Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-16 / 13. szám

Szeged, 1924yjanuár 16. S Z E 0]E D A koronarontó pesti bankok. (Szeged budapesti tudósítójától.) A budapesti főkapitányságon kedden állandóan őrizetben tartót ák a korona lerontásával vádoll bankcégek tulajdonosait. A késő esti órákban azonban elrendeltek a szabadlábrahelyezésüket. Egyedül a Wiener Allgemeine- Depositen Bank egyik — Kalspalt nevü — tisztviselőjét tartották őrizetben. Megállapították, hogy Kalspalt a korona rontására törekedett. A bécsi lőzsdén a mult hélen több mini 150 milliárd magyar korona került forgalomb?. A Wiener Depositen* Bank szerepe tisztán áll ebben az ügyben. Kalspalt nem a bank nevében, hanem a saját számlájára — bár a fenti bank pénzével, sőt más bécsi bankok pénzeivel is — bonyolította le üzleteit. Kalspalt, | mikor neszét vette a veszedelemnek, a Nyugatipályaudvaron a bécsi vonalra akart felszállni, azonban a delektivek „lestoppolták" és a rendőrségre vitték. A rendőrségen nem is tagadta a korona lerontásában való szerepét, de tagadta, mintha a Wiener Depositen-Bank megbízásából folytatta volna üzérkedését. A vizsgálatot a pénzügyminisztérium, a Devizaköspont és a rendőrség együttesen vezetik. Elhatározták, hogy a bűnvádi eljárást az 1922. évi 26. törvénycikk alapján fogják megindítani. A vizsgálatot természetesen mind a négy gyanúsított bankcégre, sőt több budapesti bankra is kiterjesztik. A szerdai nap folyamán a könyvvizsgálást már meg is indítják. LULULinnri— • A Kúria helybenhagyta Nagy Sándorné büntetését. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi ítélőtábla, mint ismeretes, jóváhagyva a törvényszék elsőfokon hozott ítéletét, Nagy Sándornét gyilkosság büntette miit életfogytiglani Jegyházra, Olasz Pálnét, szülelelt Kotormán Júliát, mint Nagy Sándorné bűnsegédét azzal vádolták, hogy férjél higannyal és arzénnel ^megmérgezte. A mérget Orosz Pálné szerezte a gyikossághoz. A bünpör másik kél szereplője, Gelencsér István kó házi ápoló és Orosz Istvánná még az ítélethozatal előtt meghalt, Gelencsér öngyilkos lett, Orosz Pálné pedig a vizsgálati fog ágban halt meg. A tábla itélele ellen dr. Balassa Ármin és dr. Burger Béla, Nagy Sándorné, illetve Kotormán Júlia védője többrendbeli semmiségi panasz alapján felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Kúria I. bün'etőtanácsa Ráth Zsigmond elnöklécével kedden tartotta meg ebben az ügyben a tárgyalást, amelyen az elhunyt dr. Balassa Ármin száztíz gépírásos oldalra terjedő semmiségi indokolását dr. Széli Gyula ismerhette. A Kúria rövid tanácskozás után kihirdette döntéséi, amellyel a semmiségi panaszokat elutasítva, az alsófoku bíróságok ítéletét változtatás nélkül helybenhigyla, Az Andor—Palágyi-pör a járásbíróság előtt. kötelezettségeit nem teljesilheli. A szinház átvétele után asonbm kiderült, hogy a bérelt felszerelést, ugy ahogyan van, nem használhatja Andor, minden előadás alkalmával kénytelen a díszleteket átalakítani, átfestetni. A szerződésben feltételezett használhatóság tehát nem áll fenn és igy Andor jogosan hivta fel Palágyit a ránézve felesleges felszerelés elszállítására és jogosan szüntette be a hétszázalékok fizetését. Hivatkoztak Andor képviselői arra is, hogy a szerződés a jó erkölcsökbe ütközik ( urpus causs), mert Palágyi a szerződéskötés alkalmával tudta, hogy a szerződésben lévő feltétetek mellett a színházat nem vezetheti senki és állandóan hangoztatta is, hogy Andor Zsigmond legfeljebb három hónapig tud szerződési kötelezettségének megfelelni. A szerződés hatályát a gazdasági lehetetlenülés is megszünteti, amennyiben a vállalt kötelezettség nem áll már arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. Palágyi Lajos mondta el ezután észrevételeit. Kijelentette, hogy Andort előre figyelmeztette a szerződés súlyos feltételeire, Andor azonban annyira bizott működésének sikerében, hogy az általa kért összegen felül még kétmillió koronát ajánlott fel feleségének, ha sikeresen közreműködik a szinház átruházásának kieszközlésében. . , íX Andor képviselőt erre a kijelentésre nyoraban leszögezték hogy a hétszázalékos haszonrészesedés tulajdonképen burkolt kijárási dij, ami bíróilag nem érvényesíthető. Putnoky járásbiró a tárgyalást ezulán elnapolta és a peres feleket felhivia, hogy eddigi elszámolásaikat nyolc nap alatt mutassák be. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi járásbíróság kedden délelőtt kezdte meg annak a E

o'gári pörnek a tárgyalását, amelyet Palágyi ajos inditott utóda, Andor Zsigmond ellen a vele kötött színházi bérletátruházási szerződés megszegése cimén. Megírta a Szeged, hogy Andor Zsigmond felszólította Palágyit, hogy felszerelését, ameljre szüksége nincs ÉS amelynek használatáért a szinház bruttójövedeimének nét százalékát fizette, tiz nap alatt szállíttassa el a színházból. Palágyi Andor eljárásában a szerződ?s megszegését látta és jogainak érvényesítéséért polgári keresetet inditott ellene a szegedi járásbíróságon. A járásbíróság vezetője a jogászi körökben is nagy érdeklődéssel kiséri ügyet Putnoky járásbirónak osztotta ki. A keddi pörfelvéleli tárgyaláson megjelent Palágyi Lajos képviselőjével, dr.Zboray Jenővel, Andor Zsigmondot dr. Lugosi Döme és dr. Szekerke Lajos képviselte. Andor képviselői elsősorban szimszerüségi kifogásaikat terjesztették elő. Palágyi ugyanis a decemberre járó hétszázalékos haszonrészesedése cimén hét és félmillió koronát követel Andortól, még pedig ugy, hogy az orosz baléit vendégjátéka alkalmával befolyt teljes jövedelemből is részt követel magának, pedig az orosz ballet, mint alkalmi egyesülés, ugy állapodott meg Andorral, hogy a bevétel ötven százalékát kapja fellépti d?j cimén. Ezután a jogi kifogásokat terjesztették elő Andor képviselői. Vitatták a szerződés érvényességét. A szerződés egyik pontja ugyanis kimondja, hogy Andor Zsigmond azért veszi bérbe Pa'ágyilól a színházi felszerelést, mert anélkül a várossal kötött szerződésében vállalt Érdekes vallomások az Ulain-pörben. (A Szeged budapesti tudósitójától.) ülainék pöre kedden zárt tárgyalással kezdődött, amelyen Döhmel^kihallgatását folytatták. A nyilt tárgyaláson Záborszky Miklós rendőrfogalmazót hallgatták ki elsőnek, aki a Münchenbe utazó Üiaint a vonaton igazoltatta. Elmondja, hogy Ulain minden ellenkezés nélkül adta át neki az iratait. A lanu megesketését senkisem kivánja, Most Pakots József nemzetgyűlési képviselőt hallgatták ki. Elmondotta, hogy Vázsonyi Jánosnál találkozott Döhmel Frigyessel, aki elmondott neki, hogy egy szervezet van, amelynek tagjai sorában ott vannak a vádlott Uiainon, Bobulán és Szemerén kivül Héjjas, Prónay, Bibó százados, Adorján százados, Eckhardt Tibor, Vikár Béla, Lendvai és Kádár Lehel, egy •nagasállásu detektiv, valami lovag. A szervezet nagyon szétágazó, sok más állammal összeköttetésben van és a kormányt siker esetén el fogja távolítani Sztambulinszky módszerével. Ez szeptember végén történt. Eddig tulajdonkép az egész dolog a fantasztikum terén mozgott, konkrétumot a tanú még nem talált. Vasúti sztrájk volt szóban. A vasúti sztrájk alatt — ugy volt a fantasztikus terv szerint — a vidékröl embereket visznek fel a fővárosba s akkorra megérkeznek oda már Hitler csapatai is és éjszaka hatalmukba kerítik a várost. A puccs után egyes embereket tuszul akartak lefogni' és a rendőrség és a katonaság azon része ellen, amely ellenáll, a legszigorúbban akartak eljárni. Népharagot akartak inszcenirozni a zsidóság ellen és a zsidók pénzén aranyjegybankot akartak felállítani. Ami ebből a fantasztikus tervből konkrétum felmerült, azt a tanú, Pakots kötelességének tartotta illetékes helyen bejelenteni. A vádlottakról azt mondta Döhmel, hogy ők is szerepelnek az egész szervezetben. Három héttel az első találkozás után Döhmel újból jelentkezett és ekkor hozták neki, Pakotsnak, a halállistát is, amelyen 220 név szerepelt. Döhmel harmadik jelentését aztán a tanú az akkor útra készülődő Bethlen miniszterelnökkel közölte. Pakots a dolgokat, Döhmel jelentését Vázsonyi Vilmossal is közölte, aki az ügyet bejelentette a belügyminiszternek. Döhmel vallomásáról jegyzőkönyvet vetlek föl. Iit Ulain és Pdkots között hosszabb vitatkozás támadt. Pakots után Vázsonyi Józsefet (Vázsonyi fiát) hallgatták-ki. — Döhmel felkeresett az irodában — mondotta — és arról beszélt, hogy a magyar kormánynak jelentést tett már és résztvett egy tanácskozzon, ahol bejelentette, hogy kiutazik Bajorországba. Elnök: Segítette ön Döhmelt? Vázsonyi József: Ö kért tőlem segélyt és annyira rongvos volt, hogy nem tagadhattam meg tőle. 300—400 ezer koronával kisegítettem. Elnök: Több izben fennjárt önnél az irodában? Vázsonyi József: Több izben fennjárt. Elnök: Miről volt szó? Vázsonyi József: Minden részlelet szeretnék inkább jegyzeteimből felolvasni. Elnök: Tess% csak szóval kimondani. Mikor beszélt Döhmel a fekete listáról ? Vázsonyi József: Október 6-án. Ezután Ulainhoz intézett néhány kérdést a tanú Hetényi Imre helyettes főkapitány a következő tanú Kijelenti, hogy lehetnek kérdések, amelyekre a választ megtagadja az állam érdekéből. Én augusztus 27-én kaptam meg a jelentést Döhmelről és mindent felsőbb hatósági utasításra cselekedtem. Először azt kellett megtudnom, hogy milyen összeköttetés áll fenn Dönmel és Hitler között és hogy igaz e, hogy Ludendorff be akar jönni a bajorokkal az országba? Mondottam Prónay Pálnak akkor, hogy tudok a Szemere-dolgokról és kértem P/ónayt, hogy ne bolondozzanak. Prónay távozott, szót azonban nem fjgadott és a dolgot \ folytatták. Döhmel mindent jelentelt nekem, de utasítást tőlünk nem kapott. Elnök: Ön Vázsonyinái találkozott Döhmellel ? i Hetényi Imre: Igen. És olt arról volt szó, hogy Döhmel szerint idegen segítséggel lehet í boldogulni. (Nagy derültség.) " Elnök: Segítette ön Döhmelt ? Hetényi: Igen. Egy nyári ruha volt rajta és a főtárgyaláson meg kellett, hogy jelenjen. Én a szobámban — az egy szük lyuk — (Nagy derültség) adtam neki helyet. Ulain Fete^c: De a szobában dívány is van 1 Hetényi: Több izben kaptam névtelen fenyegető leveleket. Elnök: Névtelen levelekre adni nem lehet. Az ügyben ezután két detektivfelűgyelő kihallgatása vált szükségessé, miért is a tárgyalást szerdán folytatják. — Zichy Géza gróf halála. Budapestről jelentik: Zichy Géza gróf, a jeles zeneköltő, aki már hosszabb idő óta gyengélkedett, héifőn éjjel fél 1 órakor 75 éves korában meghalt. Halottas ágyánál szük családi környezete volt jelen. Zichy Géza gróf 1849 julius 22 én született Sztárán, Zemplénmegyében. Már kora ifjúságában feltűnt nagy zenei tehetségével. Tizennégyéves korában egy szerencsétlen vadászaion elvesztette joDb karját. A szerencsétlenség nem. törte meg akaratát, hanem fokozott erővel látott hozzá, hogy magát zongoraművésszé művelje. Rövidesen oly eredményt éri el, hogy nemcsak Magyarországban, hanem egész Európában, mint egyedülálló zenevirtuoxt ünnepelték. Zichy Géza nem érte be a virtuozi dicsőséggel, hanem zeneköltői babérokra is pályázóit s e téren is kimagasló eredményeket ert el. Legsikerültebb zenemüvei: Do'ores, A zene, Egy vár története, Szerenád, Liszt-induló, Alár cimü magyar történeti nagy opera és ujabban a Rákóczi trilógia, amelyet a háború elölt Prágában is többször Játszottak A 70-es években a Nemzeti Zenede elnökéül választotta, 1891-ben pedig a magyar királyi Opera s a Nemzeti Színház intendánsává nevezték ki.