Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-19 / 66. szám

Snwed, 1924 március 19. SZEGED Tiltakozás a Morgan-féle Franciaországnak igért kölcsön ellen. Newyork, március 18. A Franciaorsiágnak igért Aíorga/i-féle kölcsön az amerikai szenátusban is szóbakerült. Shipstead szenátor tiltakozott a Franciaországnak adandó kölcsön ellen és emlékeztetett arra, hogy Morgan idézte elő annak idején 400 millió dolláros kölcsönével az Egyesült Államoknak a háborúban való részvételét. A demokratikus gondolat szempontjából - mondotta a szenátor - jó volna tudni, hogy Morgannsk Poincaré imperia hsztikus céljait siolgáló legújabb lépése nem jár-e azzal a , JLULU iiHiun nmrmnvn Mozgalom a vidéki tőzsdék működésének korlátozása ellen. következménnyel, hogy Amerika belekeveredik a legközelebbi háborúba. London, március 18. A frankho?sz a hétfői tőzsdén is folytatódott. A font 86.45 ig, a dollár 20 20-ig esett. Később azonban ismét 87.70-ig, illetve 2044-ig emelkedtek. A francia ipari körök nem igen bíznak a frank árfolyamának javulásában, különösen azért nem, mert a francia gabonaimportőröknek gabonavásárlásokra külföldi pénzre van szükségük. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Megemlékeztünk már arról, hogy a kereskedelmi miniszter meg akarja szorítani a vidéken működő értéktőzsdék forgalmát és már Ieira'ot is intézett az egyes vidéki tőzs irányban, hogy ezt visszavonják. Az érdekelt városok polgármesterei mér előterjesztést is tette* a rendelet visszavonására és előterjesztéseikben rámutattak arra, hogy ez az tntézkcds n gyakorlatban semmi hasznot nem nyujtjna. I""? "„ Kén™ iegyze. MH^ fcMK b^a B»d.p<s« AmS«Ln.„Sy —-Kg .tuöSék be Mini és Érléklírsds is fog foelalso2ni ez.el a kérSzabadlábra helyezték Piroska Jánost és Györgyöt A« # »R_i 11 1 Ali .1 IáKUViat (A Szeged tudósitójálól) Néhány hét ó'a jóformán semmi fordulata sincs a csongrádi bombamerénylet ügyének, a vizsgálóbíró a szabálynak megfelelően a «y csönd ben, de fokozott tempóban folytatja le a resz letes vizsgálatot, mig ma u|abb szenzációs fordulata van ennek az ügynek. Még a vizsgálat megkezdése előtt jelentette a Szeged, hogy a merénylettel gyanúsítottak minden követ megmozgatnak, hogy valahogyan ismét szabadlábra kerüljenek és ebből a célhói nacv összegű kauciókat próbálok összeszerezni hogy legalább a kaució letétele után helyezzék őket szabadlábra. A vádtanács és a tábla is — még a vizsgálat megkezdése előtt !i u$y határozott, hogy Slnkó Lászlót, Bölönyi Miklóst, Fülöp Andort és a Piroska testvéreket nem helyezi szabadlábra és azért tartja őket iovábbra is fo«vs. mert elhnük súlyosan kompromittáló bizonyítékok állanak az Ogyéuzség rendelkezésire. így ezek öten továbbra is a szegedi Csillsgfcörfön lakói maradtak, mig Piroskáik honias: gA i hold termőföldet ^^^.^S ebben a törvényszék vádtanácsához rozat ellen felfolyamodással élt a táblához azzal az indokolással, hogy Piroska Jánost felbujtással, valamint 24 rendbeli gyilkosságra való szövetkezéssel lehet mojd annak idejen vádolni és igy még a nagy értékű kaució sem teszi indokolitá a szabadlábra helyezést. így Piroskáék jelenleg még a Csillagböriön lakói és csak akkor bocsátják őket szabadon, ha a vádtanács végzését a tábla is jóváhagyja. Egyébként a csongrádi merénylet ügyében Zomboty János vizsgálóbíró a legnagyobb energiával folytatja le a vizsgálatot. Az elmúlt hét végín kiszállott Csongrádra — mint már jelentettük — és ott személyesen kihallgatta a merénylet összes tanúit. A vizsgálat igy lassanlassan a befejezés stádiumába érkezik, amennyiben most már csupán egy-két vidéXi tanúkihallgatást kall eszközölni, majd végül az elmeszakértői vizsgálat következik. A Szeged munkatársa beavatott helyről egyébkén t arról is értesült, hogy a c*oni?rádi merénylők ügyében ma mig egy érdekes fordulat történt. Álliíólag ugyanis ma reggel a csöng- .. .. rádi gyanúsítja WllagbörtönWl e^ bör- ^tl^ne^'Sefő"0 tfzenlfáron, és tizenA Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 114 papirkoronával. v hogy a bérlők tönkre menjenek. A város azzal az érvvel mentesítette földjeit a földreformmal kapcsolatos fölosztás alól, hogy itt szociális a földbirtokpolitika, hogy kedvezményes áru kíshaszonbérletei vannak. A valóság azonban rácáfol erre az érvre. — Nem cáfol rá — mondotta határozott tiltakozással a polgármester, — mert ha magánbirtokos állna most önökkel szemben, egyszerűen azt mondaná, ha nem tetszik a bér, visszaadhatják a bérletet. A miniszteri rendelet, amely az egész kormány akaratát tükrözi vissza, fölhatalmazta a várost, hogy a földbéreket a békebeli bérek buzaparitása szerint rendezhesse. A város száznegyvenezer lakosú városa joggal megkívánhatja, hogy a városi ingatlanokat reális éllenértékért hasznosítsa a város hatósága. A városnak súlyos anyagi kötelezettségei vannak, miből teljesítse ezeket, ha a földbérlőktől nem kapja meg ezt a reális ellenértéket. A küldöttség ezután a buzabérrendszert kifogásolta. — A buza ára — mondotta a szónok — túlhaladta az aranyparitást, ezért helytelen a jelenlegi bérrendszer. A polgármester ezzel szemben kijelentette, hogy a buza Magyarországon olcsóbb, mint a külföldön, példa rá Csehszlovákia, ahol száznyolcvan szokol egy mázsa buza és ez magyar pénzben négyszázötvenezer koronának fefel meg. — Azt kívánják — úgymond —, hogy a város csináltassa meg a vízvezetéket is. Tudják, hogy mibe kerülne ez ? Az egész nagymarostő tíz évi haszonbéréből sem futná ki. A város semmiesetre sem szállíthatja le a jelenlegi béreket, ha azok nem haladják meg a békebeli bérek értékét, mert szüksége van a jövedelemre, hiszen a városi tisztviselők gyomra már a gerincükhöz nő, olyan nyomorúságosan vannak fizetve. Egyébként majd meggyőződöm róla, hogy milyen az arány a mai földbérek és a békebeliek között. Le is telefonált a polgármester a könyvvivői hivatalba és felkérte a kérdéses árverések jegyzőkönyveit. Néhány perc múlva már ott feküdtek az iratok az asztalán és belőlük megállapította a polgármester, hogy a marostői bérföldek legutolsó békebeli árverése 1903-ban volt, amikor 14 korona volt egy métermáza buza ára. A bérparcellák holdankiníi bére pedig 80—130 korona között váltakozott. Melyik parcellát bérli On — fordult a poltönőrt küldöttek át a vizsgálóbíróhoz. A gyanú sitottak állítólag azt üzenték, hogy részletes vallomást akarnak ienni a vizsgálóbíró elolt és értesülésünk szerint vissza akarják vonni azokat a mindent beismerő vallomásokat, amelyeket Sinkó, Bölönyi és Fülöp egyrészt Csongrádon Borbola rendőrtanácsos és Wéber rendőrkapitány előtt tettek először, másrészt pedig a vizsgálóbíró előtt mondottak jegyzőkönyvbe. törvényszes vau»a..«v»—« Értesülésünk szerint a vizsgálóbíró már ki is A vádtanács kedden délelőtt hattn^ eooen , a csongrádiakat, azonban ezt az ügyet az ügyben, elfogadtaa fMM^^gg olyan titckfariással kezelik hogy a zárt ajtók és elrendelte Piroska János és György szaoaa_ jr ^^ sem sz.várgott ki. lábra helyezésit. Az ügyészég ez eucu o pwjjuuum»nnr¥nymivii A ^i«irme8ter földbérvitája az ujszegedi bérlőkluíl. A polgármester J®mé8éböi kifizethetik az évi földbért.Egyetlen gyümölcsfa lermw szónok áimása szerjnt " • t fpitftpft csak kényszerből vállalták a bérlők és ha S * 1*5*3 « rendkívül súlyos következményei lesznek. „Egyetlen gyumu»w» — (A Szeged tudósítójától.) Az a minden földbérT^ST^ Ponm foglalták össze egy terKivansagaiKai u r téb A lső pontban jettfnuTn?S k5ó buza átlagbér arányos le3 í Máikban a váró! pénztárába beS ett óvadéS vSatéritését, esetleg a legköfizetett óvadékoK » beszámítását, a harzelebbt fóldbéjészietoe elengedését, madikban a bérletát " ^ rdák rendbe_ hoS?A ötSSen a vizWés megoldását kérik- .. . ha fiai voltunk a városnak -mondoía városhoz... ÓIt közbe a polgármester — - ElhÍSZem kelljen; Tudom,_hogy« szárlátszik - fok J hogy egyik-másik városi birtoklik el nap anélkül, jogy yy szerény. tag bérlőinek ^^fhető instanciájávara polgárnelc éppen nem nevezfteu) bérlők küldöttsé_ mester előtt Kedden a mar> egy gét vezette fel a poigarmw nyugaimazott htSriember, aki ^ é pol. vatalnoka az államvasu^iK , g ^ f gármester közöttt hosszútórd6x körül A födött ki a bérekJeszaima á„áspontot foglalta vitában a *m^temes érdekének megkel el' ama f/suTvos éVveket sorakoztatott fel állásés rendkívül sujy pontja alátámasztására beszédében elF A küldöttség vezetője o házott parcellák mondotta, hogy an™°elégedetlenség, mert a bérI0, J3SZL t ff intencM szerint és irreális város hatósága tem inm i bérföideknek a alapon állapította meg azoKMj Eze^fSSSmsísbs — és a vá,osM ki,inha11" magasabb bér ellenében, mm csak fizetni ne városi földek bérlői mazik az elégedetlenseg.^^^ ugyszólván po. 1918-ban, 1919-ben . álláspontot natyán bérelték a földej cs ezi f g bérek gyon megszokták Most , ^ ^^ értéke megkózel ti mar ^ ^^^ négyes számút. A polgármester az árverési jegyzőkönyvből megállapította, hogy a kérdéses parcellák bére 1913ban 80, 89, 84 és 94 korona volt, aminek 88 koronás átlagbér felel meg. Nyolcvannyolc koronáért pedig abban az időben 625 kiló búzát adtak. — És most csak négyszázkilencvenhat kiló búzát fizet érte. — De mások ma már a viszonyok — mondotta ismét a szónok. — Kiszámítottam, hogy minden holdnak tíz mázsát kellene teremnie, hogy a költségek megtérüljenek. Eltekintv.e attól, hogy nem búzát termelünk ott, hanem gyümölcsöt, a gyümölcstermés pedig évek óta már elfagyott, tiz mázsa búzát nem terem meg az a föld, Pedig tiz mázsa kellene a költségek fedezésére. Ot mázsa a haszonbér, egy mázsááért szántják fel... — Ja kérem, pattant föl a polgármester, annak nem való a föld, aki mással munkáltatja meg. A földbirtokreform törvénye egyenesen kimondja, hogy elsősorban a földmivesek az igényjogosultak. Aki maga dolgozik a földjén és belterjesen mü-,. veli azt, feltétlenül megtalálja számítását. Ezután telefonon megkérdezte a polgármesteX Balogh Károlyt, mint az árvizsgáló bizottság elnökét hogy mi az ára az almának és mi lesz az ára'a cseresznyének és hogy mennyi egy-egy gyümölcsfa termése. Balogh Károly közölte a polgármesterrel, hogy az alma kilója ma 20.000 korona, a cseresznyéjé minden valószínűség szerint 10.000 korona lesz. Egy almafa 1—10 mázsa almát terem, a cseresznyefa pedig 50—100 kilót. — Egy almafa tehát — vonta le a következtetést a polgármester, — ha a legkisebb termést vesszük alapul — kétmillió koronát jövedelmez, egy cseresznyefa pedig 500,000-1.000,000 koronát. Egy hold föld bérét tehát kifizethetik egyetlen gyümölcsfa terméséből. Kijelentette végül a polgármester hogy a memorandumba foglalt kérelmet a tanács elé terjeszti, mert a döntés joga a tanacse. ERa Ferenchez fordul és tőle kér orvoslást.