Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-17 / 14. szám

Em^m %mÁm ára 400 korona Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K.SzövegkSil 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegköztl közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszörifeladásnál árengedmény ftartotzKtég es HadöhlvaUffl Deák Ferenc-utca 2. (F6f •iliskcttval szemben.) Teleim 13-33.A.Szeged* megjelelik hétfő kivételével minden say. Egyes szán ára 400 koma. Előfizetési árak: Egy Msapr. Szegeden 8000, BudaMiien é* vidéken 8500 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 január 17, CSÜTÖRTÖK. 14-ik szám. Ramsay Macdonaid. Rpmsay Macdonalddal, az angol munkáspárt vezérével é3 lehet, Anglia legközelebbi miniszterelnökével 1910 ben a^ antwerpeni szabadkereskedelmi kongresszuson ismerkedtem meg. Akkoriban a munkáspárt sorrendben n ^ycdik pártja volt az angol parlamentnek. Macdonaid még nem volt vezér, hanem a pártnak egyszerű tagja. Címet nem viselt; névjegyén a nev után az egyszerű M. P. (Member of Parliamení) Jelezte, hogy a földkerekség legnagyobb parlamentjének a tagja. A hivatalos tárgyalások során nem szólalt fel, de annál élénkebben veit íészt azokban az eszmecserékben, amelyek az ilyen kongresszusoknak az igazi értékét adjSk. A világ legkülönbözőbb részeiből összejött emberek összeismerkednek, kicserélik tapasztalataikat, közvetlenül informálják egymást, ismeretségek szövődnek, amelyek közvetlen kspesolatokat teremtenek azok között, akik » földkerekség legkülönbözőbb részein azonos foglalkozási és azoncs gondolatkörben működnek. Ma is van még néhány nagyon becsesnek tartott összeköttetésem különböző nemzetközi kongreszszusokről Angliában és Amerikában, amelyeket a háború csak ideiglenesen szakifolt félbe. Veit, aki a háború uián nyomban jelentkezett, információkat kért és kérdezte, hogy mit tehet a magyar ügy érdekében. Az antwerpeni kongresszuson, a csodaszép régi városházában rendezett fogadó estélyen, amelynek zenéjét a dómnak harangjátéka szolgáltatta, bizonyára senki sem sejthette, hogy a sürü bajuszú, bozontos szemöldökű munkáspárti politikus, aki valami hihetetlenül keverék nyelven tárgyalt Loriával, a világhírű turini StOCfologuasal Malthus elméletéről (Loriának Malthusról fzóló dedikált könyve ma Szalay főkapitány birtokában van), tizennégy esztendő elmultával egyik legtöbbet emlegetett neve lesz Európának, egyik legkomolyabb jelöltje az angol miniszterelnöki széknek és szereplő tényezője a — magyar politikának. Azóta sok minden megváltozott. Ramsay Mscdcnaldnak dus hajsörénye, amennyire az angol újságok képeiről meg lehet ítélni, erősen megfehéredett, a világ kissé a feje tetejére állt, magában Angolomágban pedig számolni kell egy munkáspárti vezetés alatt álló koalíciós kormánynak a megalakulásával. Ez esetben Ramsay Macdonaid lesz a miniszterelnök és Philipp Sncwden a pénzügyminiszter. Páilipp Snowdennek 1908 ban Hammer8mithben hallgattam végig egy szónoki vitáját Sir William Bull konzervatív képviselővel a szocializmus gyakorlati megvalósításának kérdéséről. A két beszédet, választ és viszontválaszt tartalmazó füzetet ma is őrzöm. Szintén nem sejtettem, hogy a kemény arcélű angol szocialista valaha odajut, hogy a világ leghatalmasabb birodalmának pénzügyeit irányítsa. E visszaemlékezések köréből, amelyeket a világháború örvénye választ el napjainkfól, emelkedik ki előttem Ramsay Macdonaldnak sz alakja, aki a Irónbeszédre adandó válasz ügyében, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezére, tegnap elsőnek szólalt fel az angol alsóházban. Lloyd George, a walesi fiskális, akinek karakterisztikus fejét a háború alatt és a háború utáa tanultuk megismerni, második helyre szorult. A kisebbek kettőjük után következtek. Macdonaid felszólalása rövid volt, a magyar lepok még rövidebb tudósítást közöltek róla, pedig megérdemelné, hogy fgy mondatát vastag betűvel szedjék és egyenkint és összesen köszönetet mondjanak neki. Ramsay M cdonald a lelépő konzervatív kormány külpolitikáját bírálva egy megállapítást szögezeit le. Az a remény, hogy Angiidban kormdnyvdUozds lesz, a kontinens álla mjérfiainak gondolkozdsmódjdban többet tett, mint az utolsó kormány tizenkét hónap alatt. Tizenkét hónap alatt voltak nézeteltérések angol és francia kormányKrfiik között, amelyek I egy ideig Németországban még azt a csalóka ' reményt is ébresztelték, hogy a francia erőszakosságokkal szemben számithat Anglia támogatáséra. Végeredményben az an&ol kormány mindig meghátrált a francia követelések élőt é^. eszközül engedte magát felhasználni egy oly»u politikához, amely nem a jogot és méltóságot, nem a nemzetközi jogrendet, hanem íz erőszak fenntartását és állandósítását akarja. E? szűnt meg a munkáspárt és liberális párt több- j ségre jutásával. Ezért zuhan a frarcia frank, | ezért változik meg a kontinentális államférfiak gondolkozásmódja. Ezért tiltakozik az angol sajtó a leghatározottabban, hogy a magyar kölcsönböl bármit is jóvátételre fordítsanak. Ezért lesz Bethlen Istvánnak londoni útjában segítségére a beállott hangulatváltozás. Ezért kell nekünk Ramsay Mecdonaldot örömmel üdvözölnünk pártvezéri minőségében és esetleg Anglia miniszterelnöki székében Söt talán ezért kell levonnunk bizonyos konzekvenciákat még — idehaza is. Tonelli Sándor. WWW S I A londoni kölcsöntárgyalások. Budapest, j'nuár 16. Londonból érkezeit hi rek miatt az ellenzék hanguleta nagyon pesszimisztikus. Ezzel szemben a kormánypárti hangulat bizakodó. Bethlen István gróf miniszterelnök tárgyalt az angol és otesz meghatalmazottakkal és kijelentette, hogy Magyarország, amennyiben csak az 0 hatalmában áll, a konszo ídáció u jára fog férni és szomszédaival jó viszonyt óhajt fenntartani. A kisántánt természetesen gáncsoskodik a kölcsön megadása körö', ami érthető, mert ha a kölcsönt nem adnák meg, a kisántántnak abból csak haszna lenne. Mint megbízható helyről értesülünk, nincs ok a nyugtalankcdásra és nincs szó a tárgyalás eihslssztásáró!. London, január 16. Bethlen István gróf mi- | niszterelnök már a tegnapi napot felhasználta arra, hogy érintkezésbe lépjen számos kiváló angol politikussal. Kétségtelen, hogy londoni tartózkodása idején Baldwin miniszterelnökkel és Curzon lord külügyminiszterrel is találkozik. Az angol fővárosban azt hiszik, hogv a magyar kölcsön kérdésében még több részleikérdés megvilágításra szorul és ezért a tárgyalást nem fejezik be ma, hanem a holnopi napon tovább folytatják az eszmecserét. Az angol sajtó eddig részleteket közölt arról, hogy bizonyos ellentétek merültek fel a magyar kölcsön ügyében. Ezek az értesülések azonban a kisántánt államainak londoni követségeitől származtak, mert a Népszövetiég albizottsága semmiféle felvilágosítást nem adott. Függetlenségi szónok nagy beszéde az indemnitási vitában. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlés szerdai ülését Scitovszky Béla elnök 7«12 órakor nyitotta meg. Napirenden van az indemnitási javaslat tárgyalásának folytatása. o , . Az indemnitás. Szabó Sándor (kormánypárti): Az ellenzék ugy tünteti fel a dolgot, mint hogyha a kormánypárt egyedül volna felelős a mai helyzetért. Pedig az ellenzéket épp ugy felelőssé lehet tenni, mint a kormánypártot. Az ellenzéknek is kötelessége segíteni a helyzeten. — A cukorgyárak és szeszgyárak felállítását sürgeti, hogy Magyarország versenyképessége fokozható legyen. Az állatállományt fokozni kell és az ipar fellendítése érdekében felhívja a kormány figyelmét a szesztermelés fokozására. Be kell kapcsolódni Oroszorsrág felépítésébe Magyarországnak is. Kabók Lajos: Ha valaki Oroszországból levelet kap, rendőri felügyelet alá helyezik. Szabó Sándor: Elsősorban a gépipar van hivatva arra, hogy Oroszországban piacot teremtsen magának. Ha nekünk nem lesz szerepűnk a népek versenyében, akkor egészen meg fognak rólunk feledkezni. A kormánypárt két szélső malomkő között morzsolódik. Dénes István: Melyik a másik malomkő? Felkiáltások a szociáldemokrata párton: Héjjas Iván! 1X1 , L Szabó Sándor: A két malomkő között azonban csak morzsolódunk, de megőrölni nem tudnak bennünket. Ez a két malomkő a szélsőbal és a szélsőjobb. Az indemnitást elfogadja. Horváth Zoltán a következő szónok, aki beszéde elején megállapítja, hogy nincs az egységes párt politikájával megelégedve. Az egységes pártnsk nincs joga azt állítani, hogy a nemzetgyűlést képviseli. (Viharos ellentmondások a jobbolda'on.) Az ország hangulatának szükséges kifejezése sz eilenzék. Majd azzal foglalkozik, hogy a nemzetgyűlés a legutóobi időben hosszú szünetet tarlóit; ez alatt le lehetett volna tárgyalni a földreform-novel'ajavaslatot, a törvényit tósági javaslatokat és az indemni ást is. A sok bombamerénylettel és az atrocitásokkal szemben n kormánypárti képviselő urai apróbb kérdésekkel foglalkoztak, p^dig a nemzet becsülete is megkívánja, hogy innen, a nemzet házából hsnüozzék el tiltakozás az ilyen atrocitások ellen. Hány szegény embernek kelleit elpusztulnia* mig a kormány belátta, hogy szigorú törvényekre van szükség I Farkas István: Bethlen a főbrigadérost Horváth Zoltán: A bírósággal szemben a legnagyobb tisztelettel viseltelik, de kötelessége a biróság kilengéseit idehozni és kritika tárgyává tenni. Klárik (a jobboldal felé): Akkor is, ba Önöknek ez nem tetszik 1 Horváth Zoltán: Itt nincs parlamentarizmus, hanem a legsötétebb abszolutizmus van. Az ellenzék bármit is kOveíel, süket fülekre talál. A kormány évek óla hiteget, hogy költségvetést és zárszámadást terjeszt elö, de eddig egyiket sem (ette, pedig ezt nemcsak itthon, hanem a külföld előtt is rendeznie kell. Bethlen István egy tőle kikényszeritett nyilatkozatban ismertette a kölcsön ügyét, kiválogatott egyes részeket a kölcsön anyagából, de ez a nyilatkozata nagyon homályos. Majd szakszerűen foglalkozik azokkal az okokkal, amelyek miatt a külföldi kölcsön késett. Szerinte ennek a késésnek az is egyik oka volt, hogy Bethlen és Gömbös közOtt harc indult meg. Megállapítja, hogy a külföldi kölcsön 1923 április 23-án került előszOr nyilvánosságra. Majd a kölcsön ügyével foglalkozva megállapítja, hogy az ellenzék részéről a treuga dei-t becsületesen betartották és ha a kölcsönt nem kapjuk meg, annak nem az ellenzék lesz az oka. Hosszasan elmondja a kü!önbözö kölcsöntárgyalások kritikai ismertetését és megállapítja, hogy eleddig döntés csak a kisántánt javaslata szerint történt. Elnök ezután felfüggeszti az ülést és annak folytatását délután 4 órára tűzi ki. A délutáni ülés. Háromnegyed öt órakör nyit|a meg az ülést Pesthy Pál alelnök. Horváth Z .l án beszél továt b: A jóvátételi bizottságnak e kölcsön ügyében hozott határozatát ugy a belföldi, mint a külföldi sajtó sikerednek tüntette fel először, később azután feltűntették, hogy ez a siker nm is olyan bizonyos. Magyarországnak csak 250 milliót szavasott meg a külföld. Ncmcsak sikertelenséget lát, de a helytelen külpolitikát is, melyet a miniszterelnök folytatott éa állandóan csupán a nagyántánt felé keresett őrien-