Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-13 / 36. szám

SZEGED és nagyatádi Szabót, hogy velük dokumentálja a magyar belpolitikai helyzet demokratikus át­alakulását. Munkatársunk idevonatkozólag a következő felvilágosítást kapta: — Pozitive megállapítható, hogy a mostani angol kormány álláspontja a kölcsön ügyében ugyanolyan, mint amilyen a Baldwin-kormányé volt, semmi szükség nincen tehát arra, hogy a miniszterelnök, vagy a kormány bármelyik tagja egy uj londoni utazásra határozza el magát. Az bizonyos, hogy a kölcsön folyósításának ügyében lesznek még tárgyalások, ezek azonban csak pénzügyi jellegűek lehetnek. Hivatalos helyeken erre a hétre várják a jóvátételi bizottság döntését a kölcsön ügyében. A főldreformnovelia 13. szakasza. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés keddi ülését 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatják a földreform-novella tárgyalását. Elsőnek Gaál Giszton szólal fel s bírálja a 13. § intézkedéseit. A szakasz, szerinte, csak arra alkalmas, hogy gyűlöletessé tegye a törvényt azok előtt, akiknek vagyonát értéken alul fogja megállapítani a biróság, de a földhöz jutottak szempontjából nincs szükség arra, hogy a teljes kártalanítás elvétől eltérjenek. Indítványozza, hogy a novella 13. §-ának 2., 3. és 5. be­kezdését töröljék. Ezután Farkas Tibor szólal fel. Szerinte ez a szakasz züllött gondolkodást árul el. Nagyatádi Szabó István földmivelésűgyi mi­niszter (magából kikelve): Szabad igy beszélni egy képviselőnek? Hát én züllött vagyok? Elnök felhívja Farkast, magyarázza meg szavait. Farkas Tibor: Fentartja, hogy züllött felfogás eredményének tekinti a szakaszt. Szívesen áll rendelkezésére annak, aki ebben kifogást talál. Nagyatádi Szabó István: Más ember se kutya I Farkas Tibor: Csatlakozik a törlést kivánó Gaál-féle indítványhoz. Cserty József azt indítványozza, hogy a föld­reform végrehajtásával foglalkozó bírákat más foglalkozásra ne alkalmazzák. Nagyatádi Szabó István: Ehhez, valamint a birák szaporításához hozzájárul. A 13. szakasz első bekezdését eredeti szövegé­ben fogadják el. A második bekezdésnél Rácz János vissza­utasítja Gaál Gasztonnak azt a vádját, hogy a szakasz intézkedései kommunista-izüek. Dénes István, Szakács József és Gaál Gaszton hozzászólásai után Rubinek István beszél hosz­szasabban és védelmezi a szakaszt a támadások ellen. A méltányosságon fordul meg az egész törvény. Ha nem a méltányosságon alapul az ármegállapítás, akkor tönkreteszik azt a nép­réteget, amelyet földhöz akarnak juttatni. Ezután Grieger Miklós szólal fel. Kijelenti, hogy a magántulajdon szentségének az alapján áll; a szakaszt az eredeti szövegében fogadja el. Cserty Józstf kifejti, hogy a szakasiban emii­lett méltányosságon fordul meg a törvény végre­hajtása. A §-t eredeti szövegében fogadja el. Szünet után nagyatádi Szabó István szólal fel. A javaslatba a .méltányos" szót azért tolták be, hogy megóvják a földhöz juttatandó birtokosokat á konjunktúrától. A mai bizonytalan pénzügyi helyzetben olyan magasra verhetik fel az árakat, amit a kisemberek nem tudnának megfizetni. Kijelenti, hogy az előadó és Rácz módosítását fogadja el. Kéri, hogy szavazzanak e felett. Gaál Gaszton szót kér, de az elnök kijelenti, hogy csak a határozathozatal után adhatja meg azt. Farkas Tibor kéri a Ház tanácskozóképes­ségének a megállapítását. Elnök megállapítja, hogy a Ház tanácskozás­képtelen és az Qlést délután négy óráig fel­függeszti. A délutáni ülést öt órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Miután a Ház határo­zatképtelen, csak hat órakor kezdhetik meg a tárgyalást. Gaál Gaszton személyes megtámadtatás cimén kér szót. Nagyatádi Stabó délelőtti beszédére válaszol, amelyben a somogymegyei szocializá­lásról volt szó. Azért érkeztek későn a kaposvári gyűlésre, mert a vonat sokat késett. Csontos Imre után nagyatádi Szabó István még egyszer a kaposvári gyűlésről beszél. A harmadik bekezdéshez szólnak ezután hozzá, majd a negyedik következik. Elfogadják mind a kettőt. Az 5-ik bekezdésnél Gaál Gaszton kifogásolja azt a rendelkezést, hogy a megváltást szen­vedőknek nyereség ne juthasson. Nagyatádi Szabó István: Arról van szó, hogy a háborús szerzeményű birtokokat elsősorban kell kisajátítani. Ha egy birtokot megvettek a háború alatt 800000 koronáért, kölcsönt vettek fel rá és ma sem fizették ki, igazságos-e, hogy cia ezért a birtokért milliárdos vételárt legyenek kénytelenek megállapítani éppen a kisemberek­kel szemben ? Ezt senkisem tarthatja igazságos­nak. Kéri az eredeti szöveg elfogadását. A Ház az ő. bekezdést eredeti szövegében fogadja el. Ezután az előadó beterjeszti a földmivelésűgyi miniszter által bejelentett uj bekezdést javasló indítványt. A nemzetgyűlés vita nélkül fogadja el. Gaál Gaszton uj bekezdést indítványoz, amely szerint az igénybevett ingatlan megállapított egyenérték összegéért a migyar állam a volt tulajdonossal szemben teljes szavatossággal tartozik. Nagyatádi: Ha van a világon biztosíték arra, hoay valaki a pénzét megkapja, a legjobb biztosíték a föld, amelyet nem lehet eltüntetni. Gaál inditványát elvetik. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés szerda délelőtt 10 órakor lesz, amelynek napirendjén a földbirtokreform­novella folytatólagos tárgyalása szerepel. A nemzetgyűlés fél 8 órakor ért véget. Élősdi lakótelepek a város körül. (A Szeged tudósítójától.) A város törvény­hatósági bizottságának januári közgyűlésén a vasúti műhelymunkások házhelykérelmének tár­gyalásánál sz egyik bizottsági tag felhívta a tanács figyelmét arra, bogy a város jövö fejlő­dése szempontjából milyen súlyos következ­ményekkel járhatnak a körtöltésen kivül egyre­másra alakuló lakótelepek. Felszólalásában ki­fejtette, hogy az a városkeret, amelyet a város pusztítása után a város rekonstruálására hiva­tott királyi biztosság kijelölt, még ma is be­töltetlen és a hiboruokozta gazdasági felfor­dulás miatt remény sem lehet arra, hogy be­látható időn belül valóra váljanak az eredeti tervek. Sulyou hibát követ el tehit a város hatósága akkor, amikor támogatásával elősegíti a város belterületén kivül gombamódra szapo­rodó lakótelepek megalakulását, különböző cso­portok számára házhelyeket jelöl ki a körtölté­sen tul és még kedvezményes bérleti feltételek­kel táplálja ezt a város kárát okozó decentrali­zációs mozgalmat. A városon kivül keleikező lakótelepek ugyanis szorosan az anyavároshoz tspadnak és bizonyos idő múlva az elszakít­hatatlan élősdiek szerepét töltik majd be. Kü­lönböző követelésekkel állnak majd elő, aszfal­tozást, vízvezetéket, világítást, csatornázást kö­vetelnek telepeik számára és mivel követelésüket a jogosság látszatával ruházhatják majd fel és méltányossági szempontokra is hivatkozhatnak, elvonják az anyavárostól azt az anyagi erőt, amely esetleg alkalmas lenne a betöltetlen vá­roskeret fokozatos betöltésére. Magyarországon talán nincs még egy olyan város, amelynek nagyobb lenne a beépíthető területe, mint amekkora Szegedé, de talán nincs vároB sem, amelynek akkora beépítetlen terü­letei volnának a város keretén belül, mint Szegednek. A körtöltésen kivül alakuló telepek tehát nemcsak a városkeret kitöltését és a meg­lévő városrészek fejlesztését akadályozzák meg, hanem még inkább szétszórtabbá, szétesőbbé teszik a várost, sőt teljesen el is parlagiasit­hatják. Hogy a januári közgyüléien felszólaló bizott­sági tag aggodalmainak komoly alspja van, mi sem bizonyítja jobban, mint azok a tünetek, amelyek úgyszólván már most is naponta fel­Szeged, 1924 február 13 merülnek. Megírta a Szeged, hogy hétfőn a Somogyi-telep hízhelybérlőinek monstre kül­döttsége járt a polgármesternél és a buza­psritásban megállapított házhely bérek reduká­lását kérle. A tanács a jószívű polgármester javaslatára teljesítette kérelmüket, amennyiben feloldotta buza paritásos határozatát és a három év előtt megállapított házheíybéreket a korona zürichi kurzusa alapján valorizálta. Ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy házhely évi bére nem harmincöt-harminciiatezer korona lesz — ennyi lenne buzavalutás alapon —, hanem mindössze kilenc-tízezer korona. Eddig rendben is volna a dolog, a Somogyi-telep házhelybérlöi majd­nem kivétel nélkül szegény emberek, munká­sok, tisztviselők, akik a város belterületén nem építhetnének lakóházat, azzal pedig, ho#y a Somogyi-telepen építenek, mégis csak enyhilik valamicskét a szegedi lakásínséget. Azután meg a polgármester teremtő kedvében már úgyis megteremtette saját külön faluját — teljék öröme benne, hiszen ugy is bajos volna a fel­épült és az épülő házak lebontása. A baj ott kezdődik, hogy a panaszos küldöttség panasz­hangjai közé elvegyült már a viz, a világítás és az utcarendezés utáni vágyakozás hangja is. Egyelőre csak szerény óhajtás formájában szólalt meg ez a vágyakozás, de minden vágyakozás az idik múlásával egyre jobban erősbödik és egyszer csak hangos követelés válik belőle. M vei pedig a polgármester faluja szépen neki­lendült a fejlődésnek, a felépült ház^k száma néhány száz felé jár már, nincs messze az az idő, amikor a derék telepesek nem kérő, hanem követelő deputációval tisztelik meg majd telepük alapi'óját, aki pedig túlságos jószívűségéről volt mindig nevezetes. Követelésüknek pedig éppen olyan jogos alapja lesz, mint a gyermek követelésének, aki apjától eltartását és felneve­lését kívánj*. Kedden délelőtt egy másik telep küldöttsége járt a polgármesternél, az ujszegedi gszdisági le p lakóié. A gazdasági telep is éppen olyan sznuségtelep, mint a Somogyi telep, ezt is a háboruokozta viszonyok szülték. A küldöttség — tügjaínak száma meghaladta az ötvenet — fcáom kívánságot terjesztett a polgármester elé. EÍÍŐ kívánságuk az, hogy elégedjék meg a vá­ros a szerződésben kikötött három évi haszon­bérnek megfelelő óvadék helyett egy évi ha­szon bérrel, de azt is öt év alatt, egyenlő évi ré gietekben kelljen befizetniük. Második kíván­ságuk az, hogy az évi telekbért két részletben fizs itessék. Harmadik kívánságuknak már elvi je'í tősége van. Bérielük ugyanis kilencven­es c éves bérlet, úgynevezett örökbérlet. A vároü ugy köti meg az ilyen örökbérleiekre vonsskozó szerződéseket, hogy kiköti, hogy a bérleti idő lejárta után a bérlet területén emelt ingatlan beruházások a tulajdonos város tulaj­don s ha mennek át. A küldöttség ennek a szer­z?dí?i pontnak teljes eltörlését kivánta, még p.díR azzal az indokolással, hogy ez a pont n.r-gcii a telekbérlők lelkében a fokozottabb ípit'i'ízés kedvét, aminek a közérdek szem­pontjából is káros hatása van. A jószivü polgármester természetesen minden tök telhetőt megígért ennek a küldöttségnek is. Megk érte, hogy kívánságaikat pártolólag terjeszti a tanács elé, mert nem tarija egyiket sem mél­tánytalannak, vagy teljesithetellennek. Az igazat megá llva, nem is azok. Az első két kívánság nem okoz anyagi veszteséget a városnak, a harmadik kívánság teljesítésére pedig közel száz esztendő múlva kerűlhst csak S3r. Mi n?m t <rtanók méltánytalannak azt sem, ha a fcUldö' ség azt is kivánja, hogy a bérleti idő lejárfs után ne a bérlet területén épített ingatla­nok menjenek át a város tulajdonába, hanem mapa a bérlet területe menjen át a bérlők örök tulójdoüába. Igy lassan, de biztosan megszaba­dulni a város hatósága attól a gondtól, amit a viiro«.i földek kezelése jelent, mert hát a példa rag.dój és a házhelybérlők után hasonlóan mél­tányló érdemlő kívánsággal állnának elő a trrmő? Idek érdemes bérlői is ... S;k«or rámutattunk már arra, hogy a vároB jelenlegi földbérpoütikáját jellemző jó-, helye­sebben gyengeszivüségnek miiyen káros követ­kízmév el lehetnek, sőt vannak is. A város vs«ífíi!ődése ugy nekiindult, hogy me?aka­dálvorsj már má is körülményes válislkozáí lenn;. M u'c5k, csatornák, bjrendezések egyre i 'bbi romlanak, a büszke belváros lissankiit a k!M .rosrés sk nivijára demokratizálódik.

Next

/
Thumbnails
Contents