, még a küldöttiég fogadása előtt felhozatta a könyvvivöi hivatalból hatalmas fegyverét, a csengelei bérföldek árverési jegyzökönyveit. Az árverési jegyzőkönyvekből ugyanis a bérlesiállitáit kérők fejére olvashatja, hogy még mindig kevesebb földbért fizetnek, mint amennyit a háború előtt fizettek. Amikor a jegyzőkönyveket megkapta, kiszólt az előszobába, hogy .jöhet a deputáció". A tiz tagu küldöttséget — amelyben olyan bérlő i< volt, aki száz-százötven holdat bérel a várostól — dr. Tóth László ügyvéd vezette és szépen megkonstruált beszéd sereiében tárta föl harmincöt csengelei bérlő óhajtásait. Meri a jelenlegi bért harmincé ciengelei bérlő tartja megfizethetetlennek. Ez a harmincöt bérlő a legutóbbi bérfizetés alkalmával megtagadta a felemelt bérek megfizetését és mivel a könyvvivőség nem fogadta el a régi béreket, ügyvédhez fordultak és a pénzt biröi letétbe helyezték. Április elsején esedékes a következő földbérrészlet. Dr. Tóth László a bérlök nevében azt kérte, hogy a város vegye revízió alá a béreket, a revízió végrehajtására küldjön ki a tanács egy vegyes bizottságot, amelyben a bérlőknek is legyen képviselete, vagy az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól kérje a bizottság kirendelését. A szónok hivatkozott arra a kormányrendeletre, amely kimondja, hogy a bér lehetőleg a kérdéses bérföld főterményében állapítandó meg és kérte, hogy ennek alapján a csengelei bérföldek bérét buzavaluta helyett rozsvalutában állapítsa meg a város. A polgármester válaszában arra hivatkozott, hogy a bérlők néhány évig úgyszólván ingyen bérelték a város földjeit. Amikor a városnak huszonöt kiló búzabért fizettek, ugyanakkor a szomszédos birtokos hasonló minőségű földért kétmázsa búzát kapott. A város bérlői ezalatt az idő alatt anyagilag teljesen rendbejöttek, békebeli adósságaikat kifizethették, építkezhettek, de most, hogy lassan-lassan meg kell fizetniök a földért azt a bérértéket, amit békében is fizettek érte, nem szívesen fizetnek. Ez a mostani földbérmozgalmak indító oka. A várost a kormány rendeletileg hatalmazta fel a buíaparitáaos bérek megállapítására és a városnak ki kell használnia ezt a felhatalmazást, mert a pénzre szüksége van. — Azt kívánják — mondotta a polgármester —, hogy a város térjen át a rozs valutára. A tanács már egyszer kimondta, hogy a homokföldeknél bevezeti a rozsvalutát, de amikor kiderült, hogy rozsvalutában lényegesen több lenne a bér, a bérlők érdekében továbbra is a buzavalutás földbéreket tartotta fenn. A buza és a rozs mai ára között ugyanis aránylag nincs akkora differencia, mint amennyi a háború előtt volt. Ha azonban ragaszkodnak a rozsvalutához, ezt a kívánságukat készséggel teljesiti a tanács. — Maguk bírói letétbe helyezték a bért — folytatta a polgármester —, ezzel megtették az első lépést a pör felé. A város nem szívesen pörösködik a bérlőkkel, de ha elkerülhetetlen a pör, fttlurk elébe. Dc gondoltak-e arra. hogy ki lesz, ki le'net ebben a pörben a pörvesztes. A város nem kér nagyobb bért, mint amennyit a kormány rendelete értelmében kérhet. A bíróság pedig a törvényes rendeletek alapján hozhatja csak meg Ítéletét. Nem mondhatok mást, csak azt, hogy aki sokallja a mai béreket, az visszaadhatja a földet a városnak, nem ragaszkodunk ridegen a szerződéshez. Ezután elővette a polgármester az árverési jegyzökönyvet és abból bebizonyította, hogy a mai bérek értéke meg sem közelíti a békebeli béreket. Hosszú vita után a küldöttség meggyőzetlenül távozott. BMMMMAMMMMMMtfMAMMAMMMMMMNS A német nemzeti kölcsön. Berlin, március 27. A Berliner Tageblatt ntwyorki távirata szerint a német nemzetközi kölcsönt májusban, vagy júniusban bocsátják ki. A kölcsönből az Amerikai Egyesült-Államok az egész összeg egyötöd részének a jegyzését válla'ják. Pasica megalakította az uj kormányt. Belgrád, március 27. Pasics hiába fáradozik, hogy a demokrata pártba Pribicsevics 14 hivén kivül más képviselőket is megnyerjen a kormány számára. Igy ki van zárva, hogy a parasztpárti képviselők bevonulása esetén többséget szerezzen a szkupstinában. Davidovics baloldali demokrata vezér tegnap este kihallgatáson memorandumot nyújtott át a királynak, amelyet valamennyi ellenzéii pártok aláirtak és ki\z\en\eUtk,hogy a legélesebb harcot inditjdk meg Paslcs ellen, ha az uj kormány alakítására vállalkozik. Belgdrd, március 27. Pasics ma délután 1 órakor a királyi palotába ment és közölte az uralkodóval, hogy a Pribicsevics-párti demokrata dlsszidensekkel megalakította az uj kormányt. Belgrádból jeienlik: A Pasics—Pribicsevics koalíciós munkakormány ma este megalakult. A kabinet tagjai: Miniszterelnök Pasics, külügyminiszter Nlncslcs, bel ügyminis tter Sztkszklcs, közlekedésügyi miniszter Popovlcs, kereskedelemügyi miniszter Ktzmann, közoktatásügyi nisztcr Pribicsevics, agrárreform minis »tcr Szimonovics, vallásügyi miniszter fanjics, igazságügyminisíter Crizogono.