Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-23 / 70. szám

SZEGED Szeged, 1924 márcias 23. hogy azért nem vének, csak egy nagyon szigorú és nagyon konstruktív közéleti tényező nézte rosszaló fejcsóválással a dolgot, hangosan dohogva magában: ez mégis illetlenség! Attól tartok, hogy az április elsejei közgyűlésen erélyesen interpellálni fog a Tavasz ellen. Az interpellációt majd kiadják a fertőtlenítő intézetnek. Gyalu. * wwwwwwwwmwwwwwwwwvwwwi KÖNYVEK Standhal: A pármai certosa. Az irodalom nagy századában, a tizenkilencedik század eleján tünt fel Henry Beyle, aki de Stendhal álnevet vette fel. Az idő, amelyben született, rendkívüli és forrongó események szemtanujává tet e. É!es elméjével nemcsak benne élt, de bele is látott a napoleoni idők heroisztikus mozgalmainak lelki indítékaiba, amelyeket az objektív néző gondolkodásával regisztrált és az ifjúság minden dicsvágyával, tékozló odaadásával harcolt végig. M jd tíz évig kisérte Napoleon hős hadait mint katona és részt vett az olaszországi hadjáratokbin. A harci vágyat ezután politikai munkássággal cserélte fel s igy lett Triesztben, majd Eszakolaszországban, Civita Vecchiában Franciaország konzulja. Hajlamii, amelyek az olasz lélek impulzív, de egyben grand seigneuri pózba burkolt kalandorkodásával harmonizáltak, Olaszországot második hazájává lették. Franciaország zilált állapotai nyugialanitották. A túlzó gall szellemnek ideálok kellettek s igy surrogatumokkal narkotizálták a fetisizmushoz szokott népleiket azokért a párvenfl bálványokért, amelyek elterpeszkedtek Franciaországon. Itt nem tudott megmaradni. Nagyra'örő hajlamai a világba szólították. Hozzájárult tilán nyugtalanságához, hogy éleslátásával megelőzte korát. Nem méltányolták. Dacból, avagy próféciából hangoztatta minden sikertelensége után, hogy könyvei sorsjegyek, amelyek majd 1900 táján fogják megütni a főnyereményt. És ugy is volt. 1880 táján kezdtek mélyen foglalkozni Stendhallal és a világirodalom az ő regényeitől számítja az analysta regény megjelenését. Ami méltánylást kapott korától, főleg egyéni »d^ainajcM kös?önJ$fFi r'Wöss'éget psychologiai okfejtései és az akkori társadalom mentalitása között. Csak később és akkor kezdett kibontakozni irói jelentőiége, • amikor a politika és társadalom megváltozott I atmoszférájában magukra ismerő embertípusok igazolták korát meghaladó emberismerelét. Lázongó lelke sohasem hagyta megállni a kudarcok mellett. Nagy konvulziók, lázas víziók szaggatlák lelkét és talán a körülmények voltak az okai annak, hogy az ideologusok kiábrándult kritikai szelleméhez sodródott. Pedig sokat érzett és szere'ett és szive hangjai még a politikán tul is a pán furulyájának édes, csalóka játékát lopták az ajkára, amellyel el tudta bódítani a szűziesen merengő lelkeket is. Csodálatos ellentétes természet volt. Sok munkája közül különösen a Chartreuse de Parme-val ért el sikert, amelyet nem kisebb kapacitások, mint Balzac és Taine a lelki irodalom egyik legszenzibilisebb munkájának tartottak. Ezen regényében az északolaszországi fejedelmi udvarok furfangos cselszövésein át, amelyek a francia udvar könnyedségét, graciózitását utánozták, — kísértő rémként jelentkeztek a renaisiance lihegő, alattomos bosszúvágyai. Mintha a Sforzák, Farnesek és Borgiák gyilkos méregkatlanából szállnának ki a krinolines marquisek és szerelmes szemükhői a befecskendett vér mosná ki a megbánás könnyeit. Másrészt ott van Fabrice, akiben Stendhal magát mintázta, a vágy, a szelídség, a kalandortermészet megdöbbentö keveréke. Amit a kielégületlen érzés gyújtogatott benne, itt, ebben a lélekfestésben lángot kapott. De csak tettek voltak azok, végső cél és konklúzió nélkül. A tett magáért a tettért, l'art pour l'art. Monologjaiban Don Quijofe vezekel fantasztikus álmaiért, Zarathusztra éneVel és a nagy Dél jöttét hirdeti, de szavaiban ott zokog a mai ember is, aki fájdalmasan zuhan kifosztott, elsodort lelke után. A pármai certosában már dübörög az olasz föld is a forradalom alatt és az indulatokban megismerjük a szenvedések örökké egyforma mozdulatait, ugyanazokat, amelyek az an'ik katakombák falreliefjéről tárják felénk kétségbeesett karjaikat és ugyanazokat, amelyek ma kérik az üdvözítő megváltást. Ezért marad Stendhal halhatatlan. A regényt Benedek Marcell fordította sokszor javítva az eredeti szöveg elsietett hanyagságán. A könyv a klasszikus regénytár sorozatában, a Révai-cég kiadásában jelent meg. Lengyel VilmaJack London : A vaspata. (Fordította : Mészáros Zoltán. Megjelent a Népszava-könyvkereskedég kiadásában.) Egy csodálatos vízió, amit Jack London ebben a regényében nyújt az olvasónak. Könyvét 1907-ben irta és történetének időpontját 1913 és 1938 közé teszi. Látnoki szemei előtt elvonulnak a háborús és forradalmi 8zemélyek;egy finom szövésű szerelmi regény keretében. A mi korunk lelke lüktet minden sorában. A töke és munka harcát, uj embertípusok kialakulását rajzolja meg. Anatole Francé nagy elragadtatással irt Jack Londonnak erről a munkájáról, korunk legjellegzetesebb írásának tartja. A Vaspatát Mészáros Zoltán ! szép, világos, jól gördülő mondatokban fordította. Minden könyvkereskedésben kapható. Ára 3o.ooo korona, jobb papíron 36.ooo korona. , ,3ack London : Az íaök istene. Amilyen gazdag él kimeríthetetlen természeti kincseiben Amerika, olyan gazdag és változatos emberanyagában is. A végtelen lehetőségek hazájában élnek az emberek és meg is próbálkoznak vele, hogy kihasználják az adott helyzetet s próbára tegyék saját erőiket, vállalkozói szellemük képességeit. Az emberi életsorsoknak őserdejébe vezet bennünket Jack London elbeszélő művészete. Könyvének pompás anyagát mir maga az ajánlás is jelzi: , A farkas leányainak, akik egy emberfajt nemzettek és tápláltak." Es rendkívül gazdag változatban vonultatja föl az olvasó előtt a „farkas lányait* és ezeknek a lányoknak fiait a félvér angol-indián Vörös Baptiste-től kezdve, aki visszatér az ősök istenéhez a keresztény kapitalista civilizációból egészen az Északra vándorolt sváb aranymosókig s a görög táncosnőig. Jack London elbeszélő művészetének minden szépségét és báját visszaadja Bartos Zoltán kitűnő fordítása. A könyv csinos kiállításban a Népszava-könyvkereskedés kiadásában jelent meg. Minden könyvkereskedésben kapható. Ara 19.5«o korona. IMAMMMMMMMMMMMWWl Bárdos Edét és Schwimmer Adolfot átkísérték az ügyészségre (A Szeged tudósítójától). Emlékezetes, hogy még január hónapban fizetéskép leien lett a Szegedi Forgalmi Bank, mintegy milliárd korona körüli passzívával. Az államrendőrség akkor azonnal a legnagyobb körülte {intéssel megkezdte a nyomozást, miulái a bink hitelezői sikkasztás címén tették meg följelentésüket. A könyvek és levelek átvizsgálásával még el sem készülhetett a rendőrség amikor már is meg kellett szüntetni a rendőrségi nyomozást, mivel a cs5d folytán kényszeregyezsági eljárás kezdődött meg. Akkor az irafok mind átkerültek az ügyészségre, ahol tovább folytatták az eljárást a Forgalmi Bank igazgatói Bárdos Ignác, Bárdos Ede és Schwimmer Adolf ellen 226 reidbeli sikkasztás büntette és négy rendbeli sikkasztás vétsége cimén, valamint ismeretlen tettesek ellen tíz rendbeli okirathamisitái bünte te miatt. Az ügyészség most az ü>y iratait viszaküldte a rendőrségre a nyomozás kiegészítése vígett, miután az ügyészség szerint szükséges egyetmást tisztázni, valamint a bűnjeleket is le kell foglalni. Az ügyészség egyébként számos kérdést intézett a rendőrséghez, ho?y azokat a másodszor is megindított nyomozás teljesen A rendőrségen a legnagyobb rendben dolgoznak ebben az ügyben és mindennemű felvilágosítás elől elzárkóznak. A Szeged munkatársa aronban megállapította azt, hogy Bárdos Ede és Schwimmer Adolf már két nappal ezelőtt a rendőrség őrizetében voltak. Bárdos Ignác, a bank tulajdonképp vezetője, mint ismeretes, megszállott területre szökött és mint a Szeged munkatársa értesül, jelenleg a csehek által megszállott Galántán tartózkodik. A rendőrség a másodszor is megindított nyomozás során kétségtelenül tisztázta, hogy kik voltak a bank igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai, valamint azt, hogy az egyes igazgatók mennyire vettek részt a bank irányításában A jegyzőkönyvekből azu'án azt is megállapították, hogy a felügyelőbizottsági tagok mennyiben gyakorolták felügyeleti jogukat a bank üzletmenetelével szemben. Tisztázták azt is, hogy hova lettek a felek készpénz betétei, valamint részvínyei. Az ügyészsíg kérle megállapítani azt is, hogy milyen és mennyi részvényt vett esetleg saját magának a bink. Azt sem tudták eddig kideríteni, hogy mi történt azokkal a részvényekkel, a Helyeket a felek csupán az elővételi jog gyakorlására adtak át a banknak. Tisztázni killett azt is, hogy mi van az őrizeti letétekkel, valmint Körösi Gíza kereskedő húszezer cseíi koronájával, amit csupán átutalásra adott át Körösi a banknak. A rendőrség csak nehezen tudta Iefol/ta'ni munkáját, mivel a könyvek áttanulmányozására és az esetleges szabálytalanságok mjgállapitására legalább 7—8 nap lett volni szükséges, másrészt pedig a fizetésképtelenség óta sok idő telt el és igy sok minden elkallódhatott is. Ezzel szemben a rendőrség lényegében szombat délre mégis elkészült munkájával, ugy hogy az iratok egyrésze imét átkerült az ügyészségre. A Szeged munkatársa tanuja volt annak, amikor szombaton délben Bárdost és Schwimmert átvitték az ügyészségre. A vizsgálóbíró vasárnap fogja kihallgatni az igazgatókat és azután teszi meg előterjesztését az ügyészség a tofibbi fogvatartás, illetve a szabadonbocsátás tgyében. A valószínűség szerint Bárdost és Schwimmeri nem jogjaa <& ügyészségén előzetes letartóztatásba helyezni, mivel a jelek szerint ők ketten aktive nem igen vettek részt a bank vezetésében és igy nem is tudták sem az üzleteket, sem pedig az előfordult szabálytalanságokat, amelyek azután a Forgalmi Bank bukását okozták. A Devizakörpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 118 papirkoronával. SE1K Telefon: Igazg. 4—55. Korzó Mozi Telefon: Pénztár 11 85. Március hó 23-án, vasárnap A Nagy Galeotto (a rágalom). DON JÓSÉ ECHEGARAY világhírű drámája 6 felvonásban. Egyidejűleg: MARIA JACOBINI vel a főszerepben: Azonkívül: FEKETE ORCHIDEA. A közkedvelt Pathe-Revue. Exklusiv oroszlándráma 6 felvonásban. Természetes színes fetvételekkel. EIOadások kezdete: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor, hétköznap 5, 7 9 órakor. Ml viL.rtGric.rn i Vasárnap, március hó 23-án 111 vic.AGFiic.tn t FRIOERICUS REX Történelmi játék a .Nagy császár' idejéből. |—1|. reszv tjyíZtrr«, «|y •IfiaJisban Eredeti zeneklsé ettel. Főszereplök: I. Frigyes . . Albert Stelnröclr. Amália . . Éva May. Kaunitz . . Werner Krauw. A CSELEKMÉNY SZÍNHELYE POTSD^W^UN?^ SCHONBRUNN ÉS PÁRlS. Előadások kezdete: Vasárnap 3. 5. 7 és 9 órakor. hetkrt/nan \ 7, u i->r«kor.