Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-13 / 36. szám

Efltei wxám ára 500 korona gUTkrssUaét! és ütadóhlve­Isij Deák Ferenc-utca 2. (Ff­nüitiMlával szemben.) Tele­im 18-33.A,Szeged" megjele­m hétlö kivételével minden Egyes szám ára 500 kö­zi**. EiOtlseMsi árak: Egy -ííBspra helyben 10000, Buda­suten és vidéken 13000 kw. Hirdetési árak: Féltésékor. 1 mm. 125, egy hasábon 258, más léi hasibon 3T5KSz6veg. kőit 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 2506 kor. Szövegközti közlemé­nyek ioronként 1800 korona. Családi értesítés 15000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 február 13, SZERDA. 36-ik szám. Nagyatádi csizmája. A csizma, min! olyan,-ma igen nagy ur és levett kalappal kell vele beszélni, ha csak olyan hallja-kend csizma is, amit ez ócska-piacon vesz a célszerű szegény ember annyiért, ami valamikor egy miniszterelnöknek és azon felül egy tucat tanítónak az egész esztendei fizetését futotta volna. A csizma mint politikai szimbó­lum is elég gyakran forog öt esztendő ója a közvélemény asztalán és már csak mint ilyen is megérdemel minden tiszteletet. De az a csizma, amelynek ezt a hasábot szenteljük, az egy olyan nagyiekintelü csizma, hogy már nem is tudjuk minek tisztelni. „ . , Tudniillik a nagyatádi Szabó István kegyel­mes ur csizmájáról van szó, amelyet Bethlen István miniszterelnök Kaposvárott feladott Ram­say Macdonald miniszterelnök ur címére, hó­dolván ezzel bizonyos régi patriarchális tradí­cióknak. A fejedelmek szokták igy megprezen­telni egymást valamikor, amikor még voltak fejedelmek, — oroszlánokat, majmokat és etyéb udvari mulattatókat küldözgetvén egymásirak. Bethlen István azonban csak miniszterelnök, még pedig egy szegény haldokló ország minisz­terelnöke, amely még szemfodelet se birna ma­gának venni külföldi kölcsön nélkül, — ennél­fogva ó csak egy pár csizmát indithat útnak illuszttis kollégájához, persze azt is csak in effigie. Végre is azt a legmagasabb politikai érdek se kívánhatja, hogy Nagyatádi kegyelme* ur télviz idején mezítláb maradjon, ennélfogva csak ugy metafora gyanánt csomagoltatott bele a kaposvári beszédbe a csizma. Csak ugy kép­Idg, amint azon társadalmi osztálynak a nyel­vén mondják, amelynek több esze van, mint a cioőbe öltöző társadalmi osztálynak, mert tí'en térdig bőrbe öltözteti a lábát, nyáron azonban beéri a tulajdon bőrével. A vezércikk csizma, mint mindenki olvashí tla, ugy került bele a miniszterelnök kaposvári kré­dójába, mint szimbólum. Bethlen Istvánt hitval­lást tett a demokrácia mellett, elmondott lóla minden szépet, ininden jót, amiért négy eszten­dővel ezelöit talán magát Bethlen István is mint megbízhatatlan elemet továbritották volna Ka­posvárról Zalaegerszegre, nagyszerű liberális hitvallását azzal fejezte be, hogy mi könnyen egymásra találhatunk a nyugati demokráciával, pjert hiszen mi is demokrata állam vagyunk, íme, it' fil a kormányban nagyatádi Szabő Ist­ván Már pedig az csak igazán demokrata, azt orsE*X'vi,áS tudja, aminthogy csakugyan az is, azt állítjuk mi is s amennyiben a demokráciá­ik a csizma volna a szimbóluma, akkor a Nagyatádi gazda különb demokrata volna n.ég Rímsay Macdonaldnál is. Nem szeretnénk, ha félreértenének, mert mi a kisgazda-minisztert a Bethlen-kormányban éop ugy tiszteljük, mint fhogy az októberi forrada­lom Károlyi-kormányában tiszteltük. Nem is ÍZ ő tiszteletreméltó személyéről van itt szó aki­nek tehet égét már az maga bizonyitj' hogy 1918-tól 1924-ig minden kormányban meg tudutt miniszternek maradni. Mi a legtermészetesebb­nek tartjuk azt, hogy igenis bent üljön a kor­mányban a magyar nemzet fundamentumát tevő társadalmi osztály képviselője és jobb, ha ezt az osztályt egy okos, intelligens, nyilteszü ta§ja képviseli, mint a Nagyatádról nevezett Szaoó Utván, mintha a Sukorőpátkáról nevezett Szabó képviselné, vagy a Kuna előnevet viselő P. András. Mi csak Bethlen grófnak az ellen a tévedése ellen tiltakozunk, mintha a csizna egyet jelentene a demokráciával s mintha azz 1, ULVl a,zlorazá!íban egy kegyelmes cin ü paraszt, be lehetne bnonyitani azt, üogy Magysi­oiszágon igenis van denokrícia. Nagyatádi Szabő I tván miris>ter ur őnst ­méltósága bszenyára ízig-vérig denokr a ember, da azért az Appony* Albert gróf nagy n konzervatív politikája sokkal közelebb áll a politikai demokrácia fogalmához, mint azé a reakcióé, amit Sz»bó Istyftn kisgazda oly oda­adó hűséggel szolgál. Az a nagyatádi Szabó István, aki a botbünietéstől a numerus clausurig minden reakciós törvényhez hozzájárult, sz hí százszor csizmát hord, akkor se alkalmas arra, hogy ő legyen a magyar demokrácia reprezen­tánsa a nyugati demokrácia előtt. Mi nem kívánjuk a magyar miniszterelnöktől, hogyha leül egy nagy tétü játszmára az angol minisz­terelnökkel, akkor nyilt kártyával játsszék, mert az nem volna politikus dolog. De hogy a magyar demokrácia tromfjának azt a nagyatádi SzabO Istvánt vágja ki, aki a maga társadalmi osztálya sérelmére is cserbenhsgyőja lett az általános választói jognak, az olyan könnyelmű­ség, amely csak akkor volna megbocsátható, ha vak ember volna a partnere. Ramsay Macdonald vakságáról pedig még nem adott hirt a sajtó­iroda. Macdonald ismertette politikáját. London, február 12. Macdonald, Nsgybritsn­nia miniszterelnöke az alsóház keddi ülésén kifejtette politikáját. Külpolitikájára nézve s miniszterelnök ki­jelentette, hogy az Oroszország és Britannia között fennálló összes kérdéseket teljesen el akarja intézni. Ennek előfeltétele Oroszország elismerése volt. — Le akarjuk zárni — mondotta — Orosz­országgal való viszonyunk régi könyveit. Mi­nél előbb tesszük meg ezt, ennál jebb és mi a magunk részéről mindent meg fogunk tenni arra nézve, hogy ezt siettessük és uj könyvet nyissunk, amelynek lapjain remélhetőleg barát­ságosabb események fognak napvilágot látni. Ezuián Macdonald áttért Nagybiitanniának Frnr.ciaországhoz való viszonyúra és a két állam közt függőben lévő kéidésekre. — Megragadom ezt a legelső alkalmat — folytatta a minisztereinek —, hogy kfszönetet mondjak azéit a gyors és szives közreműkö­désért, amelyet Poincaré, Franciaország minisz­terelnöke az ezekben a kérdésekben hozzá in­tézett megkeresésemre nyújtott. Első feladatom­nak tekintem, hogy Franciaország és Nagy­britannia között egészségesebb atmoszférát te­remtsek. Nagybritannia esetleg abba a helyzetbe ke­rülhet, hogy nem fog mindent helyeselni, amit Franciaország cselekedett, viszont Britannia sem várja azt, hogy Franciaország mindenben kövesse azt, amit mi kívánunk. Azonban semmi sincs, ami a két állam közt ellentétet szülne és bizonyára nincs is ok atiól tartani, hogy bármi is felmerülhetne. Jó akarattal és becsületesség­gel minden nehézséget el lehet intézni. Macdonald miniszterelnök kijelentette beszé­dében, hogy tekintettel a munkáspárti kormány teljesen különleges helyzetére, csak abban as esetben fog lemondani, ba a Ház politikai párt­i vezéreinek javaslatára a Ház egyenesen bizal­| mstianssgot szavaz neki. (MTI.) Poincaré helyzete megingott. Páris, február 12. Az Eclaire kedd reggeli száma jelenti, hogy befolyásos francia körök 50 millió dollár francia kölcsönt fcksrnak fel­venni Amerikában valutajavitási célokból. Páris, február 12. Margeine képviselő inter­pellációt jegyzett be Franciaországnak Szovjet­Oroszországgal való összeköttetésének újra megkezdése tárgyában. Az interpelláció előre­láthatólag a legközelebbi hétfőn kerül tár­gyalásra. Páris, február 12, Po'itikai körökben óriási érdeklődéssel tekintenek a Poincaré-kormány sorsa elé, amelynek a helyzete erősen meg­ingott. Ugy látsv ik, hogy Poincaré beadja a le­mondását; utódjául Clemenceaut emlegetik. Parlamenti körökben ugy tudják, hogy Cle­menceau kedden déluián meg á ogatla Millerand köztársasági elnököt. Ait mondják, hogy Mille­rand Clemenceauval a mostani kormány sorsáról akart tanácskozni és esetleg őt nevezi ki utódjául. ******* Wolffék ellenzékbe mennek. (A Szeged budapesti tudósitójától.) Nem lehet kétséges, hogy a Wolff part most érkezett el legnagyobb kríziséhez Huszár, Barthos, Zichy gróf és még k' rülbelül 18—20 képviselő nem tartják, nem találják elég súlyosnak a miniszter­elnök döntését arra, hogy teljesen szakítsanak ve;e. Woljf igy csak negyedmagával jog kilépni a pártból és csatlakozik Gömbösékhez, akikkel megint ellenzékbe megy. Ezekután Vázsonyiék hajlandóak a békés semlegesség útjára térni, különösen a kö.csön ügyéoen. Egyéni amnesztia. A kormány nem tervez általános amnesztiát. Az egyéni megkegyelmezések azonban tovább tartanak. Az igazfágügymlniszter leirt az ügyész­ségekhez és bekérte azoknak a névsorát, aki­ket bármely okból méltónak tartanak a kegye­A főispánok értekezlete. A belügyminiszter hívására a főispánok Buda­pesten érteke? e re gyűltek össze. Szerdán dél­ben a kormánypárt a főispánok tiszteletére ebé­det ad. Szó sincs arról, hogy a főispánok ta­nácskozása az uj választásokkal függene össze. A vaeutl tarifa emelése. A rövidesen bekövetkező vasúti tarifaemelés tárgyában ma gyűlést tartottak a kereskedelmi és iparkamarában Kimondottak, hogy az érték­tarifarendszert helyeslik. A részlekben, külö­| nősen az árubevallásokkal szemben azonban • kifogásaik vannak. A tarifaemelés, hir szerint, 35 százalékos lesz. A parlament munkarendje. Érdeklődtünk a parlament legközelebbi mun­karendjéről és |idevonatkozólag a következő fel­világosítást kaptuk: — A kormány el van készülve arra, hogy a földreformjavaslat részletes vitája még néhány napot igénybe fog venni; ugyancsak el vannak készülve illetékes helyen arra, hogy a fővárosi törvényjavaslat letárgyalása szintéi huzamosabb ideig fog tartani, ugy hogy tavasz előtt nem kerülhet sor a kölcsönügyi felhatalmazási javas­lat benyújtására és letárgyalására. Az uj angol kormány és a magyar kölcsön. A Magyarországnak nyújtandó külföldi köl­csön perf-íkluálásának eihuzódása a legkülön­bözőbb természetű híresztelésekre ad alkalmat. Azt mondják, hogy Anglia uj kormánya, a Macdonald kabinet rem teszi magáévá az előbbi Baldwin-kormánynak a m-gyar kölcsön ügyé­I ben elfoglalt álláspontját. Ugy tudják, hogy az : angol kormánynak a magyar kölcsön ügyében ' az előző kormánytól eltérő álláspontja újból ; való londoni utazását teszi szükségessé a ma­Í gyar kormány-vezéreknek és Bethlen István gróf i ebből a célból akarja magával vinni Rakovszky

Next

/
Thumbnails
Contents