Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-21 / 43. szám

d. IMA teHrOf 21. SZEGED A két szökségrendelet. A hivatalos lap szerdai száma közli az úgynevezett takarékkoronáról és a kényszerkölcsönről szóló két kormányrendeletet, amelyeket a pénzügyminiszter helyett gróf Bethlen István miniszterelnök irt alá. I. Rendelet a takarékkoronáról.. Ez a valorizációs hiteleket rendszeresiti a magyar pénzügyi életben. Mindenekelőtt intézkedik egy külön bizottság létesítéséről, amely bizottság megállapítja a takarékkoronának a koronáról szóló államjegyekhez való viszonyát. A bizottság a Jegyintézet képviselőjéből, továbbá a tőzsdetanács, a budapesti kereskedelmi kamara és a mezőgazdasági kamara egy-egy megbízottjából áll, de szükség esetén szakemberekkel kiegészítheti magát. A takarékkoronáról szóló tartozások átszámításánál a fizetés tényleges teljesítésének napját megelőző utolsó hétköznapon megállapított értékviszony az irányadó, míg ha a fizetés átutalás utján történik, akkor fizetőnapul azt kell tekinteni, amikor az at: utalt összeg a hitelező rendelkezésébe jut. A mai naptól kezdve az állami Jegyintézet csakis olyan váltókat fogadhat el leszámítolásra, amelyek szóvege szerint az összes kötelezettek a lejáratkor az ószszeget a takarékkorona alapján kiszámított érteKoen kötelesek visszafizetni. Lombardkölcsont erteKpapirra is csak abban az esetben folyósíthat a Jegyintézet, ha a fél kötelezi magát, hogy a tartozást a takarékkorona értékaránya szerint Kiszámított összegben fizeti vissza. Viszont a renüeiet a Jegyintézetre nézve is kötelezővé teszi a takareKkoronában való befizetések, vagy átutalások elfogadását, de csak olyan pénzintézetektől, ameiyeK a betéti üzletág folytatására jogosultak és egyúttal zsirószámla-tulajdonosok nála. II. Rendelet a kényszerkölcsönről. vagy mint a szöveg megállapítja, az állami kölcsönelölegről. Ez a kényszerkölcsön kivetését és befizetését szabályozza. A jövedelemadó, illetve vagyonadó fizetésére kötelezett természetes és jogi személyek járadéktermészetével bíró és 1924 julius elsejétől kezdve évi öt százalékkal kamatozó állami kölcsönelőlegeket tartoznak beszolgáltatni. A kölcsönelőleg megállapításának alapja az 1923. évi jövedelem és vagyonadó, ennélfogva csakis azok tartoznak kényszerkölcsönt fizetni, akik 1923-ra jövedelemadóval, illetve vagyonadóval már legalább elsőfokulag meg vannak adóztatva. A kényszerkölcsönt takarékkoronában állapítják meg és a kölcsönelöleg után esedékes kamatok ugyancsak takarékkoronákban fizetendők. A pénzügyminiszter lehetővé kívánja tenni, hogy a kényszerkölcsönre kölcsönt lehessen felvenni; a kölcsönfelvétel módját majd külön rendeletben fogja szabályozni. A kényszerkölcsön-előieg a jövedelemadónak négyszerese és a vagyonadónak a hatszorosa. De az adózók három részletben fizethetik és pedig 30 százalékát 1924 március 10-éig, 35 százalékát március 31-ig és 35 százalékát április 30-áig. Akinek 1923. évi jövedelem- és vagyonadóját március 10-e után állapítják meg, az a kényszerkölcsönt a fizetési meghagyás kézbesítését követő 45 nap alatt tartozik megfizetni. A fizetésre a kormány különböző kedvezményeket jelölt meg, amelyek szerint készpénzen kívül lehet fizetni nosztrifikált hadikölcsönkötvénnyel (ezt a vagyonváltsággal csökkentett névértékben fogadják el), váltságbélyeggel ellátott háboruelötti magyar államadóssági címlettel és végül a pénzlebélyegzés alkalmával kibocsátott Pénztári Elismervénnyel. (A szürke, fehér és piros Pénztári Elismervényeket egyformán elfogadják.) Ha a Pénztári Elismervény értéke kevesebb a kivetett kényszerkölcsönnél, akkor a különbözetet készpénzzel kell postatakarékpénztár utján befizetni. Általában a kölcsönelőleget az állampénztárnak, Budapesten pedig a kerületi adófelügyelőhelyettesnek külön a kényszerkölcsön céljára nyitott postatakarékpénztár!, csekkszámlára kell befizetni és a küldeményt „állami kötcsönelőleg" megjelöléssel kell feladni. Aki a kényszerkölcsön részleteit a megjelölt időben nem fizeti meg, az a késedelemnek minden megkezdett hónapjára 10 százalékot tartozik takarékkoronákban pótlék cimén fizetni. A kellő időben be nem fizetett kényszerkölcsönt és a havi 10 százalékos pótlékot a félnek valamennyi ingatlanára telekkönyvileg kell bekebelezni, ha a követelés ingó vagyonából be nem hajtható. Egyúttal a mai hivatalos lapban az állami Jegyintézet elnöksége is hivatalos bejelentést tesz, amely szerint mától kezdve a Jegyintézet csakis takarékkorona kölcsönt folyósít/ amelynek kamatlábát további intézkedésig" váltók, közraktári jegyek és értékpapírok leszámítolásáért 10 százalékban, kölcsönökért értékpapírokra 11 százalékban állapítják meg. A miniszterelnök fölveti majd a bizalmi kérdést. Az ellenzék támadja a szükségrendeleteket. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés szerdai ülését negyed 12-ker nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az e'nöki előterjesztés után az indítvány és interpellációs könyvtt olvasták fel. Majd harmadszori olvasásban is elfogadták a földreformnovelláról szóló törvényjavaslatot. Zsitvay Tibor a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentéseit az egyes mentelmi ügyekben. Mentelmi ügyek. Sally Endre mentelmi jogát felfüggesztette. Ezután Rupert Rezső mentelmi ügyét tárgyalták. Zsitvay* előadó ismerteti az ügyet. A székesfehérvári ügyészség a mentelmi jog felfüggesztését kérte, mert Rupert ellen rágalmazás és becsületsértés miatt fíljeien'&t leltek. d bizottság javaslata alapján a nemzetgyűlés SJ?jogát fe függesztette. f.«2í L7be erieszti Rátz János mentelmi S; Rfí Já?0St mezőőr feljelentette, mert a vetésen keresztülhajtott, maeánvapvon rongálás cimén. Kihágásról lévén S, a bizoüság a mentelmi jog felfüggesztését mm javasolja. A H z a javaslat értelmében határoz Következik Propper Sándor mtntelmi ütrve A budapesti királyi ügyészség sajtó u'ján elkövetett izgatás miatt kéii kiadni. A választások előtt 1922 január 12 én cikket irt „Diktatúra" cimen a Népszavában. A bizottság a mentelmijog felfüggesztését jvasotja. "'^eimi Rupert Rezső szisztematikus támadást lát fennforogni, mert amíg a kormányhoz közelálló ssjtó izgatásait nem teszik bűnvádi eljárás tárgyává, add g a Népszavát üldözik. Nem fogadja el a biz » sag jelentését. Szilágyi Lajua szintén zaklatás esetét látja fennforogni. Azonosítja magát Propper Sándor cikkének kitételeivel. Megállapítja, hogy igaza volt akkor, amikor azt irta, hogy az ellenforradalom egyenesen a szociáldemokrácia letörésére vezetett. (Nagy zaj és ellentmondások a jobb- { oldalon.) Azt farija, hogy egyik társadalmi osz- ! tály sem szenvedett annyit az ellenfordalommal, ! mint éppen a munkásosztály. (Felkiáltások: Ez í sem igaz! A tisztviselők szenvedtek legtöbbet a bolsevizmus óta.) ÁUitja, hogy az ellenfordalom külső erőkkel diadalmaskodó t és azt is aláírja, hogy az ellenforradalom élősdiei a legpiszkosabb eszközeivel dolgoztak, hogy megbotránkoztatták azokat, akik az ellenforradalom igazi szellemi tartalmánsk a h vei voltak. A*ban is igazat ad Proppernek, hogy egy társaság telepedett az országra és erre a társaságra ő is csak a gyűlölet és undorérzésével gondolt és gondol ma is. Mindaddig, amig a többségi párt a választási programjából az általános ti kos, községenkinti választójogot meg nem valósítja, a választások alatt tett Ígéreteivel rutul becsapja a választó közönséget. Az elnök Szilágyit sértő kifejezéseért rendreutasítja. Szilágyi nézete szerint Propper igazat irt és ő maga is hirdetni fogja Propper kijelentéseit. Javasolja az előadó jelentésév 1 szemben, hogy a nemzetgyűlés Propper mentelmi jogát ne függessze fel. Farkas István a munkásság őldöztetéféről beszel. Azt a nézetéi fejezi ki, hogy politikai üldözésről van szó és ezért javasolja, hogy Propper mentelmi jogát ne függes-zék fel. Ezután az elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után az elnök a kormánypárt értekezlete miatt az ülést csak 1 órekor nyitotta meg újra. Propper Sándor mentelmi ügyét tárgyalják folytatólag, amelyhez Dénes István kér szót. Dénes István beszéde alatt lép be a tererr be Debrecen város III. kerületének uj képviselője, Nagy Virce, akit a szocialisták megéljeneznek. Propper Sándor: Éljen Nagyatádi minisztertársa I Nagy Ernő: Igy lesz ez már ezután urak. (Altalános derültség). Dénes István javasolja, hogy Propper mentelmi jogát ne függesszék fel, mert cikkében csak igazat irt. Az elnök ezután félbeszikit ja a vitát és napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz a mai napirenddel. Viharos napirendi vita. Rakovszky István a napirendhez kér szót. javasolja, fogy vessék fel a politikai helyzet megbeszélését. (Állandó közbeszólások). A miniszterelnök olyan javaslattal lépett a Ház elé, amely csak néhány embernek volt a titka. (Nagy zaj a kormánypárton. Kiabálás az ellenzéken: A bankokét Rupert: Ez alkotmányttprás.) Érdekli, mit csinált a kormány azon jövedelemmel, amelyet három éven át az állampolgárokból kipréselt. Mikor már nem volt sehonnan sem jövedelme, elment a külföldre kölcsönt kérni, ez azonban a mai napig sincsen meg. Azt hiszi, hogy a kormány tagjai szolidárisak a pénzügyminiszterrel és a miniszterelnök is azonosítja magát Kállay programjával. Hihetetlen eset, hagy a pénzügyminiszter megbukik, de a javaslat megmaradt. Ezután felolvassa az igazságügyminiszternek a Bs ross- Szövetség vacsoráján mondott beszédét, amelyben azt mondja, hogy soha sem fog kényszerkölcsönről szóló javaslatot aláirni. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök szólal föl: — A képviselő ur beszédét azzal kezdte, hogy az országban nagy zavar van és a kormány ilyen javaslattal jön ide. Az országban zavar van, de sajná attal látja, hogy a túlsó oldalon mindent elkövetnek, hogy ez a zavar fokozódjék. (Nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások : Nem áll l Mondjon le l A nagy zaj csillapodtával a miniszterelnök folytatja beszédét.) A kiabálásokkal nem tehetik az igazságot meg nem történtté a képvifelö urak. (Óriási zaj a baloldalon. Felkiáltások : Hordópolitika I) Amii a képviselő ur előterjesztett, abban arra célzott hogy a politikai helyzetet megbeszéljük. Hogy mit jelent ez ? A tisztelt képviselő urak minden olyan izgató kérdést, amely... (Óriási zaj a szélsőbaloldalon. A jobboldalon felállnak és tapsolnak a miniszterelnöknek; erre a baloldalon még nagyobb zaj tör ki. Esztergályos: Nézzék meg, milyen rongyos a nép az országban.) Elnök Esztergályost rendreutasítja, aki erre ezt kiáltja: Akkor ismét kell mondani! (Óriási zaj a jobboldalon. A képviselők Esztergályos felé kiabálns k. Lendvai és Reischl között éles szóváltás keletkezik. A szociáldemokraták kiáltoznak. Felkiáltások a jobboldalon: Eckstein, Eckstein/ Az elnök percekig rázza a csengőt, mig végre szóhoz jut és kijelenti, hogy Esztergályos, Reisinger és Propper állandóan zavarják a tanácskozást. Óriási zaj a baloldalon. Farkas István: Menjünk ki 1 Felkiáltások a jobboldalon: Csak menjenekI Moszkváig meg se álljanak! kiáltja Urbanics. Farkas, Propper zsehkendőt lobogtatnak. Ugyanezt teszik a baloldali polgári ellenzék képviselői is és a többi baloldaliak. A zaj és a vihar egyre nő. Végre egy kis szünet áll be. Huszár Károly alelnök felteszi a kérdést, hogy hozzájárul-e a nemzetgyűlés ahhoz, hogy Esztergályost mentelmi bizottság elé utasítsák Az egész jobboldal és a jobbközép felállva hozzájárul az elnök indítványához, amire uiból nagy lárma tör ki. 1 Bethlen István gróf miniszterelnök közben nyugodtan áll a helyén és várja, amig a beszédét ismét folytathatja. Már ugy látszik, hogy sikerül rendet csinálni, amikor Szilágyi Lajos szól közbe, arait a kormánypárton nagy felháborodással fogadnak. Végre a rend pillanatnyilag helyreáll, amiker Bethlen beszédét folytalja : SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI BANK R-T., „KÁRÁSZ-UTCA FÖLDHITELBANK ÉS MAGYAR-AMERIKAI BANK Budapest alapítása