Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-21 / 43. szám

SZBOBD Szeged. 1924 február 21. — Azt hiszem, hogy a tegnspi nap folya­mán — amikor a pénzügyminiszter megtette a beje'entését és a törvényjavaslafái — az ellen­zék módot fog keresni arra, miként lehetne a közvéleményt megnyugtatni. (Njgy zaj a bal­oldalon. Felkiáltások: Az általános titkos vá­lasztójoggal !) Az ellenzéknek az volna a köte­lessége, hogy a felad ítát helyesen fogja fel; ezzel szemben kihasználj) a felindu'ást, amely az országban van. (Nagy zaj a baloldalon, he­lyeslés a kormánypírton.) Ebben az időben nem felizgatásra, hanem megnyugtatásra és a jelen helyzetben a pártok összefogására van szűkség. Ami 8 síükgégrende'eíet illeti, a kormány­nak joga van azt megenni, de kötelessége azt oejelenteni és a parlament f31 mentését kérni. Ha ne« merne jogával élni a kormány, akkor nem volna érdames a helyére. (Taps a kor­mánypárton) — Az országban olyan álíapjt van, amely­ben a kormánynak kötelessége volt intézkedni, ha ezt nem tette volna, mái iá a vonhatták volna felelősségre. E kérdésből a kormányra nézve bizalmi kérdést csinálok, mert vagy bukik ezzel a kormány, vagy áll. A kormány állási foglal cs tudni fogja a maga kötelességét. (kot­mánypár i kt p/iselök felállnak helyeidről és gy tap.o ják e* éljenzik Betűien litván grófo), Ezu'án Perlaky György szólal föi a nap-. rend javaslat mellett. A szükségrendclttríl — úgymond — a kormánypárt a kormánnyal cgyüu váilalja a felelősséget. Farkas István: Az intézkedések egész lán­colata búüRyiji, hogy & kormány hibá?. Ra­kovszky naprendi indítványa szerint a helyzet Kieábeszél ísé, il.dőieg Kiíiay javaslatának le­tárgyalása föltétlenül szüsstgts. Az elnök szavazásra teszi f >1 a kérdést. A nagy többség ez tl,;ök naprsndí indítványát fogadj i .el. S:űneí után ríkaüi a sor az inter­pelláci kra. Intappettác'ók. Csik József az elemi és polgári iskolái taní­tók fúe é.ének megjavítását sürgeti. As Intrr pelléctói kiídjík a kul U5z»i iisztérnek. Meskó Zoltán a siötö'gazíUk részéé a rézgáitcnak idejében való beszgííéséől interpellál. Nagyatádi minbzler i /.ri, ho^y ez ügyben mindent meglesz. Hegymegi Kiss Pá': Arról interpellál, hogy Albrecht fíh rceg debreceni ünnepits fogadta ;ásán k hivatalos jelleget adtak. A főáerce.:, mint bá i vddnök jelent meg Debrecenben. Kérdi a belügyminisztert, hogy sz ország érde­keit szolgálja-e a? iy*;n ünneplés. Rakovszky Iván belügyminiszter 'kijelenti, bo;y a királyság intézménye Magyarországon nincsen elörí'lv.. Nincs tösvén>' arról, amely a főhercegi címet eltörülte volna. Nem szembe­helyezkedés s dsíroniztciós törvénnyel, ha a fő­herceget ünneples fügadtetós'Dőn részesítik. Nam áll, hogy a formák tz udvari szertartás forma­ságai kőiül válók voltak. Maga a főherceg til­takozott volna az ellen, ha. őt királyként akar­ták volna üdvözölni. A főherceg re.ii vett részt azon a lakomá.i, amelyen a választási szesz­tilalmat felfüggesztették. (Nagy Ernő: A király árváit miért nsm hozzák ide 1) A Híz a minisz­ter válaszát tudomásul veszi. Horváth Z tltán szólal fő! ezu'án s/.emüyes kérdisben. Beszédében Albrecht főhercegről szólva, őt „Albert ur"-nak nevezi, mire a legi­timista képviselők között nagy felháborodás támad. A nagy viharban az elnök kénytelen oz ülést felfüggeszteni. Szakács Andornak személyes kérdésben való felszólalása után Hegymegi Kiss Pál kijelenti, hogy ezíri interpellál a miniszterelnökhöz, a belügyminiszterhez és a honvédelmi miniszter­hez, mert érvényt kell szerezni annak az elv­nek, hogy a királykérdés fölveiése kerülendő. D brec;nben, fintarija állítását, udvari sor­tartással f ;gadták Albrecht főherceget. Csáky K*rcly gróf honvédelmi minisztár: A hoivádség szabályai kimondjik, hogy a katonai parancsnokba feirály! család tagjiit fogsdni köíe'essk. (0 iási zaj és felkiáltások: Nincs királyi családi) Csáky Károly gróf: Természetes, hogy ami­kor a királyi jogok gyakorlása szünetei, vagy amig a nemzetgyűlés ebJen ujibb határozatot nem hoz, mindaddig a régi szabályok marad­nak éjvényben a szol^áhtban. (Horváth Zoltán t özbeszól: Óriási F) Csáky Kiroly gróf: Ha még olyan óriási is, még is igaz. Az u'olsó heteiben a Kúria a győri esettel kapcsolatban olyan Ítéletet hozott, hogy bár jelen enleg nincs koronás király, mégis van királyi család. (Nag/ zaj és ellenmondás.) Csáky Károly gróf: Mindig az vo'.t a gya­korlat Magyaronzágon, hogy a biróság ítéletét mindenki respektálta. Hegymegi Kiss Pál elientétet Iát a belügy­miniszter és a honvédelmi mini-zíer kijelen­tései közt. Elnök kijelenti, hogy az interpelláció a mi­niszterelnökhöz, a belügyminiszterhez éi a hon­védelmi miniszterhez volt intéive s igy a vá­laszt nem tekintheti véglegesnek. Az interpellá­ciót kiadják a minisz erelnöknek. Ezután Rupert Reaső interpellál arról, hogy a debreceni Haendei párt üdvözlő táviratán köszönő válasz érkezett a kormányzó kabinet­irodájából. A kormánynak vigyázni kellene 8rra, hogy a kormányzó személyét korteicílokra ne használják. Kuna P. András: Mit beszél ? Rupert erre indulatosan azt kiáltja: Menjen a korcsmába, magával nem vitatkozunk! Elnök Ruperttől képviselő társának durva megsértése címén a szói megvonja. Rakovszky I?áa belügyminiszter: Nen az interpellációra válaszol, de letizögazi, hogy a Rupert által felolvasott kabinetirodái sürgöny csak a szokásos udvariassági aktus volt. Rupert személyes kérdísbm szólal föl s tagadja, hogy a Haendel-féle táviratok küldése megengedhető vo!n«. A többi interpellációt elhaissiíoltá*. Üés vége fái 8 kor. Idők és hangulatok változásairól. Néhány év óta sziníe elképzelhetetlen köiy nyedséggel vágják az emberek egymás fejéhez a hazaáruló titulust. Épp ugy vannak vele, mint a destrukció fogalmával, amit dekoratív disznók használnak, ha önmagukat akarják föl­emelni és fe'ebarátjukat lesülyeszteni, elfeled­kezve közben arról a csekélységről, hogy nincs végzetesebb destruálás a butaságnál, a tudat­lanságnál, a modoríalanságnál, f Ie< ha az szerepelni és oktatni i'kar. Mi.ta Magyarország megvan, clképzelhet­lenül sok hazaáruló termett A szegény hazát mindig árulták, de a szállításnál megakadtak. (Bár mi.tha néha próbálnának kivitej enge­délyt szerezni.) Voltak fihazaárulók és mellek­járulnokok, úgynevezett kommitensek, de a cégszeríi bejegyzésig egyik sem jutott. Talán óvatossá* is nyilvánul; meg ebben a szokás­ban, mert idővel rendszerint kiderül, hogy korai volt a vé emény-nyilvániíás, a címadó mány zás. Károlyi Mihályt mondhatják akár­minek — tőlem különösen is mondhatják, — de a vagyon ira még senki se fogta rá, hogy tisztesség elen szerzemény, pedig j ;var<*s?.ét a szatmári békekötés hozta meg s azóta abból a vagyonból éit a nagy csalid számos, egészen konstrukíiv, tagja is. Épp ugy senki se hira­gudotí soiia a Rákccii-birtokok uj gazdáira. Ne siessünk hát, emberek, várjunk egy kicsit a jelzőkkel. Meglássátok, száz év mulva egészen más le z a gondolkodás. Görgei Arlurnak is el kellett szenvednie évtizede < kárpálásá?, viha­rát, oroszlánb gését és szun: ogcsipését, hogy végül is mindenk tői tisztei én, a nemzet halottja­ként, fejez/e be é'etét. Sená ma élő.e nem gondolok, eszemben sinc-% hogy bárki' megvédjek, csali a tempót nem értem, ho,iy miért vagyok én hazaáruló és társa, hs például u jában állok valakinek s miért leszek szeietetreméltó bájos hazafi, mihelyt átengedem Teörtetheő I nbecillnek a terepet ? N^m ma szakadt először páriokra a magyar­ság, megtette azt rég^n is. Mégsem átkozzák mindenkinek az emlékét. A Rákóczi-féle szabadságharcot Palf/ János gréf fojtotta el, eki haía'mas dinasztia tagja vol s csak s a kurucok ajakán hazaáruló. Bécsben mindenki rajongott érle, főleg az udvar, amely tele volt szép dámival. Pálfy János voltfkorának legifjabb ezredese, sokkal fiatalabb, mint a miéinÍ a világháborúban. János Frigyes würtenbergi herceg akkortájt sokat lebzselt Bécsben s dupla erővel gyű­lölte Pálfy. Főleg a népszerű gavallért nem szívelte benne, de kellemetlen volt neki a magyar mágnás magyarsága is. A herceg sze mében legutolsó dolog volt magyarnak lenni. Előrelá ható volt, hogy ez a titkos gyűlöl­ködés, amely mosoly alá rejti az indulatát, előbb vagy utóbb ki fog robbanni Csak alka­lom kell h zzá és elhatározás, amely áttöri az udvariasság gá jait. János Frigyes volt EZ, aki nem ludia magát türtőztetni s egyszer Pálfy gróf jelenlétében azt kérdi egy liszttől: — Értik e azok a vadak a német komman­dót? Pálfy vette át a szót, ő fe eit a tiszt helyett. — Fölösleges, h szen Magy a. országon ma­gyar a kommandó. — Akkor érik a ku'yaugaást, jegyezte meg rá a würtembergi nagyúr. — Hogyne érlenék, vágott vissza villám­gyorsan Pálfy, ha hercegséged vezínyeli őket. A herceg elsápad', lep ttant róla minden máz, válogatatlanul gyalázkodó szavakkal kezdett be­széni az egész magyar hadseregrő, amiért Pálfy nyombsn provokáltatta. A herceg hires lövő volt, de a golyója csak a kalapját lőtte át Pálfynsk. Ő maga holtan maradt a p >rbaj színhelyén. Lipót császár aztán maga vizsgálta meg az ügyet, aminek nem lett folytatása.- Hamar megkegyelmezett a grófnak, akiből osztrák szolgálatban is kitört a magyar. Az alá bi törénetet régi hős negyvenhatos tiszttől hallottam, sose láttam megírásának a nyomát. A hires dobeidói fa, amely ünnepséged során került a szegedi kul urpalotába, teljesen le volt már kopaszitva golyók viharában a vegyven­hatosok állása előtt. Akkor kivágták, de a há­ború végéig ott maradt a fronton, nemzeti sza­laggal díszítve. Ezt a szalajot Tisza István ajándékoz a a szegedi háziezrednek s a tisztikar ugy talá ta, hogy mél óan csakis h res fájukat övezheti. 1916 decemberében Krajna Vaa helyságben pihent az ezred, amikor meglátogatta Boroevícs Szvetozár hadosztályparancsnok, sok balkezű cselekedet hőse. — Vegyék le ezt a szalagot, paranc olta a tisíteknek, mikor megiá'ta a dobeidói fát, amit ide is magukkal "vittek. — Nem 1 het, vott a válasz, Ti za Is-.ván gróftól kaptuk. — Tisza n?gy ur, felel e Boroevícs, de a sz lagot le kell venni. Ez ellen aztán nem volt apelláta, a szalag csak Szegeden került megint v ss*a a hűséges holt-bajtársra. (Sz.) PéSSii Belvárosi iozi ^k Február hó 21-én, csütörtökön Csak m napig! Csak egy napig! FsMjfs & nagypapa kedvenoé Vig komédia 5 felvonásban. — Azonkívül: Cigányszerelem Dráma 5 felvonásban. A főszerepben LUCY DORAlN-nel. Rendezte: Kertész Miska. ElőadásokFél 5, f i 7 és fél 9 órakor. Péntektől vasárnapig A legnagyszerftbb Paramount attrakció!!! Hssscmyy aki megfeüiifafkSőtf.-* 10 felv., 2 részben, egyszere egy előadásban. EUSrendQ fehérnemaek.kaiapok, nyakkendők leg­oleaóbb árban Szendj Mihálynál, Kelemén-u. i2. 665 MAst kíips HA NEM KÍRI HATÁROZOTTAN n CSIKÓFtJES FEKETE 9i0 SZIVARKAPAPIRT

Next

/
Thumbnails
Contents