Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-12 / 35. szám

Iqycg Hám ára 500 korona. grnifcatxMriC ét kUMUnlll) Mák PetoKMta 2. ftN Iskolával McnbaL) Tátba 18-38. A „Stefied" nwgeteütt MUO klvékléTd minden <3tp. Egyes szám ára 600 kotrnUL Előfizetési Arak: Egy Maira belyksnl M00, BwtoWhn ét vUOobo Íaooo kot. Hirdetési árak: Félkaslbas 1 mm. 125, agy hasiboa 2St, más léi hasibon S75 K.Sz*Tefköít 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szöfe Vm kor. SzövegkOsfl kflderaé•ytk soronként 1800 koroi*. Családi értesítés 15000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 február 12, KEDD. 35-ik szám. Mahatma Gandhi. A nevet nálunk nem nagyon ismerik, pedig Indiában járt fehér emberek még idehaza is valami csodálatos tisztelettel vegyes borzalommal beszélnek róla. Mahatrna Gandhi, aki a mult héten szabadult ki a börtönéből, háromszázmillió ember vágyainak, rcmér ykedéseinek középpontja. Az ö szavára hallgat e?ész India és ha akarná, lángba borulna Ázsiának legnagyobb félszigete a Himatayáíól Ceylon szigetéi?. De Gandhi nem akarja. Ebben a csodálatos nemzeti apostolban összesűrűsödik az orientális léleknek a nyugatiak elölt érthetetlen egész misztikuma. Indiának ma ö a legnagyobb hatalma, de hatalma az alázatosságon, ereje pedig minden erőszak megtagadásán alapul. A kormány akármelyik tagjának nevét nem respektálják ugy Angliában, mint ez övét. Angliában ludják nagyon jól, hogy ehhez a névhez egy horderejében mérhetetlen nagyságú esemény fűződik, a hindu nemzeti ön'udat felébredése és India nemzeti reneszánsza. Ind a nem akarja főbbé az angol gyámkodást és kizsákmányolást, pedig India kizsákmányolása Anglia gazdagságának egyik legbőségesebben bugyogó forrása. O ndhi európai műveltségű ember. Angliában végezte a jogot, ott szerzett ügyvédi diplomát és mint jónevű fiatal fiskális került egy felének képviseletében huszonöt esztendővel ezelőtt Dé!afriüába. Olt a parlament éppen akkor mondotta ki a szines bevándorlók kitiltását a gyarmat területéről. A kitiltás nem vonatkozott ugyan az egyetemi műveltségűé! biró egyénekre, de Gandhi magára eszméli és egynek érezle magát népének tömegével. Keleti ember volt és keleti ember módjára cse'ekedeü. Letette európai ruháját, leköszönt az angol egyetemen nyert doktori rangjáról és hazament Indiába. Elhatározta, hogy együtt él az elnyomottakkal, a szenvedőkkel és többé semmi közösséget nem vállal azokkal, akik másszinü embertársaikkal igazságtalanságot cselekszenek. Nem hirdetett forradalmat, sőt még a parancs megtagadását sem, mert az kiválthatja az erőszakot, pedig az erőszak nem kedves Isién előtt. Honfitársainak azt tanította, hogy fejüket hajtsák meg békén az etőszak és kényszer előtt, de önként ne vállaljanak semmiféle szolgálatot az angolok alatt, ne vegyenek tőlük, ne adjanak nekik és ne érintkezzenek velük. Háromszázezer ember uralmának össze kell omlani ott, ahol báromszázmillió nem akar tudni felőle. Az angolok nevettek Gandhit, különösen a világháború alatt, mikor a hindu ezredek példásan teljesítették kötelességüket. Nevettek akkor is, mikor egy angol ezredes Amritsarban gépfegyverrel lövette halomra a hindu lakosságot és bűntudatának jeléül Gandhi vezeklést szabott magára. Az ilyen forradalmár és ilyen apostol nem lehet veszedelmes. Bizakodásuk akkor kezdett megdöbbenésre változni, mikor Indiának egész Magyarországnál nagyobb kerületeiben elapadtak az adóbevételek, a nagy angol cégek raktáraiban eladatlanul maradtak az áruk, a legalsó végrehajtó közegek lemondásával összeomlott a közigazgatás és az egész országban elterjedt a Gandhi-mozgalom híveinek köszönési módja: — Bande matasarn ... Édes anyánk. Az édes anya India, néki szól a köszönés mementoja. Az angol idegesség tetőfokára hágott a walesi herceg indiai látogatása alkalmával. A világ legnagyobb birodalmának örököse díszmenetben akart végigvonulni Bombay utcáin, de ugyanakkor a gyapjuinges, siöröves apostol népgyűlést hirdetett a váro<on kivül. Bombayből népvándorlás indult meg Gandhi népgyüléeére 8 a w lesi herceg üres utcákon haladt végig, amelyeken nem kelteltek lelkesedést a beiendelt gekváiok, nizánok és ladzták drágakövei I és a sorfalat álló ezredek szuronyai. A nem sikerült bevonulás u'án a herceggel valahol a bengáliai dzsungelekben a képeslapok számára, kellő elövigyázati intézkedések mellett agyonlövettek egy tigris), azután indiai tartózkodását megkurlitva, hazaexpediálták Angliába. A trónörökös indiai útja után Gandhit letartóztatták. El nem Ítélték, mert bizonyíték nem volt ellene, hogy bárminemű törvénytelenséget követett volna el, de vizsgálati fogságban taitották és — erőszakkal, mestereégesen táplálták. Gardhi ugyanis eleséget nem fogadott el az angoloktól. Az indiai probléma és Gandhi fogsága lett Angliának Írgége'őbb kérdése. Talán még annál is fontosabb, hogy liberálisok, konzerv* ti vok, vagy szocialisták vannak-e kormányon. Az indiai rej ély vészes dilemma lett a brit kormány számára. Eröszakot alkalmazni valakivel szemben, aki alázatosságot hirdet, nem lehet, viszont a tétlenség egyértelmű az angol világhatalom lassú összeomlásának kezdetével. Az uj angol kormány most szabadon bocsátotta Gandhit. Mahatma -Gandhi, a néhai oxfordi diák és londoni ügyvéd, mezítláb, lehajtót fővel rója az indiai országutak porát; jöttének hirére százezrével zarándokolnak elébe az emberek és homlokkal érintik lába nyomát . . . Gandhi neve világtörténelmi névnek indul. A fiaink alkalmasint tanulni fogják; az apák számára e'ég. ha megismerik. A belföldi Kényszerjegyzés is lesz. — A malmok-adta kölcsön. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A külföldi kö csönt megelőzően a deficitet a kormány behő kölcsönnel akarja fedezni. A belső kö'c ön előmunkálatai a pénzügyminiszter hazatérése óta serényen folyntk. A kibocsátás mdr Jebrudr vége felé meg is jog történni, az öszszege pedig 375 milliárd lesz. Áz állam a polgárok hazafias áldozatkészségére fog rpellalni. Akik önként jegyeznek, azok lényeges kedvezményben fognak részesülni. Ha az önként való jegyzés nem járna a kellő eredménnyel, akkor kényszerjegyzést rendelnek el. Azok, akik az önkéntes jegyzés alkalmával vagyonsikhoz képest keveset jegyeztek, kötelesek lesznek utánjegyezni. A kényszerjegyzés egyik alaprendelkezése lesz, hogy mindenkinek kötelezővé teszik a jegyzést oly mértékben, amely összhangba egyeztethető az adózással. Tudvalevőleg a malmok 750 ezer angol fontot kölcsönöznek a Devizaközpontnak. Miután a kurzusra nézve megállapodtak, az egyezség véglegesnek tekinthető. Ennek következménye az lesz, hogy a nspokben már jelentősebb devizakiutalásokat eszközölhet a Devizaköipont. A rajnai tartomány megtisztult a szeparatistáktól * II f I i .. « I Sif. .A M. .'.mm . . . . - - ... Berlin, február 11. Miután a szeparaMsták kiürítették Meinzoi és a bingeni kormányépületet, valamint a rossgeraui kerületi fönökséget, ir.ost már megtisztult a szeparatistáktól a rajnai tartomány. Pfalzi jelentések szerint a munkanélküliek ellenállás nélkül kiürítették a pirmasensi városházá1. A szeparaiisták szabatíonbocsátották a német rerdőnéget, amely fegyverekkel ellátva, újra megszállta a városházát, t London, február 11. A Daily Telegroph dip- j lomáciai tudósítójának jelentése szerint a britt kormány még nem adott végérvényes vá'aszt azokra az uj francia jsvaslstokra, amelyek a pfalzi közigazgatás kérdésének negoldására vonatkoznak. A franciák olyan rendszabályokat követelnek, amelyek megakadályozzák azt, hogy a helyűkre visszatért hivatalnokok s a lakosság szeparatista elnyomóikon boswut állhassanak, vagyis más szóval, a franciák amnesztia kibocsátását tartják szükségesnek. Ennek következtében felvetődött az a kérdés, hogy a lakosság megtorló rendszabályai ellenében milyen biztosítékot kell megalkotni. Páris, február 11. Hösch német nagykövet hétfőn dé után egynegyed 3 Órakor átnyújtotta megbizó<evelét Poincaré miniszterelnöknek. A megbízólevél átadását háromnegyed órán át tartó megbeszélés követte. piaizi fcUiigd/fco ci ií vguiuataiB - laiiu uicgueszeies Követte. ••••"•" nnmrtwHjDuiumi A miniszterelnök a demokráciáról. — A kaposvári beszámoló. — Kaposvárról jelentik: Hoyos Miksa gróf vasárnap tartotta beszámolóját. Előzetesen Tisza István gróf arcképérek leleplezési ünnepélye ment végbe a városházán. A Tisza Istvánt méltaló beszédet Hoyos gtóf mondotta. .Tisza István — úgymond — nem volt sem konzervatív, sem liberális, sem arisztokrata, hanem demokrata a szó igazi értelmében.* Beszámolójában Hoyos gróf azt sürgette, hogy a Devizaközpontot szűntessék meg, ál itsák meg a bankóprést és mielőbb teremtsék meg a jegybankot. A numerus clausust nem helyesli, de legutóbb még sem szavazott az ellenzékkel, mert uem engedi magát a kormánypártból kiugrasztani. _ , , , , A beszámoló után Bethlen István gróf miniszterelnök állolt szólásra. Az összeomlás után — mondotta — három feladat volt 8z országban: először fentartsni a rende', másodszor újra szervezni az ország politikai, életét, mert a régi pártok felbomlottak s azok vezérei visszavonultak, harmadszor pedig a csonka országot gazdaságilag életképessé tenni. Az elsőről csak annyit mond, hogy a kormánynak nincs nagyobb feladata, mint a rend helyreállítása s ezt a törekvéseit a küljöld is honorálja. A második feladat az ország politikai újjászervezése volt. Ennek tlőhirnOkei már a háború előtt feltűntek, akik politikai pártba szervezték a kisgazdatársadalmat, bár a háború előtt még nem érhettek el nagyobb eredményt, mert a parlament működése jogászi és közjogi harcokban merült ki. A háború már megérlelte a népben azt a vágyat, hogy befolyást gyakoroljon a törvényhozásra és a demokratikus gondolatot érvényesítse. Az összeomláskor csak egy szervező erö maradt meg: a szociáldemokrácia, amely a demokratikus gondolatot kézbevette és a maga hatalmi törekvéseire kihasznált*, még pedig olyformában, hogy az országot tönkretette, söt majdnem tönkrette a demokrácia gondolatát is. A bolsevizmus bukása után tehát uj formában kellett meiisiüleini a demokráciának s a nép olyan széles rétegeit kellett a hatalomban részesíteni, melyek nem viszik lejtőre az országot. Ekkor elérkezett az ideje, hogy a kisgazdatársadalom folytassa azt a szervezkedést, amelyet már a háború előtt megkezdett, hogy a polgári osztályokkal együtt karöltve megvalósítsa az ország nagy céljait. Ez az egységes párt megszületésének filozófiája. Agrárországban elsősorban az agrártársadalom hivatott arra, hogy a demokráciában vezetőszerepe legyen. Miért volna a mi demokráciánk kevésbé demokratikus, mert a miniszteri székben nem Peidl, hanem Nagyatádi ül? Mi közöttünk nem lehet ilyen