Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-24 / 46. szám
€«wea iiáwi ára 800 korona. 3utfeuaKfég és HatthivaW Deák Farcac-ufta 2. (F»MUMwlAval uemton.) Teletaa IM&A.Sngtd* megjeie•fit kttSfl kivételével rokidea W».Beyttsrüm ára 800 hoSOU. Höfketéei Arak: Egy Httlti hdyb:n 10000, BudaIwfeu és vidéken 13000 kot. Hirdetésünk: Féihasákw l ram. 125, egy hasábon 256, más léi hasábon 375 K.Sz»veskOzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig ®UU kor. Szövegközti közlemények soronként 1800 korona. Családi értesítés 15C00 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 február 24, VASÁRNAP. 46-ik szám. Kultura. Ez a hétbettis szó, amelynek ugy kellene ma világitani a magyar gyász éjszakájának sötét firmamentumán, mint a Göncölszekér hét csillagának, olyan árván és idegenül lapul meg a mai idők közéleti krónikájának méltatásakor, a vezércikk helyén, mint a népmesében a Hamupipőke. Allandóan hangoztatják, hivatalosak és hívatlanok, a kultúrfölény jelszavát, de csak olyan meggyőződéssel és csak olyan meggyőzően, mint ahogy egy ideig a keresztény és nemzeti, majd idők és elvek fordulásával a fajvédelmi jelszavakat hangoztatták. Ma már meglehetősen elkoptak a sok használatban és tegyük hozzá, méltatlan és meddő használatban — ezek a tetszetős és ígéretes devizek, ám a „kultúrfölény" még mindig hódit ős különös paszszióval azok szeretnek élni vele, akiknek nem kis részük van abban, hogy ez a jobb sorsra érdemes és szebb jövőre hivatott ország mármár a teljes tökéletes balkanizálódás örvényeibe süllyedt. A kulturfőlényt pedig nem emlegetni kell, hanem gyakorolni. Ezt pedig nem ólmosbotokkal és deressel, nem sületlen frázisokkal és elsülő bombákkal, nem numerus ctausussal és a gondolat és irás cenzúrázásával lehet és kell elérni, sőt ellenkezőleg. Szerencsére, a kuliura és jelesen a magyar nemzeti kultura valamivel ősibb, yalahogyan gyökeresebb és vaiamiképen erőteljesebb és maradandóbb virága és gyümölcse a magyar ^ugarnak, mint a kurzus, amely csak dicsekedett, de nem igen élt vele. A magyar kuliura valóDan legnagyobb, sőt egyetlen kincsünk ma a magyar főid búzája mellett, de sem Petőfi és Madách, sem Ady Endre és Móricz Zsigmond, sem Bartók és Kodály, sem a többi igaz és őrök értékek — a lelkileg emigrált Szabó Dezső* vei egyetemben, nem tartoznak a keresztény és nemzeti irány vívmányai és kedvencei közé. Ez a halálos sebeket kapóit és belső elvérzésben kimúlt irányzat legfeljebb a Kiss Menyhértjére ég a Lendvai Lehnerjére lehetne büszke, akiknek viszont magyar és emberi ideáljaik Francia Kiss Mihályban és Vasek Ernőben csúcsosodnak. A kultúrfölény, valamint a nemesség, kötelez és a magyarságnak, ha élni akar és helyet foglalni a nagy népek sorában, nem szabad föladni azokat a dicső és gazdag hagyományokat, amelyeket szellemi és erkölcsi életének aranykorából örökölt. A mai uj nemzedék, sajnos, inkább csak hirből ismeri például azt a töméntelen lelki vagyont, azt a mérhetetlen értelmi Cineget, amely egy Eötvös József báró, vagy Pulszky Károly életének és működésének hagyatékából sugárzik 1 Ami a szegedi kuliurát illeti, nekünk van egy dúsan és páratlan gonddal fölszerelt kmlturpalotánk és benne egy hasonló módon meg2 mSS1 Son?ogyi-könyvtárunk, van egy lelkes ÍLSÍÍ »IMe,é' a,aft működő Dugonics-Tárea?*e£y na«vszerü múlttal dicsekvő és S wínoi Jö? "fényében fejlődő Egyetemünk SJní " "Smos más kulturális egyesümnl; ~~ é® nn néhány színházunk (mert a üiri.i Pa m4r legalább is egyenrangú demokrata kulturtényezö a világot jelentő deszkákkal) íed va"Juk be őszintén és nyiltan, Szeval«m." íurá,i8 életének valami szervi hibája van, dó t, Avatkozása, mint ahogy Laube mon„ir®.8* olyan drámákról, amelyek külömben SrEfV8' ló* i8> csak a színpadon nem életképesek: a dramatisches Hetz hiánya miatt. E* • •**- " - - — - - -. rm i J-l_ VI .. « • «onaaritás, a célkitűzés, az egysege. w cSy ÍJnyba törö öntudatos és céltudatos akarat. Nincsen egv közös fórum, ahol Szeged város "elletni életének és munkájának emberei találkozhatnának. És nincsen egy közös fórum, ahol Szeged kulturszomjas tömegei egyesülhetnének. Van Szegednek egy igazi szabad líceuma ? Nincsen I Es lehetséges az, hogy a csonkaország legnagyobb és legelső vidéki városa hosszú évekig szabad líceum nélkül maradhasson ? A tömegek nevelése, a felnőttek tanítása vagy teljesen parlagon hever már nagy idők óla ebben a városban, vagy pedig egészen ekszkluziv vagy dilettáns módon történt. Innen van, hogy nemsokára a szinház egészen el fogja veszteni a komoly és igaz művészetet és irodalmat megértő közönséget és hogy a koncerteken majd csak a smokkok fognak megjelenni. Innen van az is, hogy a képzőművészetünk, amely pedig az áldott szegedi talajban már egyszer szép és dus viru'áanak indult, lassacskán egészen elsorvad és elernyed, a megbecsülés és pártolás biztató áldása nélkül. Egy Károlyi Lajos kénytelen fölszedni innen a sátorfáját, pedig ö valóban az igénytelenség és kevéssel megelégedés apostola. Meg kellett végre mondani ezeket és még sok mindent lehetne erről mondani. Egyelőre örülnénk, ha ezek a töredékes mondatok gondolkodóba ejtenék azokat, akik cselekedni is tudnak. Es már szinte nem várt sikerünk lenne, ha valami okos és eredményes akció indulna meg az erök egyesitésére, az értékek fölhasználására, a tehetségek megmentésére, a szegedi közönség egyre gyarapodó lelki szükségleteinek kielégítésére. A politikán tul, végre legfőbb ideje, hogy a szellemek és lelkek találkozzanak t A politikai pártokban eltolódások várhatók. — A külföldi kölcsön és a valorizáció. — (A Szeged budapesti tudósítójától.) A több hét óía tartó csendet a mult héten nagy politikai mozgolódások váltották föl. Négy kérdés van, amelyek most különösen irányítják a politikai életei. Az első a gazdasági kérdés, amely szoros összefüggésben van a külföldi kölcsönnel is. A második kérdés az a megmozdulás, amely az egyes politikai pártokban megindult és amelynek kapcsán merült föl a harmadik kérdés, a kabinet rekonstrákciójának terve. A negyedik kérdésről csak mint a távoli jövö zenéjéről beszélnek és ez a házfeloszlatás és az uj választások kiírása. A külföldi kölcsönt illetőleg az a vélemény, bogy az ellenzék a kölcsönnel szemben állástfoglal és hogy a szocialisták és a Koisuthpárt a külföldi kölcsönnel kapcsolatban elkövetkezendő tárgyalások folyamán a legélesebb harcot fogja megindítani a kormány ellen. A politikai változást illetőleg szinte bizonyosra veszik, hogy Bethlen teljesen szakitani fog eddigi felfogásával. Ennek egyik előjele, hogy mindjobban közeledik Ugrón, Bárczy és Rassay felé. Ellenben Wolfféktól mindjobban távolodik. Az utóbbi napokban az a terv is felmerült, hogy a szélső baloldali szocialistáktól a szélső jobboldali fajvédőkig egy erős ellenzéki blokk alakul. Ez a terv azonban csődöt mondott, mivel Gömbösék és Eckhardték semmiféle módon nem akarnak együttműködni a szocialistákkal s igy a szociáldemokraták és a Kossuth-párt magukra maradva veszik fel a harcot. Az igaz8agügyminiszten tárcára komoly Jelölt Rassay Károly, mig a pénzügyire és a megüresedő b iügyire Paupera Ferenc pártonkívüli, illetőleg Ugrón Gábor van kiszemelve. Ha Bethlennek ezek a rekonstrukciós tervei most nem sikerülnének, akkor el van szánva arra, hogy feloszlatja a nemze gyűlést és még a nyár folyamán uj választásokat rendel el. A valorizáció tervét. Mértékadó pénzügyi helyen a va'orizáció (tevéről a következőket mondták: - Tény az, hogy a jóvátételi bizottság kedvező határozata után a tegnapi tárgyaláson I komoly formában merült fel az az indítvány, , hocrv a valorizációnak a hitélet terén való alkal- 1 Sdf teljesen elejti a kormány. A felállítandó önálló jegybank feleslegessé teszi ezt. Másfelől rámutatnak arra, hogy a valorizáció gyakorlatban fehol a világon nincs és a vele való kísérletezés mindenképen kockázatos, sőt a Icleníegi gazdasági viszonyok között mindenféle komplikációt elkerülendő megrázkódtatást okozhat. Ezidőszerint tehát az a helyzet, hogy a kormány sonszideráció tárgyává teszi ezeket a szenpontokat és noha ez a kérdés bizonyos vonatkozásban politikumot jelent, egyáltalán ninc Kizártra, hogy a kormány a valorizáció tervéi teljesen és véglegesen elejti. Ebben a kérdésben kérdést intéztünk Szterényi Józsefhez* aki a következőket válaszolta: — A jóvátételi bizottság határozata kétségenkivül igen nagy eredménye a kormánynak. Ezt elvitatni nem lehet. Nagy sikere ez Bethlennek, és nem kisebb sikere Kállaynak sem. Most már a megoldás van hátra, a magyar kormánynak e!ö kell terjeszteni a Jegybank felállítására vonatkozó tervezetet és a két és fél évre szóló költségvetést és ami a legfontosabb, a felhatalmazási törvényjavaslatot, amely szerint a nemzetgyűlés két és fél évre lemond a moga budgetjogáról, az egész adótörvény hozásról és mindezt átruházza rendeleti uton való érvényesítés végett a kormányra. Igy történt ez Ausztriával is. Különösen a felhatalmazási törvény az, amely előreláthatólag nagy hullámokat fog felverni a nemzetgyűlésen, mert hiszen a nemzet' gyűlés ilyképen teljesen kikapcsolódik a pénzügyi és egyéb gazdasági kérdések megvitatásából. Bármily sajnos is, alkotmányjogi szempontból ezt másként ntm lehet megoldani. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy az úgynevezett takarékkorona fenntartassék-e, szerintem teljesen hibás volna az erre vonatkozó intézkedéseket fenntartani attól a pillanattól kezdve, amidőn a Jegybank felállítása bizonyos. Igazán kár lenne a gazdasági életet komplikálni és nehezíteni a takarékkoronával és valorizálással. Ezzel szemben a • félhivafa'os MTI. jelenti: Ama hirekkel szemben, hogy a valorizáció kérdése egyelőre függőbén fog tartatni, illetékes helyen azt a felvilágosítást nyertük, hogy a takarékkoronával való elszámolás tényleges alkalmazása sok részletintézkedést igényel, azonban a pénzügyminisztériumban az Állami Jegyintézetnél, a Pénzintézeti Központnál és Postatakarékpénztárnál az ezzel kapcsolatos munkálatok folyamatban vannak s a forgalom az aj alapokon az elkerülhetetlen átmeneti nehézségek után előreláthatólag már a közel jövőben ki fog fejlődhetnL A takarékkorona és a papírkorona közt a rendelet megjelenése, azaz február hó 20. óta mutatkozó értékkülönbözetek közzététele kedden fog első izben megtörténni. A külföldi tárgyalások Jegyzökönyveinek aláírása. A jóvátételi bizottságban képviselve vannak mindazon államok, amelyeknek a szanálási akció jegyzőkönyveit alá kell írni. A különbözö hatalmak a jegyzőkönyveket egyenkint és külöekülön el fogják látni a szükséges aláírással. A jegyzökönyveket március első felébea visszaküloik a nemzetek szövetségéhez, amelynek a tanácsa március 25-én ül össze az uj ülésszakra. Ez az uj ülésszak lesz hivatott többek közt a magyar kérdés véglep rendezésére is. Ezek már csak formális dolgok, amelyeknek a lebonyolítása már csupán hetek kérdése. t