Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-19 / 66. szám

2 SZBOBD detén közreműködtek. Közli ezután a tanács első és második határozatának tervezetét Majd annak a szilárd reményének ad kifejezést, hogy ez a munka a Jegyzökönyveket aláíró államoknak, valamint a jóvátételi bizottság támogatásával mo3t már a legkielégiíőbb körülmények közt a nemzetközi együttműködésnek ama szellemében fog tovább haladni, ami az előkészítő munkálatokat jellemezte. A pénzügyi ellenőrzés. Ujabban az az aggodalom merült fel, hogy a kölcsön folyósítása után a tervbe vett háromszoros ellenőrzés a pénzügyi főbiztos, a párisi ellenőrző bizottság, valamint a hitelezők megbízottjainak ellenőrzői munkája nyilvánvalóan messzemenő beavatkozással jár belső politikai életünkbe. Illetékes helyeken ezt az aggodalmat feleslegesnek tartják és rámutattak arra, hogy Magyarországon a pénzügyi ellenőrzés módja is csak olyan lesz, mint Ausztriában volt. Különben is a pénzügyi ellenörök munkája csak bizonyos Szeged, 1924 március 19, meghatározott pénzügyi dolgokra vonatkozik és ettől nem kell féltenünk sem a felállítandó Jegybank, sem pedig a belső politikánk függetlenségét. A népszövetségi delegáció Qlése. A Népszövetség tanácsa által kiküldött bizottság kedd délután folyamán Bethlen István gróf miniszterelnök és Kdllay Tibor volt pénzügyminiszter részvételével plenáris ülésben folytatta a kormány által az újjáépítési időszakra készített költségvetési tervezet megvitatását. Ebben a tervezetben az államháztartás tételei ugy vannak megállapítva, hogy a 250 millió külföldi kölcsönnek 1926. évi junius há 30 ig fedeznie kell az államháztartás deficitjét, amely időpontig az államháztartás egyensúlyának helyre kell állania. Az olasz kiküldöttet sürgős ügyben Olaszországba hívták. Az olasz kiküldölt kedden elhagyta Budipestet és Milanóba utazott. A bizottság többi tagjai remélik, hogy munkálataikat a hét végére befejezik. A kormányzó visszaküldte a földreformjavaslatot. A valorizáció első nyolcórás tárgyalása. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés keddi ülését fél 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után Bethlen István gróf miniszterelnök bejelenti, hogy a kormányzó ur őfőméltóságától átirat érkezett. Kéri ennek felolvasását. Az átiratban a kormányzó a földreformnovella-törvényjavaslatot törvényadta jogánál fogva a második, hatodik pontjában foglalt rendelkezések ujabb megfontolása végett a nemzetgyűlésnek visszaküldi. A törvénycikk most emiitett pontja ugyanis többek között kimondja, hogy a tényleges katonatisztek és áltatában a tényleges közalkalmazottak bizonyos közelebbről megjelölt mértéken tul földhöz nem juttathatók. Ez a rendelkezés ellenkezik az 1920. évi 36. törvénycikk szellemével és egyenlőtlen elbánásánál fogva szerfelett méltánytalan a nemzet emiitett értékes elemeivel szemben, akik a hazáért a háború alatt és az azt követő időben annyi áldozatot hoztak. A törvényjavaslat visszaküldésével módot kiván nyújtani a nemzetgyűlésnek arra, hogy az említett rendelkezést ujből megfontolás tárgyává tegye. Reméli, hogy ezáltal a földreformnak annyira óhajtott és várt tényleges megoldása lényegbe vágó késedelmet nem jelent. Az elnök javasolja, hogy a földreformnovella eme pontját küldjék vissza a parlament egyesitett bizottságához. A Ház hozzájárul. Nagyatádi Szabó István beterjeszti az 1921. évben tartott nemzetközi földműves-kongresszus egyezményeinek beiktatásáról szóló törvényjavaslatot. Beterjeszti továbbá a balesetbiztosításról, valamint a mezőgazdasági munkásbiztositásról szóló törvényjavaslatot. Vass József népjóléti miniszter a szülőnők foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslatot terjeszti be. Á távollevő kereskedelemügyi miniszter helyett az ipari és gyiri alkalmazottak baleset védelméről, a fehér foszforral való gyufagyártás eltiltásáról, a védjegy oltalmáról szóló törvénydij megállapító szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslatot terjesztik be. Végül törvényjavaslatot nyújtanak be 1919-ben Washingtonban tartott nemzetközi egyetemes értekezleten elfogadott nemzetközi egyezmények beiktatásiról. A parlament a törvényjavaslatokat az illetékes bizottságokhoz teszi át, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. A valorizációs javaslat. Ezután a valorizációs törvényjavaslat tárgyalására térnek át Az első felszólaló Eőri Szabó Dezső. Eőri Szabó Dezső fejtegeti, hogy az elleizék meg tudná dönteni a kormányi, ha közös frontot alkotna, de az ellenzék is ellentétei álláspontot foglal el az egyes kérdésekben. A kormány programjául a jogrend helyreállítását tűzte ki, de ugylátszik, hogy a gazdasági konszolidáció a jogrend helyreállításával fordilott arányban áll. Arra hivatkozaak, hogy az elvesztett háború okozta a súlyos pénzügyi helyzetet; ezzel szemben azt látja, hogy egyesek olyan fényűzést fejtenek ki, mint amilyet soha nem láttunk ebben az országban. A nagytőke és a nagyvagyonok birtokosai egyáltalában nem érezték meg a vesztett háborút, csak éppen a dolgozó osztály nyomorog. Ezután beszél a takarékosságról. A nyugdíjrendszert nem tartja alkalmas intézkedéseknek, mert az még többe kerül az államnak, mintha elbocsátaná a tisztviselőket. Azon tisztviselőket kellene elbocsátani, akiknek vagyonuk van; a megmaradt tisztviselők illetményeit pedig megfelelő módo.i rendezni kellene. Ktjelenti, hogy azokat kellene megadóztatni, aljiik a háború alatt fel voltak mentve, jóllehet testileg alkalmasak lettek volna a besorozásra. Ezután áttér a kényszerkölcsönre. A kényszerkölcsönnel is a kisembereket sújtották, holott elsősorban a nagytőkére és a nagybankokra kellene kivetni a kényszerkölcsönt. A kormány iránt bizalmatlan, a javaslatot nem fjgadja el. Rassay beszéde. Majd Rassay Károly szólal fel: Kifejti a javaslattal szemben elfoglalt közjogi álláspontját. Nézete szerint közszóigál tatásokat csakis törvényhozási uton lehet követelni. A kormány már évek óta arra törekszik, hogy a korona értékcsökkenését meggátolja, illetőleg, hogy a korona külföldi értékelését euelje. E célból sok mindent feláldoztak; feláldozták a szabad kereskedelmet és békóba kötötték a devizaforgalmat. Nagy nemzeti vagyonokat dobtak áldozatul a korona stabilizálására. Ennek eredménye az, hogy egymillió papírkorona 70 békebeli koronának felel meg. Ennek okát nem annyira a spekulációban, inkább abban a bizalmatlanságban látja, amellyel a külföld a kormánnyal szemben viseltetik, A kormány a spekuláció ellen hisonló fegyverrel: a spekulációval küzd. A bizalmatlanság oka a helytelen kül- és belpolitika. — Külpolitika téren ez a bizalmatlanság ürügyül szolgál arra, hjgy a külállamok velünk j szemben elzárkózott politikát folytassanak. Meg• kísérelték továbbá a Habsburgok restaurálását; mindez gazdasági elzárkózottságot idézett elő. A kormány fedezetlen bankjegyeket bocsátott ki; a pénzügyi adminisztráció kiépittetlen maradt. Helytelen volt a gazdasági politikánk is. Nézete szerint a kormány a bajokat nem tudja megszüntetni. Etután áttér a takarékkoronára és kimulatja, hogy annak a kiszámítása helytelen, mert a korona vásárlóereje annyira lecsökkent, hagy a februári 100 koronának ma már 132 korona felel meg a vásárcsarnoki árak alapján; ezzel szemben a takarékkorona legutóbb 113— 114 re esett le. Ezután a valorizálatlan jegyintézeti hitelekkel foglalkozott. Kimutatja, hogy nemcsak a bankok, hanem egyesek ts előnyöket élveznek. Voltak protekciós vállalatok, amelyek szintén kaptak valorizálatlan hiteleket. A valorizálatlan hitelekkel hatalmas vagyont szerzett a mtzőgazdaság is. (Nagy zaj és ellenmondás a kormánypárton. Felkiáltások: Mindenki keresett, csak a nagybankok nem 1) A mezőgazdaság nem leti volna abban a helyzetben, hogy a jelzálogos fizetéseit kifizesse, ha ebben az országban valorizáció lett volna. {Fábián Béla: 1200 millió aranykorona volt a földbirtok tartozása a háború előtt.) Tény az, hogy hatalmas vagyonok keletkeztek, még pedig aem a termelő munkájából, viszont a másik oldalon elszegényedési folyamat indult meg. Akiknek nem volt mit valorizálni, tehát a szellemi és a fizikai munkások elszegényedtek. Ebből le kell vonni a követkfttefést: kevésbé hibás pénzügyi politikával ez a kirívó ellentét nem állt volna elő. Nem lehet más feladatunk, minthogy gátat vessünk ennek a folyamatnak. Ennek a célnak az érdekében össze kell fognunk. A jegyintézeti hitelek valorizációja nem visz közelebb acélhoz. A takarékkorona pozitív eredménye az, hogy mesterséges deflációt idétett elő, ennek következtében a termelés redukálása következett be. Ez nem az az ut, amelyen a munkából élők felemelkedhetnek jelenlegi nehéz helyzetükből. A kényszerkölcsöa óriási pénzmennyiséget vont el. Máról-holnapra nem térhetünk át a deflációra. Erős adózásról van szó és nem kényszerkölcsönről. Előleget kell felvenni a külföldi kölcsönre, nem pedig belső erőket gyengíteni. A koronaérték csökkenésének az oka az a bizalmatlanság, amely politikánk iránt megnyilvánul. Ezt a bizalmatlanságot el kell tüntetni. Uj kormányzati rendszerre is nagy nemzeti összejogásra van szűkség. A kormánypártnak kellene elsősorban elhárítani az ellentéteket és megfelelő lépéseket tenni. Az ellenzékiekre is súlyos felelősség hárul és nem szabad rekrlminálni olyan dolgokat, amelyeket az idő már túlhaladott. A jtlelősség azokra hárul, akik a súrlódási felületeket még jobbjn kiélezték. Nagy nemzeti hangulatot kell teremteni a terhek viselésére. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Zslrkay János szólal fel és beszédé* ben foglalkozik a kormány pénzügyi politikájával. Elnök ezután az ülést dálután 4 óráig felfüggeszti. A délutáni Qlés. Fél 5 órakor nyitotta meg a délutáni ülést Huszár Károly alelnök. Zslrkay besiéde közben lép be a terembe Pesthy Pál, az uj igazságügyminiszter, akit a kormánypárton nagy tapssal és éljenzéssel fogadnak. Zslrkay a javaslatot nem fogadja el. Zsitvay Tiöor, az I. sz. bírálóbizottság előadója belerjeszti a bizottság jeentését Beck Lajos, Bjgya János, Fáy Gyula, báró Kaas Albert és Szilágyi Lajos panasszal megtámadott mandátuma ügyében. A bizottság valamennyi panaszt elutasította alaki hibák miatt és a fent nevezett képviselőket végleg igazolt képviselőknek jelentette ki. Hegymegi Kiss Pál kilogátolja, hogy a bíráló bizottság másfél évvel ezelőtt hozott határozatokat jelentett be. Zsitvay Tibor visszautasítja az egyoldalú beállítást. Ezután Sz elnök napirendi javaslatot tesz. Legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz a mai napirenddel. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszolt Hegymegi Kiss Pál interpellációjára. Elismeri, hogy a mult év végén kellett volna törvényhozásiig intézkedni a törvényhatósági bizottságok sorsáról, de a nemzetgyűlés munkarendje folytán erre nem jutott idő, mert sürgős javaslatokat kellett tárgyalni. Főleg az indemnitás vitája tartott hosszú ideig, ezután jött több szociális javaslat, amelyek a nemzetgyűlés február, március, áprilisi munkarendjét foglalták le. Hajlandó egyébként mindent megtenni, hogy a törvényhatóságokban az exlex megszűnjék. Utána Hegymegi Kiss Pál válaszol a belügyminiszter felszólalására. Leszögezni kívánja a belügyminiszternek azt a kijelentését, hogy még a jövő héten összehívja a közigazgatási bizottságot, hogy a két törvényjavaslatot letárgyalja. A belügyminiszter válaszát egyébként nem veszi tudomásul. Az elnök kérdésére a Híz a belügyminiszter válaszát tudomásul veszi. Az ülés egynegyed kilenc óra u án ért végei.