Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-13 / 36. szám

SZEGED és nagyatádi Szabót, hogy velük dokumentálja a magyar belpolitikai helyzet demokratikus átalakulását. Munkatársunk idevonatkozólag a következő felvilágosítást kapta: — Pozitive megállapítható, hogy a mostani angol kormány álláspontja a kölcsön ügyében ugyanolyan, mint amilyen a Baldwin-kormányé volt, semmi szükség nincen tehát arra, hogy a miniszterelnök, vagy a kormány bármelyik tagja egy uj londoni utazásra határozza el magát. Az bizonyos, hogy a kölcsön folyósításának ügyében lesznek még tárgyalások, ezek azonban csak pénzügyi jellegűek lehetnek. Hivatalos helyeken erre a hétre várják a jóvátételi bizottság döntését a kölcsön ügyében. A főldreformnovelia 13. szakasza. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés keddi ülését 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatják a földreform-novella tárgyalását. Elsőnek Gaál Giszton szólal fel s bírálja a 13. § intézkedéseit. A szakasz, szerinte, csak arra alkalmas, hogy gyűlöletessé tegye a törvényt azok előtt, akiknek vagyonát értéken alul fogja megállapítani a biróság, de a földhöz jutottak szempontjából nincs szükség arra, hogy a teljes kártalanítás elvétől eltérjenek. Indítványozza, hogy a novella 13. §-ának 2., 3. és 5. bekezdését töröljék. Ezután Farkas Tibor szólal fel. Szerinte ez a szakasz züllött gondolkodást árul el. Nagyatádi Szabó István földmivelésűgyi miniszter (magából kikelve): Szabad igy beszélni egy képviselőnek? Hát én züllött vagyok? Elnök felhívja Farkast, magyarázza meg szavait. Farkas Tibor: Fentartja, hogy züllött felfogás eredményének tekinti a szakaszt. Szívesen áll rendelkezésére annak, aki ebben kifogást talál. Nagyatádi Szabó István: Más ember se kutya I Farkas Tibor: Csatlakozik a törlést kivánó Gaál-féle indítványhoz. Cserty József azt indítványozza, hogy a földreform végrehajtásával foglalkozó bírákat más foglalkozásra ne alkalmazzák. Nagyatádi Szabó István: Ehhez, valamint a birák szaporításához hozzájárul. A 13. szakasz első bekezdését eredeti szövegében fogadják el. A második bekezdésnél Rácz János visszautasítja Gaál Gasztonnak azt a vádját, hogy a szakasz intézkedései kommunista-izüek. Dénes István, Szakács József és Gaál Gaszton hozzászólásai után Rubinek István beszél hoszszasabban és védelmezi a szakaszt a támadások ellen. A méltányosságon fordul meg az egész törvény. Ha nem a méltányosságon alapul az ármegállapítás, akkor tönkreteszik azt a népréteget, amelyet földhöz akarnak juttatni. Ezután Grieger Miklós szólal fel. Kijelenti, hogy a magántulajdon szentségének az alapján áll; a szakaszt az eredeti szövegében fogadja el. Cserty Józstf kifejti, hogy a szakasiban emiilett méltányosságon fordul meg a törvény végrehajtása. A §-t eredeti szövegében fogadja el. Szünet után nagyatádi Szabó István szólal fel. A javaslatba a .méltányos" szót azért tolták be, hogy megóvják a földhöz juttatandó birtokosokat á konjunktúrától. A mai bizonytalan pénzügyi helyzetben olyan magasra verhetik fel az árakat, amit a kisemberek nem tudnának megfizetni. Kijelenti, hogy az előadó és Rácz módosítását fogadja el. Kéri, hogy szavazzanak e felett. Gaál Gaszton szót kér, de az elnök kijelenti, hogy csak a határozathozatal után adhatja meg azt. Farkas Tibor kéri a Ház tanácskozóképességének a megállapítását. Elnök megállapítja, hogy a Ház tanácskozásképtelen és az Qlést délután négy óráig felfüggeszti. A délutáni ülést öt órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Miután a Ház határozatképtelen, csak hat órakor kezdhetik meg a tárgyalást. Gaál Gaszton személyes megtámadtatás cimén kér szót. Nagyatádi Stabó délelőtti beszédére válaszol, amelyben a somogymegyei szocializálásról volt szó. Azért érkeztek későn a kaposvári gyűlésre, mert a vonat sokat késett. Csontos Imre után nagyatádi Szabó István még egyszer a kaposvári gyűlésről beszél. A harmadik bekezdéshez szólnak ezután hozzá, majd a negyedik következik. Elfogadják mind a kettőt. Az 5-ik bekezdésnél Gaál Gaszton kifogásolja azt a rendelkezést, hogy a megváltást szenvedőknek nyereség ne juthasson. Nagyatádi Szabó István: Arról van szó, hogy a háborús szerzeményű birtokokat elsősorban kell kisajátítani. Ha egy birtokot megvettek a háború alatt 800000 koronáért, kölcsönt vettek fel rá és ma sem fizették ki, igazságos-e, hogy cia ezért a birtokért milliárdos vételárt legyenek kénytelenek megállapítani éppen a kisemberekkel szemben ? Ezt senkisem tarthatja igazságosnak. Kéri az eredeti szöveg elfogadását. A Ház az ő. bekezdést eredeti szövegében fogadja el. Ezután az előadó beterjeszti a földmivelésűgyi miniszter által bejelentett uj bekezdést javasló indítványt. A nemzetgyűlés vita nélkül fogadja el. Gaál Gaszton uj bekezdést indítványoz, amely szerint az igénybevett ingatlan megállapított egyenérték összegéért a migyar állam a volt tulajdonossal szemben teljes szavatossággal tartozik. Nagyatádi: Ha van a világon biztosíték arra, hoay valaki a pénzét megkapja, a legjobb biztosíték a föld, amelyet nem lehet eltüntetni. Gaál inditványát elvetik. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés szerda délelőtt 10 órakor lesz, amelynek napirendjén a földbirtokreformnovella folytatólagos tárgyalása szerepel. A nemzetgyűlés fél 8 órakor ért véget. Élősdi lakótelepek a város körül. (A Szeged tudósítójától.) A város törvényhatósági bizottságának januári közgyűlésén a vasúti műhelymunkások házhelykérelmének tárgyalásánál sz egyik bizottsági tag felhívta a tanács figyelmét arra, bogy a város jövö fejlődése szempontjából milyen súlyos következményekkel járhatnak a körtöltésen kivül egyremásra alakuló lakótelepek. Felszólalásában kifejtette, hogy az a városkeret, amelyet a város pusztítása után a város rekonstruálására hivatott királyi biztosság kijelölt, még ma is betöltetlen és a hiboruokozta gazdasági felfordulás miatt remény sem lehet arra, hogy belátható időn belül valóra váljanak az eredeti tervek. Sulyou hibát követ el tehit a város hatósága akkor, amikor támogatásával elősegíti a város belterületén kivül gombamódra szaporodó lakótelepek megalakulását, különböző csoportok számára házhelyeket jelöl ki a körtöltésen tul és még kedvezményes bérleti feltételekkel táplálja ezt a város kárát okozó decentralizációs mozgalmat. A városon kivül keleikező lakótelepek ugyanis szorosan az anyavároshoz tspadnak és bizonyos idő múlva az elszakíthatatlan élősdiek szerepét töltik majd be. Különböző követelésekkel állnak majd elő, aszfaltozást, vízvezetéket, világítást, csatornázást követelnek telepeik számára és mivel követelésüket a jogosság látszatával ruházhatják majd fel és méltányossági szempontokra is hivatkozhatnak, elvonják az anyavárostól azt az anyagi erőt, amely esetleg alkalmas lenne a betöltetlen városkeret fokozatos betöltésére. Magyarországon talán nincs még egy olyan város, amelynek nagyobb lenne a beépíthető területe, mint amekkora Szegedé, de talán nincs vároB sem, amelynek akkora beépítetlen területei volnának a város keretén belül, mint Szegednek. A körtöltésen kivül alakuló telepek tehát nemcsak a városkeret kitöltését és a meglévő városrészek fejlesztését akadályozzák meg, hanem még inkább szétszórtabbá, szétesőbbé teszik a várost, sőt teljesen el is parlagiasithatják. Hogy a januári közgyüléien felszólaló bizottsági tag aggodalmainak komoly alspja van, mi sem bizonyítja jobban, mint azok a tünetek, amelyek úgyszólván már most is naponta felSzeged, 1924 február 13 merülnek. Megírta a Szeged, hogy hétfőn a Somogyi-telep hízhelybérlőinek monstre küldöttsége járt a polgármesternél és a buzapsritásban megállapított házhely bérek redukálását kérle. A tanács a jószívű polgármester javaslatára teljesítette kérelmüket, amennyiben feloldotta buza paritásos határozatát és a három év előtt megállapított házheíybéreket a korona zürichi kurzusa alapján valorizálta. Ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy házhely évi bére nem harmincöt-harminciiatezer korona lesz — ennyi lenne buzavalutás alapon —, hanem mindössze kilenc-tízezer korona. Eddig rendben is volna a dolog, a Somogyi-telep házhelybérlöi majdnem kivétel nélkül szegény emberek, munkások, tisztviselők, akik a város belterületén nem építhetnének lakóházat, azzal pedig, ho#y a Somogyi-telepen építenek, mégis csak enyhilik valamicskét a szegedi lakásínséget. Azután meg a polgármester teremtő kedvében már úgyis megteremtette saját külön faluját — teljék öröme benne, hiszen ugy is bajos volna a felépült és az épülő házak lebontása. A baj ott kezdődik, hogy a panaszos küldöttség panaszhangjai közé elvegyült már a viz, a világítás és az utcarendezés utáni vágyakozás hangja is. Egyelőre csak szerény óhajtás formájában szólalt meg ez a vágyakozás, de minden vágyakozás az idik múlásával egyre jobban erősbödik és egyszer csak hangos követelés válik belőle. M vei pedig a polgármester faluja szépen nekilendült a fejlődésnek, a felépült ház^k száma néhány száz felé jár már, nincs messze az az idő, amikor a derék telepesek nem kérő, hanem követelő deputációval tisztelik meg majd telepük alapi'óját, aki pedig túlságos jószívűségéről volt mindig nevezetes. Követelésüknek pedig éppen olyan jogos alapja lesz, mint a gyermek követelésének, aki apjától eltartását és felnevelését kívánj*. Kedden délelőtt egy másik telep küldöttsége járt a polgármesternél, az ujszegedi gszdisági le p lakóié. A gazdasági telep is éppen olyan sznuségtelep, mint a Somogyi telep, ezt is a háboruokozta viszonyok szülték. A küldöttség — tügjaínak száma meghaladta az ötvenet — fcáom kívánságot terjesztett a polgármester elé. EÍÍŐ kívánságuk az, hogy elégedjék meg a város a szerződésben kikötött három évi haszonbérnek megfelelő óvadék helyett egy évi haszon bérrel, de azt is öt év alatt, egyenlő évi ré gietekben kelljen befizetniük. Második kívánságuk az, hogy az évi telekbért két részletben fizs itessék. Harmadik kívánságuknak már elvi je'í tősége van. Bérielük ugyanis kilencvenes c éves bérlet, úgynevezett örökbérlet. A vároü ugy köti meg az ilyen örökbérleiekre vonsskozó szerződéseket, hogy kiköti, hogy a bérleti idő lejárta után a bérlet területén emelt ingatlan beruházások a tulajdonos város tulajdon s ha mennek át. A küldöttség ennek a szerz?dí?i pontnak teljes eltörlését kivánta, még p.díR azzal az indokolással, hogy ez a pont n.r-gcii a telekbérlők lelkében a fokozottabb ípit'i'ízés kedvét, aminek a közérdek szempontjából is káros hatása van. A jószivü polgármester természetesen minden tök telhetőt megígért ennek a küldöttségnek is. Megk érte, hogy kívánságaikat pártolólag terjeszti a tanács elé, mert nem tarija egyiket sem méltánytalannak, vagy teljesithetellennek. Az igazat megá llva, nem is azok. Az első két kívánság nem okoz anyagi veszteséget a városnak, a harmadik kívánság teljesítésére pedig közel száz esztendő múlva kerűlhst csak S3r. Mi n?m t <rtanók méltánytalannak azt sem, ha a fcUldö' ség azt is kivánja, hogy a bérleti idő lejárfs után ne a bérlet területén épített ingatlanok menjenek át a város tulajdonába, hanem mapa a bérlet területe menjen át a bérlők örök tulójdoüába. Igy lassan, de biztosan megszabadulni a város hatósága attól a gondtól, amit a viiro«.i földek kezelése jelent, mert hát a példa rag.dój és a házhelybérlők után hasonlóan méltányló érdemlő kívánsággal állnának elő a trrmő? Idek érdemes bérlői is ... S;k«or rámutattunk már arra, hogy a vároB jelenlegi földbérpoütikáját jellemző jó-, helyesebben gyengeszivüségnek miiyen káros követkízmév el lehetnek, sőt vannak is. A város vs«ífíi!ődése ugy nekiindult, hogy me?akadálvorsj már má is körülményes válislkozáí lenn;. M u'c5k, csatornák, bjrendezések egyre i 'bbi romlanak, a büszke belváros lissankiit a k!M .rosrés sk nivijára demokratizálódik.