Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-16 / 13. szám

SZEGED Szeged, 1924 január 13. Elnök ezután az ülést délután négy óráig felfüggeszti. A délutáni ülés. Háromnegyed 5 órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök az ülést. Plkler Emil a Ház tanácskozóképességének megállapítását kéri. Ö'enhatan vannak ugyanis a Házban, ezt konstatálja az elnök s öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Szeder Ferenc folytatta a már délelőtt megkezdett beszédét és megállapítja, hogy a belügyminiszter tilkos rendeletekkel teszi lehetetlenné a földmunkások szervezkedését. A csendőrök a legnagyobb brutalitással bánnak velük s mindegyikben kommunistát látnak és üldözik. Büntessék meg a bűnösöket bíróilag, ne önkényesen. Ez az eljárás a cári Oroszországra emlékeztet. IVbjd a gyülekezési és egyesülési jog mindenkivel szemben való egyforma alkalmazásáról beszél. Majd a munkanélküliségről beszél. Szerinte ezen csak állami munkák bevezetésével lehet segíteni. Követili a hadi vagyon megadóztatását és annak összegét fordítsák a hadirokkantakra, özvegyekre és árvákra. Ugyancsak követeli a zalaegerszegi internálótábor feloszlatását, az ellenforradalmi birói Ítéletek revízióját és az emigráció megszüntetését. Az indemnitást nem fogadja el. Petrovics György szerint a munkanélküliségen illami építkezésekkel lehet csak segíteni. Rámutat arra, hogy az építőiparban milyen visszaesés van, holott ebben az iparban szintén meg kellene indulni a munkának. A nagy bankokat és vállalatokai kötelezzék házak az indemnitást elfogadja. A következő szónok Reisinger Ferenc, aki arról beszél, hogy a kormánynak nincs ereje leszámolni a felelőtlen elemekjcel és alakulatokkal, a gyilkosok szabadon járnak, ugy látszik, a csendőröket hiába fizeti az állam. A miniszterelnök megígérte, hogy az illegitim Elakulatokkal le fognak számolni, mégis a miniszterelnök legutóbb kiadott kommünikéje is arra enged kövelkeztetni, hogy nem történt semmi. Ez természetes, mert hiszen a kormány ezeket az illegitim szervezeteket annak idején a maga céjaira használta fel. Majd arról a politikáról beszél, amely négy év óta Magyarországon az ipart és kereskedelmet megöli. Kifogásolja a kölcsönszerződés 9-ik pontját. Szerinte az a magyar ipart megöli. Kifogásolja, hogy a Jegybank igazgatósági tagsága körül ugy a merkantilisták, mint a kisgazdák részéről megindult a versengés, csak a munkásságra nem gondol senki. Akkor ne gondoljanak a munkásságra abban az esetben se, amikor a terheket kell megosztani. Reméli, hogy a kölcsönnel együtt Magyarországra érkező főellenőr mérsékelni fogj i azt a pazarlást, ami az országban folyik. Elnök öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Reisinger Ferenc tovább beszél és beszédében a Máv., valamint az állami üzemek egéizségtelen állapotát teszi szóvá. A kormány iránt bizalmatlansággal viseltetik és az indemnitást nem fogadja el. Elnök napirendi javaslatot v terjeszt elő és a legközelebbi ülést szerda délelőtt 10 órára tűzi építésére. Sürgős hdzszabdlyrevlziót sürget is \ ki. Az ülés este 8 órakor ért véget. Megszűnt a középitészeti tanács. a halálraítélt középitészeti tanács előadója, tőlünk tudta meg a szomorú hirt. — Meglep, nagyon meglep — mondta elkomolyodva, szinte leverten. — Nem váriam, nem hittem volna. Hiszen a mult év tavaszán, amikor először kérte a tanács az év végén lejáró mandátum meghosszabbítását, azt az értesítést kaptuk, hogy a miniszter már alá is irta a meghosszabbító rendeletet. Sürgettük, sürgettük, de csak nem adták postára. Elérkezett december, abból is élteit már néhány hét, még mindig semmi. Akkor a tanács ismét felirt, ismét kérte a meghosszabbítást és minden eshetőségre elkészülve azt is megírtuk, hogy abban az esetben, ha a miniszter esetleg nem teljesítené kívánságunkat, adjon már most utasításokat a középi észeti tanács ügyének mikénti továbbvitelére nézve. Aztán elmesélte Taschler Endre a halálraítélt intézmény történetét. A törvényhozás negyven évvel ezelőtt: 1884-ben hozta meg azt a törvényt, amely a szegedi középitészeti tanács felállítására vonatkozott. A középitészeti tanács a királyi biztosság utóda volt, a királyi biztosság ugyanis 1883-ban megszűnt. Az uj szervnek az volt a hivatása, hogy Tisza Lajos öröklégét megvédje, hogy biztosítsa a városrendezési munkáknak Tisza Lajos tervei és akarata szerint való intézéséi. Olyan konzervatív, fékszerü szerepe volt az újításokra hajlamos modern törekvések egyensúlyozására — a város fejlesztése terén. A középitészeti tanácsnak hat tagja volt, három tagját a belügyminiszter nevezte ki, báromat pedig a közgyűlés választott mindig azok közül, akik alaposan ismerték Tisza Lajos eredeti terveit. A tanács első elnöke a rekonstrukciós idők főispánja: Kállay Albert volt. Káliay Albert féltékenyen őrködött a gondjaira bizott hagyományokra. Nem engedett belőlük egy jottányit sem. Nem engedte, hogy a város fejődése bizonytalan esetlegességeknek legyen kitéve. A középitészeti tanács mandátumát tiz évre szabta meg az 1884. évi törvény, de ezt a mandátumot a belügyminiszter előterjesztésére minden tiz esztendőben további tiz esztendővel meghosszabbította az országgyűlés. — Most aztán meghal a tanács — mondotta Taschler Endre bánatos hangon. A belügyminiszter nem engedélyez számára továbbélést. Az 1923. évi XXXV. törvényre hivatkozik. Ez a törvény azt mondja, hogy a közszolgálatban álló alkalmazottak létszámának csökkentése érdekében minden nélkülözhető hivatal és intézmény megszüntetendő. A középitészeti tanácsot ilyen nélkülözhető intézménynek találta, pedig megszüntetésével nem igen takarít meg semmit a (A Szeged tudósitójától.) A régi Szegedet a viz pusztította el, a viz utáni várost pedig lassankint elpusztítja a háboruszülte nyomorúság. Majdnem mindennap eltemetünk valakit, majdnem mindennap elbucsuzunk valamitől, ami bennünket, ma élő életszimu'ánsokat emlékszálakkal fűzött az elmúlt időkhöz. Talán amire vége lesz a mostani kábult önkívületnek, mire kijózanodva felébredünk és körülnézünk itt, a Tisza—Maros szögletén, ismeretlen, idegen helyen találjuk magunkat, annyira elváltozik minden. Tegnap Balassa Ármin lünt el örökre, pedig alakja ugy hozzátartozott a rekonstrukciós város életéhez. Ma egy zord, emléktipró miniszteri rendelet egy régi, rekonstrukciós intézményt ölt meg könyörtelen szigorúsággal, a középitészeti tanácsot. A neve, csak igy, egyszeri nézésre, nem valami bizalomgerjesztő, hiányzik róla a mult meghitt patinája, olyan modern, újszerű, hogy ugy mondjuk, tulhivatalos ize van. A hideg, száraz név azonban meleg multat, kedves emlékeket takar. A dolog ugy történt, hogy a középitészeti tanács mandátuma december harmincegyedikén lejárt. A város tanácsa feliratilag kérte a belügyminisztertől a mandátum további tiz esztendővel való meghosszabbítását. A belügyminiszter a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. S.'árazhangu leiratában értesítette mos! elhatározásáról a város tanácsát, hogy „í Szegeden felállított középitészeti tanács hatáskörének további meghosszabbítását indokoltnak nem tartja és ezért a törvényhozásban ilyen értelmű előterjesztést nem tesz, mert ennek a külön szervnek fenntartása ellentétben állana az 1923. évi XXXV. (örvénycikk 1. paragrafusába iktatott elvvel. Annál kevésbé javasolhatom — mondja továbbá a belügyminiszter — a tanács fenn tartását a törvényhozásnak, mivel meg vagyok győződve arról, hogy a város fejlettségének mai időszakában a városrendezéssel kapcsolatos összes feladatok teljes megnyugvással bízhatók azokra a szervekre, amelyeket ezek meg ezek a törvények hatósági jogkörrel ruháztak fel. Ugyanazok a szervek kezeibetik i középitészeti tanács vagyonát is. Felhívja a miniszter a város tanácsát, intézkedjék haladéktalanul, hogy a megszűnt középitészeti tanács hatáskörébe utalt flgyek további ellátását az erre hivatott hatóságok (a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság és a város tanácsa) szabályszerűen vegyék ál és az flgyek törvényszerű intézése fennakadást ne szenvedjen." A belügyminiszteri itélet a „város tanáciával vaió szives közlés végeit" kedden érkezett meg a főispáni hivatalba. Taschler Endre jőjegyző, város. A tagok semmiféle salláriumot sem kaptak, megbízatásuk tiszteletbeli volt. Csupán az előadók kaptak évi 800 forint fizetést, ezt az összeget a háborús drágaságra való tekintettel nemrégen 2000 koronára emelték fel. Tehát a tanács megszüntetése évi 4000 korona megtakarítást j Jent. A munka sem csökken a negyvenéves intézmény megszüntetésével, mert hiszen az építési engedélyeket igy is, ugy is el kell intézni, az előadók egyébként is hivatalnokai a városnak. — Dehát vagy van létszámcsökkentés, vagy nincs. — A középitészeti tanácsnak körülbelül másfélmillió korona készpénz és nagyértébü vagyona van, a középitészeti alap. Ingatlan vagyona huszharminc háztelekből áll. Akkor jutott még hozzá, amikor az árviz után a királyi biztosság megkezdte a telekosztog <iást. Ami telek gazdátlanul maradt, azt az építészeti alap kapta. Az alap jövedelmét a város csinosítására,fejlesztésére fordítottuk Többek között a Széchenyi-tér parktükreinek vaskerítéséi is az alap pínzébSI vásároltuk meg. E mondotta még a főjegyző, hogy a [középitészeti tanács az idő kényszerítő hatása következtében kénytelen vo!{ Túza Lijos eredeti városfej esztési irányé veit itt-ott enyhíteni, megváltoztatni. Különösen most, az építkezés nehézségeire való tekintettel, tett a tanács tö ib elvi jelentőségű engedményt, de azért vigyázott arra, hogy a fontosabb irányelvek sértetlenek maradjanak, mert hát a városfejlesztés eredeti programjának nagy része még mindig beváltásra vár. A tanácsnak legutóbb dr. Aigner Károly főispán volt az elnöke, tagjai dr. Balassa Ármin, Koós Elemér, dr. Kovács József, dr. Sj^yi Szilveszter, Szarvady Lajos és Wagner Gusztáv volt. Az előadó tisztjét Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos és Taschler Endre főjegyző töltötte be. A középitészeti tanács rendizerint havonta egyszer tartott ülést, de nyaranta, amikor sok volt az ép tkezés, többször is. Az utóbbi időben ritkábban ült össze a tanács, ezen is meglátszott ai építkezés veszedelmes pingása. Legutóbb azonban a tanyaiak egyre fokozódó építkezése ismét megszaporította az ülések 'számát. Ezentúl már nem ül többet össze a középitészeti tanács. A belügyminiszter nem kegyelmezett neki. Ha emlékoszlopot állítanának a kivégzett intézmény sírjára, azt véshetnék bele, hogy: ,Született a város ujjás ölelésének esztendeE jében, átélte a város történetének legszebb három évtizedét, átélte a háborús idők legcm; nyább tiz esztendejét és meghalt, amikor reményíelenné vált a város jövendője". m. I. •WMMMMWMAAAMAAMMAMMMMMWMMS Sági és Bölöny Miklós őrültséget szimulálnak. (A Szeged tudósitójától) A csongrádi bombamerénylet két vizsgalati fogságban levő főszereplője, Sági János és Bölöny Miklós nem éppen szokatlan módját választották annak, hogy elhárítsák maguktól tettük jogi következményeit. Kedden reggel, amikor a böriönőrök végigjárták a vizsgálati foglyok cellái*, mindketten gyanús viselkedésűkkel vonták magukra az örök figyelmét, összefüggéstelen szavakat kiáltottak felé|ük, kezűkkel, lábukkal hadonásztak. A börtönörök azonnal jelentést tettek az esetről a börtön felügyelőségének. Sági jmosf és Bölöny Mikióit a szerdai nap folyamán ocvosi megfigyelés alá veszik, mert szimulálják az őrültséget. Többet ér a llrs, mint s francia frank. A francia frank értékének leromlása az utóbbi napokban katasztrófális arányokat öltött. Hétfőn este már 25.50 volt Zürichben a párisi deviza árfolyama, mig Milánót 25 70-nel jegyezték. Eszerint a nemzetközi piacon a líra lehúzta a frankot, az olasz valutát a világ többre értékeli a francia valutánál. Kétségtelen, hogy az elhibázott francia külpolitika az, mely aláásta Franciaország hitelét. A világ valamennyi piaca bizalmatlan a franciák iránt és ez a'.oka, bogy a francia járadékok idegen tulajdonosai piacra dobálják ezeket az értékeket, a m»gánhitelezők visszakövetelik a letétjeiket, az ál.am hitelezői követelőznek és pörölnek.