Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-23 / 70. szám

Igyci s«Bá»ii ára 1000 korona. ^»W9K« M MtdúiUra­IHl) Oefli Pereoc-uMa 2. ffö­»**!(» tutival szcmbw.) Tele­18-B&A»Swg«I' raegjele­M8Ö kivijeiével minden Mp. Bar" ára 1000 ko­cc«u Blöltoetési árak: Egy Hu»n htíybenl5a», Bnda­SHfen i* vidéken 20000 kot. V. Iffoljram. Hirdetési árak: PéWiatákw 1 mm. 259, egy hasábon 591, másfél hasábon 750 K£z9v*c­kOzt 25 százalékkal drágább, Apróhirdetés 10 szóig 40M kor. SzOvegkSzti közlemé­nyek toronként 4000 korowL Családi értesítés 3000* kar. Smged, 1924 március 23, VASÁRNAP. 70-ik szám. Az ördög a falon. Két nappal ezelőtt valamelyik szocialista kéDviselő azt találta mondani a nemzetgyűlésen, JIOÍV lesz még októberi forradalom és a;ra a másik oldalról azt felelték, hogy csak hadd jöjjön, majd ágyúval és gépfegyverrel állunk elébe. Mi nem tulíjdonitottunk a dolognak különö­sebb jelentőséget, mert ismerjük már a nemzet­gyűlés levegőjét, amely hamar felforr és imvr­iük az ott pitykéaő nagy gyerekeket is, a*'-* hamar elvesztik a fejüket és akkor oiyan fenye­getéseket vagdosnak egymáshoz, aimketmagim se vesznek komolyan és nem hisznek bennük Hiszen ha csak ezredrésznyi vér folyna, mint amennyit sziffibolice és metaforice csapra ütnek egymásból a pártok négy-ö esztendői tta, akkor itt már rég vértől öntött volna tolDuna Tua. Osíob Ságnak tartottuk tehát a todalomma való fenveee őzési és annak tartjuk ma is, azon­ban nem toltunk haj andók komolyabbnak venni^ ^SSTioJozó jb^TSSSS t?: síi.riaff hamiskutyája, egyszer ha arra jársz akkor rád usziiom és meghar^ptatlak velei flzonoan mrvlátsVlk nincs mindenki ezen a véleményen, S a gyerekesen elkiáltott október tovább re­Zega márciusi l.vegőben, még pedig azon az o'dalcn, amelyiken a kurzus lakik. Egyet en liberális lapot se láttunk, amely fölkapta volna és rezonáló szekrénnyel erősítette volna a fölös­ben kidobott fenyegetójangot,,elenbena kormánypári titkos fajvédő is, meg" a nyílt fej­védő titkos kormánypárti is fölfogta és napok óta vezércikkekben rezonál rá. A különbség íntnk csak annyi, hogy a fajvédő sajtó szu­fonlf szegez és ágyukat dflrget, a kormánypárti 3 meg Bggoda masan tiltakozik sz ellen hegy a Mis ellenzék falra fesse az ördögö Js játsszon a tűzzel, ilyen szeles időben és ennyi nyomortól összeaszott, keserűségektől ki­száradt, gyúlékony anyag közt. A hazafias sajtóról mi nem akarjuk feltenn hnno nmwnkálni akarná a másik oldalt, ezt i teés egys eíüen kikapcsoljuk és elhisszük hogy a legkomolyabb aggodalom szüli ezeket S cikkeket. Aggodalom igen, de okosság nem. Legalább is furcsa, ha vezércikk szól arról a tűzről, amelyikkel nem szabad játszani. Hiszen azt az ominózus parlamenti közbeszólást egyik napról a másikra elfelejtette az is ak szokott nemzetgyűlési tudósítást olvasni. (Mert vannak sokan akii szerelik ettől az olvasmánytól meg­kímélni az idegeiket.) Miért kell tnostmára vezércikk cimébjn is felhívni az emberek figye_­mét arra, amit maguktól ián észre se vettek, vagy ezer más gondjuk közt elfelejtettek, vagy ecv percig se vettek komolyan ? Miért kell itt a tömegekkel elhitetni azt, ami szerinlünk kép­telenség, hogy itt komolyan számolni lehet és számolni kell egy uj forradalom lehetőségével? Nekünk ez éppen olyan érthetetlen és logikát: lin mint mikor a munkásságnak amely annyi alkalommal megtagadott már minden köZÖSlé. Se • ra"' fejéhez üSStfi í * kommunisták vagytok I Hiszen ez valósággal a kommunizmusra való rábeszélés, amelynek mindnyájunkon katasztró­fális vége lehetne, ha a munkásságunk nem volna olyan józan és fegyelmezett, mint amilyen. Ami pedig a fajvédő sajtó szuronyait és ágyúit illeti, a politikai érzéknek az a teljes és fíkéletes hiánya, amit ezzel elárulnak, egyene­sedTK^ő! Ig"- hooy visszEsülIyedtönk ebben az országban senki se gondol forrada­lomra, még az a szocialista képviselő se, aki beszélt róla. Mit lehelne ebben a kiélt, elgyötört, magávsl tehetetlen országban nyerni egy forradalommal ? Lenne-e vele valamelyik nagy bsjunk kisebb és szűkös kenyerünk nagyobb és rongyo3 ruhánk ujabb ? Semmit se nyernénk, de a menekülés maradék lehetőségét is elvesztenénk. Ff jünkre gyújtanánk a házat, hogy benne égjünk. Az októberi for­rdalom, a kommün, az e lenforradalom mind csak bel'ebb taszított bennünket a pokol torná­cán, amelybe a háború tessékelt bele bennün­ket. Míg egy forradalom: az a kész pokol, ami után már nincs több forradalom. Ezt tudja minden józan ember és az ország túlnyomó többsége, úgyis mondhatjuk, liberális többsége józan emberekből áll és a konzer­vatív kisebbség, amely a kormányt támoga.-ja, néha józanabb, mint maguk a vezérei. Lehet azonban, hogy mi nem vagyunk jól tájékozva. Lehet, hogy a fajvédő sajtó főbbet tud nálunk és olyan tüneleket Iái a tömeglélekben, amelye­ket nekünk nincs módunkban megfigyelni. Talán arra gondol, amit az egyik lap ki is mond, hogy a nyomor mindig kész forradalmat csinálni és az elkeseredettség nem ismeri a józan ész korlátait. De ha ez így van, mi következik ebből? Szuronyok, ágyuk, gép­puskák? Forradalmakat lehet leverni, de soha még forradalom kitörését szuronyokkal és pus­kákkal meg nem akadályozták. Se Rómában, se Parisban, se Magyarországon. Negyvennyolc­ban Metternich nyilván nagyobb fegyveres erőre támaszkodott, mint amekkoráról most csak álmodhatnak is. Az októberi forradalom kitörésekor az ország nagyobb fele fegyverbe volt öltözve. Mind nem használt semmit és soha sehol se használt. A fegyverrel lehet vért ontani, de nem lehet a vérontásnak elejét venni. Hí forradalomtól fél a kurzus, akkor annak na géppuskákkal menjen elébe, hanem kenyérrel. A forradalom üvölíő kutyáját le lehat lőni, de az mindig nagy megrázkódással jár. Az okos politika azzal hallgattatja el a fogát csattogtató nyomort, hogy enni ád neki. es oiyan lunsicuci uh a tuiussivn..^", > _LLT.vi-u-i.inii i ' ***n*n*m*m*m*mmmM Végleges megállapodás a (A Szeged budapesti tudósítójától.) Péntek éjjel a Hungária-szál tóöeli delegáció tanácstermében döntő tanácskozás volt,amely hajnali három órakor ért véget. A tanácskozáson a magyar kormány és a népszövetségi delegátusok kőzött igen harmonikus szellemben végleges megdllopodds létesült. Gróf Bethlen István bemutatta a dele­mr*' - gMgfflsftfti.y­a szövegbeli részén még egyes kisebb módosí­tásokat határoztak el. A nemzeti bank felállítá­sáról szóló törvényjavaslat s az aranykorona alapú költségvetés a tegnapi megállapításokhoz képest végleges alakban készen áll. Az arany­korona alapú költségvetésről a következő pontos részletet sikerült megtudni: — Az aranykoronában számított és két és fíuvrp gjóió költségvetés az államháztartási e hek összegében a békeszerződésből folyó Sie tségekkel együtt 115 millió aranykorona deficitet mutat fel, amely fokozatosan csökkenni foi A másod k félévben a deficit 95 millió fog. A masoum Az u(olgő ötödik népszövetségi delegációval. félévben az államháztartás hiányainak a fedezé­sére 40 millió aranykorona van a költségvetés­ben előirányozva. — A miniszteriális organizációkban további változás nem lesz. A közélelmezési minisztérium megszűnik és feloszlatásra kerül, mihelyt arra raőd nyilik; megszűnik továbbá a Devtzaköz­Jtí Ü á* 'akáahiiafal, valamint a belügy­íninlüiténui nyomozd hivaiala. — A létszdmredukció csak a lehetőség hatá­ráig Jog végrehajtatni. Ezt az úgynevezett komisszió generál lesz hivatva végleg rendezni. — A költségvetés az egyes miniszteri tárcák szerint külön-külön készült el, külön-külön elő­irányzattal. Redukálni fogják a különböző vám­őrségek és folyamőrségek személyzetét. A tiszt* viselőredukció százalékba kifejezve körülbelül 15—20 százalék körül fog mozogni. Termé­szetesen hangsúlyozták előttünk, hogy a tiszt­viselő-létszámspasztás a szanálás keresztül­vitelével kapcsolatban fokozatosan fog végbe­menni. aranykoronára csökken Sír Henry Strakosch felvilágosításai a sajtónak. d.„wc/ március 22. A nemzetek szövet­.WS'oSága az elutazás, előtt szombat Jjfitf ^ órakor a Hungária-szállóban fo­íftóií » magyar saj ó képviselőit. Sir Henry J?h mdfg szavakban fldvözölle a magyar 3 ^IsSÍSSlSádó kiküldöttei be­tpteztik áS a munkát, amellyel meg voltak fejezték azi «áH dáí iétegalt a magyar kor­2 „ Sormtervezeíre vonatkozólag, m . yS a meggyőződésem, hogy az ország amelyről az a j . ujjáéJité!éhez szüksé­pénzügyi «íjjg |oadí8 megfontolás tár­«e8/k; lt<fa migyar kormánynak a rekon­ty . x íífrvényre és a költségvetésre vonat­Sai valamint a jegybank törvényei ÍISS tervezetét, 'nemkülönben azon 'M2Se amelyeket a legközelebbi jövö­hpíéfelS keíl léptetni, hogy 5 rekonstrukciós M gffgt & féléves költség­,7.íhöl áll és 1926 junirs 30 ával végződik, íiu idöDoritbin a költségvetés egyensúlyának amely idöponro réBzletesen My?Jndik akiaddsok fokozatos csökkentésé­fS^St az állami bevételek emeléséről. íL Xranr végrehaj ása szigora takarékos­at tétdez fel, nemciak a központi kormány­fjL « állami üzemek költségvetésében ha- j megyei, városi és községi hatóságok I zat nem a költségvetéseiben is. Ez a program szigor* adminisztratív reformokat kíván, beleértve a feles számú tisztviselők létszámának az alapos csökkentését is. Ezen intézkedések különösen fontosak abból a szempontból, hogy lehetővé tegyék, hogy a felenlegi meg nem felelő fokon levő fizetések a viszonyokhoz mért fokra emel­tessenek és emiatt a megadóztatás se legyen olyan nagy, hogy az adóterhek emelései aka­dályul szolgáljanak. — A parlament, amidőn megszavazza az újjáépítési törvényt, kell hogy megadja a kor­mánynak azt a felhatalmazást, amellyel az ke­resztül vihesse az újjáépítés tervét a már fel­vett jegyzökönyvekkel összhangban. — Az uj Jegybank felállítása lehetetlenné fogja tenni, hogy a jövőben fedezetlenül bo­csássanak ki bankjegyeket. — Ha az ország bízik a saját jövőjében és el van tökélve meghozni a hazafias áldozato­kat, ki van zárva, hogy az általános Wzdas<W és pénzügyi élet újból magához ne térjen. Már mondottuk, hogy az uj bank felállítása lehetet­lenné fogja tenni az inflációt. ..... _ — Mindezek folytán be fog Wv^eznia pénz értékének az állandósága és stabulzációja. Hocv ezt a tervet meg lehessen áliapitaní, nemzetközi kooperációra volt ^fEnnek a keresztülviteléhez szükseges a nép összes réte­köszönetét fejezte

Next

/
Thumbnails
Contents