Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-20 / 67. szám

&*iye« sxém ára 1000 korona I ü UadóJüyai«l> Cletk Perenc-ntca 2. (F6fatlitkolával» Mm ben.) TelőtM IS-83.A.Szeged* megjelekétM kivételével minden ia*>B0M«xáffl ára 1000 kőtm*. Befizetési árak i Egy Sísi»r» helybenlSOOU, Budai fts vidéken 20000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 március 20, CSÜTÖRTÖK Hirdetési irak i Fahasábon l mm. 250, egy hasábon 901, másfél hasábon 750 K.Szöveg. kőit 25 százalékkal drágákb. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemények soronként 4000 koroaa. Családi értesítés 30C08 kor. 67-ik szám. Miből él a tanya ? A jövő Szeged historikusa számára leszögezzük a következő adatokat: A város bérlőinek elégedetlensége onnan szármaiikhopy 1918-ban, 1919-ben és 1920-ban úgyszólván potyán bérelték a földeket és ezt a kel len:es állapotot nagyon megszokták. Mióta a kormányrendeletek alapján megkezdődött a béreknek a békebeli érték színvonalát „megközelítőmértékben való emelése, nehezükre fsik a régi rendbe való visszatérés... Egy ho d föld bére - ha a legkisebb termést is vesszük alapul - ma is annyi, hogy kifizethető egyetlen gyümölcsfa terméséből. . 8 Nehogy mi kerüljünk Szeged város földbérlőine

k megtámadása cimén osztályelleni izgatás vádia alá szükségesnek látjuk nyomatékosan hanesuIvózni hogy ezek a kétségtelenül iga*. ?e yges éy8 bölcs ^állapításod Szeged váró oolffármesterétől származnak. 0 sjegezte ezwei « ifimágokat a marostöi földbérlőkkel szembe, akik Eokalni szíveskedtek a 496 kiló; búzás földié V olvan földek holdjáért, melyekért a béke éve nekátlagáraira átszámítva a háború előtt fiS kiló búzát fizettek. Sokalják a mai 496 kilós bért, pedig a buzabérek fizetésének áts ámilási kulcsa" mindig jóval a napiáion alul 5an megállapítva, ugy hogy a mabér a békehíii bérnek legfeljebb a felét én el. ti i-hptkéozelni, hogy az önzetlenségnek és a lo^mAl* ^esi,éséne\^eanz alSnv mértéke nyilatkozik meg ezekben az ?dő^Ő?-ídő™ megismé'lCdni szokott kivanségokban ha még a polgármester is, a szegedi föidpatrónusa, kénytelen őket mereven visszautasítani. Még az ö larelméí is Wi l a oodrából. mikor hol az Alsóvárosból, h0,"aLrnSő hol a tápéi rétekről tekinhol a Marosiöböl, noi >i F befelé az télyes számú dejeldaók ^ kcre8r. ajtaján és a szónokok egga^ sok 8z, amit lecsípjenek belőle. döU é knek elküldésével Sajnos módon a hüiooto városáa ^-gaft-ftií a városi nak egyik legfontosaDO ^ tuIajdonáb3 levő gíidálkodásnak és a va , na. földek hasznosításának a j . gyon komolyan len rogw 8iempontból pontjából. Az ^^Sen egy erkölcsi tesaz a rendszer, hogy Sxegeaen gy ^ tület, a város a egnagyooo itJ ideá. földjeit kisbérletek nem volt kivándorÜ8. A muliban innét ezért ner" rodáEn?k a lás, ma ezért van meg a nepswp g tehetősége és ezért nincs srfmoiw miatt elégedetlenség. A mai »™ga8elécedetlenkedik, ucvanis belülről senki sem eug®"® k csak kifelé mutatják, g ^ fizetni. Más azonban ennek az iaea»» nek a bökkenője. „^áiiapitása szerint a A nemzetgazdaság an meganap megérdeföldből eredő jövedelemnekjchet A melt és egy meg; nem erade lefflnek „, ami a megérdemelt része* ^ekosának, vagy bérlőföld tulajdonosának, oinoBu megjavijének 8ZC^.^y,f8(ftTebefekteté8éből származik. A tására fordítót I tőkebdwm ^ & jövedelemmásik réK a ár d^ " bjrioko yagy M „ nek, mely a lutajaonu», köszönhel, ^"káiCíbegn an egyfős amely fogyasztó hogy ."hSit amely ufakat épít, amely emeli piacot bizjos". amuy vihozható övedeJ földek ér ékét és a wio helyzeti • ,cm men,nrfln cazdának a ^mpontjából. Égy e,öny minden gwdanas a s^ d\Mti mint •fifflSJSw fcS"f5,d "áz ki,omée*y kVasúti állomástól. terSikVcrTn^etga"da?ágt8nnak erreanwan i í« iaK7«ácára hivatkozunk, azért tesszük, közkeletű fe""8,3'? A, indezideig nem jutott mert ez a szempont n e* kifejezésre a város földbirtokpolitikájában, ellenben igenis hallottunk már a közgyűlési terem tanácsi oldaláról is olyan kijelentéseket, hogy a tanya nem élvez semmit a város aszfaltjából, vízvezetékéből, világításából, ellenben a város rá van szorulva élelmezés szempontjából a tanyára. Valószínűleg ez az erkölcsi indokolása ínnak, hogy a tanya minimális összegekkel járul hozzá a város terheinek viseléséhez — a bérösszeg ugyanis nem közteherviselés, hanem üzleti ellenérték — ellenben még a külterületi utak karbantartását is a városi lakosság tartozik pótadó formájában viselni. ,, ,, Nos hát, ennek a felfogásnak a megcáfolasa kedveért kell rámutatnunk arra, hogy a anyának mi haszna van a város aszfaltjából, vízvezetékéből és világításából? A tanyának a haszna a Járadék, a jövedelmének a munkán és befektetésen felüli része. A tanyának a haszna maga a város, amelyből él és amely — még mindig a polgármester megállapítása szerint — még mindig nem gyakorolja vele szemben azokat a jogokat és nem követel a bérföldekért olya

n ellenszolgáltatást, amelyet minden magántulajdonos érvényesítene vele szemben. Pedig az kétségtelen, hogy ehhez a városnak hatványozottan megvan az anyagi és erkölcsi joga, mert a magántulajdonos se piacot nem teremt, se aszfaltot, világítást és vízvezetéket, egyszóval várost sem csinál, amelyből meg lehet élni és járadékszerü jövedelmet lehet biztosítani. Tudjuk, hogy az ilyen elméletek nehezen mennek bele a kemény tanyai koponyáiba. De Szeged város polgármesterének van akkora ékesszólása, hogy a legközelebbi dejetdciónak talán még ezt is sikerrel meg tudja magyarázni. Ezután Hegedűs György szólal fel. Az az erkölcsi felfogása, hogy mindenki, aki valamit mástól kapott, ugyanolyan értékben tartozik visszafizetni azt. A gazdasági leromlásnak első oka a liberális gazdasági rendszer. Elnök az ülést ezután délután négy óráig leifüggeszti. Hegedűs György: Az ügyvédekről beszél é ajánlja a kormánynak, hogy az ügyvédi karban is hozza be a numerus clauiust. A javaslatot követelte á "valorizációt. Akkorka miniszterelnök elfcgad)6. egyik beszédében azt mondoita, hogy azok, akik j £ 4á propper Sándor szólal fel és kifogá* - Wnct a knrmánv I .. h Hegedűs, bár igen élesen bírálta a kormányt, mégis támogatja Bizalmatlan a kormány gazdasági és pénzügyi politikájával szemben. Pénzügyi javaslatot tárgyal a nemzetgyűlés és nincsen pénzügyminisztere. Kérdi, (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés szerdai ülését háromnegyed 11 után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A valorizáció® javaslat. A valorizációs javaslathoz Dénes István szólalt fel elsőnek. A szükségrendelet kibocsátását törvényellenesnek tartja. A kormánynak szerinte nem kellett volna ezt a törvényiaveslato benyújtani. Az ellenzék már egy évvel ezelőtt követelte a valorizációt. Akkor a miniszterelnök eeviK Deszeiis ucu <im uiy«^ - • • . az

t követelik, baromorvosok. Most a kormány maga jön a nemzetgyűlés elé a valornáciovaJ. S A kormány a nemzet megkérdezése nélkül bevezette a vámvédelmet, hétről-hétre emelte a vámfelpénzeket, ugy hogy ezek csaknem az egész vonalon az aranyparitáson állanak. Külkereskedelmi mérlegünk ilyenformán aktív lett és ezekután azt várták, hogy a drágaság megszünik és a korona megjavul. Ezzel szemben a helvzet az. hogy a korona tovább zuhant és a drágaság növekedett. A forszírozott exportpolitikának következménye az, hogy a gfbona ára ma 325.000 korona méíermázsánkint, a cukor ára 25.000 korona. Erdélyi Aladár: Nézze a vdágpantásu árakat. Dénes • Erkölcstelenség addig a világparitásu árakhoz igazodni, amig a munkabérek nincsenek VlltSzPijj ST: Nem a gazdák okai a drágakőd Zoltán: Mihelyt a gazda kezéből kikerül a buza. azonnal megdrágul. Dénes István: A kormánynak nem lett Ü %7abad valorizálatlan hitelt adni a gab<fnavásár?ással foglalkozó bankok számára. F7Pk kifosztották a szegény népet. i án Dénes István folytat a beszédét. Azf állítja hogy a földbirtok alig adózik ahg Azt aiiuja, lt,pri,íMcRfinben. melvnek felét I hogy ki felelős ezért? A kormány nem terjesztett be költségvetést, hogy ne tudjuk, hogy mennyi az ország szükséglete. Kijelenti, hogy a szanálási akciótól nem vár semmit. Az adópolitika terén követeli a progressziv adózást. Farkas Tibor a házszabályokhoz kér szót. Felemlíti, hogy az elnöktől a napirendhez való felszólalásra kért engedélyt, de nem kapott. Kéri a nemzetgyűlést, hogy adjon engedélyt. A Ház többsége a kért engedélyt nem adja ™Zsitvay Tibor, mint az első számú bizottság előadója, a bizottság jelentését terjeszti be a panasszal megtámadott mandátimok ügyében. A bizottság a panaszokat alaki hiányok miatt elutasította. Neubauer József a közjogi, közigazgatási, pénzügyi éi közgazdasági együttes bizottság előadója beterjeszti a bizottság együttes jelentését a földbirtokreformnovella Z szakasza 6. §-ána

k tárgyában. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz. Mm*my . tSbííS & LegíSbbi ST C=S déi«^nek vrsz részt a kény"erkflcsö^fegf1^ fS napirendjén a. elnökválasztás és a valorizáció. Budapestre, vetették ki. A javasiaioi | ]ay^g]at tárgyaJása 8zerepel. g dla e Interpellációk. Végül azokra az anomáliákra hivja fel a nemzetgyűlés figyelmét, amelyek a névmagyarosítás körül tapasziathatók, A belügyminiszter a legritkább esetben ad engedélyt névmagyarosításra s ugyanakkor az idegen nyelvű mma oj neveit rendeletileg magyarosítja meg. Kjwi • belügyminisztert, hogy a felhozott sérelmesei ha tandó-e orvosolni? . -,onnaI váRakovszky Iván belügymin.szfcr laszol. A visízahonositáanál w !erüIetén Először, hogy az il'^^fS WtSányiást lakjék a Megszállott területérdemlő esehől lég ^ engedélyével ről csak a menekültügy , nem be. g-JSS körül sz, ritksbb esetben en8er^dyee!e(et Pb0csát ki a meD?y^a"kef. katonák érdekében s ugyanaknekült wrangéi » gzü'etetteket utasikor Magyarors 8 aZj hQpy ^iné. több ,anak iRimn be (Nagy zaj és ellenmondás ez mfJvSovi Az útlevélvizsgálat és jelentfíy?é*XnVíMr terén tarthatatlan a helyzet. A ^ i dCrség megtiltotta, hogy március röl csak a menek-g. ^^' henak.ho.otta anu f^^g ugy ha- lehet beköltözni. Ennek működ set^ ^ ^ UrözUríogy P^fit nem szlbad cemurázni. ! fo.y^olhatja. A -legn.gyo