Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-10 / 34. szám

_|g24 február 10. SZEOED Ez a bizalom pedig csak azon nemzeteknek j de megállítottuk. A frank krízise csökkentben jár ki, amelyek biztos jövedelmi forrásokkal j van. A bizalmat még nem sikerült végérvétudják kiadásaikat f dezni. Ebben a tekintetben j nyesen helyreállítanunk, de már nem marad ki bizt tó körülmény az, hogy január 15 én, j teljesen. Ha pedig egy erélyes pénzügyi helyreamikor a krízis tetőfokán állott, a francia kor- j állással Franciaország fel tudja magát szabamánynak egy eréhes kommünikéje az elhatá- , ditani egy tűrhetetlen idegen nyomás alól, rozott pénzügyi intézkedések felől elég volt akkor sokkal szabadabb lesz Németországban ahhoz, hogy a valuta lovábbi sülyedését meg- j levő tartozásának behajtásában, akadályozza. A lavinán még nem vet ünk erőt, í Gesztesi Gyula dr. A Hémetországba küldött szakértőbizottság a Rajna és a Ruhr-vidék visszaadását kivánja 1. A német kormány reformálja meg az adózást. 2. A német kormány emelje fel bevételei?. 3. Szüntessék meg a vámot a megszállt és meg nem szállt német területek közt. 4. A Rajna melletti és a Ruhr-vidék visszaadassék. 5. A német kormány garantálja Franciaország biztonságát. 6. Az aragyjegybank fe állidassék. A bizottság szerint az összes kéidések rövidesen elintéiődnek. Berlinből jelentik: A ezakéttőí bizottság nagyjában már elvégezte munkáját és befejez>e tárgyalásait, sőt minden valószínűség szerint szerdán este vissza is utaznak Párisba. A szakértői bizottgág véleménye sz, hogyha Németország ráér az arany mái k$ra, akkor körülbelül képes volna 5c/0-os kamat mellett 36 év alatt 73 milliárd fizetésre. A bkot'ság javasolni fogja, hogy * Éjfélig vallatták Üárffyt és Chriasztit. Mind a ketten konokul tagadnak. — (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az erzsébetvárosi bombamerénylet tetteseit még mmdis vallatják a rendőrségen, meri a íőcinkos, Márffy József még messze van a beismeréstől, noha tanúi éi Tárgyi buonyiiéfeok világosan ejlene vallanak. Megállapították, hogy Márffy javarészt gyerek-ifjskból afeari* megszervezni különítményeit. Körülbelül 70 főre teszi a rendőrség a bombavezér állandó kíséretét, skik közül egyik volt több husz-huszonnégy évesnél. Minden vallomást megtagad Herczeg József if, a* Ei zsébeívárosi Kör voit portása. Érdekts isnukiballgsíás voít szombaton délelőtt f> rendörsépen. Tanúként jclenikuatí dr. Elek Hugó, sz Erzsébetvárosi XCr igazgatójf. Bejelentene, hogy emlékszik srrs, hogy a merénylet elkövetése e őlt Herczeg Jójsef portást -a kapuban tárgyalni látta egy gyanús külsejű emberrel; emlékezik »rr?, hogy egy ember ment be az Erzsebesyárcsi Körbe április 3 án dé'U'án 1 órakor és Heic égtől a kővetkezőket kérce te: „Meg lesz tartva a vacsora, vagy nem lesz megtartva ?* _ U^y lát-zik, ez az ember nem vette észre _ jnndotta dr. Elek —, hogy én is jelen vagyok. Én a*kor a következőket mondtam Herczcgnek: „Szaladjon csas ezután sz ember u'án és tudja mesf, hogy ki volt." Láttam, amikor ki zakdt Heiczeg, de csak a kspuig ment és onnaa visszajövet jelentette, hogy az embert már r.em találja. Ekkor emiékeztem vi:S2a, hogy én már a merénylet elolt levő napon láttam ezt a gyanús idegent Herczeggel a kapu előtt tárgyalni. Azonnal berendelték a cellájából Herczegef, akivel szembesítették dr. Eleket. Ele* a szegébe mondta azt, amit már a jegyzőkönyvben is előadóit. Herczeg a következőkép védekezett: — Nem tudok visszaemlékezni arra, hogy kicsoda érdeklődött nálunk a vacsora megtartás? iránt. Miiffyt nem ismerem. Tényleg beszélgettem a kapuban, de egy idegennel, akitől nem tudom, hegy kiesőd?. Herczeg szembssitése után Márffyt vezették be, akiben dr. Elek azonnal felismerte azon embert, aki a vacsora megtartása iránt a portásnál érdeklődött. Máiffy szembesítése közben semm fele választ nem adott s továbbra is a bolondot játszotta. Amikor dr. Elek kihallgatásával végzett a rendőrség, jelentkezett egy ujabb tanú, aki határozottén álütoiía, cogv a merénylet elkövetése előtt való este Herczeget a kapu mellett meghúzódva egy emberrel - látta beszélgetni; Iái ti, hogy az iliető cingár kis szőke bajuszu fiatalember voit, skinek „pakompartja* van. Ekkor újra eiővezenék Márffyt és szembaálliioiták a tanúval. A tanú azonnal Jelismerte Márffyban azt az embert, akit előző este a portásnál beszélgetni látott. Herczeg áinatatosan tagad. Márffy már nem szimulál ségével a bejárat mellett levő rácson elhelyezni. Péter Tivadar berohant volna a templomba, egy kézigránátot dobott volna az imádkozó közönség közé. Természetesen pánik következett volna és az emberek kime~ eküitek volna az udvarra. Itt Sallónak egy másik kézigránátot kellett volna a tömeg közé bevágni és Marossy a rácson elhelyezett kézigránátszerelvényt gyújtózsinórral felrobbantotta volna, amelynek hatása azután óriási pusztitást végzett volna. Szerencsére a Reviczky-utcai merénylet nyomukba terelte a rendőrséget és meghíusilotta a bombamerénylők vérfagyasztó tervét, amelyből jóval többen estek volna áldozatul az Erzsébetvárosi Kör ellen elf követett bombamerénylet áldozatainál is. Márffy is azt mondja már, hogy hipnotizálták. A reRdffrRég az es i órákban újra e!ővette Márffyt és Chrimtit. Kihallgatásuk a késő éjszakai órákig tartott. Márffy most már nem adji a bolondot. Ngyon értelmesen beszélt, de állandóan hangoztatta, hogy nem ő bolond, hanem Marossy és Redő. Amikor Maios y és Radó ismételt szembesítéskor megismé;elték előző vallomásaikat, Mátffy csak mosolygott, azt felelte nekik, hogy bolondok. Majd azt mondta, hegy Marossy és Radó bizonyára hipnózis alatt állanak, mert csak ut;y tehetnek eféle valiomásoka?, amelyek nem fdefnek meg a valóságnak. - De lehetséges, hogy én is hipnózis alatt állok — mondotta —, mert én egyáltalán nem tudok semmit sem a bombamerényletről. Tessék uraira, a dolognak utána járni. Vagy én vagyok bolond, vagy az urak, amikor azt mondják, hogy én követtem el a merényletet. Látszólag teljesen érlemesen beszél s most már azt emlegeti folyton, hogy hipnotizálták. Chriasz ival sem mentek sokra. Ismételi, hogy ő cs5k a bomba szerkezetét magjarázta el, ds a végrehajtáshoz semmi köze sem volt. Ai es4 órákban sotra került Salló műegyetemi hallgatónak és egy kollégájának kihallgatása is, akik nagy ragaszkodással beszéltek Márffyról és ma H azt mondják, hogy Márffy fogja megmenteni az országot. Elmondották, hogy szó volt a zsinagóga elieni merényletről is, de nem „bombaformában", hanem' botránnyal. Zűrzavart akartak előidézni a megtelt helyiségben és a menekülőket véresre verték volna Kihallgatták még s szakérlöket is, akik megáüapitotlék, hogy a bombák ekrazittal és dinamittal voltak megtöltve és esetleges robbanás alkalmával igen nagy pusztitást végeztek volna. Nem éreztem szülémet magam körül, hát kimentem hozzá a temetőbe. ... Zimankós téli nap volt, majd megvett a hideg, ahogy a havas mezőkön bólyongtam s csurgott a könnyem, mire a szülém sírjára rátaláltam, hgy sírba tették az apámmal s ahogy ráborultam a havas halomra, mintha ő is erősítette volna a szülém szavát: — Ne félj, sohse hagylak el! Talán csak cinegék bujkáltak a száraz vadrózsa bokrokon, talán csak a s^él ütögette össze az ecetfák zúzmarás ágait: én mégis hallgatódzva néztem körül. Es kimondhatatlan elszomorodtam, mikor észrevettem, hogy körös-körül minden síron van sírkő, csak az én szüleimén nincs. Megakadt a szemem egy kis kőházon, amelyiknek kereszt volt a tetején. (Még akkor nem tudtam, hogy kriptának hivják az ilyent.) Márványangyal állt az ajtajában, ajkára tett ujjal, mintha azt akarná mondani: — Csitt, idebent alszanak! — Nini, — gondoltam magamban, — ilyent én is tudnék csinálni I S már akkor hempergettem, gyúrtam, formáltam is a havat a sirunk felett s nem éreztem többé semmi hideget. Inkább égett az egész testem, mint a parázs, mire készen lett a térdelő hóangyal. Akkor hangot hallottam a hátam mögött: — Nini, ez a kis kölyök kész szobrász! ségéveí^rálofhScítt'ki Valami ^halottas \ltor~ z*ao\ nagy szutn^ "'^T" dulóra Megfogta a karomat és-el se eresztette A merényletet Marossy Károly vezetésével többet Ő taníttatott ki szobrásznak és az első Péter Tivadar és Sallo János ipariskolai lanuigazi szobrom az édesanyám szobra volt, aki meg- j lókkal akarta végi j alm. Több kézigránátot tartotta, amit igért. Nem hagyott el a halálban sem. \ össze akart sz ni egy kampis szög segitA merénylők előélete A rendőrségnek heíeV, hónapok óta tarló . , izgalmas nyomozása nspfényt derített a bombaMa nsp folyamán Márffy, aki eddig fárad- I merényletekre. Rettenetes fckeíesé&ből tűnik ság nélkül színlelte a bo o ;doí, meggondol a > e,énk, MálffV. Marossy, Chriassti éa Radó msgát és engedett teítetéseibői. A fdsdott kár- l P0r,reia- Láijuk őket teljes egészükben. Valóban dísefcre már néha felel, de még mindig nem f nem11a hazaszeretet, nem a hazafias felbuzdulás tört meg annyira, hogy a tömeges bizonyítékok » vfzette őket maradandó dolgok keresztülvitelére, mellett vallomasl tegyer. . „Málffy ? pokolgépes merényletek egé« sorát Mi délelőtt célzott arra, hogy tud a merényletről, de kijelentette, hogy azokban nincsen semmi része. , , A jövő héíre marad annak a ktnyomozás?, bogy hogyan szerzett Márffy olyan vagyont, melyből részvényeket vásárolhatott. A nyomozás ki akarja deríteni azt, hogy milyen anyagi forrásokból táplálkozott Márffyek titokzatos társasága. Ugyancsak a következő napokban fogják teljeten tisztázni a 9 ik kerület ÉME vérbiróságának minden részletét. Nagy a valószínűség, hogy Máiffyék bandája iátizoita a főszerepet az Athenaeum nyomda rombolásában és más hasonló bűncselekményekben. Terv az ujposti zsidótemplom felrobbantátára. Márffy József kedvenc ideái közé tartozott a Dohány-utcai nagy zsidótemplom felrobbantása. Mikor ennek felrobbantási tervét elvetették, téhány nap múlva azzal állott elő, ^ hogy az újpesti zsidótemplom ellen fog merenyletet elkövetni, még pedig egy péntek este, amikor a zsidók nagy számban jelennek meg a templomkövetie el. Négy éven keresztül diktátornak képzelte magát. Amikor a kommün elmúlt, az „Ébredés" jelentkezett legelősíör. Amikor Fiiedrich htván uralomra jutót', furcsa uniforirisu katonák bukkantak fel a fővárosban. Márffy ezektől kisérve hatolt előre magánlakások szobáiba. „A Ferencváros parancsnoka vagyok és letartóztatom Önt" e?zel a kijelentéssel lépett be az előszobákba. Ez el!en appelláta nem volt. Ebben az időben nagyon szorgalmas é? tevékeny veit. Igyekezett sokat „dolgozni". Már kora reggel megjelent az utcákon — tiszti uniformisban, hü katonáitól kii érve. Felszállott a villamosokra és beszólt a kocsikba: ki a zsidókkal 1 A villamosokról mindenkit leszállítón senkinek az arca nem volt neki szimpatikus. A megállóknál a tömeg feöié utrott és föllökdöste az várakozókat. Márffy a románokhoz is meg a'álta az utat. Román katonák segítségével tartóztatott le embereket. De arra is szerzett idői, hogy megszei vezze az ébredőket Owtagokat szervezőit az éjszakai igazoltatásokra. Amikor belépett a kávéházakba, a cigánynak az „Erger-Bergert" kellett húzni. Jelszava itt is ez volt: „A zsidók pusztuljanak kii" Erre aztán a jobb érzésű emoerek távol maradtak a kávéházakból é* a kávéházak üresedni kezdtek. Hire volt Mhffynak, de nem mertek elkne fellépni. A „bátrakat" és „vitéze-